Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-07 / 235. szám

Vasárnap, 1979. október 7. 89 Életmódunk változásairól III. Társadalmi struktúra és életmód i ^Ahom/an az egyének életüket megnyilvánítják, olyanok ök maguk." (Marx) Szocialista forradalmunkban olyan társadalmi viszonyokat, és ezek révén olyan társadalmi struktúrát bontakoztatunk ki, amely megnyitja az utat az emberi értékek béklyók nélküli gazdagításához. a személyiség szabad fejlődéséhez. Társadalmi viszonyaink keretében gyökeres társadalmi átrétegződés és új társadalmi struktúra bontakozott ki az elmúlt évtizedekben hazánkban. Az aktív keresők kőzött az 1949es 38,8 százalékról 1978-ra 59 százalék fölé nőtt a munkásosztályhoz tartozók aránya. A parasztság 51 százalékos részesedése pedig 13.1 százalékra csökkent ez idő alatt. A szellemi dolgozók részaránya 8,3 százalékról 24,4 százalékra emelkedett. A kisárutermelők hányada az aktív keresők között 8,1-ről 3,3 százalékra csökkent. Az aktív keresők osztály- és rétegtagozódásában végbement változások jelentős életmódváltozással jártak együtt Százezrek kerültek a mezőgazdasági termelésből az iparba, és változott meg ezzel munkájuk jellege, s alakult át ennek nyomán életmódjuk. * A munkásosztály átalakulásának fontos jelzői az alábbi öszszehasoiilítások- A munkások foglalkozási minőségének változása nyomán a szakmunkások részaránya 1949-ről 1977-re 29,5 százalékról 41,5 százalékra, a betanított munkások aránya 13.7-ről 35 ázázalékra, a termelés közvetlen irányítóinak hányada 3 százalékról 3,5 százalékra emelkedett. Csökkenés csak a segédmunkás kategóriában következett be, 53,8 százalékról 20 százalékra. A munkatevékenység átalakulását, a szakmai képzettségi szint emelkedését olvashatjuk ki ezekből az adatokból. De a munkásosztály iskolázottsági színtje is számottevően javult az elmúlt évtizedekben. Javult, de ez nem jelenti, hogy a szükséges mértékben. Míg a munkások között a 7 osztálynál kevesebbet végzettek aránya 1949-ben még 80,1 százalék volt, 1973-ra ez 35,3 százalékra csökkent. A 8 osztályt végzettek aránya pedig ez idő alatt 19,7 százalékról 56,3 százalékra, az érettségizettek aránya 1,9 százalékról 8 százalékra emelkedett. A felsőfokú végzettségű munkások hányada 0,1 százalékról 0,4 százalékra nőtt. A munkások iskolázottságának, szakmai képzettségének emelkedése az életmód átalakulásának fontos eredménye, tükre és öszszetevőjeAz átalakulások ellentmondásaosságát mi sem jelzi jobban, ho© a munkások fele 1970ben községekben élt, távol munkahelyétől. A bejáró és ingázó életforma kényelmetlenségei, a vele járó idökötöttség, a ház körüli teendők, vagy sokuknál a háztáji és a kisegítő mezőgazdasági jellegű tevékenység, a kettős jövedelemszerzés jelentós tömegek életmódjának jellegzetessége, s gyakran igen ellentmondásos vonása. A munkahelyi közösségbe való beilleszkedésük, feladatvállalásaik, művelődési aktivitásuk, aspirációik — életmódjukból fakadóan — gyakran hátrányosan tér el a nem kétlakiak szintjétől, u©anakkor viszont családjuk, környezetük, az ország ellátásához nyújtott hozzájárulásuk, életkörülményeik szorgos és igen fáradságos javítása megbecsülendő. A parasztság életmódjában a gépesített nagyüzemi termelés, az ipari jellegű tevékenység általánossá válásával, a termelési rendszerek kialakulásával alapvető változások következtek be. , Munka- és életkörülményeiben, szemléletében közeledik a munkásokéhoz. termelési és közéleti tevékenységével k szocializmus építésének aktív részese" — állapítja meg az MSZMP XI. kongresszusának határozata. A na©üzemből a háztájiba szorult a ha©ományos mezőgazdasági tevékenység számos eleme. A na©üzemi gazdálkodás a gépek, a művelés, a szálh'tás. a takarmány, az értékesítés biztosításával háttérfedezetet nyújt a háztáji gazdálkodás számára és napjainkban már új formákban is áthatja azt Újabban már a fejlett nagyüzemi eljárások, tapasztalatok, az új termesztési, tenyésztési módok-eszközök-anyagok is átplántálódnak és hatékonyabbá teszik a háztáji termelést A parasztság szakmai képzettségének, iskolázottságának javulása hasonló ütemű, mint a munkásoké. * Életkörülményeik — a sok-sok túlmunkával, szabad idejük szinte teljes feláldozásával — rohamosan fejlődtek. A magyar falu megújult, megszépült, s mindinkább városiasodik. Az életkörülmények javulása azonban — a kétlaki munkásoknál jelzett ellentmondások itt ls érvényesek — a falusi dolgozók körében nem járt feltétlenül és arányosan e©ütt a kényelmesebb, kulturáltabb életmód elterjedésével. Az új házakban ©akran csak a „kiskonyha" szintjéig ér a kényelem, hisz a lakás többi részét alig használják, s művelődésre a háztáji sok-sok teendője mellett szinte nem is jut idő. A munkahelyi viszonyok átalakulása, az életkörülmények gazdagodása nyomán — ha ellentmondásokkal terhesen is — megjelent a szocialista életmód számos biztató vonása, tendenciája a parasztság körében is. A ma©ar társadalmi struktúra ritkán vizsgált összetevője a szellemi dolgozók rétege, bár az elmúlt évtizedekben számuk és arányuk megnőtt hazánkban is, 1978-ra minden ne©edik aktív kereső szellemi munkakörbe tevékenykedett. A szocialista na©ipar, a na©üzemi mezőgazdaság, az oktatás és az egészségű©, a szolgáltatások egyaránt egyre na©obb számban igényelnek szakértelemmel rendelkező szellemi dolgozókat. A szellemi dolgozók körében ©ors ütemben nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya, s 1978-ban már minden ne©edik szellemi dolgozó rendelkezett főiskolai-e©etemi diplomával. Az értelmiség döntő hányada már rendszerünk neveltje, s tagjai között jelentős a munkás-paraszt származásúak aránya. Kulturális forradalmunk rendkívül nagy eredménye és roppant fontos tényezője is a rendszerünkhöz organikusan kötődő szocialista értelmiség. Szerepük az emberi értékek megőrzésében és megújításában, alkotó felhasználásában, gazdagításában, az új nemzedék tagjaihoz és a többi társadalmi réteghez való közvetítésében, közvetett va© közvetlen részvételük a társadalmi tevékenység szabályozásában, az életmód alakításának értékorientációs továbbfejlesztésében mind na©obb súlyú társadalmi tényezőjévé avatja szocialista értelmiségünket. A szellemi dolgozók és az értelmiségiek életmódiának változásai tudományos szintű elemzéseket sürgetnek, mert az életmódminták kialakításában ez a társadalmi réteg kezdeményező-példaadó szerepet tölt be társadalmunkban. Az alkotó, kulturált életmód képviseletében és elterjesztésében érvényesülő hatásaik mellett utalnunk kell azonban arra is, ho© körükben élnek tovább elsősorban a régi úri középosztály avitt életmódelemei, s leginkább közvetítésükkel kerülnek be hozzánk — ©akran kritikátlanul — a nyugati polgári életmódminták is. A kisárutermelők-kiskereskedők rétegéhez Ma©arországon 1978. január 1-én — az 1979-es Ma©ar Statisztikai Zsebkönyv adatai szerint — 167 ezer 300 fő, az aktív keresők 3,3 százaléka tartozott Számuk és arányuk az utóbbi években valamelyest emelkedett. Egyik részük önálló mezőgazdasági kisárutermelő, a régi paraszti gazdálkodási kultúrát őrzi, másik részük pedig a szolgáltatások és a specializált termelés területén, avagy kiskereskedőként tevékenykedik. Társadalmi munkamegosztási rendszerünkben kifejtett szerepük alapján — a XI. kongresszus határozatai szerint — szükség van munkájukra. * Életmódjukban őrzik az e©éni munka világának számos tevékenység elemét, magatartási vonásait, szemléletét. A maszekolás az egzisztencia teremtés nem kényszerű, hanem szabadon megválasztott módja részükről. Van, aki kora és alapvető életszemlélete késztet, van akit a kifizetődő megoldás ösztönöz a maszekolásra. A magánvállalkozás számos erkölcsi-világnézeti vonását, a kispolgári önzés, befeléfordulás, apolitikus magának valóság — jellemzőit őrzik jó néhányan — sajnos nem kizárólag ez a társadalmi réteg —, de túlnyomó többségük becsületes munkájuk, tiszteletreméltó szakértelmük, szorgalmuk alapján megbecsült tagja társadalmunknak és nem tekintjük őket idegen testnek szocialista társadalmunk építésében. Társadalmunk alapvető osztályainak és jellemző társadalmi rétegeinek elna©olt, madártáv. latból megrajzolt jellemzése elsősorban csak a módszertani megoldást kívánja hangsúlyozni ahhoz, hogy az életmód elemzéseknek mindenkor az alapvető társadalmi tagozódási formákból kell kiindulniuk, s a különböző társadalmi csoportok, egyének életmódjának jellemző vonásai csak társadalmi szerepükkel ösz. szefüggésben ítélhetők meg. Társadalmi funkciójuk és tevékenységük-magatartásuk értékorientációs tartalma lehet a mérce életmódjuk megítéléséhez. Gazdaságunk fejlődéséhez szorosan kapcsolódó munkamegosztási viszonyaink, a termelés szervezetében játszott szerep, a végzett munka szerinti elosztási viszonyok, az általuk meghatározott társadalmi helyzet, az eltérő képzettség, ízlés, szokások mindmind tartalmaznak olyan összetevőket, amelyek társadalmi különbségekhez vezetnek, s ellentmondások forrásaivá válhatnak. A különböző társadalmi osztályok-rétegek társadalmi helyzetének különbségei ma még jelentős tükre és forrása • életmódjuk alakulásában. Mindinkább kibontakoznak azonban a közös vonások a gazdasági, politikai és kulturális közeledés nyomán életviszonyaik, életkörülményeik javulásában, a kulturált, értékekben gazdag szocialista életmód általánossá válási folyamatában. BESENYI SÁNDOR Herceg Árpád Fényes álmaimban Sötét napomat megint kileste. Az éj halottasmenetét megint lecsapott rám az este; csak én kisérem; szivemre ©ászlobogót terített — összegyűjtött kincseim viszik e© örökölt lőcsösszekéren — De mint akinek még tartozása is van: ébren ólálkodom fényes álmaimban — Vásárhelyi Őszi Tárlat FONTOS SANDOR: A LEPKE SZALAY FERENC: 1967 UTAN HÉZSÖ FFRENC: IN MEMÓRIÁM VERES I'ÉTEB ZOMBORI LÁSZLÓ: GÁTŐRHÁZ GGGGGGGGGG , 3 . .