Délmagyarország, 1979. november (69. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-16 / 268. szám

Péntek, 1979. november 16. 7 November 22-24. Országos ittörőparlament A VIL országos úttörőpar­lament „a lányok parla­mentje lesz" — mondogat­ják a Magyar Úttörők Szö­vetségében, s nem alaptala­nul: a Debrecenben novem­ber 22—24. között lezajló ta­nácskozás küldötteinek 70 százalékában lányokat vá­lasztottak meg. A szocialis­ta demokrácia e sajátos if­júsági fórumán 350-en kép­viselik az egymillió-kilenc­venezer kisdobost és úttörőt A VII. országos úttörőpar­íamenten hét munkacso­portban tanácskoznak majd a küldöttek. Mindenütt szót váltanak a kisdobos- és az úttörőélet törvényének meg­felelő tevékenységről, maga­tartásról, jó módszerek nép­szerűsítéséről. Az összegyűlt javaslatokat is rendszerezik, köztük az úttörők és a kis­dobosok további vállalásait, s az úttörőszövetséghez, a társszervekhez intézett kéré­seket, javaslatokat Sebészek konferenciája Nővérfórum Háromnapos tudományos ülés kezdődött tegnap, csü­törtökön Szegeden. amely­nek témája a fertőzött seb. A Magyar Traumatológiai Társaság égéssebészeti szek­ciója által rendezett tanács­kozást a szemészeti klinika előadótermében dr. Mannin­ger Jenő egyetemi tanár, a társaság elnöke nyitotta meg, majd dr. Petri Gábor egyetemi tanár, a SZOTE rektora üdvözölte a mintegy 200 előadót és résztvevőt. Az operáló orvosok az utóbbi évtizedekben igen ritkán foglalkoztak külön a fertőzött seb kezelésének kérdéseivel. Helyét a steril körülmények között elvég­zett műtétek után keletkező heg foglalta ej. amelynek gyógyulása is steril körül­mények között zajlik le. A seb szó is jelentésváltozáson ment át emiatt: a köztudat is legtöbbször műtéti heget ért rajta. Pedig eredetileg a seb sérülés okozta károso­dást jelentett, amely geny­nyesedhet, amely seblázat okozhat Ilyen az égési seb Is. Nem véletlen tehát hogy az ezzel foglalkozó szekció vetette föl ezt a majdnem feledésbe merülő tudomá­nyos témát azzal a szándék­kal, hogy az ülésen minden operáló orvos találkozzék az őt érdeklő kérdésekkel. Az ország különböző városaiból érkezett előadók a fertőzött seb gyógyszeres, műtéti és helyi kezelésének legújabb módjairól számolnak be. Külön érdekessége a kon­ferenciának, hogy a szer­vezés is tükrözi a szakorvo­sok és nővérek fokozott egy­másra utaltságát ezen a szakterületen is. Külön program a nővérfórum, ame­lyen az ápolónők mondják el a gyógyítással, ápolással kapcsolatos tapasztalataikat. Egységben,fegyelmezetten A tervszerű, a tudatos po­litikai munka eredményeként a társadalmi és a gazdasági élet minden területén hatá­rozottabban érvényesül a párt vezető szerepe, tovább fejlődtek a szocialista tulaj­donviszonyok, erősödött a szocialista közgondolkodás. Az MSZMP XI. kongresszu­sa, a megyei, a járási párt­értekezlet határozatainak végrehajtása megkövetelte a szegedi járásban is a párt­egység erősítését, a fegyel­mezettebb munkát, a pártta­gok példamutatását mind a termelésben, a' közéletben, a különböző tisztségek betöl­tésében. Az MSZMP XII. kongresz­szusára készülve, az utóbbi öt évben végzett munkát ér­tékelve a beszámoló taggyű­léseken szó lesz a párttagság fegyelméről, a pártfegyelmi munkáról is. Hogyan tükrö­ződik ez, milyen eredmé­nyekről lehet beszélni a sze­gedi járásban? — kérdeztük dr. öcsai Józseftől, az MSZMP szegedi járási bi­zottság mellett működő fe­gyelmi bizottság elnökétől. — örömmel szólhatok ar­ról — mondotta —-, hogy párttagságunk körében alap­vetően rend van az előfor­duló fegyelemsértések elle­nére is. Fegyelmi bizottsá­gunknak az a véleménye, hogy a párttagok döntő több­sége a szegedi járásban is igyekszik becsületesen telje­síteni a szervezeti szabály­zatban meghatározott nor­mákat. Erősödött a párttag­ság politikai elkötelezett­sege, politikai érettsége, felelősségtudata. A fegyelmi helyzet javulását több té­nyező is elősegítette. Először is a tagkönyvcserét megelő­ző beszélgetések hoztak eredményeket. A hibák és a fogyatékosságok bírálata ál­talában arra ösztönzött, hogy a párttagok megfeleljenek a magasabb politikai és erköl­csi követelményeknek. A po­litikai aktivitás fellendülése, az alapszervezetek politikai munkája színvonalának eme­lese is feltétlenül segítője volt a fegyelmi helyzet ja­vulásának. Kitért dr. öcsai József a pártfegyelmi munkával kap­csolatos gondokra is, jólle­het a pártszervek egyre kö­vetkezetesebben érvényesítik az egyenlő mérce és a na­gyobb felelősség elvét. Meg­esik, hogy vezető beosztású­ak fegyelmi vétségének elbí­rálásakor hiányzik az elóze-. tes figyelmeztetés, amely pe­dig segítően hatott volna. Közrejátszik ebben az is, hogy vezetők tevékenységé­nek, munkájanak értékelése­kor a pártszervek megítélése nem elég sokoldalú. Ha egy vezető a beosztásával, funk­ciójával, hatalmával nem él vissza, akkor pozitív róla a megítélés. Azt már kevésbé vagy egyáltalán nem vizs­gálják, hogy élt-e kellően a rábízott hatalommal, képes­ségét, tudását, tehetségét ki­használta-e eléggé a maga területén a közösség boldo­gulása érdekében. — A pártszervek, a párt­tagok a XI. kongresszus óta — folytatta a fegyelmi bi­zottság elnöke — nagy gon­dot fordítanak a gazdaság­politikai célkitűzések meg­valósítására, figyelembe vé­ve a helyi körülményeket, adottságokat. Átgondoltabb, s ennélfogva eredményesebb a cselekvési programok vég­rehajtása. Emellett vannak problémák is. Egyes gazda­ságokban a túlzott nyereség utáni törekvés, szemlélet ér­vényesül és ez negatívan hat az egyes ember tudati, szem­léletbeli változásóra. Ilyen jelenségek fellelhetők a párt­tagok között is. Megesett, hogy kommunista vezetők és pártszervek is a népgazda­sági érdek elé helyezték a szövetkezeti, a vállalati ér­deket. A pártszervezetek nem mindenütt lépnek fel kellő eréllyel, szigorral a lazaság, a szervezetlenség, az át nem gondolt intézkedések ellen, bár az erély szükségességét sehol senki sem vitatja. A szegedi járásban ls erő­södött a párt tisztaságáért folytatott küzdelem. A mun­kafegyelem megszilárdítása érdekében — konkrét végsé­gek esetében — kezdeménye­zőbbek az alapszervezetek, gyakoribbak az előzetes fi­gyelmeztetések, de élnek a pártbüntetés eszközeivel is. Nem tűrik el a parthatáro­zatok végre nem hajtását, a munka- és a szolgálati fe­gyelem megsértését, a mun­kanélküli jövedelemre spe­kulálók ügyeskedését, a nép­gazdaságnak okozott kárt, a hatalommal, a funkcióval va­ló visszaélést, a pártmegbí­zatás, a pártélet elhanyago­lását. A pártfegyelmi munkáról szólva, ami a jövőt illeti, dr. ócsai József hangsúlyozta, mint módszert is, hogy az alapszervezetek a megelőző, a nevelő fegyelmi tevékeny­ségüket helyezzék előtérbe. Adott esetben elemezzék az okokat, a körülményeket is, amelyek a fegyelmi vétséget kiváltották, nem tévesztve szem elől a környezet fele­lősségét sem. A mulasztók, a vétkesek felelősségre vonása nem maradhat el. A párt­büntetés alatt állóaknak ad­janak több -segítséget hibáik kijavításához és időben vizs­gálják felül a büntetés tör­lésének lehetőségeit Napja­inkban, amikor az MSZMP XII. kongresszusára készül­nek a pártszervek a szegedi járásban is, és számot ad­nak az utóbbi öt évben vég­zett munkájukról, a pártfe­gyelmi helyzet megítélése, elemzése ls megfelelő teret kap a beszámolókban, sót a fegyelmi helyzet további ja­vításának kimunkálása is. L. F. Türelmi idő I gen, bármennyire szigorúnak látszanak a januártól érvényes és a szabályozó­rendszert alkotó előírások és megkö­tések. adnak türelmi időt. de: csak a jó munkához! Hiszen végtelenül egyszerű lenne egyetlen tollvonással eltörölni min­denfajta segítséget, amit a termelők eddig a közoonti forrásokból igényelhettek, kap­tak. ámde nem magának a mércének az emelése a cél. hanem a magasabb mérce adta ösztönzéssel, kénvszeritessel elérhető eredmény. S erre az eredményre — a ter­melőtevékenység bizonyos köreiben — vár­ni kell. fokozatosan lehetséges közelíteni hozzá, éppen a szóban forgó területek ob­jektív adottságai miatt Vannak tehát olyan feladatcsoportok, amiknél bármeny­nyire is sürgetőek a haladást szolgáló lé­pések. a szabályozás két, három, négv esz­tendei türelmi — ha így érthetőbben hang­zik: nekifutási — időszakot kínál fel a végrehajlóknak, a cselekvőknek. Ez utóbbi kifejezést, a cselekvőknek te­remtett. nyújtott türelmet aligha tehetjük eléggé hangsúlyossá. Mert hiszen tanúi va­gyunk annak, miként próbálja föltárni — és sikerrel! — jó néhány termelőhely azo­kat az erőforrásokat, amelyek a nehezebb gazdálkodási körülmények között is hala­dást gyarapodást ígérnek, amelyek maguk­ba foglalják az össztársadalmi és a cso­portérdekeket. Ilyen forrás a termékszer­kezet változtatása — így a növényvédő­szer-gyártásban. a híradás- és vákuum­technikai iparban —, a magasabb feldol­gozottság! fokot elérő termékek arányának növelése — egyebek között az alumínium­iparban —. az élőmunka kamatoztatásának lavítása a közútijármű-iparban és másutt Ugyanakkor annak ls tanúi lehetünk, hogv némely termelőhely semmi mást nem vé! fontosnak, mint azt. hogy valami módon szabaduljon a friss követelményektől, el­fogadtassa azt ami elfogadhatatlan; nem tud másként termelni, gazdálkodni. Nagy hiba. ha csend övezi gazdaságunk objektív adottságainak és mai fejlettségi szintjének sokféle feszültségét, ellentmon­dását hiszen irreális célok, követelménvek megfogalmazása ugyanolyan tévútnak bi­zonyulna. mint az. ha sikerülne némelyek­nek reális célokról, követelménvekről el­fogadottan azt állítani: elérhetetlenek, tel­jesíthetetlenek. A kivétel csak szabályt erősíthet a jövőben, s nem mint eddig, gyakran maga válhat szabállyá! Türelmi időt kap a gazdálkodás új körülményei közepette — egyebek mellett a nyereségráta alsó határának másoktól eltérő kijelölésével — a könnyűipar. De ez a türelmi idő csak az ágazat objektív helyzetét méltányolja; semmi esetre sem menlevél — még ha akadnak is. akik eb­ben reménykednek — a téves gyártmány­fejlesztési irányokra, a szervezettség szín­vonalának lassú javulására, a termelő és a kisegítő létszám egymáshoz viszonyított arányának kedvezőtlen alakulásara. S ar­ra sem adhat indokot a türelem, hogv a szerződés szerinti szállítási határidők be­tartásával. megfelelő csomagolassal. az előírttal egyező minóséggel a könnyűipar több területén — s elsősorban a ruházati iparban — jelentősen növelni lehetne a kivitel árszintjét, ám az ezt célzó törek­vések szerények, bátortalanok, ritkák. Kerülendő az igazságtalanság gyanúját: a könnyűipar példa csupán, mert hiszen — sajnálatosan — valamennyi termelőterület sorra vehető ezen a rnodon. mindenütt meglelem azokat a mulasztásokat, gyenge­ségeket. amelyekkel szemben nem tűrhető meg a türelem. Amit az állami támogatá­sok. visszatérítések bonyolult — s a leg­utóbbi években egyre kuszábbá váló — rendszere eddig elfedett, az most napvilág­ra került, s kétségtelen: több termelőterü­leten átrendeződött a gyengék, a közepe­sek, a jók sorrendje, más értelmezést ka­pott a gazdálkodó eredményessége A határvonalnak élesnek kell lennie: mi az. ami az objektív helyzet vonzata, s mi az. ami következménye a rossz sáfárkodásnak. a tétova vezetésnek. J ogos állítás: másként minősíti, érté­keli a nemzetközi piac a hazai mun­kát, mint az évtized elején. Jogos követelméay tehát: magunknak is más­ként kell minősítenünk, értékelnünk azt amit csinálunk amit megtehetnénk, de elmulasztunk, amit lehetőségeink közül veszni hagyunk. Ezt a más minősítést ér­téke'ést a jövő esztendőtől érvényes sza­bályozók megtestesítik, de ez csupán a ke­ret! A kereteken belül a termelőhelyek kö­telessége a megváltozott feltételek értel­mezése. s annak következetes kutatása, miként előbbre. Ahol várnak, ahol mentsé­get s nem a haladás lehetőségét kutatiák, ahol a nem indokolható türelemben bíz­nak, ott valójában, végső soron nem csu­pán a köz, hanem maguk ellen is dolgoz­nak. Lázár Gábor Gépkereskedeleni; Befejeződtek a pálya­A mezőgazdasági üzemek jövő évi gépellátására ala­posan felkészültek az AG­ROTRŰSZT vállalatai, az előző évekénél nagyobb készletet tárolnak — hang­súlyozták Mezőtúron a csü­törtökön véget ért kétnapos országos gépkereskedelmi és szolgáltatási tanácskozáson. Dr. Bartos Lajos, az AGRO­TRÜSZT kereskedelmi igaz­gatója elmondotta, elsősor­ban arra törekszenek, hogy a hagyományos gépek mel­lett olyan új gépeket is for­galomba hozzanak, amelyek eddig a hiánycikkek listá­ján szerepeltek. váSaszfási hetek Tegnap, csütörtökön dél­után Szegeden, a Technika Házában ünnepélyes kei-etek között tartották a Csongrád megyei pályaválasztási he­tek záróelőadását. A csak­nem egy hónapja, október 18-án kezdődött Csongrád megyei pályaválasztási hete­ken, amelyet a Csongrád megyei és a Szeged megyei városi tanács pályaválasztási tanácsa, a Csongrád megyei tanács vb munkaügyi és mű­Speciális vontató A Magyar Ható- és Darugyár óbudai Gyáregységében hamarosan átadják a szovjet megrendelésre készült, ezer­kétszáznegyven lóerős tu'a'vontató speciális hajót. A szi­bériai vizekre ké~zü'.ő hajó a fafeldolgozó üzemeket fogja kiszolgálni. Az NDK-beli S. K. L.-gyár turbinás motorjai­val fe'szerelt hajó üzemeltetése igen gazdaságos, mert úgy­nevezett nehéz olajjal működtethető. velődésügyi osztálya, • Csongrád megyei KISZ-bi­zottság, a Magyar Úttörők Szövetsége Csongrád megyei elnöksége, a Hazafias Nép­front Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa, a helyi társadalmi és szakigazgatási szervek, valamint a Csong­rád megyei és Szeged me­gyei városi Pályaválasztási Intézet rendezett, több mint hétezren vettek részt. A záróelőadáson dr. Ranschburg Jenő, az MTA Pszichológiai Intézete fejló­déslélektani osztályának ve­zetője a pályaválasztásban leginkább érdekelt korosz­tály, a serdülők pszicholó­giai fejlődéséről beszélt. Az előadást követően dr. Kapós Pál, a Csongrád megyei és Szeged megyei városi Pá­'yaválasztási Intézet igaz­gatója összefoglaló beszá­molót tartott az intézet im­már ötödik alkalommal megrendezett eseménysoro­zatáról Többek között rá­mutatott, hogy sikeresen szolgálta a tanulók és a szü­lők Pályaválasztási tájékoz­tatását. Emiekezés Salgótarjánban A nógrádi bányászok öt­ven esztendővel ezelőtti sztrájkjának évíordulóiáról emlékeztek tegnap, csütörtö­kön délelőtt Salgótarjánban. Ez alkalomból nagygyűlés, koszorúzási ünnepség volt, illetve tudományos emlék­ülést rendeztek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents