Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-14 / 241. szám

MAGAZIN m m Vasárnap, 1979. október 14: WX VTNKLER LASZLÖ RAJZA SZEGEDI KlA^LfTAsARÖL Könyveink a világban Deszki helybenjáró! T anácskozott egy bizottság. Arról mondták el a részt­vevők véleményüket, ho­gyan felelnek meg a Nagylak felé vezető 43-as tranzitét menti tele­pülések az idegenforgalom köve­telményeinek. A testület előtt számolt be a deszki tanácselnök, nem túl nagy „közönségsikerrel". Kusz Milosnc így emlékezik: — Mit mondhattam? Nem va­gyunk alkalmasak vendégeket fo­gadni. mikor magunkat 6em tud­juk ellátni. Itt csak átutazhat az idegen. Egy kisvendéglőnk, két boltunk van, s ezek közül is csak egy elfogadható. Majd ha épül... Az elnökasszony rezignált hang­hordásába alig vegyül némi op­timizmus, annak ellenére sem, hogy végre biztos ígéretet tud: építenek új élelmiszerboltot. De ki csodálkozik már ezen — a történtek után...7 * — Hol van a mozi Deszken? — A művelődési házban. — A clterazenekar, tam bura ze­nekar. asszonykórus? — A művelődési házban. — Polgári védelmi oktatás, téeszközgyfllés? — A művelődési házban. — Iskolai testnevelés, szerb klub? — A művelődési házban. — Tüdőszűrés? — Az is. — Ml az a gaztenger a túlolda­lon? — Ott volt a mozi. — Es az a másik, a tanácsház­zal szemben? — Ott lesz a mozi. Meg a bolt is. Együtt a kettő. — Halló, ÁFÉSZ? Hol lesz a bolt? — A régi mozi helyén. Nem értem, de nem vagyok egyedül. A deszkiek sem nagyon — de ki csodálkozik ezen — a történtek után...? * Alapkérdés: a negyven híján háromezer lakosú, részben nem­zetiséglek lakta községben az életveszélyessé nyilvánított és le­bontott mozi helyett új kellene. Ez persze nemcsak óhaj, lehető­ség is. mert megvan ró a pénz. Egy másik: elfogadható élelmi­szerüzletet ez a község ls meg­érdemel. Ez sem vágy csupán, anyagi fedezete ennek ls bizto­sított. Jó két éve szinte egyszerre In­dult a két épület terveztetése, s mint menet közben kiderült, ugyanannak a cégnek, a Szegedi Építőipari Szövetkezetnek igényei, szakmai útmutatásai szerint. Aki „közbeszól", azaz megmondja, mit, hogyan tervezzenek, bizonyá­ra azért teszi, mert váJlalja ia az építést így okoskodtak a be­ruházók. s így a nemsokára le­bonyolítónak kért SZÖVTERV is. Egy .községben, egyszerre épül, legyen a kettő közös telken, a deszki tanács vásárlással biztosí­tott területet mindkettőnek. .Ez­után úgy tűnt semmi akadálya, hogy rövidesen új mozi és új bolt építése kezdődjék Deszken. Az előzetes tárgyalások után ez év márciusában megrendelte a mozi üzemi vállalat és az ÁFÉSZ is a kivitelezést az építő­ipari szövetkezettől, átadták a terveket is. miközben a hatósági engedélyezésért is megtették a lépéseket. Május végére tervek, engedélyek a kivitelezőnél — re­mények a beruházóknál. És egy hónap múlva jött a levél. * „Sajnálattal közöljük, hogy a tárgyi munka kivitelezését szö­vetkezetünk nem tudja vállalni, mivel kapacitását az elkövetke­zendő időkben — az V. ötéves terv hátralevő Időszakában és a VI. ötéves tervben — épületek felújítására, karbantartására és szolgáltatásra kell fenntartani. A korábban tett vállalási nyilatko­zatunkat visszavonjuk és Intéz­kedünk a tervek visszaszármaz­tatásáról. Kérjük levelünk szíves tudo­másulvételét és megértését." Az udvarias záradék a tények nyelvére lefordítva körülbelül ezt jelenti: csináljanak a százezre­kért készített tervekkel, amit akarnak, nem ér a nevünk! Július 7-én levél a moziüzemi vállalattól: „...Érthetetlen az ál­láspontjuk, amikor a szerkezete­ket a szövetkezet igényeinek meg­felelően terveztettük. A szövetke­zet részéről minden alkalommal részt vettek az egyeztető tárgya­lásokon. Nem bízhatunk meg más kivitelezőt, mert az esetleges szerkezeti módosítás (újabb) ter­vezési munkát vonhat maga után." Ferencz László, a beruházást szervező SZÖVTERV irodaveze­tője: — Ha nálunk egy kivitelező el­áll az igényei szerint tervezett beruházás vállalásától, nincs még egy cég. amelyik ugyanazt, ugyan­úgy. módosítás nélkül felépíti. Ez a felmondólevél hidegzuhanyként ért mindenkit. Egy számot az előbbiekhez: az AFÉSZ-üzlet tervei 137 ezer fo­rintba kerültek. A dokumentu­mok már papírkosárban várják a MÉH-begyűjtőket. De erről még lesz szó... Szekeres István, a Szegedi Épí­tőipari Szövetkezet elnöke: — Mi nem hibáztunk. Közelít sük más oldalról a kérdést, miért léptünk vissza. A szövetkezet el­fogadható létszámmal rendelke­zik szakszerelő-ipari munkában, de magasépítésben, hidegburkoló, ács és villanyszerelő szakmában lemarad az igények mögött Kor­látozott a kapacitásunk. így mi csak részfeladatot vállaltunk vol­na a kettős beruházás építésében — Nem a teljes mozi-élelmi­szerbolt építést kötötték le? — Nem. Közöltük az egyezte­tésen. hogy mivel előregyártott szerkezettel készül, mi az alapo­zást, szerkezetállitást és a tető­térrács szerelését vállaljuk. De csak akkor, ha a mozi és az ÁFÉSZ megvásárolja az előre­gyártóit elemekei;. Nekünk nincs annyi pénzünk — forgóalapunk —, hogy megrendeljük, s különben ezt rendelet is engedélyezi. — Elvállalták. — Elvállaltuk. Vártunk júniu­sig, de a két megrendelő nem jelentkezett, hogy megvette a kért anyagot, kiléptünk az ügy­ből. Egyébként a bolttal kapcso­latban „kaptunk olyan jelzést", hogy az AFÉSZ-nek nincs elég pénzügyi fedezete a beruházás­hoz. A kilépést közlő levélből ki­maradt a logikusnak tűnő érve­lés: nem építünk, mert nincs mi­ből, hiszen Önök nem vásárol­tak meg az építőanyagot. A pénz­ügyi fedezetről pedig: — A bolt építésére mindig is megvolt a pénz és van most is — mondta Azari Zoltán, a Sze­ged és Vidéke ÁFÉSZ elnöke. * Most pedig nézzük a papírko­sarat. Van már benne egy vég­leg kidobott terv, a bolté. Ahe­lyett ugyanis új készült. A mozi terveit még féltő kezek óvják a zúzdától: Horváth Lászlóné igaz­gató legutóbbi információja sze­rint a DÉLÉP vállalja — a VI. ötéves tervre... A betonkerítés mögötti telek Deszk község tanácsházával szemben tehát még egy darabig üresen marad, az agyonzsúfolt művelődési ház kényszerű társ­bérlete „megújítva", s a korsze­rűtlen bolt helyett... Nos. itt végre egy jó hír: Azari Zoltán­tól. — Két hónap alatt többet csi­náltunk, mint két év alatt. Meg­alakult a beruházási osztályunk. Saját szakembereinkkel újrater­veztettük a boltot;, készül a költ­ségvetés. az anyagjegyzék, a szer­vezési terv, amelynek megfelelően biztosítjuk az építőanyagot. — Mikor kezdik az építkezést? — Még az idén. * Állok a házmagas dudvával be­nőtt telek szélén. Egy kerékpár­ját toló férfi gyanakvóan végig­mér. mint aki nem érti, mit lehet egy ilyen csúfságos grundon per­cekig nézni. Pedig, ha tudná, mi mindenre van szükség, míg az első szál ürömfüvet kitépik! IGRÍCZI ZSIGMOND A Corvina Könyvkiadó évről évre sok ezer példányszámban jelentet meg számos idegen nyel­ven magyar könyveket. — Milyen célok irányítják a könyvkiadót a. magyar konyvter­mékek más országokban, illetve idegen nyelveken történő terjesz­tésekor? — kérdeztük a Corvina nyelvi szerkesztőjét, Veressné Deák Évát. — Elsősorban kulturális, poli­tikai célok határozzák meg mun­kánkat, amikor a magyar kultú­ra legfontosabb termékeit igyek­szünk eljuttatni külföldre — mondta a szerkesztő. — Verseket, klasszikus irodalmat, társadalom­és történelemtudományi cikkeket, tanulmányokat, szociológiát for­dítunk le a világ legkülönbözőbb nyelveire. Bizonyára ismeretesek már az úgynevezett Corvina­könyvek például, amelyek főleg társadalom- és történelemtudo­mányi műveket tartalmaznak. Igyekszünk minél szélesebb kö­rű tájékoztatást adni a felsorolt területekről. Másik törekvésünk, hogy minél több művészeti té­májú könyvünket idegen nyelve­ken ls megjelentessük, részben külföldön, részben pedig Idehaza. Egy harmadik szempont is meg­határozza könyvkiadásunkat, még­pedig. hogy azokat a könyveket adjuk ki, amelyekhez külföldön kiadópartnereket is találunk. Ezért vagyunk jelen rendszere­sen a" nemzetközi könyvvásáro­kon. Frankfurtban, Bolognában, Lipcsében és másutt is. — Mit jelent a közös könyv­kiadás? — Az úgynevezett kiskereske­dői eladás révén is elkerülnek magyar könyvek külföldi köny­vesboltokba, de az nagyon ke­vés és többnyire elsikkadnak. Az az igazi vállalkozás, ha valame­lyik külföldi kiadóval közösen jelentetünk meg egy-egy könyvet. A Corvinának nagyon 60k or­szággal vannak ma már közös kiadványai, így az NSZK-val, az USA-val. a Szovjetunióval. Spa­nyolországgal, Franciaországgal, Finnországgal. Olaszországgal, Dá­niával. Hollandiával, Jugoszláviá­val, Angliával. Még walesi nyel­ven is adunk ki könyvet. A kö­zös kiadás valójában minden munkát miránk hárít, mí készít­jük el a könyveket idehaza, per­sze a partnerek kívánságait fi­gyelembe véve. — Milyen híre van a világban a Corvina kiadványainak? — Hírünk elég Jó, csak az a baj. hogy sokszor nem tudunk a megállapított időre szállítani, mi­vel fordítói, nyomdal és kiadói gondokkal küszködünk. A régi fordítói gárda 1 kihalóban van, a fiatalokat meg más. könnyebb és lényegesen jobban fizetett terü­letekre csábítják. — Milyen alapon választják ki a lefordításra kerülő munkákat? — Részben a szerzők vállalkoz­nak bizonyos könyvek megírásá­ra. részben pedig a szerkesztők figyelik, mi az, ami kell. Vannak már eleve fordításra váró mü­vek, mint például a magyar köl­tészet klasszikusai. Az idegenfor­galmi könyveket a szükségletnek megfelelően idehaza adjuk ki. Most készülünk megjelentetni egy színes Budapest-fotóalbumot, öt nyelven. Az Ilyesfajta könyvek iránt nagy a kereslet. De ugyan­úgy nagy számban nyomtatunk ki gyermekkönyveket, sakk- és szakácskönyveket is. — Vannak-e a Corvinának si­kerkönyvei? — Igen. vannak. Ilyen Barcsay Jenő Művészeti anatómia című munkája, amelyet 1955 óta min­den évben újra kinyomtatunk né­metül, franciául, angolul, oroszul, spanyolul, hollandul, svédül sok tízezres példányszámban. Tavaly például csupán angol nyelven 20 000 példányban Jelentettük meg. Sikerkönyv ugyancsak a Ja­nikovszky—Réber gyermekkönyv­sorozat, amelyet szintén sok nyel­ven publikálunk. A gyermekek­nek íródott és készült „arany­könyv"-sorozat is nagy siker lett. Csak a német nyelvű kiadás tíz publikációt ért meg. — Hadd mondjam el Itt, hogy létezik a Corvinának egy több nyelvű folyóirata is, az Árion, amelyet Somlyó György szerkeszt. S most készülünk megjelentetni egy olyan kétnyelvű antológiát, amelyben 52 ország költője pub- , likálja eddig még meg nem je­lent verseit. — Hol tart ma a külföldre ki­kerülő, idegen nyelveken megje­lenő magyar könyvkiadás? Fej­lődött-e a színvonal az elmúlt évek során? — Nagyon komoly fejlődésről számolhatunk be. Néhány évvel ezelőtt a nemzetközi könyvvásá­rokon még szívósan körbe kel­lett járnunk a standokat, hogy ajánlgassuk könyveinket. Ma vi­szont már maguktól jönnek hoz­zánk. és alig győzzük a munkát. Könyveink szebbek lettek, több gonddal készülnek, mint húsz év­vel ezelőtt, és gondjaink ellené­re is Javult a fordítások színvo­nala. Az viszont biztos, hogy a külföldi olvasóközönség előtt még nem vagyunk ismertek és keresettek. Tandori Dezső A szobafestés kezdete Ez a lakás is volt egyszer üres. Átmeneti állapotai akkor kezdődtek. Azóta folyton csak rendezkednénk, mint aki nem tud elaludni, és hol a bal lába, hol a jobb lába alá gyűri be a takarót. Aztán mégis elalszik. Elalszom, és feltalálom a lakást. Ahogy némely reklámokon kanapék, fotelek állnak vasgerendák között: és az egész oly rendezett, s a lakberendező külön ezért fizetett egyénekkel mosolyog. Aggódom, kint maradhat-e az utcán egy ilyen kifordított lakás; de az egész inkább csak reklámgép. nem olyan már, mint háború után; a tűzfal Körbe vasgerendáién egy pianínóval. Esni fog este, az egészet le kell fedni, mondom, és ezen összeveszünk. Egy lakásban egybe­csapnak a nézetkülönbségek; szűk az előszoba, és ha húszezredszer ütköznek össze a könyökök kabátlevetéskor. ha a konyha és az előtér Gibraltári-szorosában örökké találkozik a két fél, a törött lábú széknél: némelv súrlódások elkerülhetetlenek- Hanem ez a lakás is volt egyszer üres; szinte üres; akkor a piacról rengeteg virág fért volna ide. erre a napsütötte falra, és mégsem tudtam meglelni egy galagonyaág legjobb helyét »

Next

/
Thumbnails
Contents