Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-28 / 278. szám

2 Szerda, 1979. november 28. 3 Fonal a szövéshez Értékeset) T) Holmi végállásakor mindig van bennünk egy kis izgalom, hogy vajon jó vásárt csináltunk-e. Valahogy igy van ez a gyárakban, üzemekben is. Egy új gép érkezését is mindig nagy várakozás és némi izgalom előzi meg. A Szegedi Textilművekbcn is hasonlóképpen vártak fél éve egy gépet. A neve Benninger, és a felvetőüzemben állították munkába Ebben a részlegben készítik elő a fonalakat a szövéshez. A képünkön is látható berendezés kétszer annyi fonalat teker az orsóira, mint a régi Kovo-gcp, s a kezelése is egyszerűbb. Mivel az előkészítő munka az egyik legmunkaigényesebb tevékenység a gyárban, ezért újabbat vásárolnak Országos árellenőrzési konferencia A január 1-én életbe lépő új árrendszer és ármechamí&mus a körültekintőbb - ellenőrzést is megköveteli. E feladatra készíti fel az árhatóságok szakembereit az a háromnapos konferencia, amely kedden kezdődött a SZOT székházában. Az új termelői árrendszer egyik fontos vonása, hogy a szabályozók és előírások valamennyi vállalatra érvényesek, szűkül a kivételként kezelt termékek és vállalatok köre — mondotta bevezető tájékoztatójában Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke. Az általános érvényű szabályozás azonban nem zárja ki, sőt, megköveteli a rugalmasságot. A szabályozók nem merevítik meg az árrendszer bevezetésének pillanatában érvényes tendenciákat, hanem arra ösztönöznek. hogy rugalmasan kövessék a piaci változásokat Á fiataloké a jövő beszámoló taggyűlés az újszentiváni kerületi gazdaságban Még most, a beszámoló taggyűlésen is téma volt Űjszentivánon, a Tisza—Marosszög Tsz kerületi gazdaságában a négy esztendővel ezelőtti egyesülése a tiszaszigeti. a kübekházi, a szőregi. az újszentiváni gazdaságoknak, illetve az. hogy az utána kialakult helyzetben hogyan igazodjanak el. A négy község egy nagy gazdaságba tömörülése új gondokkal járt, amelyből kilábalni a biztos alapok mellett is nehéz volt. A nagygazdaság azóta megerősödött, és nem bánta meg az egyesülést egyik község sem. Azelőtt — jó értelemben véve — riválisok voltak. A négy községben lakó téesztagság is összeforrott. Láttákö, érezték, hogy az egyesülésben az emberi viszonylatok és kapcsolatok kialakítása volt a legnehezebb. A problémák nagyján ugyan túljutottak már a községek és a téesz pártalapszervezeteinek közös munkálkodásával is. a téesz-tagság és a gazdasági Vezetőség közel került egymáshoz, az új helyzet azonban napról napra újabb tennivalókat szül. A nagy közös gazdaságban először négy kerületet alakítottak ki a jobb szervezettség, a célszerűbb gazdálkodás érdekében. Nagyjából akkor még a lakóhely szerinti kerületekben maradtak a téesz-tagok. A nagy gépek jobb kihasználása érdekében azonban szükséges volt még nagyobbat lépni előre, s a négy kerületből kettő lett. Ez a szervezeti változás a munkaerő bizonyos fokú átcsoportosítását vonta maga után, vagyis, a szőregi lakosú téesz-tagok közül többen újszentiváni munkaterületre kerültek, az újszentivániakból pedig a tiszaszigeti gazdaságba, ahogy a munka kívánta. Az átszervezés, a mozgatás akkor váltott ki ellenérzése, amikor az egységekben egyenlőtlen, szűkösebb szociális körülmények közé kerültek a dolgozók, például ' Tiszaszigeten. Ez hullám- j zott át a té3sz úlszentiváni j alapszar vezetőnek beszámoló taggyűlésén a hozzászólásokban most. jóllehet, az alapszervezj-t vezetőségének beszámolójában erre a problémára bőven kitért Zsidi Györgyné párttitkár. Valójában: hol vagyunk már a téesztagok igénytelenségétől? Legyenek is igényesek a szociális körülmények iránt, viszont vegyék figyelembe: egyszerre nem lehet ideális szociális körülményeket teremteni valamennyi községben, mert az egyesüléssel nem egyenlő alapú feltételek kerültek egységbe. Először az állattenyésztésben dolgozóknak kellett megépíteni a szociális körülményeket biztosító öltözőt, mosdót, ebédlőt. — Második lépés — mondotta a taggyűlésen felszólalásában Márton Nándor, a tsz üzemi pártvezetőscgének titkára —. hogy korábban épített szociális létesítményeket bővítsük. illetve újakat építsünk. A jobb körülmények létrehozásán dolgozik a tsz gazdasási vezetősége, s a problémák 1980-ban megoldódnak. Kis létszámú a téesz újszentiváni kerületi gazdaságának pártalapszervezete, mindössze 20 főnyi, mégis előrevivője a gazdaságpolitikai feladatoknak. Területén azok megvalósítását segíti, ellenőrzi. Magyar és délszláv párttagok egységesek a cselekvési programok végrehajtásában, a községi és a kerületi gazdaságok alapszervezete együttműködésében, ha községpoliükai tennivalók vannak soron. Ezt hangsúlyozta a többi között az üzemi pártvezetőségének minősítésié is, az alapszervezetnek az elmúlt öt évben végzett munkájának értékelése kapcsán. Ugyanakkor kifogásolta, begy ebben az alapszervezetben lassú a pártépítés, holott a kerületi gazdaságban KISZalapszerv* zei is működik. A felszólalók — Ábrahám János. Vart a László, Barcsai Zoltán, Mészáros Attila, Ackov Emil — ehhez a témához kapcsolódva hangisúlyozták hogy a kerületi gazdaságban dolgozó fiatalok munkájával meg vannak elégedve. jól és önállóan dolgoznak, tanulnák, tisztelik az idősebb generáció tagjait. A szervezeti életben, mint KiSZ-esektől azonban többet várnak, a többi között a pártépítésben JS rájuk számítanak elsősorban. A párt- és a gazdasági vezetőség közös dolga többet foglalkozni a téesz fiataljaival úgy is, hogy tudásuk, tehetségük, szorgalmuk és rátermettségük szerint haladjanak előre. Bátrabban kell rájuk bízni felelősségteljes beosztást, munkakört A fiataloké a jövő, amelynek kialakításában az idősebb nemzedék is munkálkodik és vállal érte felelősséget L. F. Munkaerovayy teljesítményhiány ? A

munkaügyek iránt érdeklődő újságolvasó manapság könnyen zavarba jöhet: mi okozza a nagyobb Rondot? A munkaerőhiány, vagy a teljesítményhiány? Olvas arról, hogy például a szolgáltatóiparban vagy háromszázezer ember hiánvzik. s a szolgáltatások minősége ezért is olyan, amilyen; olvas arról, hogy nincs elég kovács, öntő. forgácsoló, hegesztő, gép- és vasszerkezeti lakatos, tetőfedő és ács, hogy a segédmunkásokról ne is beszéljünk Olvas arról, hogy a könnyűiparban változatlanul súlyos Rondokat okoz az általános munkaerőhiány. Más alkalommal — de ugyanazokban az újságokban — arról olvas, hogy nálunk nem a munkaerőhiány. hanem elsősorban a teljesítményhiány jelenti az egyik legsürgősebben megoldandó gazdasági feladatot Akkor most hogy is vagyunk? — kérdi az újságolvasó, s megismétli magában az imént jelzett dilemmát; munkaerő-, vagy teljesítményhiány ? Jó kérdés! S ha megpróbálunk válaszolni. akkor mindenképpen régebbről kell kezdeni. Visszatekintve arra a — nem is olyan rég volt — időre, amikor szinte kizárólag a munkaerőhiány rémisztgetett bennünket, bár jól tudtuk: e munkaerőhiány inkább csak látszólagos. S méginkább. hogy jobbára csak a gyárkapukon beiül létezik. Ebből az is következik, hogy a munkaerőhiány a vállalatok lehetetlen — munkaerőt pazarló — gazdálkodási módszereire vezethető vissza. Ez volt a legegyszerűbb ítélet, de mert a racionálisabb vállalati munkaerő-gazdálkodást nem sikerült kikényszeríteni az agitációs módszerekkel. egy idő után a szakembereknek is el kellett gondolkodniuk azon. hogy vajon mi az oka az efféle vállalati magatartásnak? Nem túl hosszú vizsgálódások eredményekérxl arra a megállanitasra jutottak. hogy a vállalatok jószerével kénytelenek pazarló munkaerő-gazdálkodást folytatni. Kényszeríti őket erre a gazdasági szabályozás, s mindenekelőtt a bérszabályozás: az átlagbérrendszer. A sok előnnyel járó átlagbér-szabályozásnak ugyanis volt egy kivédhetetlen hátránya: kifejezetten a pazarló munkaerő-gazdálkodásra ösztönzött Másképpen fogalmazva: hogy egy vállalatnál a legjobban dolgozókat a legtehetségesebb embereket valamennyire is megfizethessék, ahhoz — éppen a bérszínvonal tartása érdekében — jó néhány hasznavehetetlen embert is tartani kellett Olyanokat akik alig-alig járultak hozzá a vállalati teljesítmény növeléséhez. Továbbá: a gazdasági szabályozók számláiára írandó, hogy a vállalatok elsősorban — anyagilag is — a növekedésben voltak érdekeltek. Minél nagyobbak, minél több embert foglalkoztatnak, annál magasabb kategóriába sorolandók, annál kedvezőbb anyagi helyzetbe kerülnek. Ez pedig egyértelmű ösztönzés volt a növekedés mindenáron való erőltetésére. S a vállalati nagyság első számú ismérve — még ma is —. hogv hany ember dolgozik a szóban forgó vállalatnál. Tegyük ehhez még hozzá azt is. hogv a vállalati nyereség növelése a legkevésbé függött a jó minőséRŰ. a piacon is könnyen és jó áron értékesíthető termékek gyártásától, s akkor nagyjából kikerekedik a kép: miközben a szabályozók sok mindenre vigyáztak, egv — nagyon lényeges. Razdasági fejlődésünk szempontjából sorsdöntő — dologról megfeledkeztek. Nevezetesen: a teljesítmények fokozásáról. E megállapítás kapcsán kanyarodjunk vissza a már említett átlagbér-szabályozáshoz. Oka nyilvánvaló és logikus: minden lehetséges módszerrel fenn kell tartani a vá'.árlóerő és az árualap közötti egyensúlyt. Ellenkező esetben mi sem kerülhetjük ki az infláció veszélyeit. Am miközben éberen vigyáztuk a pénzügyi inflációt, megfeledkeztünk a teliesítménvinflációról: a végzett munka értékének devalvációjáról. A gazdasági szabalyozók január e'sejétől érvényes módosításának kidolgozói — úgy tűnik — levontak az eddigi tanulságokat, és minden eddiginél szorosabb kapcsolatot kívánnak megteremteni a teljesítmények és a végzett munkáért járó fizetség között Hogv törekvésük milyen sikerrel járt, az majd elválik, ehhez idő kell. V

isszatérve az alapkérdéshez: munkaerőhiány. vagy teliesítményhiány? A válasz nem „vagy-vagy", hanem „is—is" ... Bizonyos — és a bevezetőben vázlatosan jelzett — munkakörökben. gazdasági területeken a munkaerőhiány jelent súlyos gondokat de — a szervezettség mai színvonalán — a teljesítményhiány sokkal általánosabb jelenség. Még akkor is. ha a többlettermelés évek óta a termelékenység növekedéséből származik. Mert ha a termelékenység növekedését jelző számok mellé oda íriuk a műszakkihasználás, vagy a munkaidó-kihaszlás ielzőszámait. akkor csak arra a következtetésre juthatunk, hogv minden eddigi termelékenységnöveléshez viszonylag könnyűszerrel juthattunk el. Vagyis, hogy a teljesítmények lehetséges növelésében még rendkívül nagy tartalékok rejlenek. Meg a munkaerőhiánvos területeken is. Am e tarta'ékok kiaknázásához megfelelő — és elsősorban anyagi eszközökkel operáló — ösztönzés szükségeltetik. A bérszabályozás mostani módosítása ebből az alapállásból indult el. és remélhetően lótékony hatással lesz a teljesítmények növelésére. Vértes Csfba Több mint tízmillió turista Az Országos Idegenforgalmi Tanács megbeszélése Eredményes évét zárhat idén az idegenforgalom, várhatóan tízmilliónál több turista fordult meg vagy jön még az új évig Magyarországra, valamivel több, mint az elmúlt évben — állapította meg az Országos Idegenforgalmi Tanács kedden Sághy Vilmos belkereskedelmi Napirenden Á szállítások Szegeden, tegnap, kedden ülésezett a Vas-Műszaki Szállítási és Anyagmozgatási Szakbizottság. A tanácskozáson részt vettek a hazai nagykereskedelmi vállalatok illetékes képviselői. Halász Mihály, a VIDIA Délmagyarországi Vas- és Műszaki Kereskedelmi Vállalat szervezési igazgatóhelyettese köszöntötte a megjelentéket, közöttük a Belkereskedelmi Minisztérium képviseletében részt vevő Makkos Albertet Pálházi Ernő, a VIDIA szállítási osztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést ahhoz az írásos jelentéshez, amely a programozott áruszállítással kapcsolatos szervezési eredményéket ismertette és értékelte. A VIDIA volt az első olyan vállalat hazánkban, ahol négy évvel ezelőtt bevezették a programozott áruszállítást. Ez nem .! : .7 . i más, mint hogy meghatározott ütemterv szerint — az előzetesen felmért igények ismeretében — juttatják el a kiskereskedelmi vállalatok egységeibe a vas-műszaki iparcikkeket A tájékoztatót szakmai tapasztalatcsere követte, ahol a résztvevők elmondták a munkaterületeiken tapasztalható hiányosságokat, illetve az eddig elért munkaszervezési . eredményeiket. miniszter elnökletével megtartott ülésén, a Thermál Szállóban, ahol az 1979-es év értékelése és a jövő évi feladatok kerültek napirendre. Mint a beszámolóból kitűnt, a tervezettnél nagyobb arányban növekedtek a devizabevételek, a turisták többet költöttek, mint korábban, s a lcereskedelmi szálláshelyeken december végéig előreláthatóan 67 millió éjszakát töltenek, ez mintegy 10 százalékkal több a tavalyinál. Az idegenforgalom korábbiaknál kedvezőbb alakulásához hozzájárult, hogy az idén jelentősen bővült a szálláshelyek száma. Huszonhétezerrel többen pihenhettek egvidőben szállodában, kempingben, faházban vagy a fizetővendégszolgálat keretében, mint az elmúlt évben. Megnyílt a margitszigeti Thermál Szálló, a tatabányai Árpád Szálló és a kőszegi motel, 16 ezerrel bővült a fizetővendég-látásba bevont helyek száma, a balatoni gyorsított fejlesztési program keretében fjedig mintegy 10 ezer kempinghely létesült. A kereskedelmi és vendéglátó hálózat a kiemelt idegenforgalmi területeken körülbelül 10 ezer négyzetméterrel növekedett, valamelyest bővültek a kulturális, a szórakozási és a sportolási lehetőségek is az idegenforgalmi centrumokban. A tanács az 1980-as év idegenforgalmának fő célkitűzéseként a feltételek további javítását — konvertibilis devizabevételek növekedését és a külföldre utazó magyar turisták valutaellátását jelölte meg. Az Idegenforgalmi Fejlesztési Alap támogatásával elősegítik a szálláshelyek, kereskedelmi és vendéglátó egységek, a szórakozási és sportolási lehetőségek bővítését, valamint a környezeti kultúra javítását. 1980-ban a tervek szerint a szállodák 600, a kempingek 3000, a tizetővendéghelyek pedig 15 —16 ezer hellyel bővülnek. A kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat alapterülete a Balaton, a Velencei-tó partján, a Duna-kanyarban és a Mátra—Bükkben összesen mintegy 10 ezer négyzetméterrel növekszik. (MTI)