Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-20 / 271. szám

VtLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÖLJETEK! 69. évfolyam 271. szám 1979. november 20.. kedd Ara: 1,20 lorrnt MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Magyar-lengyel gazdasági tárgyalások Lázár György fogadta Kazimierz Secomskit Tegnap, hétfőn lengyel kül­döttség érkezett Budapestre a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 17. ülésszakára. A delegációt Ka­zimierz Secomski, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, a bizottság lengyel tagozatának elnöke vezeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Sze­kér Gyula miniszterelnök­helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke fogadta. Jelen volt Garamvölgyi Jó­zsef, hazánk varsói és Tade­usz Pietrzak, Lengyelország budapesti nagykövete. Délután a Parlamentben megkezdődött a magyar— lengyel gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési bizottság 17. ülésszaka. A tanácskozáson a két dele­gációt Szekér Gyula és Ka­zimierz Secomski vezeti. Szekér Gyula megnyitó be­szédében, Kazimierz Secoms­ki pedig válaszában rámuta­tott, hogy a két országban si­keresen hajtják végre Kádár János és Edward Gierek múlt évi, illetve Lázár György és Piotr Jaroszewicz idei ta­lálkozóján megfogalmazott közös feladatokat. Országa­ink között jók a politikai, társadalmi és gazdasági kap­csolatok, az árucsere-forga­lom a tervezettnek megfele­lően fejlődik. A kölcsönösen szállított termékeknek egy­harmada már szakosítás vagy kooperáció alapján ké­szül, s fontos cél a termelési együttműködés további fej­lesztése. Emlékeztettek arra is, hogy az 1981—85 közötti tervek koordinációja záró szakaszába jutott, a terv­egyeztetést szeretnék a jövő év első negyedében befejez­ni, hogy ezzel is jól és kellő időben megalapozzák az együttműködést a következő tervidőszakra. A mostani ta­nácskozások is az együttmű­ködés további elmélyítését segítik elő. Szekér Gyula este a Par­lament vadásztermében va­csorát . adott a magyar—len­gyel gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság ülésszaka alkalmá­ból. * Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja tegnap a Parlamentben fo­gadta Kazimierz Secomskit, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnök­helyettesét, a magyar—len­gyel gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési bizottság lengyel tagozatának elnökét. A szívélyes baráti légkörű találkozón részt vett Szekér Gyula, jelen volt Ga­ramvölgyi József és Tadeusz Pietrzak. A jobb, áruellátásért Szövetkezetek együttműködése — A Skála üzletei A Skála emblémát vi­selő szövetkezeti áruházak­nak nagyobb szerep jut a lakosság ellátásában — hang­zott el a Skála COOP Or­szágos Szövetkezet Beszer­vonalának további emelésé-, j hez. Szakosított áruházak is lesznek. Ezeknél különösen fontos, hogy szakképzett, hozzáértő, s udvarias eladók álljanak a pult mögött. Egy­ző és Értékesítő Közös Vál- egy iparcikkosztályon vagy lalat legutóbbi sajtótájékoz­tatóján. A Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Tanácsa többször is foglalkozott az­zal. hogy a mezőgazdasági szövetkezetek egyesülésének mintájára a szövetkezeti áru­házak között is hatékony együttműködést hozzanak lét- mind re. A Skála COOP július mjnd 1-én alakult meg a SZÖ­VOSZ elnökségének jóváha­gyásával. Az alapító tagok között 218 szövetkezet és vállalat szerepel. Ez Képe­zi a későbbiekben a szövet­kezeti kereskedelem egészé­re kiterjedő integráció mag­ját. Első lépésként a leg­korszerűbb szövetkezeti áru­házak működnek együtt, de ehhez meg kell felelniük bi­zonyos feltételeidnek. Fontos, hogy a számtoajövő 37 áru­ház mindegyikében ügyelje­nek a fogyasztók érdekei­nek védelmére, tartsák be a közösen meghatározott fo­gyasztói árakat, a forgalom­nak legalább 75 százalékát korszerű formában bonyolít­sák le. s legalább három­féle szolgáltatást nyújtsanak a vásárlóknak. Szerepel to­vábbá a követelménvek kö­rött az ízléses büfésarok, a kerti kisgépeket árusító boltban például nemigen nélkülözheti a fogyasztó a tájékoztatást. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy sikerrel biz­tat a szövetkezeti áruházak egyesülése. Július elseje óta a nagykereskedelmi, a kereskedelmi rész­leg az országos átlagot meg­haladó ütemben fejlődött, ötven százalékkal nagyobb lett a nyereség mint ameny­nyire a vállalatonkénti nye­reség összegzéséből számí­tani lehetett. A budapesti Skála áruház forgalma 18 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy év végére elérheti a 2.4 milliárdot, vagyis az egész évi tervet 200 millió forinttal túltel­jesítik az áruház dolgo­zói. Ennek persze hátrányai is vannak: zsúfolt az áruház. kevesebb <dő jut. Ugyanakkor kedvező, hogy a reklamációk száma ennek ellenére csökken. Csak minden 60 ezredik vásárló fordul minőségi vagy más kifogásokkal a vevőszolgálat­hoz. A vidéki Skála áruházak­ban is nagy a forgalom. A jövőre érvénybe lépő tár­sulás résztvevői már a közös feladatokra felkészülés je­gyében tartották meg no­vemberi szakmai tanácskozá­saikat. Várhatóan tízmilliárd forint értékű árut adhatnak el 1980-ban. Énnek 23 szá­zaléka élelmiszer, 42 százalé­ka ruházati, 35 százaléka pe­dig vegyesiparcikk lesz a tervek szerint. Természete­sen gondot fordítanak a csak a Skála áruházakban kap­ható áruk körének bővítésé­re, s a kedvezményes vá­sárlási akció megszervezésé­re is. Csongrád megyében a vásárlók a makói szövet­kezeti áruházban kísérhetik figyelemmel a Skála áruhá­zak együttműködésének ered­ményességét. J. E. Fölkészüllek a hidegre A paksi atomerőmű téfen is épül Pakson elkészült — s fe­szültség alá helyezésével az országos főhálózat része lett — az atomerőmű 120 kilo­voltos állomása. Az állpmás a vállalat első munkába ál­lított létesítménye, amelyet amelyet egymás után még követnek az újabbak. Még ebben a hónapban át­adják az indító transzformá­tort, s ezzel megindíthatják a Duna partján épült vízki­viteli mű hatalmas szivaty­tyúját. Ez nagy mennyiségű vizet emel ki a folyóból az atomerőmű főépületében kezdődő próbákhoz, mosatá­sokhoz. Az év folyamán méggvor­sult munkaütemet a kedve­zőtlenebb téli időszakban is fokozni kívánják. Bármilyen zord időjárás köszöntsön is Paks térségére az ott dolgo­zó több mint kilencezer em-, ber mindennap és minden éjszaka, ünnepeket sem ki­véve, folyamatosan halad majd a munkával. ..Fő céljuk, hogy az idei, várhatóan hétmilliárdos program után az 1980-ra ki­tűzött'több mint. tízmilliárd forint értékű (eladat késede­lem nélkül megvalósuljon. Ez feltétlenül szükséges ah­hoz, hogy a jövő év. végén az ' atomerőmű üzembe he­lyezése megkezdődjön, az 1981—82-es téli csúcsban pe­dig rrtár biztonságosan ter­meljen villamos energiát az atomerőmű első, 440 mega­wattos blokkja (MTI) A munkaverseny hétköznapjai Nem többet, jobbat „Jó munkaszervezéssel el­érjük, hogy árbevételünk egy százalékkal növekedjék, ami majdnem 200 ezer forintnyi pluszt jelent. Exportra törté­nő szállítási kötelezettségein­ket maradéktalanul ellátjuk. A szocialista munkaverseny lehetőségeit kihasználva az egy dolgozóra jutó termelési értéket egy százalékkal nö­veljük. Takarékoskodunk az anyagokkal és az energiával. A termelés költségeit 150 ezer forinttal csökkentjük." Kovács Attila, a Szegedi Hangszergyár igazgatója éppen a nemrég megjelent új gazdasági szabályozók szövegét tanulmányozza: — Óráról órára találunk munkatársaimmal gazdáiké ­dasunkat érintő passzusokat. A nagy fejtörés időszakát él­jük. Hogyan tervezzük meg a jövő esztendőt, annak gaz­dálkodását? — A feltételek szigorúbbak lesznek . .. — Tudjuk, látjuk. Ügy gondoljuk azonban, hogy ha mindazt megvalósítjuk, amit a közelgő XII. kongresszus és a felszabadulásunk 35. évfor­dulója tiszteletére indult mu/i­kaversenyben vállaltunk, nem kell majd szégyenkeznünk. Augusztusban a gyár kollek­tívája pótvállalást is tett. En­nek legfontosabb tételei: ex­portunkat, amely teljes egé­szében tőkés piacra megy, 700 ezer forinttal növeljük. — Ebben a gyárban három év óta nem növelik a gyárt­mányok menyiségét. Csellók, hegedűk szállítás előtt vevőket tájékoztató hangos­beszélő és információs szol­gálat is. Az együttműködés gazda­sági előnye nyilvánvaló: je­lentősen lerövidíti az áru útját, s a termelőktől tör­ténő beszerzés arányának nö­velésével javítja a kereske­delem hatékonyságát. Elő­segíti. hogy az áruhazak vá­lasztéka igazodjon a vásár­lók igényedhez, s az áruk­ból a szükséges mennyiség kerüljön a pultra. Az áruházak, ha január el­sejéig eleget, tesznek a kö­vetelményeknek, utána jo­gosultak a Skála embléma vi­selésére A szövetkezeti áru­házakról, üzletekről . eddig is elég kedvező képet ala­* kíthatott. ki a lakosság. A társulás hozzájárul a szö­vetkezeti kereskedelem szín­KGST-tanácskozás Az elektronikáé iperré! Újabb gyártásszakosítási szerződések megkötéséről és számos korábban aláírt meg­állapodás meghosszabbításá­ról tanácskozik a KGST rá­diótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottsága Budapesten. A RKA.B 37. ütéséi, hétfőn nyitotta meg a. margisztigeti Nagyszálló­ban Soltész István kohó-és gépipari miniszter, aki egy­úttal a REAB elnöki tisztét is betölti. A tanácskozáson a tagországokat. és Jugoszlá­viát. a RÉAB munkájában érdekelt tárcák vezetői, többségében miniszterek, mi­niszterhelyettesek képvise­lik. Az ülésen szó lesz egye­bek között öt, új. sokolda'ú megállapodás megkötéséről, ezek érintik a professzioná­lis rádiótechnikai berende­zéseket a távíró és adatát-., viteli készülékeket, a tűz­jelző berendezéseket, vala­mint. az automatizált polgári légiforgalmi irányításhoz szükséges eszközöket. Hat régebbi szerződés 1981—85. k özötti meghossza b b í fásáról is tárgyalnak. A tanácskozá­son napirendre kerül több szabványosítási kérdés és a licencvásárlások koordiná­lása. A REÁB keretein belül, amely felöleli az. egész elektronikai ipart, jelenleg tíz sokoldalú szakosítási megállapodás van érvény­ben, közülük nyolcban a ma­gyar ipar js érdekelt. (MTI) Lázár György rna Franciaországba utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Raymond Barre-nak, a Francia Köz­társaság miniszterelnökének meghívására november 20-án, ma hivatalos látogatásra Franciaországba utazik. (MTI) — Lehetőségeink sincsenek erre — mondja az igazgató. Létszámunk nem növelhető, ezt régóta tudjuk. Sőt, szak­mai utánpótlásunk is proble­matikus. A hangszergyártás ugyanis nagyon nagy tudást igénylő, felelős munka, állan­dó figyelmet, pontosságot kö­vetel. A béreink pedig.... de nem is ez a legnagyobb gond. Ebben az. évben sike­rült először öt szakmunkás­tanulót szerződtetni, ennyi kell ugyanis ahhoz, hogy a szakmunkásképző intézet fog­lalkozzék a képzéssel. A vállalás szövegéből ki­tűnik, hogy a gyár az egyre jobb eredményeket a minő­ség javításával éri el. S ez nagyban köszönhető a gép­műhelyben dolgozó Béke szo­cialista brigádnak is. Gyári körsétánkon Szeles Tibor a mostani, és Papp István, a hajdani brigádve. zetó a kalauzom. — A fa drága alapanyag — magyarázzák, — ezért kell takarékoskodni vele. Brigá­dunk vállalta, hogv- azt, ami eddig az alkatrészgyártásnál hulladék volt, azt felhasz­náljuk. — Ez hogyan lehetséges? — Ez nagyobb darab hul­ladékfából kisebb alkatreszt lehet gyártani. Nem köny­n.ven, mert sok technológiai eiőírasra kell odafigyelni, de lehet. Az előzetes számítások szerint évente 12 köbméter fát tudunk így megmenteni. Nemsokára azt is meglá­tom, hogyan. A szobráaana­rógép csodálkozásra készteti azt. aki nem járatos a faipar rejtelmeiben. Egyszerre négy hegedűnyak készül rajta. A gépet a tapogatófej vezérli. Automatika ide, automatika oda a legfontosabb mégis az ember tudása és figyelme. A gép kezelője. Kocsis Illés másodpercek alatt meggyőz erről. A harmadik marófei hibázik. — Négyfelé kellene figyel­nem — mondja. — És? — Csak három felé tudok — mondja nevetve, Amennyire röpke másfél óra alatt ezt 'lehet, néhány tilok'oa is beavatnak. Hogv mire kell figyelni? Az anyag színére, az elemi szálak irá­nyára és sűrűségére. Megtu­dom, hogy a hegedű egyetlen egy húrja tizenegy kilogramm erővel feszíti meg az anya­got. S látom, hogy a hangszer­gyártás igen nagy pontosságot igénylő munkáját elég öreg gépekkel végzik a gyárban. Magyarország egyetlen hangszergyára a szegedi Mindössze 140-en dolgoznak itt, de a magyar ipar jó Hí­rét öregbítik jó minőségű ter­mékeikkel. Jellemző, hogy nyugati partnereik annyira megbíznak bennük: az itt ké­szült hegedűket, brácsáka*. csellókat és bőgőket kipróbá lás nélkül veszik át. Ehhez a bizalomhoz szeretnének mél­tóak maradni úgy. hogv még jobb minőségű hangszere­ket gyártanak. P.P.,

Next

/
Thumbnails
Contents