Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-12 / 239. szám

Péntek. 1379. október 12. Szeged felszabadulásának 35. évfordulóján Koszorúzása ünnepségek &seged fölszabadulásának 55. évfordulója tiszteletére tegnap, csütörtökön az MSZMP Szeged városi bizottsága, Szeged megyei város tanácsa és a Hazafias Népfront városi bizottsága koszorúzás! ünnepséget rendezett Szegeden, a Széchenyi téri, a Dugonics, valamint a Belvárosi temetőben levő hősi emlékműveknél és 6íroknál. A megemlékezés és a tiszteletadás koszorúit mind a né© emlékműnél elhelyezte az MSZMP Csongrád megyei, Szeged városi és járási bizottsága, a Csongrád megyei és a Szeged városi tanács, a fegyveres testületek, valamint a társadalmi és tömegszervezetek: a HNF, az SZMT és a KISZ képviselői. A Széchenyi téri emlékműveket és a Dugonics temetőben levő szovjet hősi emlékművet az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet katonai alakulatok képviselői is megkoszorúzták. A Széchenyi téren a Kárász utca felőli hősi emlékműnél a város üzemeinek, intézményeinek, iskoláinak és mezőgazdasági , termelőszövetkezeteinek nevében az olajipari dolgozók, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és a Tisza—Maros-szög Termelőszövetkezet képviselői, c tér északi oldalán levő hősi emlékműnél pedig a Szegcdi Szalámigyár és Húskombinát, a Szegedi Orvostudományi Egyetem és a kommunális szolgáltató vállalatok képviselői is elhelyezték a kegyelet virágait. A Dugonics temetőben a szovjet hősi emlékműnél a BUDALAKK. a Gelka és a bútoripari vállalat, a Belvárosi temetőben levő román hősi emlékműnél a sütőipar, a paprikafeldolgozó vállalat, valamint a Felszabadulás Termelőszövetkezet dolgozói koszorúztak, a szegedi üzemek, téeszek, intézmények és iskolák képviseletében. Az ünnepségek az emlékműveknél a magyar és u szovjet, a román emlékműnél a magyar és a romár, himnusszal kezdődtek és az Internacionáléval fejeződtek bc. Az ünnepségek végén a Széchenyi téren katonai és munkásóregységek tisztelgő menetben vonultak el az emlékművek előtt. Dokumentumkiállítás Szeged felszabadításáról a2 ország felszabadításáig címmel kiállítás nyílt tegnap a Csongrád megyei múzeumi szervezet szegedi, a Somo©i utca 13-as szám alatti Fekete-házban levő kiálhtóiielyiségében. A megnyitón részt vett Horváth Árpad, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának szegedi instruktora, dr. Koticz János, a Csongrád me©ei pártbizottság titkára. Megnyitó beszédet Török József, a városi pártbizottság első titkára mondott. Köszöntötte a párt-, az állami és a társadalmi szervezetek megjelent képviselőit, valamint a forradalmi munkásmozgalom régi szegedi harcosait. Elmondta, hogy a kiállítás képekkel, nagyméretű látványos fotókkal és korabeli újságcikkekkel, felhívásokkal dokumentálja az 1944. október 11-től. a város felszabadításától 1945. április 4-ig. az ország felszabadításáig eltelt időszakot. Bemutatja a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot életre hívó nemzeti megújulás első napjait, heteit. hónapjait, amelyeknek Szeged lakói, a munkásmozgalom régi harcosai is aktív részesei voltak. Magukévá téve a hosszú idő óta előA kiállítást Török József, a városi pártbizottság első titkára nyitotta meg szőr megvalósítható jelszót: Miénk a gyár és miénk a föld! Az újjáépítés kezdetén a Magyar Kommunista Párt mozgósította szegedi tagjait, s . a város lakosságával együttműködve rakták le az új élet alapjait. A forradalmi lendület a szocializmus alapjainak lerakásával folytatódott, s napjainkban már a fejlett szocialista társadalmat építi népünk. A felszabadulást követő hónapok munkája teremtette meg a lehetőséget az építés magasabb szinten történő folytatásához — hangsúlyozta megnyitó beszédében Török József. A város felszabadulása utáni négy hónap történetét részletesen bemutató kiállítás hétfő kivételével naponta 10-től 13 óráig varja az érdeklődőket. Csapatzászló-adományozás Szeged felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából a Dél-ma©arországi Magasés Mélyépítő Vállalat csapatzászlót adományozott a Csongrád me©ei Rendőrfőkapitányságnak. A csapatzászló-átadási ünnepséget tegnap délelőtt a DÉLÉP SC Szőregi úti sporttelepén tartották. Az ünnepi összejövetelen részt vett a pártszervek képviseletében Tóth Szilvesztemé, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád me©ei bizottságának első titkára. Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára és a zászlót adományozó DÉLÉP vállalati pártbizottságának képviseletében Martonosi Imre titkár. Ott volt az ünnepségen dr. Petri Gábor, az Elnöki Tanács tagja, a Szegedi Orvostudományi E©etem rektora, dr. Perjési László, a Csongrád me©ei tanács elnöke, Pragai Tibor, a városi tanács elnökhelyettese, s megjelentek a társ fegyveres erök képviselői, Csongrád megye városainak párl-. állami, társadalmi és a tömegszervezetek vezetői is. A felsorakozott dfezegység előtt dr. Tóth László rendőr alezredes olvasta fel a bel7 ügyminiszternek a csapatzászló adományozására vonatkozó di'szparancsát. Ezt követően Sípos Mihály. a DÉLÉP vezérigazgatója montiotí líivnppi beszédek majd átadta a csapatzászlót dr. Kelemen Miklós rendőr vezérőrnagynak, a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének, alá — a főkapitányság személyi állománya nevében — válaszbeszédben mondott köszönetet a csapatzászlót adományozó Vállalatnak, és a zászlóra szalagot kötő intézmények képviselőinek. A csapatzászlóra szalagot kötött: a belügyminiszter nevében dr. Kamara János altábornagy. belü©i államtitkár; a DÉLÉP képviseletében Imréné Laczkó Mária és Karasz László szocialista brigádvezető; a József Attila Tudományegyetem nevében dr. Antalffy György rektor; a HÖDIKÖT képviseletében Pál Rozália vezérigazgató; a Derekegyházi Állami Gazdaság nevében Tokai István igazgató és a makói József Attila Mgtsz képviseletében Berényi János téeszelnök. Ezután dr. Kamara János tartotta meg ünnepi beszédét. Az Internacionálé elhangzását követően a csapatzászlót kísérő dísze©ség tisztelgő menetben vonult el az ünnepség résztvevői előtt. KGST tanácskozás A KGST egészségü©i e©üttműködési állandó bizottságának határozata alapján október 9-e és 11-e között Budapesten tanácskoztak a KGST-tagországok egészségü©i szakemberei. Az ülés napirendjén orvosi immunbiológiai készítmények terén kötendő tudományos-műszaki, valamint gyártásszakosítási és kooperációs e©czmények előkészítése szerepelt. (MTI) Vasasakadémia Megkezdődött a vasasakadémia idei rendezvénysorozata. Csütörtökön ós pénteken a szakszervezet székházában minte© 500-an. budapesti és vidéki kohászati és gépipari vállalatok képviselői. megyei aktivisták hallgatják meg az előadásokat. A KGM. a NIM, az Országos Anyag- és Arhivatai. valamint a SZOT vezető munkatársai tájékoztatnak az érintett ágazatok távlati fejlesztési elképzeléseiről, a következő ötéves tervidőszak feladatairól, árpolitikánkról, valamint a társadalombiztosítás és a szakszervezeti mozgalom fejlődési irányáról. (MTI) • • Onitatók exportra A pécsi Űj Élet Tsz önitató-berendezéseit nagy mennyiségben szállítják a KGST-országokba.. Az Agrokomplex mezőgazdasági kombinát eddig harminc olyan sertéstelepet létesített Lengyelországban, amelyekhez a termelőszövetkezetben ©ártott készülékeket használtak fel, és további nyolcvan na©üzemi hizlalda pécsi önitatőkkal történő ellátására van még kilátás. A korszerű berendezéseket szovjet, csehszlovák és bolgár állattenyésztők ls sikerrel alkalmazzák a sertésnevelésben. A higiénikus önitatók hazai alumíniumból készülnek, hosszú élettartamúak és takarékosan gazdálkodnak a friss vízzel. Az önműködő berendezések a korróziónak is jól ellenállnak, mivel a régebben használt rozsdásodó anyagok helyett réz- és gumialkatrészeket alkalmaznak bennük. Az ipari kisüzemben ötven asszony az idén már hetvenezer önitatót állított elő a külföldi és a hazai igények kielégítésére. (MTI) Sípos Mihály átnyújtja a csapatzászlót dr. Kelemen Miklósnak II pénz nem minden A

varrónőt mély gondjaiba süllyedve talaltam. Láttam, töri a fejét, valamin, de nagyon, nem zavartam hát elmélkedésében. Forgatta a kiszabott anyagot így. forgatta úgy, a papírmintához csak nem akart passzolni. „Elszabtam'' — közölte mogorván a tényt, mintegy magának, majd. mintha ott se lennék, ceruzát, papírt vett elő, és skicceket készített „Me©an!" — ugrott föl perrek múlva; mért. vágott, gombostűzött, és máris ott feküdt előttem valamelyik megrendelő Immár testre szabott, igazán ötletes fazonú ruhájának papírmása. Az ihletés percei letelvén, végre engem is figyelemre méltatott. A rövid várakozásért cseppet sem nehézteltem. Végül is öröm volt látni, hogy milyen szellemesen gazdálkodott a rendelkezésére álló anyaggal. A gyár munkáján rajta a város szeme, hisz termékeit nap mint nap meózza a lakosság. Amit gyárt, az — divatos közgazdasági kifejezéssel — alapvető közszükségleti cikk. Jó néhány ilyen áruval élünk, hiányuk, gyengébb minőségük mindenkinek azonnal föltűnik. S minthogy példa is volt erre, a fölöttes hatóságok összeültek, hogy megtárgyalják az illetékesekkel, mit lehet tenni a jobb ellátásért, a megtelelő minőségért. Az érvek, ellenérvek hosszadalmas kavalkádja egyszer csak elcsendesedett. Elcsendesedett, mert elhangzott a bűvös mondát: ..Nincs rá kapacitásunk." Es elhangzott az ugyancsak minden érvet, vitát befagyasztó kérdés: ..Talán k»punk pénzt fejlesztésre, bővítésre?" „Nem." Enpyiben maradtak. ..Ha az állam nem ad pénzt, sajnáljuk, igazán nincs mit tenni." A város sok tízezer lakójának élete valósággal összefonódik a közlekedéssel. A menetrend szabja meg, ki, mikor keljen, mikor induljon munkába, s mikor er haza. De ha fölborul történetesen a Voian munkarendje, fölborul sok-sok dolgozó ember egész napirendje; lemarad, elkésik, roiian, tolakszik, idegeskedik, zúgolódik, veszekszik, szóval — nem tudom, tisztában vannak-e a közlekedési vállalatok ezzel —, beláthatatlan következményei vannak annak, hogy beleszólhatnál; emberek életében. Köz- és magánéletükbe. Panaszkodnak az emberek, hogy bizonyos járatok zsúfoltak, hogy gyakran kimarad a hüszpercenként. félóránként közlekedő buszok közül egy-kettő. Az indokok. magyarázatok mögött legtöbbször az áll: kevés az autóbusz, a meglevők között sok az elhasználódott, egyszóval: pénz kellene, az meg nincs, tehát buszügvben a helyzet változatlanNincs ember, aki ne értené meg; milliókat, milliárdokat kiadni az aulóbuszpark' növelésérc. mégiscsak nagy érvágás lenne gazdasági életünkben. De azt már másként ítéljük meg, ha az ész restségét, a szervezés hiányát úgy tüntetik föl bárhol, mint pénzhiányt. Sőt. előfordul, hogy ami kis fejtörés, vagy egyszerűen gesztus kérdése, azt is gyéren csordogáló forintjainkra fogjuk. A világ összes nagyvárosában. Budapesten is, természetes figyelmesség, ho© a járművek hátulján is tábla jelzi a vonal számát. A szegedi troliról se spórolták ezt el. Aki a tömegközlekedés szenvedő alanya, jól tudja, milyen segítség lenne ez. Ám ezt a bagatellnek tűnő kérést is — figyeljék csak meg — milyen begyakorlott módon lehet elutasítani: „Jelenlegi körülmények között... nincs lehetőségünk táblát elhelyezni az autóbuszok hátuljára." Hogy melyek ezek a körülmények? „A táblák gyártása igen költséges, hosszú a gyártási idő." A javaslattal, mely szerint jó lenne nekünk, ha filctollal írnak rá egv lapra a számot, azért nem értenek egyet, mert úgymond: „nem esztétikus". Noha ez ingyen lenne, az utasok, köztük terhes és kisgyerekes anyák, öregek továbbra is loholnak a fekete füstöt okádó buszok után. Csuda „esztétikus" látvány, de legalább ez ingven van- Nem kerül figyelmesség be, gondolatpazarlásba. (Igaz, a levegőszennyezést pénzbírsággal büntetik.) Félő, hogy túlságosan megszoktuk már: a pénzhiány jó séma a hibák magyarázatára, és jó hivatkozási alap, hogy némi gondot okozó, gondolkodást, tettet igénylő kérést és óhajt elutasítsuk. Ezzel berekesztjük a vitát, pontot teszünk az ügy végére, és ki-ki nyugodt lelkiismerettel visszahúzódhat íróasztala mögé, azzal az elégedett érzéssel: „én mindent megtettem, de istenem, rajiam kívül álló okok miatt — és kizárólag emiatt — nem megy annyira az a szekér, mint ahogy kellene." T

ermészetesen nem mindig, de igen sok esetben helyettesítheti a pénzt az ész. Es ha a szakember ilyen takarékos időket élve. nem szellemi energiával akar spórolni, gondolatai bizonyára pénzt is fialnak. S ha az ő ötlettára kimerült? Nem szégyen ez: akkor más ember még kiaknázatlan tudása, fantáziája is pótolhatja a forintokat. Csak megrögzött, hamis .sztereotipiákkal ne emeljünk gátat a gondolatok — a fejlődés — folyamának. Chikán Ágnes Nemzetközi Háromnapos nemzetközi immunológiai kongresszus kezdődött csütörtökön Székesfehérvárott, a technika házában, d magyar, az osztrák, és az angol immunológiai társaságok rendezésében. A tanácskozáson a téma legkiválóbb ismerői az immunológia tudományának egyik fontos részkérdésével, a falósejtek működési mechanizmusaival foglalkoznak. Azt vizsgálják, ho©* az emberi vérszérumban található fehérje természetű anyagok ho©an segítik elő a szervezetbe került idegen anyagok eltávolítására, más sejtek bekebelezésére, elpusztítására szolgáló falósejtek működését. i: Csütörtökön Debrecenben megkezdődött a Magyar Urológus Tarsaság ötödik kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson — 140 magyar és 60 külföldi szakember részvételével az urológiának' főként azokat a teendőt vi-| látják meg, amelyek a be- j legeilátás mindennapi ©*akorlatában jelenthetnek szá- i mottevő előrelépést. (MTI) 1 Új szénlelőhely a Mecsekben Hazánk e©etlen kokszolható szenet adó bányavidékén, a Mecsekben újabb jelentós mennyiségű, jó minőségű szénvagyonra bukkantak a kutatók. Ez a természeti kincs hosszú távra megalapozza a mecseki bar.yászkodas folytatását, minthogy ez a mennyiség a jelenleg működő üzemek teljes szénvagyonának többszöröse. (MTI)