Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-22 / 273. szám

4 Csütörtök, 1979. november 22. Gyárlátogatás Vajon érdekel-e valakit nek munka-egészségügyi fel­Szegeden. hogy milyen hosz- mérése során jutottam hozzá, szú ut vezet odáig, míg a Többedmagammal végeztem kender fatyolszerűvé válik, ezt a munkát. Természetes, majd fonallá alakul és a szö- hogy mindehhez meg kellett vőgépekről anyagként kerül néznünk az egész üzemet be­le. Hogyan készül a műanyag leértve a technológiát is, mert szemcséjű granulátumból a csak így figyelhettünk fel az műszál, amelyet tisztán, vagy esetleges munkaártalmakra, kenderfonallal keverve sző- Feladatunk elvégzése közben nek meg a gépek. Tudják-e^ segítségünkre voltak a .gyá­hogy mi az „egzóta"-fa, mely- rak vezetői, orvosai, a mun­nek metszéslapja rózsaszínű, kavédelmisek és művezetők és Afrikából kerül ide a fa- is. Az anyag útját az eleiétől lemezgyárba, ahol a Cremona a késztermékig végig követ­nevú csarnokban a legmoder- tük. Legtöbb üzemben meg­nebb gépsorok készítenek be- figyelhettük azt a messzeme­lőle bútorlemezt. Voltak-e nő gondoskodást, amelyben a már a kedves olvasók a sze- dolgozók részesülnek. Szem­it ed i textilgyárban, ahol a ügyre vettük a munkásszál­hazai női ruhaanyag készül lásokat. a bölcsődéket és az az óriás) nagycsarnokban. Ez óvodákat. Legnagyobb csodá­a csarnok akkora, mint a fél lattal a szegedi kenderfonó­Széchenyi tér. Hallottak-e ar- gyár átalakulásának adóztam, ról, hogy a szegedi gumigyár- amelyben 1955 óta nem jár­ban készül a mélytengeri fú- tam, amikor a mai értelem­ráshoz is alkalmas acélvázas ben vett munka egészségűgy­gumitömlő, amelyet Európá- nek úgyszólván nyoma sem ban csak itt gyártanak. Fi- volt itt. gyeimet érdemel a kábelgyár Minden gyár készíti már egyik büszkesége, a koaxiká- új ötéves tervét Pár helyen lis kábelt gyártó üzemcsar- minket is megkérdeztek, hogy nok. és a gyönyörű orvosi mit tanácsolunk munka­rendelők sora. melyet akár- egészségügyi szempontból? melyik kisebb városunk ren- Javasoltunk megvalósítandó delőintézetnek is elfogadhat- feladatokat, amelyeket már a na. Ki gondolná, hogy a fo- tervezésnél hasznosítani le­nalmontőben olyan kócot dal- hetne. Erre jó lehetőség van goznak fel fonallá. melyet PL a házgyárban, ahol re­nuisutt már nem tudnak hasz- konstrukció előtt állnak, és nalni semmire; és ezt a mun- új üzemcsarnokot létesítenek, kát olyan dolgozó kollektíva hogy hangulatosabb lakótele­végzi. akinek fele csökkent pek épüljenek majd. munkaképességű. Hadd em- örültem, ha egy-egy gyár­lltsem itt még azt ls meg. ban olyan vezetőkkel és dol­hogy ebből a fonalból 160 be- gozókkal találkoztam, akik dolgozó asszoav kifogástalan gok szeretettel beszéltek üze­babakelengyét köt. műkről és büszkék voltak rá. Olyan szerencsém volt. Lelkesedésük annyira maguk­hogy a MAHART szegedi te- kai ragadott engem is. hogy lopén láthattam, amikor a ott-tartózkodásom ideje alatt solyatérról egy elkészült ha- minden érdekelt ami a gyár­jót vízre bocsátottak. A tznk- ban történt, műhelyben járva véletlenül Folytathatnám még a sze­f^VS^kSm gedl gyárakban látoLk fel­egy regi ismerősre akadtam. Roro]ágát ^ tudom, hoev a akinek fia műszak váltás utón g ugyanazon a gépen dolgozott kfyáncsisagból besétálni nem Felfedezések A Szovjetunió Állami Ta­lálmányi Hivatalának listája több mint 200 bejegyzést tar­talmaz. Legutóbb két moszk­vai felfedezés került a jegy­zékbe. Agejev akadémikus és ku­tatócsoportja felfedezése nyo­mán megváltoztak az elkép­zelések a testek mágneses és Á társadalomirányítás és az érdekviszonyok tovább. lehet. Ha valakit az ilyesmi v^Tirtn^ c 8 "agyon érdekel, biztosan mó­kát láttam is. Sőt letótóbb dot ta(á, h érdeklődését rfJ*252^®™^ kielégítse, hatnék, mert mindezekhez a város gyárainak és üzemei- DL Vámossy József A szocializmus alapjainak nühk az Intenzív fejlődés- szükségletek felmerülésének lerakásáig, a hatvanas évek re" — olvashatjuk az MSZMP színtereihez. Például a te­elejéig, a felmerült törté- KB 1965. novemberi ható- rület, a lakosság szükségle­nelmi feladatok megoldása rozatában. Hogyan képzeli el teit jól ismerő helyi tanács kristályszerkezete között i lényegében véve olyan meg- a politika az intenzív fejlő- részben maga dönt kommu­fennálló kapcsolatról. Ez a fiyőződés alapján történt, dést? Mindenekelőtt úgy, nális fejlesztési lehetőségei­hogy a fő termelőeszközök hogy a mennyiségi növeke- ről. részben pedig a terület államosításával és a paraszt- dés mellett mfrid nagyobb érdekeit (a szükségletek ki­ság termelőszövetkezetekbe szerepet szán a fejlődés mi- elégítésének módozatait) kép­való tömörülésével általá- nőségi jellemzőinek. Ehhez a visel a döntésre illetékes fel­no6an uralkodóvá válnak a politikai rendszer igényli a sőbb szervek Irányába, hogy szocialista termelési viszo- társadalomirányítás áltálé- területi érdekeinek megfele­nyok, létrejönnek az osztd- nosabban megfogalmazott lő döntéseket hívjon életre, lyok megszűnésének félté- céljai irányába mutató egyé- Ilyen szellemben módosítot­telei; a korábbi antagonisz- ni és csoportkedvezményezé- ták választási rendszerünk, tikus érdekellentétek helyé- seket. A kizárólagosnak te- szabályait ls. Míg korábban be mindinkább a társadalmi kintett, egységes össztársa- a lajstromos választókerületi és egyéni érdekek egysége dalmi érdek helyébe e kez- rendszerben háttérbe szorult lép. Ebben az egységben az deményezéseket magukban a képviselő-tanácstag sze­egyéni érdeket a társadalom foglaló különböző érdekek mélye, hiszen az állampolgár érdekével közvetlenül azo- differenciált rendszere lép. 82 , szf nositották. A szocializmus vazott. addig az egyéni vá­£gy felfogott összérdekével A gazdaságban például a^ jasztókerületek bevezetése, a szemben megjelenő ellenté- vállalatokat — a külkereske- több jelölt állításának lehe­teket csupán szubjektív tor- delem és a honvédelem kü- tősége, a területi tanácsok zulásoknak minősítették. lönleges eseteit kivéve — tagjainak a helyi tanácsok , . , . .. által történő közvetett vé­nem lehet meghatározott ]asztósa mind-mind a külön­Fékező hatás termékek gyártására utasí- böző területi érdekek képvi­falfedezés új alapokat adott a kristályfizika területén folytatott kísérleti és elméle­ti kutatásokhoz. A tudósok feltárták a króm eddig ismeretlen mág­neses tulajdonságait. Ezzel lehetővé válik, hogy a nép­gazdaság újfajta mágneses anyagokat kapjon. (APN) Bútorgyártás Jugoszláviában A jugoszláv bútorgyárak termelése a kereslettel pár­huzamosan évről évre nő. Tavaly az ország 360 bútor­készítő üzeme már 20 mil­tani. Szükségszerűen követke- önállóságot kapnak, liárd dinár értékű különféle izett mindez a gazdasági el- döntenek arról, mit kíván­A vállalatok tervezési seletének, a döntésekbe való maguk bejuttatásának új intézmé­nyes formáit jelentik. bútort készített Ebből az export értéke 3 milliárd di­nár volt de lehetett volna több is, ha a hazai szükség­let nem nőtt volna meg any­nyira-az elmúlt években. A külföldi piacokra 200 üzem küldi szebbnél szebb termékeit A legjelentősebb maradottságunkat erőltetett nak gyártani, hogyan hasz- A döntéd mechanizmusban ütemű iparosítással fetazá- nAlják ^ eszközeiket, mi- ^ molni kívánó gazdaságira- J J" J " ' .T, "Kai Képviselete egyre na­nyítósi rendszer felfogásából W® aranyban fordítják gyobb szerepet játszik. A is. A gazdaságot akkor egy tiszta jövedelmüket fejlesz- hatvanas évek végén a tár­olyan egységnek tételezték, tésre, vagy nyereségrészese- sadalmi szervek új funkciót mutatókra 33ff'12offi " Az * a szervezetükben te­sával, konkrét tervutasítá- különült, aru- és penzvi- vékenykedő rétegek (szerve­sok formájában egy orszá- szonyok adta kapcsolatok kö- zett dolgozók, ifjúság, nők vevők az európai országok, | ^uta^tól" ff J*7*^6 ^f* stb > kép" az USA és Kanada. Az ex- btSt feladati^ mmel nagyobb tisz- viseIve politikai és állami sítése szükségtelenné tette, te Jövedelem elerése lesz. A döntéseket kezdeményeznek, hogy a gazdasági egységek- vállalat természetesen most véleményeznek, értékelik nek saját tevékenységükről sem termelhet — kizárólagos p^ok végrehajtását. Sőt, a önálló elképzelésük legyen. g;izdasági megfontolások mi- mezőgazdasági termelőszö­Amikor ritkán ilyen mégis o . . , , , , felmerült, azt az irányító att — a nopgazdasagi terv- vetkezetek érdekeinek poli­szervek mint ..szubjektív tor- vel ellentétes Irányba. Te- tikat képviselete 1967-ben zulást" minél gyorsabban vékenységének a megkívánt teljesen új szerveket hozott igyekeztek megszüntetni. Ha mederbe terelését azok a ]étre: a tsz-kongresszust. a port 70 százaléka nyugati, a többi KGST-piacra kerül. Az ízléses, korszerű, főleg kiváló hazai alapanyagokból gondosan készített különféle rendeltetésű bútordarabok a kölni, párizsi bútorkiállítá­sokon is mindig sikert arat­nak. Munkamozi lálkozik valakivel: a diák a tanárával, a beosztott a Délelőtt, háromnegyed tiz- lélegzett, előkerültek az új­kor találkoztam vele, a Vö- súgok is. Kávé, cigaretta, rös Csillag mozi előtt. Néha, rejtvény, olvasás — tudod, főnökével, mikor összefutunk, beszél- hogy van ez. Egyszer csak — Egyébként — Retünk. Arról, ami eppen a technikus srác elrikkan- felém —, eszünkbe jut. totta magát. — Gyerekek! szemedet, Tekintélyes méretű akta- Amerikai cowboy filmet ját csomót szorongatott a hóna szanak a moziban! Bombát előadás kezdetét várók kö­alatt. Adódott a keresztkér- nem lehetne hatásosabban zött. Azok ilyenkor nem ér­dés. időzíteni, mint ezt a beje- r.ek rá: bevásárolnak, siet­fordult ha jól kinyitod a magad is látha­tod, nyugdíjas alig van az — Hová mész? lentést. Mivel hozzám aznap nek a gyesen levő lányuk­segiteni, — A... Semmi — legytn- délelőttre jelezte érkezését, lett. — Kooperálni indul- a társcég egyik képviselője, tam. Délután még számlat megegyeztünk, én tartam a kell csináljak, aztán anyag- frontot. A többiek beírták a rendelést... Rengeteg dol- távozási füzetbe, hogy anyag­gom van — kesergett. — osztály, számlázás, KISZ- nézett rám —, nem tudod Kutya idők járnak mifelénk, bizottság..., s elmentek. mit játszanak? Nem érek rá semmire Dél- _ A többit már én ls vállat vontam, hirt^r utón már faradt vagyok, az tőlük hallottam. Megvették nem jutott eszembe, este a családomé. Ha hiszed, a jegyeket, s mert volt még Körülnézett — A hoz, menyükhöz unokát abajgatni. Az előtérben * megszólalt a csengő. — Erről jut eszembe — ha nem, van két hónapja is, hogy moziban voltam. Egy­szerűen nincs rá időm. Nem úgy, mint egyeseknek — mutatott a pénztár előtt kí­gyózó sorra. Megértően bólintottam. — Te — fordult felém t •• ,_ kínai ido a kezdésig, átugrottak negyed megy! — derült fel a Bárkába sörözni. Tovább az arca. _ Állítólag jó beszélgettek a kelleténél, füm. Nem akarod megnézni? (gy a vetítés első pár percét _ szegezte nekem a kér iekésték A jegyszedőnő le- dést. — Te úgyis ráérsz. ültette őket a helyükre, ké­nyelmesen hátradőltek, mo­gyorót rágcsáltak — és néz­Nemet mondtam. Kezet nyújtott, odament a pénztárhoz és egy pillanat gondolkoztál már azon, hogy ték a filmet. Akkor lepődtek múlva elnyelte a vetítőterem kik járnak délelőttönként moziba? — Nyugdíjasok, délutáni meg, amikor az előadás vé­gén kigyúltak a lámpák. Pár székkel arrább a főnök ült! Képzelheted, milyen bejárata. Horváth István STys^vSSzó8 önáíó szabályozórendszerek (ár, Termelőszövetkezetek Orszá­elképzelés, akkor nem be- bér- adok. fejlesztések stb.) gos Tanácsát és a területi szélhetünk a vállalat érde- biztosítják, amelyek a terv- szövetségeket. A rétegszer­kéről sem hiszen a vállala- ben foglalt elképzeléseknek vezetek fent említett jogain tok optimális lehetősege a megfelelően határozzák meg Wvül a TOT közte és más tervmutatók olyan mmima- ' , ... . , - , Tf ^^ lis túlteljesítése irányába 8 f™" Jövedelmezőségét, szerv között fennálló vita mutatott, amely a következő években nem eredményezte a vállalat részére kiadott terv­mutatók radikális feleme­lését. E teljesítmény-visszatartás, az eladhatatlan áruk töme­ge, amely a szükségletek rossz központi felmérésének köszönhető, a műszaki fej­gazdasági sikerességét. Gazdaság és társadalom összhangja Az új gazdasági mechaniz­mus lényegét alkotó köz- az érdek »*«»*•« képvisele" ponti szabályozórendszer és tónek különböző módjau esetén kérheti a kormány döntését. A példákat számtalanul folytathatnánk, de így is nyilvánvaló, hogy a hatva­nas évek végén kialakított intenzív társadalomirányítás központi eleme az érdek és lesztés elhanyagolása gaz- elkülönült termelői dasági növekedésünket olyan kölcsönhatása modellje az érdek Cseppet ^m csodálkozhatunk azon, hogy e korszakban a mértékben fékezte, hogy a intenzív társadalomirányítási tudornányos kutatásokban ta hatvanas évek eleje-közepe rendszemek. Lényege, hogy a táján politikai vezetésünk na- döntéseket a poliüka igyek­plrendre tűzte gazdaságira- ezüí közelebb telepíteni a nyitási rendszerünk átfogó reformjának kérdését. az érdek válik az egyik köz­ponti témává. Varga Sándor Az extenzív szakaszból az intenzívbe „Az extenzív jellegű fej­lődés tartalékai ma már or­szágosan kimerülőben van­nák, mindinkább át kell tér­műszakban dolgozók, diákok dermedt Fképet 'vághattak, — feleltem. Is — figyelmeztetett felsorolásom hiányosságára. — Szerinted melyik kategó­riába tartozik? — intett egy fekete diplomatóskát szo- egy sörre. mikor meglátták egymást. Akartak mondani valami sületlenséget az öregnek, de az leintette őket Rendes volt: meghívta a társaságot rongató, vasalt nadrágos férfi felé. — Tisztviselő — saccoltam a látvány után ítélve. Elmosolyodtam a történet hallatán. Barátom szintén nevetett. — Szóval, ezért ls lehet — Én is ügy gondolom — telt húz néha a délelőtti elő­helyeselt. — Most pedig fi- adásokon — szólalt meg. — gyelj: elmondok egy törté­netet. — Körülbelül egy éve tör­tént — kezdte a mesét. — A íönököm az egyik reggel be­jelentette. neki tárgyalásra kell menni, előreláthatólag ebédre érkezik vissza. Azzal elporoszkált. Mindenki íel­De egyiknek sem tiszta a lelkiismerete. — Nézd! — mutatott nevetve az előtér­ben ácsorgókra. — A dél­előtti mozilatogatók nem mernek egymás szemébe nézni! Mindegyik fel, hogy a másik felismeri, hogy ta­Déligyümölcs Kubából A citrusfélék exportja a citromot termeltek. Az el­kubai népgazdaság fontos múlt húsz év alatt, a régi ül­devizaforrása. Az elmúlt év- tetvények kibővítésével és új ben a szigetország több mint ültetvények létesítésével 144 ezer tonna déligyümöl- csaknem' a tízszeresére nö­csöt exportált. A kivitel vélték a termelést. A tervek nagy része a szocialista or- szerint csak az Ifjúság-szige. szágokba irányul. A tervek tén, ahol az ország legjelen­szerint 1980-ban a kivitelt tősebb citrustermelő gazdasá­több mint kétszeresére növe- gok találhatók, ebben az év­lik. ben több mint 50 ezer tonna Kuba ideális adottságokkal grape-fruitot termesztenek. A rendelkezik a déligyümölcs- sikerekben nem kis szerepet termesztésre, de a forrada- Já öntözés, a talaj­lom előtt az orszagban éven- ' . . \ ' , te csak mintegy 60 ezer ton- Javítás, a műtrágyázás, va­na grape-fruitot, narancsot és lamint a munkaszervezés. Hegesztési kutatóintézet Együttműködés a KGbT-tagorsságok kutatóival A Pozsonyi Hegesztési Ku- téstechnika korszerűsítéséhez tatóintézet szakembergárdá- egyébként a csehszlovák ját, eredményeit, korszerű szakemberek számos, újításo­felszerelését illetően kétség- kat tartalmazó szakdolgozat kívül a világ élen járó ku- közlésével járultak hozzá, tatóhelyei közé tartozik. Töb- Közülük különös érdeklődés­bek között ezt ismerte el a re tarthat számot szakmai világ 38 országának hasonló körökben a hegesztési köté­szervezeteit magába foglaló sek hegeszthetőségéről és IIW — a Nemzetközi He- melegkezeléséről szóló tanul­gesztéstechnikai Intézet — mány. azzal, hogy idei kongresszu- A pozsonyi kutatóintézet sát Pozsonyban rendezte nemzetközi kapcsolatainak meg. sorában fontos helyet foglal A pozsonyi kutatók továb- el a KGST-tagországok ku­bi munkáját nemcsak a nem- tataival kialakított együtt­zetközi szervezettől évente működés. Közös kutatások, s érkező mintegy 400 szak- az elért eredmények doku­kiadvány segíti, de az az öt- mentációinak cseréje is hoz­száz dokumentum is, amelyet zájárul a hegesztéstechnika a kongresszus szakbizottságai — eddig elképzelhetetlen tettek közkinccsé. A hegesz- méretű — fejlődéséhez. 1 « )

Next

/
Thumbnails
Contents