Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-02 / 230. szám

* • A Kedd, 1979. október 2. Késlekedő v A Nagyóllomás büféje nyitva. Bentről kíváncsi te­kintetek pásztázzák a síne­ket. A pult mellől rosszalló megjegyzések hallatszanak. — Nem kapkodja el. — Igazodik a vonathoz. A szóban forgó gyorsvonat késik. Délután fél öt és öt kőzött nem siet a csapos sem. A vendég pedig, aki egyben utas is, mind a ket­tővel elégedetlen. Holott a sör habja ülepedhet. Csat­lakozása van a miskolci gyorshoz és a békéscsabai személyvonathoz. Huszonhá­rom perc türelmet kért a hangos bemondó. Az utasok közül többen megszomjaztak és kiszálltak. Mások az In­dulásig őrzik a helyüket. Le­szállni kockázatos, marad­ri bosszúság. Elindulni pe­dig nem lehet — A csabai személy meg­várja a pesti gyorsot — vi­lágosít fel Buda Sándor, az ügyeletes tiszt. — A miskol­ci gyors pedig azért nem futhat ki, mert egyvágányú a pálya. Várakozás a miskolci vo­naton. A másodosztályú ko­csiban egy nő félig kész pulóverbe döfködi a kő tó­Hit. A szemben ülő férfi la­pozza a Ludas Matyit. Két f'Stal lány pedig hol ide, hol oda teszi a könyvét. — Először utazhatnánk ha­za — sopánkodik Kovács Ir­ma, elsőéves orosztolmács f zakós egyetemi hallgató. — Felszabadult a pénteki nap. A többlek már előre men­tek. Sietnénk mi is. Végre befut a pesti gyors. A Diesel dörögve fékezi a ko­csikat. Csővázas hátizsákok és degeszre tömött táskák lepik el a peront. — Mem volt könnyű az út — közli Nagy Antalné jegyvizsgáló. — Mindig akad egy s más, ha büfékocsi is van a vonaton. Egyezkedés a jegyek miatt, kelletmetlen megjegyzések. Ráadásul a fiatalok is most értek haza külföldi kirándulásról. Jobb az ilyesmin túlesni. A gyorsvonatot közben .operálják". A kocsi vizsgá­lók, mint holmi veseköveket, az üres sörösüvegeket gyűj­tik össze tömegével. Nyo­mukban a takarítónők, egyik-másik fülkére csu­pán tíz másodpercet szán­nak. A mellékhelyiségben hosszabban időznek: ott több n takarítanivaló. — Rohammunka, de tud Jobbat? Ez a vonat egy óra múlva indul. Négyen va­gyunk, épp úgv, mint éj­szaka. amikor többet vára­kozhatnak a szerelvények. Ellenőriznek Is bennünket. A múltkor kettőnket nyolcan. Engem még át ls küldtek e szomszédos gyorsra, mert az egyik utas elfelejtette lehúzni az ablakot, mielőtt ... Tizenhárom forint tíz fillért kapok óránként. A munkaidő tizenkét órás, és minden másnap szabad. Papírtörőlköző kerül a tartóba. A folyosón cikk­cakkot ír le a felmosó­rongy. Azzal továbbvonul a munkacsapat. • Balogh János, a szegedi állomás forgalmi főnökhe­lyettese megköszörüli a torkát. — Most építünk egy ko­esttisztító kaput amely né­mileg segít majd azon, hogy kevés az ember. De ez csak kívülről mossa le a vasúti kocsikat. A fülkék takarí­tása továbbra is a takarító­nőkre vár. A gyorsvonat és a sze­mélyvonat között belül ls figyelemre méltó a különb­ség. Ez legjobban a mel­lékhelyiségeken látszik. Sze­gedről mind a kétfajta sze­relvény viszonylag tisztán indul el. — Akad olyan vasútvonal, amelyen nem nagyon sze­retünk Járni — mondja Né­meth István Jegyvizsgáló. — A Budapest és Szob közötti ic ilyen. Nekem holnaptói arrafelé kell mennem. Ah­hoz a vonathoz képest a csabai személy a megteste­sült nyugalom. Az utasok szívélyesebbek, és több köz­tük az ismerős is. Sokadszor replikázik a hangos. Kocsis Erzsébet for­galmista elindul az irodá­ból. Egyenletesen rója az utat. Amikor odaér, nyújtja a menetlevelet a motorveze­tőnek. Pár szót váltanak, tztán fütty harsan, és elin­dul a budapesti személy. Az induláskor többnyire csak a csatlakozásból ere­dően lehet késés. Buda Sándor a forgalmi irodában a pesti gyors ké­sését indokolja. — A Nyugatitői Ceglédig 12 perc hátrányt szerzett. Utána megállt Nyársapáton hat percig. Kiskunfélegyhá­zán pedig tíz percig. Ez öez­szesen 28 perc. Szegedre mégis csak 23 perccel ké­sőbb érkezett. Azért csak annyival, mert útközben minden mozdonyvezető igyekszik visszaállítani a me­net rendszerű pontosságot Csakhogy, a pálya tele van lassító jelekkel. Megyik Ferenc, a szegedi vasútígazgatóság igazgató­helyettese hátradől a szé­kén. — A vonatok késésének több oka is lehet. Ezek nagyrészt megszüntethetőek a korszerűsítéssel és a karban­tartással. A főváros és Sze­ged között azonban a vona­tok nem a szegedi vasút­igazgatóság területén kés­nek. Nálunk viszonylag pontosak a járatok, 98,6 százalékban betartják a me­netrendet. Egyszerűbben fo­galmazva 430—440 közül csupán hat vagy hét késik. Az utazóközönség vélemé­nyét is figyelembe vesszük a menetrend összeállítása­kor. A Javaslatokat a ta­nácsoktól, a vállalatoktól és az Intézményektől gyűjtjük be. Ez persze korántsem je­lenti, hogy bárkinek a szája ize szerint Indíthatunk vo­natot. Régebben nagyon sok levelet kaptunk, a legtöbb­tok jó szándékú Indítvá­nyokat tartalmazott. Az utóbbi időben azonban még a panaszlevél is keve­sebb. Különben az a mi munkánk elismerése, hanem reklamálnak. Este fél hétkor sötét és ki­halt a csabai szrmélyvonat. Nagy János arcát a peron­lámpák fénye világítja meg. Tizenhat éve, rendszeresen utazik. Folyik belőle a szó: — Álmomban is fel tud­nám sorolni a magyar vona­tok hibáit. Lassúak, korsze­rűtlenek, a mellékvonalakon a nem dohányzó kocsikban is dohányoznak, a kalauz gyakran erélytelen, máskor meg indokolatlanul gúnyos. Lassan haladnak a pályafel­újítások is. Az autóbuszok­nak nincs csatlakozása a vonathoz. A kényelmes va­súti kocsi pedig különösen a Mellékvonalakon ritka. Ak­kor a tisztaságról még nem is beszéltem. — Ami az utasokon is Múlik. — Erre hivatkoznak a vas­utasok. de ők nem tudnak különbséget tenni utas és utas között. Régebben na­gyobb fegyelmet tudott tar­tani a jegyvizsgáló a vona­tokon. Személy szerint sem­mi bnjom a mostani ka­lauzokkal. Sok közülük jó ismerősöm. Dg mintha egy­re kevesebb eredménnyel vé­geznék a munkájukat. A pénztáraknál, a kisebb for­galmú állomásokon is jól esne az előzékenység. És az, hogy legalább a hangosbe­mondó tájékoztasson pon­tosan, érthetően, ha már a vonat késik. Hosszú ideig utazni kényelmetlen, és el­sősorban azok miatt, ami­ket elmondtam. Most osak Orosházáig megyek, ekko­ja távolságot még ki lehet bírni. Miután a csabai vonat ki­fut. csöndes a Nagyállomás. A pénztárakban lehúzzák a függönyt, az információs iro­da is bezár. „Még a szege­di utcák nevét is tudni kel­lene" — mondia az iroda dolgozója. Az érkező utas rábólint erre. — Csinálják űffv, hogy jó legyen — válaszolja. Am, ha legközelebb vo­natra száll, lehet, hogy ke­vésbé lesz engedékeny. Ha valami nem tetszik neki, zú­golódik, és komolyabb eset­ben panaszra is megy. Jog­gal teszi, hiszen az utazás kezdetétől rábízza magát a vasútra. Jámbor Ernő A számitógépről — alapfokon Nyolc évvel ezelőtt ho­zott határozatot a Miniszter­tanács a számítástechnikai kultúra elterjesztésére, vala­mint a hazai géppark ki­alakítására. A következő év­ben a KISZ KB felhívást intézett a fiatalokhoz: vál­laljanak védnökséget a szá­mítástechnikai program meg­valósítása fölött. Az e terü­leten dolgozók nagy része fiatal, akiknek lelkesedése, az új iránti fogékonysága döntő szerepet játszhat a számbítástechnika bevezeté­sében. Nem volt könnyű a gyakorlatban is bebizonyíta­ni. hogy a komputerek se­gítségével szervezettebbé, ter­melékenyebbé válik a mun­ka. Szép számmal akadtak ugyanis olyanok, akik ter­hesnek érezték a gépi adat­feldolgozást, a programo­zással Járó bonyodalmakat. Azóta persze alaposan meg­változott a helyzet. Mind többen felismerték; a szá­mítógép eszköz, egy hasz­nos „szerszám", amely az ember munkáján könnyít, S hogy ez így történhetett, eb­I»en komoly feladatot vál­lalt magára az elmúlt évek­ben az ifjúsági szövetség. El­sősorban a szemléletformá­lásban. Szegeden az idén febru­árban alakult meg a KISZ városi számítástechnikai operatív bizottsága. Tagjait a számítógéppel rendelkező vállalatok és a JATE Ki­bernetikai Laboratóriumá­riak fiatal szakemberei al­kotják. Többek között célul •űzték ki, hogy létrehoznak egy klubot, ahol alapfokon bárki megismerkedhet a ki­bernetikával. a programozás­cal. a számítógépek alkal­mazásának alapelveível. El­ső foglalkozásukat a napok­ban tartották az Ifjúsági Házban. A klub vezetője Gál György í:.y nyilatkozott ter­veikről. elképzeléseikről, a kiub céljáról: — Az általános művelt­séghez ma már hozzátarto­zik a gépek, a technikai be­rendezések ismerete. Az 1981—82-es tanévben a kö­zépiskolák első és második osztálvában nem véletlenül vezetik be új tanárgyként a technikát, A tudományos­technikai forradalom korá­ban élünk, ezért a számító­gépek létjogosultságát nem kell különösebben bizony­gatni. ŰJ tudományok szü­letnek, az egyre bonyolul­tabb kutatásokhoz adatok millióira és azok gyors fel­dolgozására van szükség. Kéthetenkénti klubfoglal­kozásainkon szeretnénk fel­kelteni a fiatalok érdeklő­dését a számítástechnika iránt, elősegítve ezzel a szakemberutánpótlást is. A résztvevőknek elméletben és gyakorlatban egyaránt be­mutatjuk a számítógépek működését. Felkeresünk olyan szegedi vállalatokat, ahol élőben láthatják a gé­pi adatfeldolgozás folyama­tát. Azok számára, akik el­jönnek valamennyi foglal­kozásra. üzemlátogatást szer­vezünk a Videotonba. Ter­mészetesen gondolunk a szakemberekre is. Október 26-án. a Technika Házában előadást hallgathatnak meg p —* mítógépes irányzat fej­"k távlatairól, és a stechnika Csongrád n.egyei alkalmazásának kér­déseiről. Október végén pe­dig a megyei adatrögzítő verseny megrendezésében se­gédkezünk, illetve felké­szítjük a verseny résztve­vőit R. I. Bambusz­beton A szovjet szubtrópusokon megkezdődött a bambusz aratása. Bár a bambusz zsenge hajtásait ízletes fő­zelékekhez felhasználják, az építőipar azonban számít a hambuszrudakra. A bam­buszt mindenekelőtt szokat­lan gyors ütemű növekedése különbözteti meg a többi nő­vénytől. A trópusokon min­dennapos látvány a 3Ú méter magas és 60 centiméter vas­tag bambusz. A megfásodott növény hosszúéletűsége és szilárdsá­ga magára hívta a tudósok figyelmét is: vas- és beton­vasalás helyett bambuszt használtak fel az építkezé­seken. (A bambuszt egyéb­ként már évezredekkel ez­előtt Ázsiában építőanyag­ként hasznosították.) A Szovjetunió déli részén nap­jainkban hídpílléreket, te­tőket. vízvezetékeket és egy sor más konstrukciót készí­tenek a „bambuszbetonból", és így több tonna vasat ta­karítanak meg Ezért egyre több bambusztelepítést ül­tetnek a szovjet szubtrópu­sokon az eukaliptuszerdők és a citrusültetvények mellett. HAZASSAG Vicze István «« dr. Suták Gi­zella. MarkO József es Fogas Aranka, Nikodémusz Miklós és Takács Margit Katalin. Uabilai Péter András és Ezsi Eva Rózsa. Frey Miklós és Simon Irén. Kiss László és Nyisztor Julianna. Szóllósi Sándor és Kovács Ka­talin. Lengyel Imre és Mulati Mária. Lehotkay Timin Károly és Szögi Tünde. Kormos Attila és Dobó Katalin, Fendrik László és Kovács-Tanács Edit, Szaba­dos Ferenc és Rácz Viola Ka­talin. Oyömbér AtUla és Ábra­hám Erzsébet, Gőcze Aba And­rás és Király Anna Erzsébet. Zvada Zoltán és Farkas Gabriel­la Ildikó. Kiss Sándor és Hege­dűs Katalin házasságot kötöttek. S7.Ul.ETES Szekszárdi Ferencnek és Ko­vács Rozália Évának Feranc. dr­Ambrus Sándornak és Faddi Teréziának Rita. Herhteh Imrn Lajosnak és Szűcs Katalinnak Zoltán. Bán Árpádnak es Pálfy Juditnak Eva, Gyuris Antal Ist­vánnak és Lantos Honának Ta­más, Kiss Dezsőnek és Petri Évának Bernadett, Kabát Ist­vánnak és Ferenczi Máriának Noémi Mária, Tarl Jánosnak éa Cslzl Margit Évának Mónika Henriett, Benczlk István Imrének és Kovács Anikónak Zoltán, Ber­ta Ernő Attilának és Kubai Má­riának Lajos Ernő, Tandart Vin­cének és Ladányi Klárának Zol­tán, Pintér Ferencnek es Engi Piroskának Csaba, Kálmán Zol­tánnak és Oyurts Ilonának Szil­via, Fekete Imrének és Jarosle­wltz Margit Máriának Klira Eva. Kasza Istvánnak és Nasrymthály Hona Juliannának Adrienn Má­ria, Gajdács! Tibornak és Sö­vényházi Ágnesnek Mónika. Süli Józsefnek és Farkas Honának Zsófia. Bondor Ferencnek és Kts­péter Annának Krisztina, Hublk Istvánnak és Kurusa Erzsébet Rozáliának Tamás. Varga Antal­nak és Sioos Rozáliának Zoltán, Nagyi Györgynek és Varga Mag­dolnának Béla Róbert, Tóth Jó­zsefnek és Szénásl Juliannának Enikő Márta. Kalmár Istvánnak és Balogh Judit Piroskának. Tí­mea, dr. Nagy József Istvánnak és dr. Farkas Livia Máriának Márton, Sári Péternek és Szen­nai Erzsébetnek Péter. Szűcs An­talnak és Csorba Magdpinenak Gabriella Mónika. Dallmann Ágoston Gézának és Lippal Klá­ra Évának Petra, Peku Sándor­Családi események nak és Surinya Évának Sándor. Csalhó András Jánosnak és Szal­ma Jolán Erzsébetnek Eva An­namária, Mohi Miklós Jánosnak es Koska Máriának Péter. Sánta Lászlónak és Bukva Ibolyának Attila. Buttás Jánosnak és Kiss Ágoston Juliannának Gábor. Maczka Sándornak és Kiss Pi­roska Veronikának Róbert. Koz­ma Antalnak és Huszár Irénnek Renáta, Fetránszkl Sándornak és Szalma Máriának Dóra. Jankó Lászlónak és Harkal Erzsébet­nek Erika. Bóka János Antalnak és Kiss Borbála Elvirának Já­nos Norbert, Szilágyi Károlynak és Rózsavölgyi Katalin Máriá­nak Virgil Árpád, Lakatos Ist­vánnak és Li;>ák Terézia Máriá­nak Tibor, Nagy Istvánnak és Bakos Editnek Edit, Komjáti Jó­zsefnek és Nagyi Ágnesnek Jó­zsef, dr. Pallaghy Ádámnak és dr. Kátai-Pál Katalinnak Ádám, Masa Sándornak és Lékó Ilo­nának Andrea. Bálint Istvánnak és Kelemen Zsuzsannának And­rea. Áchim Antalnak és Németh Eva Honának Róbert Tamás. Só­lyom Jánosnak és Kocsis Mária Katalinnak Zsolt, Kiss Zoltán Pálnak és Eleven Ilonának And­rea, Kolompár Károlynak éa Ko­lompár Jolánnak István, Ta­kács Balázsnak és Magdics An­nának Bálint, Takács Balázsnak és Magdics Annának Zsófia, Dani Károlynak és Román Katalinnak Katalin, Karasz Béla Mihálynak és Horgosl Rozáliának Beáta, Ke­resztes Györgynek és Gyuris Er­zsébet Mártának Oyörgy Kriszti­án, spitzer Tibornak és Nyűl Katalinnak Csaba Ferenc, Fohsz Bélának és Slarcz Ágnesnek Ré­ka Anlkö, Szlobodnylk Csabának és Nagy Erzsébet Máriának Pé­ter Csaba, Galiba Sándor Gézá­nak és Tóth Etel Franciskának Szilvia Etelka, Dlmovits Mátyás­nak és Nagy Borbálának Tibor Krisztián. Ágoston István Lász­lónak és Narozsnik Anikónak AtUla István, Dudás Ferencnek es Bende Ilonának Ferenc, Fehér Lászlónak és Bácskai Erzsébet­nek László, Wagner Jenőnek és Kosztor Ibolyának Csaba Jenő. Laszk Józsefnek és Bodó Ágnes­nek Ágnes Ivett, Kónya István­nak és Barna Györgyinek Cecília. Veszelovszki Istvánnak és Fehér Magdolna Jankának Eszter. Ke­lemen Lászlónak és Fiskovics Annának Máté. Németh László­nak és Kis Teréziának Berna­dett, Kertész József Istvánnak és Tanács Maria Zitának Gábor, Nemes-Nagy Ferencnek és Garas Klára Ilonának Nelli, öszterling Attila Ferencnek és Király Ro­záliának Attila, Füredi Attilának és Varró Mária Évának Eva, Ily­lyés Józsefnek és Nagy Rozáliá­nak Balázs Márk, Szili Antalnak és Bánfi Piroska Zsuzsannáiváit Attila. Fekecs Sándor Antalnak és Hegedűs Etelkának Mária, Ul­vlczki Józsefnek és Takács Er­zsébetnek Csilla. Sztupovszki Ti­bornak és Hegzi Klárának Gábor, Simonovits Mátyásnak és Fodor Juliannának Éva, Szabó Ferenc­nek és Varró Juliannának Fe­renc. Felber György Ferencnek és Túri Zsuzsannának Dániel, Se­bők Sándornak és Csiszár Ilo­nának Hajnalka, Gyurkovlcs Henriknek és Grosnvgnn Zsu­zsanna Juliannának Henrik nevű gyermekük született. HALALOZAS Bálint Józsefné Grea Ágnes. Al­bert Jánosné Kórász Mária. Sze­pesi Dezső. Kocsis Pálné Laczi Julianna. Nagy Lajosné Dan­csok Rozália, Pető Józsefné Gere Mrrgit, Moldoványi Imre, Varga János. Takács Jánosné Papdi Etelka, Keller Mlhálytié Födi Anna. Kónya Istvánné Konc Te­réz, Zsíros Antalné Pamuk Má­ria. Laezl Jánosné ördög Anna. Cseh Sándorné Martonosi Má­ria, Krajezár József, Kerekes Istvánné Balázs Anna, Rozsnyal Béláné Beznóczkl Erzsébet, Csór­va Jánosné Kiss Erzsébet. Kószó Antalné Hajdú Mária, Retkes Já­nos, Császár Sándor, Zemenesik Sándorné Onódl Hona. Kriszta Györgyné Kolena Etelka Hibács­kó Istvánná Vasi Matild Gizel­la. Vass Andor, Schláth Mária. Török Erzsébet, Szűcs János Gé­za, Gyuris Antal, Jenéi István. Iván Pál Pétemé Szécsi Erzsé­bet. Csézi János Antal, Molnár János. Lajkó Sándorné Bárány Julianna, Czlrok Antal Simon Ferenc, Engl Istvánné Deme Gi­zella, Tóth látván meghalt Az iskola körül Annyi mindent kérünk a gyerekektől, fölsorolni is ne­héz. Érik a meggy a Bala­ton partján? Gyertek, sze­gediek. szedjétek. Csomagol­ni keli a nagykőrösi kon­zervgyárban? Jöttök, szege­diek? Érik a paradicsom? A paprika? A szőlő? Hol vagy­tok, diákok? A diák leg­'öbbtzör nem szól semmit, elindul, és segít. Vagy ha tzól ls valamit, akkor is elindul. Tudja, reá szüksé­ge van a népgazdaságnak, 'egalább annyira, mint a honvédségre. Egyszer egy évben a diák mondja, segítsetek, felnőt­tek. Intünk nekik Ilyenkor: csönd legyen, állj be a sor­ba ! És a diák, mi mást te­hetne. sorba áll. amíg a kon­zervgyári szezon az ő cso­portja számára is be nem köszönt. A papírboltok előtt ka­nyarodott a sor az iskolakez­dés heteiben. Tisztelet a papírboltoknak, árulták a íüzetet fél nyáron át, mond­hatják, miért nem vették meg akkor. Vették a gyere­kek, hogyne vették volna, tíe olyan még soha nem \olt, hogy pótalkatrészként még két füzet, egy toll vagy egy ceruza ne kellene. Ha kell, akkor kell. csönd le­gyen, és állj be a sor­ba! Volt egy kis papírbolt az Aradi vértanúk terén, amíg a házat le nem bontották. Kicsi elsőstől szigorló egye­temistáig ide járt sok ezer diák. A papírbolt eltűnt, az Iskolák maradtak. Ha valaki kitalálta volna, hogy leg­nagyobb Iskolai központunk­ban. a Hősök kapuja kör­nyékén — a fagyasztott kré­mek árulója és sok más hi­telesítheti. hogy itt a leg­nagyobb a forgalom — ér­demes lenne fölállítani egy könyvnapról visszamaradt sátrat, tele füzettel, az meg­érdemelné a Fürge Keres­kedő kitüntető címet. Mert et megy a gyerek, elég szí­vesen mindenféle munkára, ha hívják, de a sorban ál­lástól borsókázik a háta. Igaza van. Meglehet, a kereskedelem­nek is könnyebb lenne. Horváth Dezső MOST VÁSÁROLJON ! ÚJDONSÁGOK! Őszi és téli félcipők, női divatcsizmák nagy választékban kaphatók Gála Cipőbolt Szeged, Széchenyi tér 2/A,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents