Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-23 / 274. szám

Féntelt, 1979. november 23. 3 Az élelmiszeripar feladatai Íz a feladat, hogy átfogó és fejlődését sok tekintetben Koordinációval és irányítás- az határozza majd meg, hogy sal, a szakosodással és a mennyire lesznek képesek a ! koncentrációval bizonyos fo- piaci igények nyomon kökig szétszabdalt, de egyébként szervesen összefüggő tevékenységeket még egységesebb szempontok alapján szervezzék meg az élelmiszertermelés legkülönbözőbb területein — .mondotta Marillai Vilmos, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatóhelyettese az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. A magyar élelmiszer-termelés tartalékainak felszínre hozásához hanem az önmagukban is életképes, specializált vállalatok termelési és gazdasági koordinációiát kell előtérbe helyezni. Mégpedig, minden esetben a kölvetésére, „befogadására", továbbá a gazdasági élet nyíltabbá válásához való alkalmazkodásra. Erre csakis akkor van esélyük, ha a piaci hatásokat nemcsak „eltűrik", hanem az olajozottan működő szervezeti keretek között, a kölcsönös előnyöket figyelembe véve. tevékenyen választ is adnak a piac „kihívásaira". Versenyképességünk fokozásánál alapvető a műszaki fejlesztés, a műszaki színvonal folyamatos emelése. A következő időszakban itt is han°súlyozottabb lesz a követelmény: nem ágazatonként kell bővíteni a lehecsönös anyagi érdekeltség tőségeket, hanem összehanalapján. Az élelmiszer-gaz- golt, együttes előrelépésre daság vállalatainak életét van szükség. Budapestre érkezeit HyikoiajBalbakov Huszár Istvánnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének meghívására csütörtökön hazánkba érkezett Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, hogy az 1981—1983 közötti tervidőszak gazdasági együttműködési kérdéseiről tárgyalásokat folytasson. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Huszár István, valamint Vlagyimir Pavlov. a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) [unkaügyi panaszok és viták A szakszervezetek tapasztalatai A szakszervezetek mindig is sebb a döntőbizottságok elé rül sor panaszra, mert a válfontos feladatuknak tekintet- kerülő ügyek száma. Például lalati gazdasági vezetők sem ték érdekvédelmi tevékenysé- a tavalyi esztendőben a me- ismeriK pontosan a munkagük keretében a munkaválla- gyei átlag hat volt És ettől jogi szabályokat vagy hibálók és a munkaadók között jelentősen eltér az élelmiszer- san értelmezik, törvénysértő fölmerült panaszok es viták ipar. ahol 11. az építőipar, intézkedéseket hoznak. a igazságos elintézését Viták ahol 12. a bányaipar. ahol 33 konkrét utasítást adó munkamindig voltak, s valószínű, a és a közlekedés, ahol 99 ügyet helyi vezető túllépi hatásköjövőben is lesznek. Termesze- tárgyaltak a munkaügyi dön- rét Gyakran hozzájárul a vitesen e konfliktusok elintézé- tobizottságok. E számokból ták keletkezéséhez a vállalasének megvan a maga híva- következtetni lehet arra is. talos fóruma, a munkahelyem hogy míg az egyik döntőbia munkaügyi döntőbizottság, zottság igen-igen leterhelt, a E testület a dolgozók és a másiknoz viszont csak ritkán vállalat között a munkavi- kerül egy-egy ügy. szonyból eredő jogokkal és kötelességekkel összefüggésben felmerült viták rendezésében meghatározó szerepet tölt be. A megyében a munkaügyi döntőbizottságok száma megközelíti a 360-at A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa az elmúlt időszakban is figyelemmel kisérte a döntőbizottságok munkáját. s egységes információs rendszerrel tájékozódott működésükről. A jelenlegi tapasztalatok összegezésénél is figyelembe vették a munkaügyi bíróság és a JATE Al ton belüli szervezetlenség és a hibás, hiányos adminisztráció. Tapasztalható az is. hogy a gazdasági vezetés mind naA munkaügyi panaszokat gyobb készséget mutat arra. úgy is'megnézték, hogy mi- hogy az úgynevezett eljárályen jellegűek. Kitűnt a fel- son kívüli munkaügyi panamérésekból. hogy a munka- szoknak helyt adjon, illetőleg ügyi panaszok 42 százaléka a hozzájárul intézkedéseivel dolgozó anyagi (vétkességi és azok gy0rs operatív lezárásámegurzesi) felelossegevel. 22 **.,,., es fél százaléka felmondással hoz- A magatartasok értekeés fegyelmivel. 12 és fél szá- lésénél nem hallgatható el az zaleka munkabérrel és beso- sem. hogy számos esetben rálássál, míg 12 százaléka a kompromisszum uralkodik a vallalat anyagi felelősségével össze. E téren is vizsfügg össze. E téren is vizs- joqok és a kötelezettségek gálták szakszervezeti tisztség- érvényesítésekor. Nem ritka, viselők, hogy bizonyos ielle- hogy a vezetők csakis akkor Uftr, o^ es « — Pfp?rfáLratokbanU^lyen t0CSát1ák Cl 2 d°lgOZÓt- ha lam- és Jogtudományi Kar gJaK^gSK1gj már teljesen kilátástalannalFigyelemfelkeltő, hogy a nehéziparban a fegyelmi és a munkabér, az élelmiszeripartan a fegyelmi, a szállítás és hírközlés területén a besorolások. a kereskedelemben és a helyiiparban, de még az munkaügyi döntőbizottságok építőiparban is a dolgozók ^gjai e napirenden kívül tászámaoan lényeges változás anyagi felelőssege képezi a nem történt az elmúlt négy panaszok legnagyobb hányaesztendő során. A döntőbi- dát. wttságokban olyan személyek A munkaügyl döntőbizottsági eljárást, a panasz előtermunka.iogi tanszékének javaslatait megállapításait. Az alapos és körültekintő összegezést tekintette át az SZMT elnöksége tegnap. csütörtök délután megtartott ülésén. Megállapították, hogy tűnik használhatósága. Még gyakoribb, hogy a vétkességet. a szabálytalanságokat elnézik. és elmarad a felelősségrevonás* Az SZMT elnökségének jékoztatót hallgattak meg a két ülés között végzett munkáról és áttekintették azokat a tapasztalatokat is. amelyek a szakszervezeti munka nyilvánosságának helyzetéről adtak számot. Majd fölvázolták működnek közre, akik a vállalat körülményeit jól isme- . ., , ,,, ... rik. s megfelelő szakmai is- Jesztesét a munkavallalok meretekkel is rendelkeznek, kezdeményezik. A feUebbviAz utóbbi időben történtek teli fpkon ez az arány már változások a döntőbizottságok jelentősen módosul, miután a jövő évi költségvetésüket személy! összetételében, munkaügyi döntőbizottságok amely elsősorban azzal füg- (téletét határozatát a vállagött össze, hogy e társadalmi utok számos esetben nem tisztség betöltése szakmai is- f0gadják el. Tavaly a megyémeretekhez kötött. Az isinere- ben eljáró munkaügyi döntőieket. általában tanfolyamo- bizottságok a panaszok közel bon szerzik meg a döntőbi- fjében — 47 százalékában — zottságok tagjai. A tavalyi döntöttek a dolgozók javára. tanévben is 580-an vettek Ettől elter a helyiipari vállarészt a munkaügyi bíróság, a ialok gyakorlata, ahol a magas elutasítási arány, a túlzott igénybejelentéssel, vagy az óvatos, mondhatni a vállalati érdekeket jobban szem elótt tartó tényezőkkel függ vitatkoznak a a munkáltatók Á műveltség kérdőjelei A

jelen iskoláiban a jövő társadalmának műveltrége formálódik. .Azok a fiatalok, akik most ülnek az iskolapadokban, harminc-negyven év múlva, tehát a XXI. században is dolgozni fognak, ezért nem lehet közömbös, hogv milyen műveltséggel bocsátja szárnyra őket napjaink iskolája Ez a felismerés váltotta ki az utóbbi évek szenvedélyes vitáit, amelyek akörül forognak, hogy milyen jellegű művelt-égre lesz szüksége az ezredforduló emberének. Az efféle eszmecserék korántsem úikeletűek. hiszen a XIX. századi ipari forradalom kibontakozása óta szinte évtizedenként fölvetődik a kérdés: milyen műveltcéget adjon az iskola a fiataloknak, hogy tanulmányaik befejeztével minél hasznosabban vehessenek részt a termelésben, a társadalmi életben? 1916-ban a Világ című lapban folyt nagyszabású vita a korszerű műveltségről, s akkor Ady Endre védte meg a humán kultúrát Ignotus technokrata nézeteivel szemben. A felszabadulás elótti műveltségviták kevés embert érintettek, miként a műveltség is kevesek kiváltsága volt akkor, az uralkodó köröknek nem állt érdekükben a dolgozó osztályok gyermekeinek kiművelése. Jellemzésül: 1939-ben például csak 5082 fiatal tett érettségi vizsgát, most évente 55 ezer. Már a múlt század végén megkezdődött a középiskolák „szakosodasa". létrejöttek a reáliskolák országszerte, illetve a gimnáziumokban 1 humán és reál osztályokat indítottak, egyikben a társadalomtudományi. másikban a természettudományos tárgyak kerültek előtérbe! A humán—reál felosztás egészen az 1960-as évek elejéig megmaradt, amikor is az azonos alapműveltséget adó. egységes gimnázium lépett a helyébe. Ekkor kis időre elültek a viták, mert a matematika és a természettudományi tárgyak valamivel több órát kaptak a korábbinál — és egyébként a többi iskolatípusban is —. s úgy látszott, hogy alap- és középfokon néhány évtizedre sikerült kialakítanunk a helyes oktatási arányokat Ma viszont már nem kevesen aggódnak amiatt, hogy az iskolákban megbomlottak az arányok a humán és reál tantárgyak között az utóbbiak javára, s ennek következtében a művészetek és a humán kultúra oktatása a második vonalba került. Van olyan iskolatípus — az általános iskola —. ahol a magyar nyelv és irodalom heti óráinak száma negyven százalékkal kisebb, mint 1950-ben volt Ennyire elrugaszkodtunk volna? Kétségtelen, hogy a természettudományi tárgyak az utóbbi két-három évtizedben heti óraszámban is ..megizmosodtak", de az arányuk egyelőre nem vall veszélyes egyeduralomra. Az 1972-es oktatáspolitikai parthatározat is azt ajánlotta, hogy a következő tantervi reform során ne változtassunk a társadalomtudományok és a természettudományok arányán iskoláinkban. Sok-e a fizika, a kémia, a biológia, a MezőeazÉsági szakemberek fóruma matematika az alap- és középfokú iskolákban. és árnyékukban tényleg elsorvadoban van a művészeti nevelés? Ne higygvük. hogv ez kizárólag az iskolák „háztáji" kérdése, mert az iskolai tananyag arányat. tendenciái jelentősen befolyásolják a jövő társadalmi műveltségének szerkezetét és tartalmát. Nagy horderejű társadalmi probléma rejlik, a kérdés mögött, nevezetesen az. hogv egyensúlyban van-e az általános és a szakmai képzés. Erre nem lehet egyetlen szóval válaszolni. Először is az a kérdés — s nemcsak nálunk. hiszen más országokban is viták folynak róla —. hogy voltaképpen mi tartozik bele az igazi műveltség fogalomkörébe. Némelyek a régi iskola klasszikus, görögös-latinos műveltségeszményét szeretnék feltámasztani, mások ezzel szemben pokolra kívánják a „holt nyelvek, holt kultúrák" iskolai tanítását, és a természettudományos tárgyak további térnyerésének a hívei. E végletes vélemények talán érzékeltetik. hogy milyen nehéz közös nevezőre jutni a műveltség érteimezeseben. Pedig nem nehéz belátni, hogy a humán és a reál kultúra szembefordítása nem vezethet eredményre, ellentétben all a társadalmi érdekkel, mert az igazi műveltséghez a természettudományok megfelelő szintű ismerete éppúgy hozzátartozik, mint a művészeti-irodalmi-nyelvi tájékozottság. A viharos gyorsasagú tudománvos-technikai fejlődés űtlán nem juthatunk előre nemzedéken hézagos természettudományi és matematikai alapműveltségével. És a szakmai képzés magas szintje miatt napjainkban mind több szakműveltségi elem épül be az általános műveltségbe. Milyen tudással vértezze föl végül is gyermekeinket az iskola? Természetesen ne speciális szakismeretekkel mert ezek korunkban elég gyorsan elavulnak, hanem olyan széles körű. általános tájékozottsággal. amely a társadalmi-termelési szükségleteknek megfelelően bármikor felhasználható. E tekintetben hármas feladat hárul az Iskolákra: gyermekeinkből mindenekelőtt szocialista embert neveljenek (ebben minden egyes tantárgynak, tanárnak, az iskolai élet minden mozzanatának szerepe vanl adják át nekik az általánps emberi és a magvar kultúra értékeit (ez főleg a humán tárgyakra vár), készítsék fel őket a társadalmi munkamegosztásban való részvételre (a természettudományi és a műszaki tudományok eredményeinek megismertetésével) ! N

aponta láthatjuk, hogy a termelőerők gyors fejlődése miként változtatja meg a szellemi es a fizikai munka arányát, egymáshoz való viszonyát F/z a változás a műveltség fogalmára is kihat nem lehet hosszú távra kiielölni műveltségtartalmakat Amit ma korszerűnek tartunk, az holnap már avitt lesz. Valójában ezért kell folyton tanulnunk, s az ifjúságot arra nevelnünk, hogy a dolgozó életforma egyúttal tanuló életforma is. P. Kovács Imre Több mint száz kérdést dasági osztályvezetője, dr. tettek fel a mezőgazdasági Kostyál Rezső, a PM mezőszabályozókról szóló, Szege- gazdasági és- élelmiszeripari den rendezett négynapos elő- osztályvezetője, Alapi István adássorozaton a részt vevő a PM számviteli "" — " agrárszakemberek. Tegnap délelőtt a Vörös Csillag moziban Oly Dezső, a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezés! Iroda igazgatója vezette azt a fórumot, amelyen dr. Szállási Endre, a MÉM Tervgazzesi osztályvezetője, ling Mihály, a PM szervedr. BirEe vételi fenntartását viszont s keményedő nemzetközi hitelfeltételek nem teszik lehetővé. Azok a mezőgazdasági üzemek kerülnek nehéz helyzetbe, ahol a termőhelyi adottságok nem a legroszFőigazgatóság osztályvezető- szabbak. a gazdálkodás színje. Pohradszky Ernő, az Or- vonala mégis alacsony. jogászszövetség és az SZMT együttműködése eredményeképpen. A döntőbizottságok elé került ügyek száma 1975-ben 2029 volt majd a következő össze. Miért években csökkent míg tavaly dolgozók és lassú ütemben emelkedve új- egymással? Sokszor azért, ból megállapodott a 75-ös mert a tipikus esetre nincs mennyiségben. Nem minden megfelelő, vagy egyértelmű munkaügyi döntőbizottság elé jogszabályi rendelkezés A kerül nagyszámú panasz. Al- jogalkalmazók körében is talában 1 és 99 között váltó- előfordul tájékozatlanság, s zik a szám. Ágazati sajátos- ilyen vonatkozásban a munság. hogy az alkalmazotti kajog egységesítése, kodifikátzakmákban mérsékelten, míg ciója js indokolt A vállalat « ÜMti woaatofcba» kUnlór hibájából általában azért keA Budape~ti Vegyipari Gépgyár az idén több mint kétszázötvenmillió forint értékben szí Ilit a Szovjetunióba különböző festékgyári berendezéseket. A gyár négy szocialista bricádja vállal'a, hogy a fetóéka'apanyag gyártására szolgáló 2 darab, harminckét köbméteres indukciós autokláv és két, nyo'cvan köbmé'eres keverős ké-ziilék szerelését határidő előtt befe'ezi. Kénünkön: kiszállítás előtt a tervrajz alapján ls ellenőrzik az autoklávoi szágos Tervhivatal osztályvezetője, dr. Kiss Pál, az MNB főosztályvezetője és Huszár József, a TOT Közgazdasági Főosztályának vezetője válaszolt a kérdésekre. A hitelpolitika alakulásával foglalkoztak legtöbbet a Nemzeti Bank és a TOT képviselői. A bank érdeke, hogy olyan helyre adjon hitelt, ahol biztosítva látja a megtérülését. Az ágazati mtelnyújtasra felhasználható pénzeszközök kicsik. Van viszont még hitelkeret tőkés exportra irányuló fejlesztésekre. Itt új gazdaságossági küszöböt állapítottak meg. Nagyobb hangsúlyt kapnak az innovációs, azaz a technológiai újításokra adott hitelek: a valóban Jó dképzeléseket a hitelpolitika is támogatja. A TOT képviselője felve•ette, hogy a feszes nyereségérdekeltségi rendszer az =ítlag alattiaknál, 4—500 termelőszövetkezetnél nem fog 'unkcionálni. A téeszek egy része nehéz helyzetbe kerül megfelelő hitel és támogatás nélkül: a támogatás további A szabályozók további elvi jellegű módosítása nem várható Kisebb korrekciók azonban az 1980-as év tapasztalatai alapján elképzelhetők. A mezőgazdasági üzemek vezetőinek premizálási rendszerét még nem véglegesítették. Az irányító szervek szándéka, hogy a premizálás a gazdalkodás eredményétől függjön. Az adómentes munkadíjéi nyereségtömegek kiszámítási módjai, az elhagyott tanyak felszámolásara s a területük termővé tételére adható támogatás lehetőségeit is "lemezték. Az új szabályozórendszer minél gyorsabb megismerésére, a megfelelő alkalmazkodasra, reális tervezésre hivták fel a figyelmet a főhatóságok képviselői. Ma két előadás zárja a tanácskozást. Borbényi Ervin, a MÉM Tervgazdasági Főosztályának helyettes vezetője a mezőgazdasági árképzés rendjéről, Huszár József a gazdasági feltételekhez való igazodásról tárt e'óadást a Technika Házában.