Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-22 / 273. szám

(Csütörtök, 1979. november 22. 3 ÜZ MSZMP | Vajdasági | Borsod megyei i miniszterhelyettes mberré válni bizottságénak illése Szerdán kibővített ülést tartott az MSZMP Borsod megyei bizottsága. A pártbi­zottság tagjai és a meghívot­tak meghallgatták dr. Bod­nár Ferenc első titkár tájé­koztatóját az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1979. novem­ber 1-i üléséről. Második napirendként a pártbizottság személyi kérdé­sekben döntött. Dr. Bodnár Ferencet — érdemei elisme­rése mellett — felmentette első titkári tisztségéből és végrehajtó bizottsági tagságá­ból. Grósz Károlyt. az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosz­tályának vezetőjét megválasz­totta a pártbizottság és a végrehajtó bizottság tagjának, a pártbizottság első titkárá­nak. Az ülésen részi. vett. és fel­szólalt dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Bodnár Ferenc­nek a munkásmozgalomban kifejtett eddigi eredményes tevékenységéért — nyugállo­mányba vonulása alkalmából — a Szocialista Magyarorszá­gért Érdemrendet adományoz­ta. A kitüntetést dr. Korom Mihály, a Központi Bizott­ság titkára adta át. (MTT) látogatása G Somogyi Károlyné felvétele Dr. Perjési László hivatalában találkozott a vajdasági ok­tatási miniszterhelyettessel Az Oktatási Minisztérium turális életéről. Szólt az ok­vendegeként hazánkban tar- tatás helyzetéről, a kishatár­tózkodó Dávid Mária, Vaj- menti árucsere szerepéről a daság oktatási miniszterhe- kereskedelmi ellátásban, a lyettese tegnap, szerdán testvérmegyei kapcsolat ered­Csongrád megyébe látogatott, menyeiről. A reggeli órakban fogadta őt Dávid Mária — az Okta­hivatalában dr. Perjési Lász- tási Minisztérium két mun­ló. a Csongrád megyei ta- katársának társasagában — nács elnöke. Jelen volt dr. a délelőtti órákban a Juhász Tamasi Mihály, az MSZMP Gyula Tanárképző Főiskolá­megyei bizottságának osz- ra. délután pedig Deszkrelá­tályvezetője és dr. Müller togatott; a megyében élő Józsefné. a megyei tanács vb nemzetiségiek oktatásával, művelődésügyi osztályának kulturális életükkel ismer­vezetője. kedett Vajdaság oktatási A vendéget dr. Perjési miniszterhelyettese a késő László tájékoztatta a megye délutáni órákban utazott gazdasági, társadalmi éskul- vissza Budapestre. A kereskedelem fejlesztéséről Országgyűlési bizotfság tanácskozása A lakosság áruellátásának anyagi megbecsülését szór- Több képviselő is hangoz­Rzínvonalasabb szervezése, a galmazta. A hosszú távú terv tatta: aminek, gyártasa a vásárlási körülmények javí- mindkét témában következe- nagyüzemekben gazdaságta­tása, valamint a kereskede- tes irányt szab — hangsú- lan, az minden bizonnyal ki­lem és a vendéglátás mint- lyozta a belkereskedelmi ál- csibén is csak magasabb áron egy 400 ezer dolgozója haté- lamtitkár. Hozzátette: jelen- lesz előállítható. De ez még konyább munkájának szem- ieg az áruk 33—34 százaléka, mindig jobb annál, mintsem szögéből vitatta meg az ezen belül az élelmiszerek — legutóbb az import ásók­országgyülés kereskedelmi 54—55 százaléka jut el köz- nál történt hasonló — há­bizottsága az ágazat hosszú vetienül a termelőktől a kis- romszoros-négyszeres össze­távú fejlesztési feladatait kereskedelem üzleteibe, tehát gért nemritkán gyengébb szerdai ülésén. A Parlament- a fogyasztókhoz. Ezt a taka- minőségű termeket importál­óén megtartott tanácskozá- rékos módszert és a minta janak. Summázat is lehetne son Juhár Zoltán, belkeres- szerinti árusítást a közeljö- a résztémához a vitában el­kedelmi államtitkár a kor- vőben lényegesen szélesítik, hangzott megjegyzés: külön­mány gazdaságpolitikai bizott- az ipari és mezőgazdasági ben is a legtöbbször az a 6ága által jóváhagyott, évti- üzemeket, valamint a nagy- legdrágább, ami nem kapha­zedre szóló program elkészi- kereskedelmi vállalatokat pe- tó! Az iskolás gyerekek és tését indokolva kiemelte: dig gazdag választékot ki- a nyugdíjasok szervezett ét­a lakosság mindinkább az náló szakboltok nyitására kezletesének javítását töb­áruk minősegén és a válasz- ösztönzik. Az 1980. január ben szorgalmazták. tékon méri az ellátás színvo- 1-től életbe lépő szabályozó- Palkó Sándor, a kereske­nalát. Ezt a kereskedelem- rendszer-változással új bére- delmi bizottság elnöke zár­nék tudomásul kellett ven- zést vezetnek be a kereske- szavában arra hívta fel a fi­nie, felkészülve a fogyasztók delemben: a létszamot meg- gyeimet: az ágazatban is kívánságainak teljesítésére. takarító, s egyébként jól dol- kulcsfontosságú hatékonysá­A továhhlénés eevik Ve gozó közösséSak lényegesen got úgy keU érvényesíteni, fomoibb S£t Tíar - nÖVelhetlk bérszínvonalukat. hogy a2 soha ne csorbíthassa általában a termelők — és Dr. Komócsin Mihály az alapcélt, a lakossag ellata­a kereskedelem együttműkö- (Csongrád megyei ország- fat- Ez? követően bejelentet­désének javításában jelölte gyűlési képviselő) az ellátási te: a belkereskedelem fej­meg az államtitkár Á Bel- érdeket sértő termelöi-keres- iesztési tervet — mivel an­kereskedeimi Minisztérium kedői ellentétekre hívta fel nak vegrehajtasaban számos szerint az adottságainkkal a figyelmet. Sok vállalat a mast «uxa is érintett — jobbár kellene élni több te- keresettebb cikkek mellé — megküldik az országgyűlés rületen is. ezzel néhány éven amolyan árukapcsolással - 'P31"1' mezőgazdasági, vala­belül megszüntetve a fölös- nehezen értékesíthető árukat mint a terv- és koltsegvetesi legesnek tűnő importot. Ju- is rásóz a kereskedelmi vál- bizottságai elnökeinek, hár Zoltán egyebek között a ialatokra. Ezzel lekötik az A pénteki ülésen kérdést sör, a diabetikus ételek, a újabb vásárlásokra fordítható tett fel, illetve a vitához hoz­zászólt Kangyalka Antal szén és a mezőgazdasági pénzügyi forgóalapokat, ki­szeráruk kapcsán számolt be sebb lesz a választék — így , arról: javasolták az Országos gyűrűzik végig a belkereske- Csongrád megyei képviselő Tervhivatalnak, hogy a VI. delmi törvénnyel és általá- is- (MTI) ötéves tervidőszakban több ban az érdekeinkkel ellenté­területen teremtsék meg a tes hibás gyakorlat következ­lakosság ellátásának teljes ménye. körű hazai termelési feltéte- \ kisebb településeken leit. élők kereskedelmi ellátásá­A képviseflők felszó1 alá- rak javításáért az egysze­saiban nagy egyetértéssel korszerűtlen uzletek­üdvözölték a termelők és a £en dolgozók munká énak kereskedők kapcsolata javí- könnyítéséért emelt szót két fásának a tervét, a ma még Bo™* HA^H* gyakran a fogyasztók érd^ építési, bővítési tehetségek keit sértő egyenetlenségek korlátozottak - válaszolta lecsiszolását Juhár Zoltán —, de az alap­Novák Pálné (Heves me- ellátás biztosításáért, színvo­gyei képviselő) a minta utá- nalának javításáért a szövet­ni árusítás bővítését, a ke- kezeteknek mindent meg reskedelmj dolgozók nagyobb kell tenniük. I imnazista ismerősöm két csoportra osztotta osztálytársait: a „csövezők­höz" verődött bandára és a „nor­málisakra". Az előbbiek a „szabadság" hí­veinek tartják magukat, helyhez, időhöz, eszmékhez nem kötődnek. a világért sem alkalmazkodnának holmi, felnőttek által megszabott rendhez. Akkor mennek haza. amikor nekik tetszik, isznak is. természe­tesen nem Márkát, ha sikerül összedobni­uk a nem maguk kereste rávalót. Az „ősök" sirámai sem igen hatják meg őket. de hogy mégsem pereg te minden róluk, bizonyítja, hogy az egyetlen, még nyíltan vallott kötelék, az iskolahoz fűző. azért úgy ahogy, tartja magát. Valószínű, máa ez a viselkedésmód, divat is talán. S akit szálak kötnek bizonyos „normális" közös­ségekhez, csaladhoz. „szabályos" osztály­társakhoz, pedagógusokhoz, nem elveszett ember, megtalálja helyét a felnőttek tár­sadalmában is. eligazodik az együttélést szabályozó jogok és kötelességek birodal­mában. De elég-e pusztán a környezet jo példaia ahhoz, hogy a felnőtté vált gyermek egy­szersmind hazája állampolgáraként is meg­állja helyét? Nélkülözhetetlen a jó példa, de ezeket a hatásokat tudatosan is közös mederbe kell terelni. A család, az iskola, az úttörő- és S" KISZ-szervezet. az első munkahely, s a népfront, mind együtt kell. hogy nevelje a társadalom törvényei sze­rint a fiatalokat. Van-e olyan fórum, amely egy asztal mellé ültet le szülőt, pedagógust, diákot, fiatal munkást és értelmiséget. KISZ-tagot és KISZ-en kívülit, különböző állami és társadalmi szervek képviselőit? A népfront nyújt tehetőséget a találkozáshoz, az esz­mecserékhez. különösen az V. és VI. kong­resszus óta. amikor is fő tennivalóként je­lölte meg az ifjúságpolitikái munka to­vábbfejlesztését. a fiatalok állampolgári fölkészítését, közéleti aktivitásuk fokozá­sát. a hazaszeretetre, internacionalizmusra való nevelést. Ennek megfelelően a népfront megyei bi­zottsága is kiveszi részét a fiatalok neve­lésével kapcsolatos teendőkből. Minthogy az életre való felkeszites alapvető színtere az általános iskola, a népfrontbizottsagok mar itt igyekeznek segítséget gyújtani. A megyeben 2433 szülői munkaközösség mű­ködik. amelyek célja az iskola és a szülök közötti hatékony kapcsolat erősítése. Az úttörőmozgalom, de az osztályfőnöki, a magyar- és törtenelemórák szaktanárai is támogatókra találnak a népfrontnál, ke­résre szakavatott előadok mennek a gye­rekek közé. Az „Egy üzem. egy iskola", az „Egy brigád, egy raj" kapcsolatok, a hon­ismereti és az Olvasó nepert mozgalmak, a szakköri munkák, a vetélkedők támogatá­sa, a társadalmi munkák szérvezese. a pá­lyaválasztás segítese, mind része a nép­front tevékenységének. Különösen a váro­sokban sikerült a kisdiákok állampolgári ismereteit új formákban gazdagítani. Csongrádon már egy évtizedes hagyonianya van annak, hogy a népfront jogászaktivis­tái alkotmányjogi és egyéb fontos tudni­valókat adnak át a gyerekeknek. Az első országos példa Makón. Szentesen és Sze­geden. de több községben is követőkre ta­lált A középiskolások ízelítőt kapnak a nép­front munkájából, amikor — többnyire a KISZ-szel közösen rendezett — elóadás<v kon hallanak az államoolgarok jogairól és kötelességeiről. Csongrádon és Szentesen a TIT-tel és a jofiászszövetseggel is együtt­működési megállapodást kötöttek a párhu­zamosságok elkerülésére, s ígv az ilyen jó) szervezett előadásokon értékes tudást sze­reznek a fiatalok. A tapasztalatok azt mutatják, kiváló le­hetőséget nyújt a haza. a szűkebb környe­zet megismertetésére — és megszeretteté­sére — a népfront honismereti mozgalma. Az altalános és a középiskola diákjai szí­vesen munkálkodnak együtt a kutatókkal, néprajzi emlékeket gyűjtenek. krónikát, csapat- és iskolatörtenetet írnak, helytör­téneti. üzemtörténeti pályamunkákat nyúj­tanak be Pedagógiai sikerként könyvel­hető el a makói Kun Bela. a csongrádi Széchenyi úti. az apátfalvi. a mindszenti, a rúzsai, a kiszombori aitalánce iskola, a szegedi Radnóti, a vásárhelyi Bethlen gimnázium. a szentesi Pollack Mihály szakközépiskola honismereti és néprajz) szakkörének munkája. Sok iskolában azon­ban nem gyökeresedett meg a hazaszere­tetre, rendszerességre nevelésnek ez a módja, eszközhiányra. adminisztratív okok» ra hivatkozva. A szakmunkastanulók olva­sótáborokban ismerkednek jogaikkal és kötelességeikkel, az irodalommal, a mű­vészetekkel. kötetlen beszélgetéseken ma­guk próbálják megfogalmazni napjaink forradalmiságát. Az egyetemisták, főisko­lások, különösen, ha szaktárgyukhoz kap­csolódik. szívesen vesznek részt a honisme­reti mozgalomban. A Juhasz Gyula Tanár­képző Főiskolán például honismereti spe­ciálkollégiumot szerveztek. A már dolgozó fiatalok, ha fölnőttek ls. nincsennek mindannyian tisztaban az ál­lampolgársággal járó kótelezettseggel. nem ismerik eleggé jogaikat sem. A szakszer­vezetek Munka és műveltség szocialista brigádmozgalma hozzájárul általános is­mereteik gyarapításához, szakmai és poli­tikai tudásuk gazdagítasához. ök már köz­vetlen közelről ismerkednek a közélettel: egyre többen kapcsolódnak be a népfront fiatalokat is mozgósító rendezvenyeibe. ök azok. akik a legkorábban vehetnek részt a közéleti tevékenységben. Reszt vehetnek, ám egyelőre ritkán sikerül beleszólniuk a helyi politika formálásába, s nem zökkenő, mentes az idősebbekkel való együttműkö­dés sem. Mégis akadnak jó néhányan, akik az államhatalmi és népképviseleti szervek­ben. a tömegszervezetek és -mozgalmak választott testületeiben fiatal koruk elle­nére jól megállják a helyüket. A népfront régi gondja, hogv kevesen képviselik soraikban az ifjúságot, , enyhülőben van: a munkabizottsá­gokban. klubokban, különböző rendezvé­nyeken egyre több fiatal jelenik meg. Ter­mészetesen meg mindig lenne hely sza­mukra. Talán érdeklődésükhöz jobban iga­zodó feladatokkal, rendezvényekkel tehet­ne odacsábítani őket. Mar csak azért is ér­demes lenne ezen fáradozni, mert a nép­front a közéleti emberré válás iskolája is. Nem elég ismerni jogokat és kötelessé­geket. jobbító tettrekészseget. aktív köz­reműködést is vár felnőtt tagjaitól a társa­dalom. Erre nevel , a család, az iskola, a munkával boldogulni akaró, torvényeket tisztelő „szabályos" emberek egész tábora. Cbikán Ágnes A DH-rendszer tapasztalatai DH-rendszer a hatékonyabb gazdálkodást. Az NKFV te­rületén mar 1978-ban ered­Marjai Józsefnek, a Mi- tanácsának alelnöke. Marjai nisztertanács elnökhelyettesé- József és Braniszlav Iko­nek meghívására szerdán hí- nics t.ár.gya\ása inak kozép­vatalos baráti látogatásra pontjában várhatóan a két hazánkba érkezett Branisz- szomszédos szocialista ország lav Ikonics, a Jugoszláv Szo- közötti gazdasági együttmű­cialista Szövetségi Köztár- ködés további bővítésének saság szövetségi végrehajtó kérdései állnak. (MTI) A Szervezési és Vezetéstu- elnöke nyitotta meg. majd tozása. a veszteségek föltará­dományi Társaság megyei Szövérffy Dezső, a NIM DH sa és azok gyors elhárítása, szervezete, a Nehézipari Mi- szaktanacsadó szolgalatának örvendetes, hogy néhány nisztérium szaktanácsadó vezetője tartott bevezető elő- vállalatnál. így az NKFV sze­szolgálata és az OKGT, va- adást Az ankéton az SZVT gedi üzemében is jol segíti a lamint az NKFV szegedi üze- tagvállalatai, a Duna—Tisza­mének rendezésében tegnap, közi olajipari üzemele, a Vil­szerdán ..A DH hibainformá- lamos Tröszt vállalatai. a ciós rendszer tapasztalatai és NIM-hez közvetlenül tartózó menyeket érlelt a DH-rend eredményei a NIM-tárc.a. va- vegyipari vállalatok vezetői szer. harminchét alkalmazha­lamint az OKGT területén" és vezető munkatársai vettek tó javaslattal segítettek a dol címmel ankétot tartottak, részt. gozók. amelynek eredménye­amelyen részt vett dr Györf- ^ szakemberek több elő- ként 4 millió forintos javu­fy László, az MSZMP Csöng- adast hallgattak meg. Első- la« mutatkozott. A hibainfor­rád megyei bizottságának osz- ként Rodványi Dezső müsza- mációs rendszer az idei ész­él yvezető-hel vet* ese is A la- ki-gazdasági szaktanácsadó az J®ndő első felében 366 hiba­.aiyvezeto-neiyet «e is A ta ÜKGT nél övezetett DH- Jelzést, illetve Javaslatot. nacskozást Viragh József, az modeU működeseról adott eredmenyezett. amelyből 279­SZVT megyei szervezetének számot. Peceli Be la műszaki et hasznosítani lehetett. A | vezérigazgató-helyettes a Dol- javaslatot tevőknek 52 ezer I gozz Hibatlanul rendszer be- forint. jutalmat fizettek. Ta­vezetéséről. annak elökeszité- Pasztaltak a vezetők, bogy a séről beszélt majd Jurato- DH-rendszer egészseges mOj­vics Aladar. az NKFV sze- ködése nagyban elősegíti az gedi üzemének vezetője ösz- üzemi demokrácia további ki­szegezte. hogy egy vállalaton szélesítését is. ^ belüli nagyüzemben a DH Az ankét résztvevői délután hifcainformációs rendszer ho- megtekintették az Eszak­gyan működik. Hangsúlyoz- dunántúli Gázgyártó és Szói ták. hogy a rendszer és a vele galtató Vállalatnál készített foglalkozó dolgozók elsőrendű filmet, amely az ottani ta/­eélja, hogy a minőségi ténye- pasztalatokat dolgozta fal. A zőket. a hatékonyságot és az filmhez Tóth Tamds. az exportképességet azok javitá- LGAZ DH-titkára fűzött ma­- hálják. A mincségbiz- K^Pat^ft.\^ tosítási rendszer kialakítását bi tennivalókat Szövérffy De­segítheti elő a szemlélet vál- zso összegezte. Braniszlav Ikonics Budapesten

Next

/
Thumbnails
Contents