Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-17 / 269. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 6?. évfolyam 269. sxám 1979. november 17., szombat Ára: 1.20 torint A Z M SZ M P Foglalkoztatottság, keresitek, vásárlások Csongrádi megyes tényak Érdekes és figyelemre méltó adatokat olvashatunk ki a KSH megyei igazgatóságának összegzéséből, az idei I—III. negyedév értékeléséről. Kitűnik, hogy Csongrád megyében 1 százalékkal kevesebb ember dolgozik, mint tavaly ilyenkor, jelenleg a megfigyelt ágazatokban öszszesen 148 400 dolgozót tartottak számon. Jelentősebb 'étszámcsökkenés az iparban és a mezőgazdaságban történt, ahol 950, illetve ezer fővel csökkent a létszám. Érdekes, hogv a fizikai munkakörökben csappant meg a létszám, a mérséklődés aránya 1,5 százalék, míg a nem fizikai területen ugyanekkora volt a növekedés. Bár a számok olykor unalmasak, mégis érdemes áttekinteni, hogy hol dolgozik megyénkben az a közel másfél százezer ember? Legtöbben, 64 ezer 850-en az iparban találnak elfoglaltságot, az építőipar létszáma 13 ezer 550, az állami mezőgazdasági üzemekben és az erdőgazdaságokban 7 ezer 750, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 29 000, a szállítás és a hírközlés vonalán 6 ezer 50, a kereskedelem, ben 17 ezer 700, a vízgazdálkodásnál 4250, míg a személyi és gazdasági szolgáltatás területén 5200 ember munkálkodik. Mennyit keresnek a dolgozók és mire költik él fizetéseiket? E területen is sok érdekes és újszerű adattal találkozhatunk. A megye lakosainak központi forrásokból származó bevételei az előző évinél iassabb ütemben, 7,6 százalékkal nőttek. A bér és bérjellegű jövedelmek mérsékeltebben, 5 százalékkal emelkedtek. Ezen belül munkabérből 5.6 százalékkal lobb, bérjellegű bevételekből — a nyereségrészesedés számottevő csökkenése miatt — 9,4 százalékkal kevesebb jövedelem származott. A paraszti jövedelmek jórészt a felvásárlási árak növekedésének 13,7 százalékos javulása miatt dinamikusan bővültek. A foglalkoztatottak havi átlagos keresete 4,8 százalékkal haladta meg az előző évi hasonló időszakét. Az áremelkedések mértéke — a kiskereskedelmi árszínvonal 0 százalékkal emelkedett — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a vízgazdálkodás kivételével valamennyi ágazatban meghaladta a keresetekét Ágazatonként kimutatták, hogy mennyit keresnek havonta a dolgozók: az iparban 3465, az építőiparban 3936, az állami gazdaságokban és az erdőgazdaságokban 3809. a téeszekben 3383, a szállítás és hírközlésnél 4018, a kereskedelemben 3264, a vízgazdálkodásnál 4001, míg a szolgáltatásnál 3363 Ft volt az egy főre jutó havi átlagkereset az elmúlt kilenc hónap folyamán. A lakossági jövedelmek az előző évinél mérsékeltebb növekedése, a készpénzkiadások bevételeknél gyorsabb ütemű bővülése következtében a lakosság betétállományának növekedése a tavalyi 453 millióval szemben 224 millió volt. A hitelállomány növekedése viszont az idén először jóval meghaladta a betétekét, mivel a 224 millió betéttel szemben 384 millió forint hitelt adott ki a pénzintézet. A kiskereskedelmi forgalom folyóáron 9.3 százalékkal nőtt, a vásárlások volumene a tavalyi 4,1 százalékos emelkedéssel szemben azonban csak 1,7 százalékkal bővült. Ezen belül a lakosság júniusi elővásárlásai és a központi árintézkedések következtében a III. negyedév folyamán a vegyesiparcikkek kivételével valamennyi árufőcsoportban csökkent az eladott termékek mennyiségé. A vásárlások mennyiségének csökkenésével párhuzamosan változott a keresett cikkek öszszetétele. Az élelmiszerek közül nőtt az olcsóbb termékek (hurka, disznósajt, köröm, baromfi aprólék, a húst helyettesítő áruk, a tojás és a zöldségfélek) iránti kereslet. s csökkent a sertéskaraj. a füstölt, főtt húsételek, a konzervek, a sajtok és a cukrászsütemények forgalma. A vendéglátás drszínvona'áhak emelkedése mérsékelte a III. negyedév forgal mát, az étlap szerinti ételforgalom mintegy negyedével csökkent Kutatások - a gyakorlatnak Tudományos tanácsülés Szegeden a Gabonatermesztési Kutatóintézetben Országos társadalombiztosítási konferencia A juttatások az ország teljes lakosságára kiterjednek Társadalombiztosításunkban mindinkább érvényesülnek a szocialista alapelvek: hazánkban a társadalombiztosítás állampolgári joggá vált, s juttatásai gyakorlatilag az ország teljes lakosságára kiterjedtek — mondotta Bartos István, a SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságának vezetője a pénteken kezdődött országon kenferencián. A kétnapos tanácskozáson megvizsgálják a társadalombiztosítás csaknem 30 esztendős szakszervezeti irányításának főbb tapasztalatait, s összegzik a feladatokat is. 1950. vagy is a társadalombiztosítás szakszervezeti irányításának kezdete óta a társadalombiztosítási kiadások 27-szeresre emelkedtek. 1950-ben 2 milliárd 272 millió, tavaly több mint 62 milliárd forintot fizettek ki, az idei kiadások összege pedig már megközelíti a 70 milliárd forintot. Egy-egy dolgozóra ma csaknem tízszer annyi társadalombiztosítási szolgáltatás jut, mint 1950-ben. A lakosságnak csaknem 20 százaléka kap nyugdíjat, mintegy 280 ezren veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt, ugyanakkor emelkedett az ellátás színvonala. A szakszervezeti szervek rendszeresen figyelemmel kisérik a nyugdijasok helyzetét, a nagycsaládosok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a csökkent munkaképességű dolgozók életkörülményeit, s az állami költségvetésből évről évre növelték a pénzbeni és a természetbeni juttatásokat. A nyugdijasok ügyeinek intézését lényegesen egyszerűsítették: most már több mint 3000 üzemben, intézményben működnek nyugdíjügyi albizottságok, a nyugdíjbavonulók több mint 50 százalékának ügyeit a munkahelyen készítik elő. ami erősen lerövidítette az utolsó havi munkabér és az első nyugdíj kézhezvétele közötti időt. A szakszervezeti alapszervezetek sokhelyütt gondoskodnak a nyugdíjasok anyagi megsegítéséről, üdültetéséről, kultúrált szórakozásukról. Szorgalmazzák szociális otthonok, nyugdíjas napköziotthonok, -klubok, nyugdíjasházak létrehozását. A társadalombiztosítás demokratizmusának kiterjesztését szolgálta a jogorvoslati fórumok létrehozása. Ha valaki úgy érzi, hogy valamely társadalombiztosítási ügyben sérelem éri, bizalommal fordulhat a helyi szakszervezeti szervhez, illetve társadalombiztosítási bizottsághoz. Ezzel érvényesül az az elv, hogy a dolgozók társadalombiztosítási ügyeit, problémáit ott oldják meg, ahol azokat a legjobban ismerik. Az üzemi, vállalati dolgozók 94 százaléka munkahelyén kapja meg a betegségi-anyagi ellátását, a családi pótlékot. A nyugdíjak és egyéb járandóságok folyósításának gyorsítására számítóközpontot hoztak létre, s ezt várhatóan a jövő év elején nagyobb teljesítményűre, R 32-es számítógéppel bővítik ki, hogy a megnövekedett feladatokat is zavartalanul elláthassák. A konferencia szekcióülésein a társadalombiztosítás egy-egy fontos témakörét vizsgálják meg. (MTI) Tegnap Szegeden, a Gabonatermesztési Kutatóintézet tan ucs terme ben tudományos tanácsülést tartottak. Az összejövetelen a kutató-, kat, a gyakorlati szakembereket es az intezet dolgozott dr. Szániel Imre igazgató köszöntötte. Dr. Pál István, a Mezögazdasagi es Elelmez.csügyi Minisztérium Kutatási es Szakoktatasi Főosztályának vezetője a GKI törtenetét es tudományos gazdasági tevékenységét ismertette. Elismeréssel szólt az eddigi eredmenyekról. Kiemelte, hogy 1973 óta 21 saját nemesttésű es három honosított hibridet adtak a szegedi kutatók a gyakorlatnak. Valamennyinek a magas hozam és a beltartalmi értékek növekedése a fő jellemzője. Azon kívül, hogy geppel is betakaríthatok. Ezzel egyidejűleg kidolgozták az egyes fajták termesztéstechnológiáját — pontosan meghatározták a növényállomány sűrűségét, a felhasználandó műtrágya mennyiségét és mindazokat az egyéb tényezőket, amelyekkel a leggazdaságosabban érhetik el az optimális termelési eredményeket. Az intézet dolgozói jól helytálltak, alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. Tizenkétmillió forinttal kevesebbet költöttek tavaly, mjnt 1975-ben. Ugyanakkor bevétéltík növekedett. 1 Több hazai-és külföldi intézettel tartanak kapcsolatot A szakmai bemutatókon részt vesznek a termelő gazdaságok is. A távolabbi jövőről szólva elmondotta a főosztályvezető. hogy a felfedezések hasznosításával forradalmasítani lehet, a mezőgazdaságot. A lehetőségek behatároltak — nem növelhető végletekig a termőterület —. ezért ezután a hozamok emelésétől várható az igényeknek megfelelő változás. Évről évre több élelmiszert fogyaszt a világ, és ennek csak akkor tud eleget tenni a mezőgazdaság. ha eddig nem ismert eljárásokat alkalmaz. A két fontos kultúrnövénynél. a búzánál és a kukoricánál bővült a fajtaválaszték, eltérő genetikai és minősági tulajdonságokkal rendelkező hibridek száma növekedett, és így a gazdaságok az adottságoknak legjobban _ megfelelő vetőmagot választották. Végezetül arra hívta fel a főosztály vezető az intézet dolgozóinak a figyelmét, hogy az állandó versenyben a jók közül is mindig a jobbik győz, és ennek a hasznát mindannyian érezzük. Az intézetben folyó nemesitési és termesztési kutatások eredményeiről dr. Barabás Zoltán és dr. Németh Jár nos tudományos főosztályvezető beszélt. Dr. Frank József tudományos munkatárs a napraforgó nemesítéséről,. dr. Erdei Péter Igazgatóké. lyett.es a terme,sztcstechnológiai, dr. Selley Ferenc osztályvezető pedig az ökonómiai kutatásokról tartott korreferátumot. Végezetül díjakat adtak ál. A OKI Tudományos Tanácsa különböző területeken elért k'emelkedő eredményekért hat kutatónak ítélte oda a Baross László Emlékérmet. Ebben a kitüntetésben részesült MiJtail Ivanovies Hadzsinov, á krasznodári összSzővetsági Mezőgazdasági Kutató Intézet I-enin rendes nemesítője. dr. Krglovánszky V. Pál, az OMFR fehérjeprogramjának iroda vezetője. Suba István, a nádudvari KlTE igazgatóhelyettese. dr. Lelley János, dr. Gyulavári Oszkár, dr. Miseta Vendel, az intézet tudományos főmunkatársa. Ugyancsak hatan kapták meg a ncmesítöi fajtaelismerö oklevelet is. A tanácsülésen megemlékeztek a Gabonatermesztési Kutatóntézet fennállásának 55. évfordulójáról is. Ázk^sztUamhinát Üzembe helyezték a déluráli Kijembajevben az azbesztdúsító kombinát első szakaszát, amely évi 250 ezer tonna azbesztet dolgoz fel. 1973-ban a Szovjetunió, Bulgária, az NDK. Csehszlovákia, Lengyelország, Románia é.s Magvarország egyezményt kötött, hogy két szakaszban, közös erőfeszítéssel Orenburg mellett mintegy évi 500 ezer tonna azbesztet feldolgozó kombinátot építenek. A Szovjetunió nagy azbeszt!--őszietekkel rendelkezik és egyúttal a világ legnagyobb azbesztexportőre. A kombinát termeléséből a szocialista országok az építkezésben való részvételük arányúban részesednek. Jól halad a gabonasiló építése Enyhe idő Fethősődós, esők Ritka meteorológiai helyzet: földrészünk legnagyobb részén (kivétel csak a Szovjetunió európai területének keleti része) hatalmas kiterjedésű, mintegy 2500 kilométer átmérőjű ciklon, azaz alacsony nyomású légörvény alakítja az időjárást. Ennek területén jobbára borúit, esős az idő: Nyugat-Európában kissé hűvösebb, KözépEurópában az évszakhoz képest valamelyest melegebb az időjárás. Hazánk időjárását ennek a ciklonnak a keleti oldalán érkező nedves, mediterrán levegő határozza meg. Ezért a jobbára csapadékos, változékony. de enyhe idő továbbra is folytatódik. Napközben a hőmérséklet magasabb a szokásos átlagnál; általában 10—15 fok közötti az enyheség. (MTI) A gabonasiló törzse Fel lehet-e építeni 22 nap alatt 18 darab, egyenként 7,5 méter átmérőjű, 46 méter magas betonhengert? A DÉLÉP dolgozói bebizonyították, hogy igen: ennyi idő alatt — a vártnál három nappal korábban — építették meg a napokban elkészült szentesi gabonasiló törzsét — csúszózsaluzásos technológiával. A 23 ezer tonna gabona- befogadására is alkalmas magtár köralakú celláiba 3 ezer mázsa acélt és 3500 köbméter betont építettek be. A siló építését már egy éve elkezdte a DÉLÉP, a tereprendezéssel, alapozással. Akkor mintegy 30 ezer köbméter földet mozgattak meg Ez évre a cölöpalapozás és a munka leglátványosabb része, a már említett tárolókamrák elkészítése maradt. Az építkezés jól halad, de az 1981. évi szeptemberi avatási ünnepségig még sok tennivaló vár az építőkre. Fel kell építeni a törzsre a 13 méter maaas gépházat és meg kell csinálni a sok időt igénylő belső szerelési munkákat is. A végleges formájában 59 méter magas gabonasilót az IPARTERV tervezte, közösen a MÉLYÉPTERV-vel és a Talajjavító Vállalattal,