Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-28 / 278. szám

Szerda, 1979. november 28. 5 December 3—8. Téli könyv­vásár Kilencvenöt mű több mil­lió példányban kerül a téli könyvvásárra, a fővárosi és vidéki könyvesboltokba. A karácsonyfa alá kínált köte­tek közül mintegy 40 a má­sodik országos gyermek­könyvhét kiadványa, a fiatal olvasók könyvakcióját a téli könyvvásárhoz kapcsolódva december 3. és 8. között ren­dezik meg országszerte. A központi megnyitó ezúttal Egerben lesz december 3-án. A téli könyvvásár ajánló­listáján 14 magyar szerző és négy klasszikus alkotó műve szerepel. A gazdag szépiro­dalmi kínálatból kiemelkedik a Móricz Zsigmond születé­sének 100. évfordulója alkal­mából közreadott, 1940-ben először megjelent, a klasz­szikus író által szerkesztett Magvető-antológia fakszimile kiadása. (MTI) 1931-től Ismét érettségi tárgy a történelem Ismét érettségi tárgy lesz nelemből szóban, matemati­1981-től a középiskolákban a kából pedig írásban vagy történelem, erről Intézkedett szóban adnak számot isme­az oktatási miniszter. A je- reteikről. lenlegi negyedikesek számára matematikai Eredménytelen írásbeli vizsga még a korábbi jogszabály esetén kötelező a szóbeli is. érvényes, ők tehát választ­hatják érettségi tárgyként a történelmet, a mostani har­Ezenkívül a gimnazisták­nak az idegen nyelv, a fizika, a kémia, a biológia és a madikosok — és az alsóbb földrajz közül még kettőt vá­évesek — szómára azonban lasztaniuk kell. megszűnt ez a lehetőség. A A szakközépiskolások 1981­bevezetés 1981. évi határide- tői a ' történelmen kívül je éppen azt a célt szolgálja, nyelv és irodalomból, szak­hogy azoknak a diákoknak is mai elméletből és szakmai módjuk legyen kellően fel- gyakorlatból érettségiznek, s készülni, akik eddig netán további 1 tantárgyat kell vá­„könnyebben" vették e tárgy lasztaniuk a közismereti tár­tanulását. gyak közül. Bár eddig vá­A miniszteri utasítás értei- lasztható tárgy volt a törté­mében tehát 1981-től a gim- nelem, a középiskolákban, az nazistáknak magyar nyelv és érettségizők viszonylag kis irodalomból — a nemzetiségi százaléka élt a lehetőséggel, gimnáziumokban a nemzeti- A diákok ugyanis jobbéra a ségt nyelv és irodalomból is későbbi továbbtanulásukhoz —, valamint történelemből és közvetlenül szükséges tár­matematikából kell érettsé- gyakra összpontosították a gizniük. Magyar nyelv és figyelmüket, és így háttérbe irodalomból, illetve a nemze- szorult az általános művelt­tiségi nyelvből és irodalom- séghez nélkülözhetetlen tőr­ből szóban és írásban, törté- ténelem. Kávéházban a Tisza-parton Sokféle nevük volt mert Ha az ember a folyóparti pa- pikáns kalandokról, lovagok­sokan voltak: Centrál, New norámát szemlélve kissé el- ról és fiatal lányokról. Köz­York. Hadik. Seemann. Okto- mereng. hirtelen felriadva ben pedig zene. Fél óra múl­gon. Abbázia meg a többiek, kezdi átélni az idő relativi- tán — g hatás mércéje — az Budapesten is. Szegeden is, tását. már-már megfordítha- ember mér-már attól tarthat, akárcsak Bécsben vagy Pá- tóságát is. Hiszen — kévé- ha oldalt pillant, fátyolos, rizsban. ahol ma is a legtöbb házban van. S idő: 1979 no- díszes, hosszú ruhás hölgyek látható belőlük. Itthon mo6- vemberének utolsó napjai.es- ülnek talán az asztaloknál, tanra viszont jóformán hír- te 6 és 10 óra között. Hely: kalpágos, oldalukon tőrt vt­mondójuk is alig maradt: a a szegedi Ifjúsági Héz egyik selő urakkal, valahól a kö­pesti Hungária, a Múzeum, emeleti terme Mai nevén: zelben lehet a kínzókamra is. esetleg még a Pilvax. Ha oly- irodalmi kávéház. Francois Villon pedig való­kor próbálom számba venni Szeptember vége óta ha- színaieg az ajtóban áll és őket. úgy érzem, megtalál- vonta kétszer van így 8 óra nagy hanS£al azon háborog, tam hiányérzetem egyik okát: félórás-egyórás mű- miért nem lehet itt jó pro­még nem élvén akkor, el sem a 13 {or(nlos kötelező vence"i bort kapni. Szólnak igen tudom hát képzelni, va- fogyasztás és az ugyaneny- a hangszerek, a duda. a lójában milyenek is lehet- nyié^ árusított belépő elle- 'ant a S'P- amelyekről elő­tek... nében még nosztalgiahangu- zfleg megtudtuk, hogyan is Tóth Árpid halolt a kéz- lat a már említett, frenetikus .-koppintottak le okét mai Irata fölé és amott, a másik meglepetést okozó udvarias 82 metsze­Bsatalnál kávéját kavargat- kiszolgálás, olvasnivalók, kel- ekrol, régi-regi leírások alap­va Karinthy meséli, hogy ha lemes zene. S a fő program >dn­majd meghal. Krisztus az ég- ezúttal: középkori slágerek. Gyengeség, bizonyára: nem ben maga mellé ülteti, mond- Furcsa vad ritmusok, még várom meg. míg bezár az 32 SÍÉ? furcsább hangszerek. Több- irodalmi kávéház. Előbb el­^f^rtt:.! vS Avxn- 'udulok, arra gondolva, hogy Imjos csörget elő néhány xill század, a középkor vi- később, decemberben—Janu­pénzdarabota köl- ' kávéházban. Mandel árban majd Gregor József fog hesse a SKSt V'toSt ^bert ..gótikus triója" jóvol- 'U énekelni. Kozák András hesse a Népszavának az tábóL A zenedarabok az egy- ^ Drahota Andrea szavalni, Imént elkészült tárcát Hálá- kori francia királyi udvarok dzsesszzenészek szólózni. Nem ból elégedetten jegyzi meg táncait idézik. Erdélyi György várom meg a végét, a zár­hitelezőjének: hallom, me- pedig az akkori egyetemről úrét, nehogy ez a kávéház is gint férjes asszonnyal van kimaradt, csavargó, mókás csak nosztalgiaemlék legyen. Viszonyod... kedvű és pajzán diákok mű- mint amazok, a régiek, me­Furcsa, kavargó, varázsos veiből. a fablieaux-kből ol- lyekel újra. látatlanul s még­miliővel, csodás hangulatok- vas föl. Szajhákról és igri- lattatoan eszünkbe jutta­kal teli világ. A népi írók- cekről. szépasszonyoknál pó- tot1­cak. az urbánusoknak, a kon- ™1 járt papokról. gáláns- Domonkos László Bervatívoknak. az avantgar­distáknak külön-külön törzs­helyük van. Itt töltik a nap legnagyobb részét, innen mennek és ide jönnek, ez a bázis, a menedékhely, az al­kotóház és a fórum. Még az otthon is. Bohém szentély és pletykatanya, mai érettsé­gi tételművek szülőotthona és Hagy összeveszések-kibékülé­sek szemtanúja: KÁVÉHÁZ. Belépünk az állólámpák diszkrét fényköreivel ernyő­zött terembe, letelepedünk a kicsi, kör alakú asztalokhoz, kávét vagy teát. tortát és üdítőt fogyasztunk. Múlik az idő. az újabb és újabb érke­zők egy asztalkáról különféle folyóiratokat vesznek el. Már úgy 50—60-an lehetünk. A ké­nyelmes karosszékből jobbra fordulva látni, amint az esti Tiszában a város fényei nyugszanak. Idebent pedig feltűnően és teljesen anakro­nisztikusán udvarias fiatal pincérnők sürögnek-forognak. A természet és környezetünk védelme Megbeszélés Szegeden a teendőkről Hogy az emberi környezet vők a népfront idei környe- napok rendezvénysorozata is. védelemre szorul, azt világ- zetvédelemmel kapcsolatos s szemmel látható eredmé­szerte fölismerték, s a mint- tevékenységét is. egy húsz évvel ezelőtti első vészjelek után munkához is , - ... .. láttak a különböző hivatalos szervek. Hazánkban 1976-ban megalkotta az országgyűlés a környezetvédelemről szóló törvényt, amely a legalapvetőbb szabályait tar­talmazza. Az intézkedési terv részletesebb útmutatást ad. A környezetvédelem szerveze­tei is kialakultak. Arra is szükség volt. hogy a megyei tanácsok végrehajtó bizottsá­gai környezet- és természet­védelmi bizottságokat hozza­nak létre. A környezetvédel­mi tevékenység. országos irá­nyeket szült a csongrádi „ . . , ., _ „Tiszta, rendezett folyópar­tért", a makói „Szebb váró­sunkért akció, a „Dolgozz tíz órát Szegedért", a vásár­helyi „Oszi—tavaszi tisztasági latok. Megyénk levegőjét je­lentősen szennyezi a por, a c'sapa-dfvíz összetétele csak- ^dréimmunka-hetek" möz­teendők nern olyan már' mint a szennyvízé, s csupán Szeged­nél naponta több mint 40 ezer köbméter szennyvíz ke­rül a Tiszába. A közterületek tisztaságára büszkék. Hiába takaríttatja a tanács az utcákat, tereket. galma. A további hatékony környezet- és természetvéde­lemnek azonban alapvető föl­tétele a különböző állami, tár­i.h.«i«i, sadalmi és tömegszervezetek összehangolt munkája. Dr, Mester János, a megyei alig van látszatja: sokan el- népfront környezetvédelmi dobják,, kiöntik a szemetet, bizottságának elnöke szólt a anélkül, hogy büntetéstől kel- Jugoszláv Dolgozó Nép Szo­lene tartaniuk. Anyagiak hlé- ciaiista Szövetsége vajdasági nyában aligha vehető föl a tartományi választmánya kör­• .. v. n.y duci. aiisua vcucw. .u. a iui miiiuit v i vct.cu>4.uit.ii,yu ­tórium és közrfonti ^zerv kö" harc 3 városi ártalmak nyezetvédelmi tevékenységé­tottTszlik meg a megyékben el!en' A természetvédelem röl. végül kitüntetéseket ad­mar jelentős eredményekkel tak át. Az ATIVIZIG kör­Viszont nem volt ilyen hato- „„ u' „„ .„, • ... ... ság. A különböző intézmé­nyek környezetvédelmi mun­kájának összehangolására hi­vatottak a megyei bizottsá­gok. dicsekedhet az érintett intéz­mények összefogásának ered­ményeként. A Hazafias Népfront sajá­tos eszközeivel sokat tehet a ügy el őségé nyezet- és vízminőség-védelmi osztálya, valamint az Orszá­gos Környezet- és Természet­védelmi Hivatal Dél-alföldi a Hazafias A Csongrád megyei tanács környezetvédelemért. Igyek- Aktért vb az idén júliusban alaki- sz'k fölkelteni az érdeklődést, „,„wt; Ai LNMTN IFI UL ARL/VTTÁL totta meg a 23 tagú megyei T tisztáig, a ^"S kapta. Kihirdették környezet- és természetvédel- igényt, programokat, akció- a ™®gyfl. Attai hlrrirteM mi bizottságot, amely javas- kat szervez, bekapcsolódik az temésret rimü lattevő véleményező élőké- ismeretterjesztésbe, és kiveszi var a termeszei cimü lauevo. veiemenyezo eioite_ ' ...,tédli fotópályázat eredményeit is. szitő. koordinalo es ellenőrző 'eszet a termeszeivecieimi Hl fi Nénfront külön szervként működik Titkára, őrök révén - az ellenőrzés- A Barta József tegnap, kedden hol is. Környezetvédelmi bi- di.iat FeketU Józsefnek >tel­tájékoztatta a Hazafias Nép- zottságaiban rendszeresen fel- ték. két zsombói láperdőt áb­front megyei környezetvédel- színre kerülnek a legidőszé- rázoló és az Ütjelzés Zsom­mi társadalmi bizottságának rűbb környezetvédelemmel bón című képéért Az első tagjait az időszerű feladatok- kapcsolatos gondok, iavasla- díjat Lakner Károly a Szege­róL tokkal, módszertani anyagok- di Fehér-tó című fölvételével Az ülésen, ahol Jelen volt kai segítik ls a gyakorlati érdemelte ki. a második dí­Kintor Sámuel, a HNF Or- munkát. Sikeres volt a nyé- iat Hajós János, a harmadi­szágos Tanácsa munkatársa ron megrendezett megyei kör- kat Makráné Forrai Gabriel­la. megtárgyalták a résztve- nyezet- és természetvédelmi la kapta. Mezőgazdasági típusüzemek tervezése A stilizáció útjai kiállítási napló LÍTAS — így jellemezte az egyik látogató a Képcsarnok Gulácsy Lajos Termében nemrégiben npegnyilt kiállí­tást, Papp Zoltán festőmű­vész alkotásainak bemutató­ját. A képek címe mellett ugyanis piros pöttyel Jelzik, hogy vevőre talált. Ezen a ZÖLDRE HANGOLT MO- jesen amorf térformák vagy hozzájuk kapcsolódó dudo­TlVUMOK jellemzik Gyúr- dekoratív elemek megfesté- rok, kinövések képtelenek kovics Hunor festményeit a séig. Ebben a sorban a leg- erre a tolmécsszerepre. Nem Móra Ferenc Múzeum Hor- végső pont a Vajdasági mo- tudják lefordítani Sava Ha­váth Mihály utcai képtárá- tívum X., melyen már alig- lugin kételyeit, reményeit, ban. A jugoszláviai festőmű- alig fedezhetők fel a termé- gondolati-érzelmi jelképeit, vész Sava Halugln szobrász- szeti ihletés nyomai. Festmé- oíníMvniMtőu vtAi szal közösen mutatkozik be nyei ugyanakkor igen deko- "x H1MliUB MAL­a Szeged és Szabadka test- ratfvak. Elsősorban a zöld vérvárosok kulturális együtt- színt, annak rokonszíneit, működése keretében rende- türk ö zeket, sárgákat, kéke­zett tárlaton. Gyurkovics ket használ, határozott föl­Hunor minden festményét tokból építi kompozícióit, s tájak ihlették, mégpedig a a kis részletek megmunká­legközvetlenebb természeti Iáiéval, cizeilálásávnl éri el környezet motívumai: a vaj- a deko'-atlvitást. Ebben a dasági dombok, a Tisza-par- sorban lalán legjellemzőbb a "7K.„"^../""it m• ,.v ,,,„ ,tárlaton pedig mar a meg­ti fák, a víz, az ég. Az sem Tisza menti tíj VIH., síkra g naPján%lig volt feRt véletlen, hogy műveit soro- ^huíléSS mény himlft nélkük E«yszó­zntokba gyűjti, s ilyen cí- vo„alrendie hullámzó yB, papp Zo[t6n mekkel jegyzi: Vajdasági EGY ÖRIA8ELHAGYOTT SSSE motívum I—XI.; Tisza-menti LAKATJAIT Juttatják ben. Mert a festőművész táj l—Vili., Maros-part 1—11. eszünkbe Sava Halugln igényes, kulturált, színvona­Ezze, is utal arra, hogy nem ^f^^Lö^'sro^átza"1 "to csendéíeteke't' ^ konkrét látványokat ragad lette munkája (Portré. Kos- S£ket nlhá^akt társí! meg, hanem a jol ismert ter- fej, Kocsis, Allatfej) mellett ságában. Papp Zoltán már mészeti környezet lelkét, lé- 'Pali formákra emlékeztető kevéssé kötődik a natúréhoz, nyegét igyekszik sajátos tör- ?f Zll' lfrai átköltései hangulatokká zokut mutat be. (í.zek a lavi- nemesítik a fn.-máir ,t a (vényű képekké sűríteni. Erő- rozott tu!(sal készitett szo- ™ k . 8 f , A KGST-tagországok o me- letek egységes kialakításának 1 teljes formaképzés, stilizáció, borvázlatok számomra meg- ftTt ü. It' ^rntnloin^w zögazdasági építésben is ösz- lehetőségeit. Az egyes tag- I sűrftés jellemzi alkotásait A nyerőbbek, artisztikusabbak, biztonsága visszafogott s/í­szehangolják tevékenységű- országok képviselői elhozták, bravúrosabbak, mint a meg- „Llhnn kel elsöso.hnn a7,ai „él ái4niá.eike+ » „„.i^á konkrét motívumoktól a sti- ,a ? nekben es bravurus vonalak­két.^ elsősorban azzal a cel- éjanlasaiköt a náluk optima- egyszerűsítés fo- ^/ősult plasztikak.) A szob- ban oldódik föl. A virágok llzacio, az egyszerusites to- rok szándékuk szerint jelek és a tój lényegét igyekszik kait járva eljut a szinte tel- lehetnek. A kinyíló vagy be- megragadni, a természeti él­""" zárak ményeket és hangulatokat, lal, hogy a kutatástól a gyár- lisan gyártható, építhető ob­tásig elkerülhessék a párhu- jektumokra vonatkozóan, zamosságot, bővítsék az egyes országok közötti munkameg­osztást. Az egységes mező­gazdasági típusüzemek ter­vezése. azok szerkezetének és technológiájának együttes kialakítása a feladata annak a KGST szakértői értekezlet­nek is, amelynek részvevői kedden Visegrádon kezdték meg ötnapos tanácskozás­sorozatukat A tanácskozá­son megvitatják a mezőgaz­dasági épületek tervezésével foglalkozó vezető szervezet 1980—81. évi munkatervét, megtárgyalják a takarmány­keverő és az állati fehérjét feldolgozó üzemek, valamint a különbozó állattartási épu­Hulladékszegény Sechno ógiák alkalmazása Kedden ülést tartott a lalközó más állami és társa­Műszaki és Természettudo- dalmi szervek munkájának mányi Egyesületek Szövetsé- összhangját, ge országos elnöksége. Meg- Fontos feladat a hulladék­tárgyalták és elfogadták a szegény technológiák adap­környezetvédelmj bizottság tálása és széles körű beveze­beszámolóját. A beszámoló tése a különböző ágazatok­kiemelte, hogy a jövőben a ba. Tovább bővül a környe­környezetvédelmi tevékeny- zetvédelmi közös bizottság ségen belül erősíteni kell az koordináló tevékenysége a MTESZ és a témával fog- KGST megfelelő szerveivel. záródó lakatformák, egymáshoz közeledő vagy tá- formai gazdagságokat, főleg volodó formák emberi kap- meleg színeket formálja csolataink, egymáshoz való kép8kk,f;. ^agy 1mesterségbeli . . ' . ... felkészültség, kiváló színkul­kotődeseink szerkezete! le- túra, a harmónia iránti vágy hetnének. Egy modern kék- ötvöződik Papp Zoltán fess­szakállú várának ajtajait jel- ményeiben. Olyan képek zö zárak, lakatok. Csakhogy ezek, melyekben találkozik ezek a plasztikák nem elég az élet vitalitása, dinamiz­esztétikusak, nem elég pon- musa, a mindig változó-meg­tosan megmunkáltak,' nem újuló természet a csenddel, a elég meggyőzőek ahhoz, hogy harmóniával, a belső nyuga­ezt a fajta üzenetet egyértel- lommal. Ezekre is szükség műen sugallják. A gömbö- van mind hangosabb, s mind lyödő bronzok, kövek, gip- nagyobb sebességre kapcsolt szek, márvány/Dk és a belő- világunkban, lük kitüremkedő vagy a Taudi Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents