Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-20 / 271. szám

2 Kedd, 1979. novcmtier 20: Megnyílt a Román KP kongresszusa 1 Közéleti napló • Bukarest (MTI) Tegnap, hétfőn délelőtt Bukarestben megnyílt a Román Kommunista Part XII. kongresszusa, több mint 2600 küldött és csaknem másfélszáz külföldi párttcüldöttség jelenlétében a kongresszuson jelen van a Magyar Szocialista Munkáspart Központi Bizottságának küldöttsége is, amelyet Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja vezet. Az üdvözlések és a kongresszus szerveinek megalakítása után Nicolae Ceausescu, ti Román Kommunista Párt főtitkára megkezdte a Kézponti Bizottság jelentésének felolvasását. A szónoki emelvényre lépő Nicolae Ceausescu öt ós fél órán át ismertette a KB beszámolóját Ennek soián elmondotta, hogy az Ipari termelés 70 százalékkal növekszik a jelenlegi ötéves tervidőszakban. Az ipar a nemzeti jövedelem 60 százalékát szolgáltatja.A mezőgazdaságban szintén nagyobb terméshozamok voltak, mint az előző ötéves tervben. 1976—1980. között a beruházások értéke 970 milliárd léjt tesz ki. A munkatermelékenység növekedése .évi átlagban csaknem 9 százalékos volt A továbbiakban a KB jelentése alapján vázolta az ország gazdasági-társadalmi fejlesztésének programjait Az új ötéves terv Irányelveinek valóra váltása meggyorsítja az ország fejlesztését: ily módon Románia fejlődő szocialista országból közepesen fejlett ország lesz, túljut a pártprogram valóraváltásának egyik igen nagy jelentőségű szakaszán. A következő tervperiódusban az ipar nettó termelésének növekedési üteme 10, az össztermelésé 9 százalékos lesz az előiránvxat szerint Fő feladat a saját nyersanyagulap bővítése. Az egész oi-szag területén átfogóan felkutatják az ásványi anyagok tartalékait. 1985ben a lignittermelesnek el kell érnie a 72—77 millió tonnát Kiterjesztik a kőolaj. és gázkutatásokat. Ceausescu bejelentette: román szakemberek reményekre jogosító kőolajmezőt fedeztek fel a Fekete-tengerben, és ha a számitások beválnak, akkor ez a feltárás nagyban segíti majd az ország önállóságát az energiaellátásban. A következő ötéves terv egyik alapvető iránya, hogy Románia hatékonyan vegyen részt a nemzetközi munkamegosztásban. Fejleszteni kívánja gazdasági kapcsolatait a KGST tagállamaival, az összes szocialista országgal. Külpolitikai kérdésekről szólva a beszámoló hangsúlyozza, hogy Románia külpolitikájának egyik legfőbb célja az európai biztonság és béke építésé. Ceausescu beszámolójában kiemelte: Románia arra összpontosítja tevékenységét, hogy állandóan fejlessze baráti és kölcsönös együttműködési kapcsolatait az összes szocialista országgal. Románia külpolitikájában — szögezi le a beszámoló — különleges fontosságú a Varsói Szerződés tagorsxagaival való együttműködés flz MSZMP üdvözlete Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kommunistái, a szocializmust építő magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat fejezzük ki a Román Kommunista Párt XII. kongresszusának, a párt tagjainak, a baráti Román Szocialista Köztársaság népének. A Magyar Szocialista Munkáspárt ismeri és nagyra értékeli azokat a vívmányokat, amelyeket a Román Szocialista Köztársaság kommunistái, munkások, parasztok és értelmiségiek a Román Kommunista Párt legutóbhl kongresszusa óta elértek. Örömmel tölt el bennünket, hogy a szocialista Románia lendületesen fejlődik és előrehalad a szocializmus építésének útján.. Meggyőződésünk, hogy a Román Kommunista Párt XII. kongresszusának határozatai alapján a Román Szocialista Köztársaság újahb sikereket ér majd el az ország népgazdaságának fejlesztésében, a nép anyagi és szellemi jólétének emelésében, a szocialista társadalmi rendszer felvirágoztatásában, A sok évszázados közös múlt és a forradalmi harcok tapasztalatai alapján történelmünk legjobbjai felismerték, hogy a magyar és a román nép csak közös összefogással érheti el boldogulását. Ennek az összefogásnak a történelmi feltételei a Szovjetunió antifasiszta felszabadító harca nyomán teremtődtek meg, amikor népeink a szocializmus építésének útjára léphettek. Ez lehetővé tette, hogy az együttműködés és barátság szellemében fejlődjenek országaink és népeink kapcsolatai. Szomszédok vagyunk, mindkét ország dolgozó népe a szocializmus építésén munkálkodik. Kapcsolataink fejlődésének kiemelkedő állomása volt Kádár János és Nicolae Ceausescu elvtárs 1977. évi találkozója. A találkozón megfogalmazott feladatok végrehajtása együttműködésünk további erősítését szolgálja. Meggyőződésünk, hogy kapcsolataink további bővítése mindkét ország népeinek érdeke, ezért pártunk és kormányunk a jószomszédság elmélyítésére, a politikai, gazdasági, a kulturális és egyéb kapcsolataink fejlesztésére törekszik. Országaink barátságának fontos tényezője a Magyar Népköztársaságban élő román és a Román Szocialista Köztársaságban élő magyar nemzetiség léte. Közös érdekünk, hogy nemzetiségeink mind nagyobb mórtékben töltsék be a híd szerepét a magyar és a román nép baráti kapcsolataiban. A nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért, az enyhülés politikájának és a leszerelés ügyének előmozdításáért, s a társadalmi haladásért vívott harcban mind fontosabb szerepe van a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok összefogásának és együttes fellépésiének az iraperializmús efl^a, Kpsös céljaink elérése és feladataink, eredményes megoldása' érdekében pártunk és kormányunk a jövőben is a proletár internacionalizmus elveire épülő jó. együttműködésre törekszik mind a magyar-román kétoldalú kapcsolatokban, mind a Varsói Szerződés szervezetében, valamint a Kölcsönös Gazdasági segítség Tanácsában folytatott közös tevékenységünkben. A Magyar Szocialista Munkáspárt, hazánk dolgozó népe szintén számvetésre készül; elkezdtük XII. kongresszusunk előkészítését. A XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában és az V. ötéves tervünk feladaj tainak teljesitéseben népünk jelentős eredményeket mondhat magáénak. Országunkban szilárd a dolgozó nép hatalma, a párt élvezi a tömegek bizalmát, népünk a fejlett szocialista társadalmat építi. A Magyar Szocialista Munkáspárt a marxizmus—leninizmus eszmél szellemében alkotó módon alkalmazza a szocializmus építésének általános törvényszerűségeit hazai viszonyaink között. A nemzetközi küzdőtéren a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke ügye érdekében együtt haladunk a szocialista közösség országaival, a kommunista és munkáspártokkal, s minden^más forradalmi haladó és demokratikus erőveL Kedves Elvtársak! Eredményes munkát kívánunk a Román Kommunista Párt XII. kongresszusának, őszintén kívánjuk, hogy a kongresszus adjon újabb lendületet szocializmust építő munkájukhoz, segítse elő a szocialista Románia további előrehaladását az élet minden területén. Erősödjön a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Págt internacionalista összefogása, országaink barátsága és együttműködése a két nép érdekében, a szocializmus és a béke javára! Budapest. 1979. november 19. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA az imperialista agresszió elhárítására, és hasonlóképpen nagy jelentőségű az enyhülési és a békepolitika folytatása. A beszámolót követően a te RÁDIÓTELEX íV* délutáni ülésen a külföldi küldöttségek vezetői átnyújtották pártjaik írásbeli üdvözletét és üzenetét az RKP kongresszusához. Az SZKP KB üdvözletét Arvid Pelse. az MSZMP KB üdvözletét Apró Antal adta át Nicolae Ceausescunak, A kongresszus kedden, ma folytatja munkáját. HAZÁNKBA ÉRKEZETT A PANHFJJLEN SZOCIALISTA UNIÓ KÜLDÖTTSÉGE A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására, Andreasiz Papandreu elnök vezetésével hétfőn Budapestre érkezett a Párthellén Szocialista Unió küldöttsége. Délelőtt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Belgrád rakparti székházában megkezdődtek a megbeszélések Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront OT főtitkára, illetve a Pánhelldn Szocialista Unió Andreasz Papandreu vezette tárgyaló csoportjai között. SRI LANKA-I SZOLIDARITÁSI BIZOTTSÁG BUDAPESTEN A Sri Lanka-i Afroázsiai Szolidaritási Bizottság küldöttsége. amely a Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására tartózkodott hazánkban. hétfőn elutazott. A küldöttség tájékoztatást adott a jelenlegi Sri Lanka-i helyzetről. a, bizottság tevékenységéről és ismerkedett a Magyar Szolidaritási Bizottság munkájával, a Hazafias Népfront nemzetiségi politikájával és a magyar szakszervezeti mozgalommal. A küldöttséget fogadta dr. Szentistványi Gyulámé, a HNF OT titkára. MAGYAR—OLASZ MŰSZAKI-TUDOMÁNYOS KONFERENCIA Magyar—olasz rnűszalri-tudományos .konferencia kezdődött hétfőn, a Kulturális Kapcsolatok Intézetében. A ^második' a lka lómmal - sorra kerülő.' szakrttsr. tanáGskózáiSt magyar réezr.ől.-Meruk.. YtlntosgaazKKi • elnökhelyettese és Köpeczi Béla, az MTA főtitkárhelyettese, olasz részrőü pedig Marió Morotti, az Olasz Kutatási Tanács főigazgatója nyitott meg. Angol francia csúcstalálkozó % London (MTI) piseard D'Estajng francia elnök tegnap délben egynapos munkalátogatásra Londonba érkezett. Az államfő kíséretében van Jean Francois-Poncet külügy-, Yvon Baurges hadügy- és Andre Giraud iparügyi miniszter. Margaret Thatcher hrit. miniszterelnök; és Gi»card elnök két négyszemközti megbeszélést tartott, a délután nagy részében pedig a brit és a francia miniszterek bevonásával tanácskoztak. A brit—francia csúcstalálkozó középpontjában a két ország közös piaci érdekellenlétei álltak és a megbeszélések kiterjedtek a Közös Piac költségvetésére, a mezőgazdasági rendszer egyes problémáira, a termékek szabad piacára, az energiapolitikára és a halászati politikára is. Kicserélték véleményüket a kelet—nyugati kapcsolatokról, a nukleáris fegyverkezési tervekről és a NATO ezzel kapcsolatos új lépéseiről. Gromiko Madridban • Madrid (MTI) Tegnap, hétfőn délben, Marceiino Oreja Aguirre spanyol külügyminiszter meghívására háromnapos hivatalos látogatásra Madridba érkezett Andrej Gromiko szovjet külgyminiszter. A szovjet diplomácia vezetőjének látogatása, amely négy évtized óta az első magas szintű hivatalos szovjet látogatás Spanyolországban, Qreja külügyminiszter az óv elején Moszkvában tett látogatásának viszonzása. Andrej Gromikót, a madridi Barajas repülőtéren Marceiino Oreja fogadta. A repülőtéri érkezésnél ott volt Jurij tíubinyin, a Szovjetunió madridi nagykövete és Antonio Samaranch, Spanyolország moszkvai nagykövete. Megérkezésekor - tett rövid nyilatkozatában a szovjet külügyminiszter a szovjet kormány, a szovjet vezetők, különösen Leonyid Brezsnyev nevében üdvözölte a spanyol népet és Madrid lakosságát. Tegnap délután a spanyol külügyminisztériumban megkeadődtek a hivatalos tárgyalások Andrej Gromiko és vendéglátója, Marceiino Oreja között. IlAROM TŰSET SZABADON ENGEDTEK Frankfurtba érkezeit hétfőn az a három amerikai állampolgár, akiket hajnalban bocsátottak szabadon az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét megszállva tartó iráni diákok. KARAMANLISZ BAGDADBAN Konsztantin Karamanlisz görög miniszterelnök vasárnap hápemnapas hivatales látogatásra Irak fővárosába Bagdadba érkezett. C.IABB AGRESSZIÓ A rhedesiai hadsereg különítményei hétfőn újabb agressziót követlek el Zambia ellen; felrobbantották az ország északj tartományába vezető út egyik fontos híd ját —, jelentette be Kennets Kaunda zambiai államfő. Tiltakozó gyűlések % Róma (MTI) Miközben az Olasz kormány arra készül, hogy a NATO miniszteri tanácsának decemberi ülésén megszavazza az amerikai szárnyasrakéták egy részének Olaszoreaágba telepítését, az olasz baloldal, elsősorban a kommunisták kezdeményezésére a hét végén tucatnyi gyűlésen tiltakoztak az újabb fegyverkezési program ellep. Lujgj Petpo»eHi polgármester részvételével Rámában tartottak gyűlést vasárnap. Hasonló jellegű tiltakozó gyűléseket tartattak a hét végén Civitavecchiáhan, Milánóban, Nápolyban, Bresciában, Riminiben, Firenzében, Veronában, Forliban. Genovában, Materában, La Speziában, Taran tóban, Vare.seben és másutt. Szabályozók 2, A termelői árak Az elmúlt időszakban világossá vált. hogy minden irányítási rendszer alapkérdése: hosszabb távon versenyképessé tudja-e tenni a gazdaságot /— nemzetközi mércével mérve? Nyilvanvaló tphát a rugalmas alkalmazkodás, s így az árak meghatározó — orientáló — szerepe Iránti igény is. A módosuló szabályozó rendszer egyik legfontosabb ós leghatásosabb változásai ezért a termelői árak korében lépnek életbe. Méghozzá úgy, hogy alapjaiban átalakul az árképzés módja, s az ármechanizmus. Ma már talán elég utalni a közismert ellentmondásra: termelői áraink sok esetben fölülmúlták a fogyasztói árakat, a termelőtevékenység fönntartása ezéct csak támogatásokkal volt lehetséges. Ám e támogatások elfedték a gazdálkodás minőséget, és nehezítették hatékonyságának biztórisagps '.megítélését — egyszerűért srtSfvá: abban nam •lehetett mindig biztos a népgazdaság,'hogy kire; milyen vállalatra fizet rá. s kire, mire nem Nem lehet csodálkozni azon, hogy mindennek haiására sokszor a hatékonyan dolgozók nyeresége fedezte a nehezen boldogulók veszteségéit Az áraknHk emiatt alig volt értékmérő funkciójuk, nem közvetítették a világpiaci folyamatokat és értékítéleteket a vállalatok irányába. Egy vállalat sem tudta pontosan, hogy milyen világgal áll szemben. Az „itthoni" lényegesen különbözött számára a határon túlival — s nyilvánvaló, hagy ilyen konfliktus esetén milyen megoldást választott. Az 1980. január elsején az iparban alkalmazott termelői árak többsége amelyei: összemérhetők a nemzetközi piacon is — versenyár leszMit jelent ez? — Részint az árképzés teljesen új rendszerét. másrészt azt. hogy a/, alapvető energiahordozók, nyers- és alapanyagok, feltermékek teynelöi ára szóróján a világpiaci árak szerint alakul. Az Országos Anyagéi Árhivattd elnökének > 1979. számú rendelete például félreérthetetlenül kimondja. mellékelve a részletes termékjegyzéket is. hogy ,,.. a felsorolt alapanyagot, vagy félkész terméket forgalomba hozó vállalat a termék árát — függetlenül attól, hogy az hazai előállítású, vagy milyen viszonylatból importállak — az 1. számú mellékletnen foglalt megkülönböztetés szerint, a nem rubelelszámolású tartás import-, illetve exportárak — ideértve azok emelkedését, illetőleg csökkenését — és a belföldi piaci viszonyok figyelembevételévéi alakítja ki. Némi egyszerűsítéssel ©. az energiahordozó- és alapanyagárak lényegében annyiba kerülnek a vállalatnak, mint a népgazdaságnak, s mint amennyiért azok a világpiacon kaphatók. Tehát a ternelő nem kap külön tárpoga'ást azon a címen, hogy szánára elviselhetetlenül drága — mondjuk =- a villamos áram. vagy a szénhidrogén, a kőolaj. Másik oldalon a versenyár hatása így érvényesül: a termelő nem hánthatna át indokolatlan költségeit a vevőire. mert árainak alapja az exportár. Az az ár. aamejyórt a vállalat képes termékeit eladni a világpiacon. Megint némi egyszerűsítéssel: az új árképzés csak a társadalmilag jnclokolt ráfordításokat ismerj el a vállalatnak — a pluszköltségeit, — a termelés alacsony színvonala, gazdaságtalansága. korszerűtlensége miatt —. nem. Egy példával elve: eddig egy vállalat termékének árába valamenynyi költségét belevehette: ha túj sok anyagból, nagy veszteséggel dolgozott — lényegében e veszteséget a vevő fizette. Ugyanúgy, ha a vállalat túl sok embert foglalkoztatott. túlzott energiafelhasználással működött; ha túlsókat költött adminisztrációjára, szállítására stb. E költségeket 1980. január 1-től korlátlanul nem számolhatja el. hiszen nem annyiról állíthat kj számlát, amennyibe neki ténylegesen belekerült ily módon a termek! Hanem csak arról állíthat ki. amenvnyit az a termék valójában, reálisan a társadalomnak ér — nemzetközi megítéléssel |s hitelesítve! Az árak folyamatcean alakulnál:. változnak a vállalatok számára a jövőben — ahogy alakulnak —. változnak a világpiacon. Tehát emelkednek és csökkennek. Ugyanakkor az új szabályozó rendszer kivédi az árváltozások spekulációs, pillanatnyi ingadozásának est a káros hatását. Persze a fő szabály alól vannak kivételek — így például kivétel a mezőgazdasági termelés, ahol a versenyárelvet nem lehet érvényre juttatni. Ugyanígy kivételt képeznek ez alól a szolgáltatások. vagy az építőipar területei. Am az árképzést e szektorokban is szigorúbban vizsgálja az új szabályozó rondszer. s csak azokat a költségeket ismeri el az árakban. amelyek indokolhatóak. Azaz: irányadóak lesznek a jól dolgozó, hatékony termelők árai. Hogyan szolgálja e célokat az Új szabályozó rendszer? Alaposan elolvasva a megjelent árhivatali rendeteteket, kiderül belőlük, hogy az ármechanizmus automatizmusai rugalmas működése gondoskodik a világpiaci árak- folyamatos érvényesítéséről. Az iparban a szabad árforma válik általánossá, csak az energiahordozók és energetikai árakat, valamint néhány alapvető cikk árát rögzítik. Az árképzés szempontjából kompetitívnek (összehasonlíthatónak) minősített iparátiakban a belföldi árakat a külkereskedelmi árak változásához igazítják. Ennek megfelelően módosulnak a tisztességtelen haszonpaj kapegolatee szgpályok. Fölmerül a kérdés a termelői árakkal kapesolatban: hogyan érirtti eg az árszabályozás a váhalalok mupkáiát, nyereségét? Mit ielent a narmativitás, g miként differenciálódnak versenvár hatására a jövedelmek? E kérdésekre következő folytatásban visszatérünk- > Matkó István (Folytatjuk