Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-17 / 269. szám

8 Szombat, 1979. november 17, 3 Szüreti mérleg Jó termés, kitűnő minőség A Dél-alföldi Pincegazda- rizling és a kövidinka utol- A világpiacon mér korábBág körzetében — Csongrád, ját. Szándékosan nem siettek ban tapasztalt érdeklődés a Békés és Szolnok megyében az időjárás viszontagságait vörös borok iránt tovább nö— valamivel több mint U jól tűrő fajták szüretelésével, vekszik. A keresletre, a válezer hektóról szüreteltek az mert a tőkéken hosszú ideig tozó igényekre reagálva főidén. A tavalyi nagyon gyen- tartott bogyók a napfényben leg Csongrád város körzetége termés után az Idén jól bővelkedő őszi hetekben so- ben idejében megkezdődött a fizettek az ültetvények: 278 kat edesedtek, cukrosodtak. , kék szőtök telepítése. A e-zer mázsa szőlőt vásárolt Szakemberek megállapítása csongrádi Petőfi és Vörös fel a pincegazdaság. A kor- szerint kitűnő minőségű ter- Csillag Termelőszövetkezet szerű nagyüzemi telepek át- més, szép, egészséges fürtök az idén már jelentős menylaghozama nyolcvan-száz kerültek a feldolgozó üze- nyiségű kékfrankos szőlőt mázsa között váltakozik hek- mekbe. szállított azokról' az ültetvétáronként Kiemelkedő ter- A pincegazdaság és a nyeltről, amelyekel. 197-1—75méseredményt produkált a nagyüzemek együttműködé- ben telepítettek a Dél-AlfölSzegedi Állami Gazdaság, a sének eredményeként opti- di Pincegazdasággal koopekisteleki Oj Élet, az öttömö- mális időpontban takarítót- rálva, közös beruházással, si Magyar László, a puszta- ták be az egyes fajtákat A A csongrádi pincészetben a mérgest Rizling és a forrás- feldolgozó telepek idén bekúti Haladás Termelőszövet- fejezett rekonstrukciója jekezet. lentősen hozzájárult a nagy November elején szedték mennyiségű áru zökkenőle a kései érésű fajták: a mentes átvételéhezÚjítás® belül berendezések korszerűsítésével egyidejűleg bevezették a vörösborkészítés új technológiáját A zalai legűj Egy zalai képeskönyv előszavában szerény, mondhatnám melahkólikus sorokat olvastam: nem voltunk soha a történelem fókuszában; a nagy magyar sorsfordulók krónikásai is csak utalásokkal szálnak rólunk; a római kornak itt nincsenek számottevő emlékei; a nyugati végvárlánc szerepét betöltő palánkvárakat felrobbantotta a török, leromboltatta a bécsi udvar; hiába keres a kíváncsi szem itt aranyozott palotákat... Most cáfolatként fölsorolhatnánk, mennyire más ra» ez a vidék és mi minden van a régi helyén. Az egész ország ismeri Zala megye olaját, jónevű üzemeit, szőlejét, szép köztéri szobrait, gyógyfürdőit. művésztelepét, könyvtárait, futballját, skanzenjét, ólajtörténeti múzeumát... ezúttal azonban maradjunk csak a palotáknál. Igaz-e. hogy hiába keres a szem ilyeneket? Egerszegrój hazatérőben bekukkantottam székesfehérvári ismerősömhöz. Amikor meghallotta, hogy merre jártam, rögtön azt kérdezte, láttam-e a híres csipkeházai kat! Szegeden néhány DÉLÉP-es szerelőnek is el kelKis veszteség nagyot szül A Csongrád megyei Népi belül? Dr. Bérezi Imre az kodósi és nyereségérdekeltséEllenőrzési Bizottság tavaly, okokat abban foglalta össze. Ri rendszer következteben az első félévben tizenkét vál. hogy hiányzik a megfelelő azonban a folyósításra kerülő lalatnál, valamint a tanácsok érdekeltség az újítások át- úiítási díj sokszorosát kell építési és közlekedési osztá- adására és atvételere; nincs kérnie ellenértekként az átlyainál megvizsgálta az újí- kialakult információs rend- vevőtói ahhoz, hogy megtetómozgalom helyzetét és fej- szer. valamint nincs intéz- remtse egv reális mértékű lesztésének lehetőségeit. Az ményesen megoldva az újítá- úiításidíi-elszámolás anyagi idén nyáron a bizottság utó- sok forgalmazása. Ezek sze- alapjait." S a szerző tanulvizsgálatot tartott a témában, rint ellentmondás lenne a ságként még hozzáteszi: s elégedetten állapíthatta népgazdaság és a vállalatok fel kellene menteni nólmeg. hogy többek között a érdekei között? Alighanem lalatainkat az átadási ellenNEB tavalyi észrevételeit fi- igen. Jó példaként kívánkoz- értéknek és az újító dijának gyelembe véve. az érintett nak erre azok az adatok, jelenlegi szoros összefüggésévállalatoknál jelentősen ja- amelyeket dr. Tolnai János böl adódó felsziiltségek vult az újítómozgalom hely- idéz az Üjítók Lapja 1976-os alól" Ha ugyanis a vállalazete. A jelentésben valóban évfolyamának 22. számában tok adómentesen. külön meggyőző adatokat olvashat írott cikkében. Ezek szerint számlán kezelhetnék az újíaz ember, mindössze egynél az egvík építőipari nagyvál- tások tranzakcióinak különakad fönt. amely amolyan ki- lalatunk 1974—76-ban az böző költségéit, nyilván észsebbfajta képtelenségszámba újítások terjesztésére irányú, szerűbb megegyezéseket kötís elmegy: a vizsgált válla- ló propagandájára 225 ezer hetnének. reálisabb összegelatoknál az utóbbi három forintot költött. E propagan- kért. s valóban kedvet kapesztendőben elfogadott, illet- da hatására 17 újításuk hatnának az újítások na. ve hasznosított több száz úií- ügyében 37 igénylést kaptak, gyobb arányú elterjesztésére, tásból mindössze egyet érté- ám végül mindössze egvetlenkesítettek. hasznosítottak egy újítást sikerült értéke A talalmányok értékesitómás vállalatoknál is. E síteniük. s ezzel 8 ezer forint ^^^^Ite^Sil vállalati bevételre tettek szert a 225 ezer forintos kiadással szemben. S hol van Ez az adat elképesztő, s magáért beszél. Fölkerestem kukat több vállalatnál is fölhasználjak. Mondhatnánk: még az egész ügvbe befekte- ott, ™Kvobb értékek forogtett «nereia» nak kockan- Ez íRaz ** nem tett energia. is Tgaz mert évenként ezerÉrthető. hogy ilyen tapasz- egynéhányszáz találmány tehát dr. Bérezi Imrét, a jogi talatok után a vállalatok hú- nagyjából ugyanannyi haszkar docensét, a Magyar zódoznak attól hogy újítá— not hoz a népgazdaságnak. Iparjogvédelmi Egyesület el- saikat megkíséreljék másutt mint a 70 ezer újítás. Tehát nökségének tagját, hogy tőle is értékesíteni. Igaz. a nép- egv-egy találmány hasznosíkérjek fölvilágosítást, meny- gazdaság érdekei erre kész- tása ugvanannyi haszonnal nyire általános ez a kép. ö tetnék a vállalatokat, csak- ]ar egy vállalatnak, mint Is adatokat tett elém. az. Or- úgv. mint az 1974. évi. 38-as esetleg több tucat újítás átszágos Találmányi Hivatal számú, az újításokról szóló vétele, amivel nyilván sokstatisztikáját. amely nem kormányrendelet, amely ki- kaj több bai és gond adódik. ' nyújt túlságosan biztató ké- mondja: a vállalatok kötele. Am a számításból azt sem pet. Íme: 1976-ban a több Sek az újításokat széles kör. iehet kihagyni, hogy ha az mint' 65 ezer hasznosított újí- ben hasznosítani, vagyis más újítások átvételének aránva tás közül mindössze 343-at. vállalatok számára is hozzá- t£ megközelíthetné a 25 szás 1978-ban a 70_ ezernél több férhetővé tenni, akár külföl- zalékot. mint a találmányok hasznosított újítás közül dön. is értékesíteni. Ám hiá- esetében, az a vállalatoknak mindössze 576-ot használtai^ ba vannak meg mindennek a és a népgazdaságnak közel föl más vállalatoknál is. Az1 '"törvényes keretei, lehetősé- egymilliárd forint hasznot arány tehát még az egy szá- gei. az ügy mégsem halad hozna. Ez pedig már nem kis zalékot sem éri el. S hogy ez előre összeg. Nagyjabó] uevanany. mennyi kárt okozhat a nep- , nvi. mint a találmányok gazdaságnak? Erre jelzésként Hogy miért nem. elegendő annyit mondani. többek között jó példa az többszörös hasznosításából A csipkeházak egy tümbje — Kénytelenek vagyunk, nek. Az érdeklődők sokasaiéit mesélnem. csakugyan Nem szállíthatunk paneleket gából ítélve itt lesz majd olyan szemrevalók-e azok a valahonnan messziről, mert Zalaegerszeg korzója. A váQutinord módszerrel készült rámegy a gatyánk. Eleinte a rosi tanács ablakaiból odaépületek. téglablokk ment, aztán a látni, ahol betonból ki-beAkkor is most is azt tud- va!lalat szakemberei meg- ugró falakat formál a muntam-tudom'mondani: olyanok, erőltették a fantáziájukat, káskéz. Sőt még olyanabbak. Ezeket ^ereszen nekivágtak egy a könnyedén elegáns, finom fraacla rendszerű alagútzsalus technológiának, s itt az eredmény. A lakosság nevonalú, nagyon modern mégsem egysíkú házakat, Talán ezért elég jól? is haladnak F. N. L iíoev"évente az elfogádotT*és vállaJa£lf ^^ beVétPl fölhasznált újítások haszna úriásj mropagandakoltségének most már meghaladja a 3.5 túrt részét sem kapta meg az milliárd forintot. Vagyis, ha újítások értékesítéséből. Ha csupán tíz százalékra sikerül- ilyen sokba kerül a ne növelni a más vállalatok- vállalatok számára. hogy Jelenleg azonban hiányos « nál is hasznosított újítások megfelelően propagáltak ují- vállalatok érdekeltsége, nincs arányát, már azzal is legalább 350 millió nyerhetne a népga. De ha ennyire fontos ügy lenne az újítások terjesztése, átadása más vállalatoknak. tásaikat. vagyis elégséges in- . megfelelő információs rendhiányzlk az újítások iesztésének intézményestmegoldása. S mindezevágni ilyen keídeménye/.é- ken túl a jelenlegi szabásekbe. De vajon mi lehet az lyozók között a vállalat veoka. hogy az a vállalat, szíthet is azon. hogy újítást többnyire az újítások kapun épülettömböket, amelyek ,ve2de a legújabb „termé„fölviszik" és ma már büsz- kelket csipkeházaknak, mikén uralják Zalaegerszeg vel az emeletenként váltakoközpontját, látnia kellene zó, domború ós homorú fehér minden építő szakembernek erkélysor csipkere emlékezés munkásnak. Hári Sándor- tetral, a városi tanacs vb tag- ~ 4Iyeíl ékszerű? jávaj jártam körül alaposan — EPPen hogy nem. Elemezeket a Magyarországon pá- te na&yon nehezen boklogulratlan megoldású, ha nem is í^- az UJ technológia próaranyozott, de ízlésesen szí- J*™ tette a szakemberek nezett palotákat, amelyeket felkészültséget. S persze a a Zala megyei Építőipari munkásoknak is másként Vállalat produkált önnön ere- kellett dolgozniuk, jéből — Ezt nem értem. — A régi módszerrel — Házgyár a közelben nincs, engedelmet a kifejezésért — de ez nem látszik meg a vá- befürödtünk volna. Nemcsak rosképen. Jobban mondva műszaki újdonságról volt itt nagyon is meglátszik: szebb, szó, hanem muszáj volt átmint ahogyan az alföldi em- szervezni az egész munkabér elképzeli Szó sincs róla, folyamatot, komplex munkanem a szolid dombok, a ked- szervezetet kellett kialakítaves környezet miatt. A vá- ni. Én nem tudom pontosan, rost szerető párt- és tanácsi hogyan csinálják, de az tény, vezetők, építészek, a lakosok hogy takarosan és szépen tízezrei formálták változa- jóval kevesebb idő alatt, s tossá. Egészen más a landor- mintegy 20 százalékkal olhegyj lakótelep, mint a Le- csobban épülnek eze.k a legnin-szobor mögötti rész, a újabb házak és földszintjeistrandfürdő kornyéke, vagy ken az üzletek, mintha háza Kertvaros. A felszabadulás gyári elemekből raknák öszután épült házakon jól le- sze őket mérhető, hogyan változott az súrú, áztató esőben vetigény és az Ízlés. S az épi- tük szemügyre alaposan a tőknek volt erejük, szivük rendkívül tetszetős, nagyhozzá, hogy az üzemek, in- városias, s mondhatni, izgaltézmények felépítésén í.úlme- masan kecses palotákat, s nően kielégítsék a diszting- rftégis ragyogtak. Kicsit irigyvált igényeket. kedtünk. Pláne, hogy láttuk: — Házgyár nélkül hogyan a már átadottak mellé újabb tudnak évi 1300 lakást kulcs- tömbök emelkednek, ra készen megcsinálni? — A lakosság egyetértő fikérdeztem Hári Sándort gyelemmel szurkol az építőkAz országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése akkor miért maradnak^ meg amely két év alatt annyit vesz át. vagy ad át. Am ez a Üti ' költött újításainak propagá- kis veszteség nagyot szül a lására. mindössze egv újítást szabályozók által szült tevőit képes értékesíteni. Töb- hetctlenségben. bek között az. amire dr. Tol. . nai János mutat ra az Újítók Változtatni kellene tehát Laoja 1976-os 17. számában, f szabályozáson, egyszenisíVagyis az. hogv a vállalatok- \en\^az nak nincs megfelelő érdekelt- "* ségük az újítások értékesítéj sében. propagálásában és étí vételében. Az érdekeltségi hiányosságairól Kaszap Gábor így ír az Üjítók Lapja 1979-es 18. számában: „Amennyiben a vállalat térítés ellenében adia el az ú.iímegoldást. természetes, hogy az újító részére úiítási díiat A jövő évi állami költség- hatékony végrehajtáshoz, az vetés irányelveiről tárgyal t előrelépéshez a nehezülő az országgyűlés terv- és körülményekhez minden koköltségvetési bizottsága pén- rábbinál jobban alkalmazleken, a Parlamentben meg- kodó gazdálkodásra van tartott ülésén. A tanács- szükség. Éz érvényes a terkozáson Faluvégi Lajos nelés, sőt az élet minden pénzügyminiszter adott a területére, képviselőknek szóban tájé- Két javaslat is elhangzott koztatót. A pénzügyi tárca a pénteki ülésen. Inditváirányítója a gazdaság hosz- nyozták: a helyi tanácsok, szabb időszakot átfogó fej- még az 1980-as állami kólllődésének, változásainak tük- ségvetes törvény beik tatása rében körvonalazta az egyen- előtt, előzetesen vitassák meg fizet- A hatályos bérgazdálsúly javításának, a termelés- a tanácsi költségvetést, ezzel TSBMBHMKBHHMHMIWI szerkezet változásának a kö- is biztosítva a zökkenőmenvetkező esztendőre szóló kö- tes. folyamatos munkát. Favetelményeit. Kiemelte, hogy luvégi Lajos válaszában el az idei terv- és költségvetés mondotta, hogy a javaslatot végrehajtásának eredményei ióváhagyasra, a Miniszterkedvező alapot biztosítanak tanács elé terjesztik. Ugyan- • a termelés jövő évi, még csak egyetértett a pénzúgyűifferenciáltabb fejlesztésé- miniszter azzal az elképzehez. — Gazdaságpolitikai cé- léssel, mely szerint a jövő lünk elérését szolgálják az évi állami költségvetés vég-: 1980. január 1-én életbe lé- yehajtását a parlament tervpő szabályozó változások is, és költségvetési bizottsága — • amelyek a gazdálkodó szer- a tárca vezetőivel közösen — veknél már ismertek és az év közepe táján átte- [ megfelelő alapot adnak a kintse. jövő évi felkészüléshez. Fa- Az ülésen luvégi Lajos a esztendőre szóló ket, a várható feladatokat kára elnökölt — élénk vita summázva hangsúlyozta: a alakult ki. és átvételének finanszírozását Addig is arra kellene törekedni. hogy legalabb az információcserét megjavítsuk az újítások ügyében. Erre egyelőre talán az MTESZ keretén belül nemrégiben megalakult újítók klubja tűnik rendszer alkalmasnak. A megyei NEB eppen ezért javasolta, hogv a klub legyen a megyén belüli Információcsere letéteményese. műkpdjön közre a tapasz, talatok megismertetésében, s tás alapján létrejött műszaki dolgozza tó az újítások áramoltatásának módszereit. lehetséges Szávay István Elutazott a berlini pártbizottság küldöttsége Pénteken elutazott Buda- négy napot töltött hazánkpestről a berlini pártbizottság delegációja, amely Konrád Naumann, a Némst Szo- A berlini pártbizottság de. cialista Egységpárt Politikai legációját fogadta Németh amelyen j Bizottsága tagjának, a bérli- Károly, az MSZMP Politikai irányelve- KSet^^tsg" tií pártbizottság első titkáré- Bizottságának tagja, a Köznak vezetésével a budapesti P°nti Bizottság titkára, pártbizottság vendégeként (MTI)