Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-20 / 271. szám

Kedd, 1979. november 20. 3 Üzemépület, 16 nap alatt 'A Zalaegerszegi Ruhagyár sümegi telephelyén 3 szintes műhely építésével javítják a munkafeltételeket. Az üzem­épületben — hazánkban rit­kán alkalmazott lift-slab technológiával — a bolgár Technoexport-stroi szakem­berei hozzák tető alá. Az al­kalmazott technológia lénye­ge, hogy az egyes szintek földön előre elkészített ele­meit hidraulikus berendezé­sekkel egyszerre emelik a magasba. A háromszintes sü­megi üzemépület szerkezetét 10 nap alatt szerelik össze. Talajtáp Gyógyítja a növények hi­ánybetegségeit és növeli a műtrágyázás hatékonyságát a Péti Nitrogénművek új ta­lajtápláléka, a polifémkelát Ez a termék magas mikro­elem-tartalmával tűnik ki a műtrágyák sorából, vasat, mangánt, molibdént. rezet, cinket és bórt tartalmaz. II Üres teherautók Érdekeltség, amelyet nem ismernek föl Tévét néző, újságolvasó ember gyakorta találkozhat a közúti ellenőrzésekről szóló hírekben immár megszokott, végső soron mégiscsak meg­lepő példákkal. Még csak az olyan elképesztő esetekre sem kell föltétlenül gondolnunk, amikor a teherautó platóján mindössze egy zacskó csavar terpeszkedik, hogy több száz forintos fuvarköltséggel utaz­zon felhasználójához. Elegen­dő azon elmeditálnunk, hogy szinte minden második teher­autó üresen járja útjainkat, fogyasztja az egyre dráguló üzemanyagot Hát valóban semmit sem léptünk volna előre ezen a területen évek óta? Hiába lett volna a jó szándék, s a pazarlást meg­szüntetni szándékozó rende­letek. intézkedések sora? Nos, változás már van. de ..nem az igazi". A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1977-ben vizsgálta meg a vállalati te­herautók kihasználásának helyzetét, s az idén. év elején összegezte az ugyanebben a témában tartott utóvizsgálat adatait. A NEB anyagából ki­derül, hogy az 1977-es intéz­kedések sok vállalatnál jó eredményeket hoztak, hogy azóta sok tekintetben javult a megyében a tehergépjármű­vek kihasználása, s javultak az ehhez szükséges feltételek is. Csak az a kérdés, hogy az elért eredmények megnyug­tatóak-e. Aligha, mert a NEB által összeállított táblázat, amely tíz vállalat, s összeha­sonlításul a Volán adatait közli, egyedül a KSZV-ről ad igazán szép képet, ahol a gépkocsik kihasználása tavaly már meghaladta a 72 százalé­kot. Ahhoz, hogy ezzel az adat­tal tudjunk is valamit kezde­ni. mindenekelőtt azt kell is­mernünk. hogyan is számol­ták a kihasználás mértékét. Ehhez Kiskomlósi Jánosnak, a Volán 10. számú Vállalata teherforgalmi és kereskedelmi főosztályvezetőjének segítsé­gét kértem. A kapacitás kihasználásá­nak vizsgálatánál nemcsak azt veszik figyelembe, hogy a teherautó üresen vagy meg­rakva közlekedett-e. hanem azt is. hogy mennyi árut szállított, vagyis kihásznál­tak-e a kocsi teherbíró-képes­segét is. Hiszen nyilván an­nál gazdasagosabb a szállítás, minél kevesebbet fut üresen a teherautó, s minél több ter­het szállít. Hiszen a kocsi egy zacskó csavarral is rakva van, csak éppen az ilyen fuvar ab­szolút ésszerűtlen. Mindezt tudva már több hasznát látjuk, ha megismer­kedünk a NEB-vizsgálat né­hány adatával. A Volánnál a •tavalyi átlagos kapacitáski­használás (az üres futásokat és a rakottság mértékét ösz­szevetve) 60,7 százalék volt, amely már meglehetősen jó arány. Ezt. egyedül a KSZV­nek sikerült fölülmúlnia, a maga 72,1 százalékos teljesít­ményével. S eredményük ak­kor igazan imponáló. ha mindehhez hozzá vesszük, hogy 1976-ban még csupán 44,7 százaláknal tartottak. A NEB adatai a többi vál­lalatnál igencsak változó ké­pet mutatnak. Sok esetben ugyan fejlődésről adnak szá­mot. ám a vizsgált vállalatok közül egy sem volt képes el­érni a 60 százalékos kapaci­táskihasználást. A Gorzsai Állami Gazdaság amely 1977­ben 62,1 százalékos teljesít­menvt ért el. tavaly már csu­pán 54,6 százalékot produkált. Sőt. például a deszki Maros Termelőszövetkezet, amely 1977-ben még 74.9 százalékos kapacitáskihasználással dicse­kedhetett. tavaly 22,2 száza­lékra esett vissza, amely már kirívóan rossz és gazdaságta­lan arány. S a táblázat ada­tait böngészve úgy tűnik, hogy leszámítva néhány vál­lalatot és szövetkezetet (mint a gabonaforgalmi vállalatot, a KSZV-t s természetesen az összehasonlítási alapul szol­gáló Volánt), az adatok hul­lámzása mintha arról valla­na. hogy sok helyen egy kissé a véletlentől függenek az eredmények, nem pedig a célturatos munkától. Az alapvető cél nyilván az kell legyen, hogy a gépkocsik futás- es kapacitáskihasználá­sa az ötven százalékot meg­haladja. ám a népgazdaság és a vállalatok számara egyaránt nyílván az lenne az előnyös, ha a kapacitáskihasználás át­lagosan elérné vagy megha­ladná a 60—70 százalékot is. Ez nem lehetetlen, hiszen a Volán úgy érte el a 60,7 szá­zaiékot. hogy kocsijainak ne­gyede olyan munkán dolgo­zik, ahol a legjobb esetben is csak 50 százalékos eredményt mutathatnak föl. Csakhogy: mi lehetne a megoldás, hi­szen a legtöbb vállalati te­herautó csak az egyik irány­ban fut megrakva, s így útjai­nak felét többnyire üresen te­szi meg A megoldás elvei ás kere­tei voltaképpen már megszü­lettek, csupán tartalommal nehéz kitölteni mindezt. Van például egy kormányrendelet, amely előírja, hogy megye­székhelyek közt. vagy megye-, székhelyek és Budapest kö­zött csak akkor indulhat el üresen egy teherautó, ha előt­te a vállalat a Volán menet­irányításánál már kért fu­vart. vagy annak híján men­tesítést kapott. Csakhogy a nem szegedi székhelyű válla­latok azzal húzzák ki magu­kat ez alól. hogv ők nem megyeszékhelyről indítják ko­csijukat. s jó néhány szegedi vállalat pedig eleve nem fu­vart. hanem mentesítést kér a Volántól. Pedig hát az egy­szer üresen megtett kilométer már örökre ráfizetés marad, s az ilyen mulasztásokkal nem­csak a népgazdaság hanem az érintett vállalat, s a gép­kocsivezető is rosszul jár. Hi­szen a Volán 15 százalék ju­talék ellenében engedi át az ilyen fuvarokat. A fuvardíj 5 százalékát a gépkocsivezető, 80 szazaiékát pedig a kocsi­tulajdonos vallalat kapja. Er­Gáspár Sándor Berlinbe utazott Gáspár Sándor, a Szak- S7.VSZ irodájának ülésén, szervezeti Világszövetség el- A búcsúztatásón a Nyugat: nöke, a Szakszervezetek Or- pályaudvaron megjelent Gál szágos Tanácsának főtitkára László, a SZOT főtitkárhe­a SZOT küldöttségének élén lyettese és a SZOT titkársá­tegnap, hétfőn Berlinbe uta- gának tagjai. Bott, ahol részt vesz az (MTI) re szokás mondani: talált pénz. Termeszeteken nemcsak rendelet született, feltetelek is vannak végrehajtására. A Volánnak van egy számitógé­pes adatbankja, amelyből te­lexen le lehet kérni bizonyos irányokra a fuvarigehyekre vonatkozó információkat. Te­hát minden vállalat a Volán közvetítésével megtudhatja, bogy milyen fuvarozói igé­nyek vannak teherautóinak üresjárati útvonalain, s meg­szerezheti magának ezeket a fuvarokat Csakhogy egyelőre az a rendszer inkább csak el­vi eredmény, mivel éppen a lényeg az adatok hiányoznak. A legtöbb váltalat ugyanis nem adja le saját várható szállításának adatait, mond­ván. inkább a saját kocsimat küldöm, ha már megvan. S mivel a vállalatok nagy több­sége így gondolkozik, igen­csak gyér adatokkal rendel­kezik a számítógép.' tehát a vállalatok is csak kevés „kül­ső" fuvar lehetőségével talál­koznak. Igaz. a vállalatok egyelőre nyugodtan gondolkozhatnak ugy: „nekem is van kocsim, s ha a magamét küldöm üre­sen az anyagért az alig kerül többe, mint a fuvardíj, ha esetleg egy más vállalat ko­csija hozná el az anyagot, ha a fuvart beadnám az adat­bankba". Am arra nem gon­dolnak. ha fuvarjaik egy ré szét. ahol kocsijaik az út fe­lét üresen, tehát gazdaságta­lanul teszik meg jeleznék a Volánnak, beadnák az adat­bankba, akkor kocsijaikat közben más, gazdaságosabb u lakra használhatnák, s egy­úttal viszonosságképpen más vattaiatok adatai révén üres "útjaik egyre nagyobb részén juthatnának fuvarhoz, tehát végső soron javíthatnák szál­lításaik gazdaságosságát. Sajnos, ez a közvetett érde­keltség egyelőre nem tudato­sodott a vállalatok jó részé­nél, akik csak azt látják, hogy formálisan és azonnal nem járna haszonnal számukra ez a munka, amely szervezést igényel, s a költségeket nem­igen csökkenti. Ez igaz. ám ha ez a szisztéma kiterjedt alkalmazása esetén nem is igen alkalmas a költségek je­lentős és abszolút csökkenté­sére. alkalmas viszont a be vételek v növelésére azonos, vagy kisebb költségek mel­lett. Tehát a vállalatok köz veteti érdekeltsége is meg­van abban, hogy ez az infor­mációs' rendszer működőképes legyen. Nem is beszélve a népgazdasági érdekekről. Hi­szen egy valóban működő in­formációs és kölcsönös szál­lítási rendszer esetén az or­szág meglevő leherautópark­ja legföljebb 10—15 százalék­kai nagyobb üzemanyag-föl­használással 30—40 százalék kai több árut is szállíthatna. Am ehhez a vállalatoknak tudatosítaniuk kellene közve­tett érdekeltségeiket, hogy a rendszer valóban működőké­pessé váljék. Addig ugyanis sok-sok üzemanyag, s az amortizációban jelentős futás­teljesítmény gyarapítja a hiá­bavalóságok listáját üres te­herautók képében. Szávay István A kommunista pártok kongresszusai általában kiemelkedő esemenyei or­száguk politikai életének. Teljesen nyilvánvaló és egyértelmű ez a szocialista országokban, ahol a párt irányító, vezető szerepet tölt be. A kongresszusok mélyre­ható elemzéssel vizsgálják az ország min­denoldalú fejlődését, a belső adottságaik és a külső feltételek gondos számbavételével mérlegelik az előrehaladás ütemét, színvo­nalát. főbb irányainak súlyát stb. Mérleg­készítés és programadás ez. amely minden szempontból nagy felelősséget és körülte­kintést követel. A politikaban otthonosab­ban mozgó emberek, a hoz­záértőbbek tudatosabban ér­tik ezt. de a szélesebb köz­vélemény előtt is nyilvánva­ló. hogy a párt kongresszusa olyan közéleti esemény, amely döntően meghatározza az ország további fejlődését, a társadalmi élet alakulásat. Ezért is mondhatjuk, hogy a ; kongresszus a társadalmi életben betöltött szerepénél fogva a párttagságon túl köz­ügye minden állampolgárnak. A kongresszus nemcsak mérlegkészítő és programadó szerepénél fogva válik köz­üggyé. Politikai rendszerünk mechanizmu­sának működéséből, demokratikus közéle­tünkből eredően a pártonkívüliek sem pusztán passzív szemlélő a. kommunisták parlamentjének. Az MSZMP Központi Bi­zottsága kongresszusi irányelveinek nyilvá­nosságra hozatala a közeljövőben módot és lehetőséget ad majd arra. hegy társadal­munk minden rétege, a tömegszervezetek, a mozgalmi szervek és a közélet más fó­rumain keresztül kifejtse véleményét a párt politikájáról, elmondja javaslatait, gondolatait Nemcsak egyszerűen politikái lehetőség ez nálunk, hanem politikai szük. séglet a párt igénye a szövetségesekkel szemben. Ez a magatartás teljes mérték­ben összhangban van a szocialista demok­ráciával és annak fejlesztésével kapcsola­tos felfogásunkkal. Ehhez még azt is hoz­zátehetjük. hogy bármilyen, magas fokú is a párttagság aktivitása, a párt ezt az össz­népi eszmecserét egyáltalán nem nélkülöz­heti. A párt kongresszusa tehát azért is álta­lános érvényű közügye a magyar társada­lomnak. mert rétegei felelősségteljes részt, vevői, aktív közreműködői a politika ala­kításának. Minden túlzás nélkül állíthat­juk: a kongresszus politikai előkészítésé­nek egyik legalapvetőbb kérdése, hogy mi­lyen széles körű és aktív politikai közvé­leményt tudunk mellette kialakítani. Pártszervezeteinkben javában folynak a kongresszusi felkészülés munkálatai. Mos­tanában tartják a beszámoló taggyűlése­ket. amelyek a pártszervezetek, a helyi po­litikai élet elmúlt öt esztendejéről adnak számot és jelölik meg a további teendőket. Ez a helyi viszonylatokra konkretizált számvetés és feladatmeghatározás sem ki­zárólag belső pártügy. Legalábbis politikai értelemben sokkal szélesebb, általánosabb közügyről van szó. Sok tekintetben ez még közvetlenebbül érinti az adott terület va­lamennyi dolgozóját, mint a nagy. országos jelentőségű ügyek. Ezért természetesnek kell tekintenünk minden olyan törekvést. nép ügye amely a pártonkívüliek legszélesebb körfl politikai bevonását, aktivizálását célozza. Most. amikor gondjaink a nemzetközi életben és belső gazdasági helyzetünkben a korábbitól bizonyos vonatkozásokban ne­hezebbek. igen nagy jelentősége van a vég­letektől mentes realitásérzéknek Nem in­dokolatlan felhívni a figyelmet arra. hogv esetenként akad példa a végletes szemlé­letre; az úgynevezett lakkozásra éppúgy, mint a távlatokat vesztő szkepticizmusra. Az MSZMP-nek az elmúlt több mint húsz esztendőben egyik legnagyobb erénye ép­pen a szélsőségektől mentes, reális politika vitelében nyilvánult meg. „A XII. kongresszusra készülőd­ve — mondotta Kádár János elvtárs a csepeli aktíván — őszinte óhajunk — és ennek megfelelően kell dolgoznunk —, hogy a kongresszus erő­sítse meg partunk fő politi­kai irányvonalát, amelyet nem kevés idő alatt formál­Ehhez hozzáteszem, politikánk munka eredménye. Ameny­tunk ki. kollektív nyíre csak lehetséges volt. a nép legszéle­sebb körét bevontuk kialakításába és a tennivalókat is közösen vitattuk meg. Va­lójában ez az alapja a pártegységnek és a szocialista nemzeti egységnek is. Politi­kánk töretlensége további fejlődésünk, erő­södésünk biztosítéka." Ennek a politikának további nagy eré­nye. hogv mindig nyitott maradt az élet új jelenségeire, megfelelően reagált azokra. S ez így van most is. amikor a politikát meghatározó körülmények sok tekintetben minden korábbitól eltérőek, tartalmukban és formáikban is újszerűek. Pártunk mél­tatlan lenne vezető szerepére, ha mindeze­ket figyelmen kívül hagyná, s nem szá­molna politikai konzekvenciáival. „Kong­resszusunk az élet eleven kérdéseit napi­tendre tűző. azokban határozottan eligazí­tó tanácskozás lesz." Kádár Jánosnak ezen szavai értelemszerűen vonatkoznak a helyi, területi tanácskozasokra is. ennek szelle­me bizonyára áthatja majd a pártonkivüli társainkkal folytatott eszmecserénket. a kongresszusi párbeszédet. A zt ts természetesnek kell tartanunk, hogy minél nehezebb feladat előtt állunk, s gondoktól súlyosabban ter­helt életünk, annál nagyobb szükség van a társadalom legszélesebb körének segítőkész közreműködésére, javaslataira, cselekvő aktivitására, minden tartalék feltárására és hasznosítására. Mai problémáink természe­te is olyan, hogy azon csak az egész nép tevékeny részvételével lehetünk úrrá. A legszélesebb társadalmi részvétel a kongresszus politikai előkészitesében és a párt mélyen átérzett felelősségtudata szo­ros kölcsönhatásban erősíti egymást. B gondolatokat fejezik ki Kádár János elv­társ szavai: „Pártunk a munkásosztály pá'tja, de történelmi felelősségünk úgy alakult, hogy immár az egész népért, nem_ zctiii-kért vagyunk felelősek, és eszerint kell megoldanunk az előttünk álló felada­tokat." A Magyar Szocialista Munkáspárt egész népünk érdekeit képviseli. R. L Szövetkezeti együttműködés Hétfőn hazaérkezett Da­maszkuszból a TOT küldött­sége, amely Lehoczki Mi­hály főtitkárhelyettes veze­tésével tárgyalt a Szíriai Al­talános paraszt Szövetség ve­zetőivel és a Baath Párt re­gionális vezetősége tagjával, Juszuf al-Aszaaddai. A láto­gatás végén négy évre szóló együttműködési megállapo­dást írtak alá, amely szabá­lyozza a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa és a Szíriai Altalános Parasztszö­vetség együttműködésének részleteit. (MTI) Néprajzi amatőrfilm-szemle A nyíregyházi Kurecskó rajzi István nyerte Fűtől való fa című színes filmjével a 9. országos néprajzi amatőr­filmszemle 2500 forintos el­ső díját Dombóvárott A nép- második díjat kapott amatórfilrnek kategó­riájában a kisteleki Kiss Gvula GvLszkó Gvula szíi-'i Tavasz" n>ar ,él" Wnlasl váltják az évszakok, mesterséges uyuia. uyiszKO uyuia szíj viszonyok közötí az MTA Martonvásárt Mezőgazdasági Ku­gyartomester című filmjéért | tatóintézeténck fitotronjában. A kutatok mesterségesen te­remtett természeti viszonyok között vizsgálják a növényeké* 4 • 4 r i

Next

/
Thumbnails
Contents