Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-30 / 254. szám

Kedd, 1979. október 30. 3 Jól vizsgázott az új híd Két napig tartott Szeged új közúti hídjának vizsgázta­tása. Először különböző pontokon felsorakozó, földdel meg­rakott járművek közreműködésével, a statikus teherpróbán vizsgálták a szakemberek a hídszerkezet nyúlását. A vasár­nap tartott dinamikus teherpróbán már mozgó járművek mellett végezték megfigyeléseiket a Budapesti Műszaki Egye­tem Építőmérnöki Kara acélszerkezeti tanszékének mérnö­kei és technikusai. A forgalomba helyezést megelőző teher­próbán a híd jól vizsgázott, már csak néhány nap, s át is adják rendeltetésének. A kétnapos teherpróbán szintezőmfiszerekkel Is vizsgálták a hídszerkezet változásait Somogyi Károlyné felvételei A dinamtkns teherpróbán egy különleges, 80 tonna súlyú — vontatóból, s harckocsit szállító trélerből álló — szerelvény is átvonult a hídon A művészet­oktatás fejlesztése Az ének-zenei képzés je­lentős helyet foglal el isko­larendszerünkben. A közok­tatás nevelési, általános kultúrközvetítői funkciója megköveteli, hogy biztosít­suk a fiatalok ének-zenei műveltségének megalapozá­sát, kialakítsuk bennük azo­kat a művelődési szokásokat, amelyekkel képessé válnak tanulmányaik befejezése után is a zenei alkotások ak­tív befogadásóra, zenei mű­velődésük igénylésére. Egye­bek között ezt a megállapí­tást tartalmazta az a tájé­koztató, amelyet Hanga Má­ria oktatási miniszterhelyet­tes terjesztett elő az ország­gyűlés kulturális bizottságá­nak hétfőn, tegnap Vácott, a Madách Imre Művelődési Központban tartott ülésén. A tájékoztató részletesen fog­lalkozott az óvodák, az álta­lános iskolák és középfokú intézmények ének-zenei ne­velésével. Molnár Ferenc kulturális minisztériumi ál­lamtitkár javaslatot ismer­tetett a bizottság előtt a mű­vészetoktatás 15 esztendős távlati fejlesztési tervének koncepciójára vonatkozóan. A tájékoztató után a témá­ról a bizottság tagjai mon­dották ed véleményüket Együtt­működés Hétfőn ülést tartott az ENSZ mezőgazdasági és élel­mezési szervezete (a FAO) magyar nemzeti bizottsága. A tanácskozáson, amelyen részt vett Romány Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is, egyebek között megtárgyalták hazánk és a FAO közötti együttműködés szélesítésének lehetőségeit Könyvelfiautomata és társai Irodagép-kiállítás Szegeden A Robotron Kombinát ar- készített programcsomagok lítását. Jelen volt Horváth ra törekszik, hogy termékeit segítséget nyújtanak ehhez. Gyula, a megyei, dr. Veress rendszeres szakkiállításokon Az ügyviteli gépek szerviz- Ferenc, a városi pártbizott­mutassa be a magyar fel- ellátását az Irodagéptechni- ság munkatársa, Vaszócsik használóknak. Az NDK-beli kai Vállalat biztosítja. Győzőné dr., a megyei ta~ vállalat szállította a szegedi A kiállított gépek kis-, kő- nács ipari osztályának ve­egyetemnek az első számító- zepes és nagyvállalatok igé- zetője, dr. Jenei Tibor, a gépet: a kapcsolatok azóta is nyeit egyaránt kielégíthetik, dinamikusan fejlődnek. A A vállalatok, szövetkezetek mar bevált termekek mel- eddig is éltek a lehetőségek­lett bemutatják a Robotron kel, alkalmazták a számvi­legújabb fejlesztéseit a telt megkönnyítő berende­zéseket. Kívánatos lenne, egyéb költségvetési és könyvelési és a számlázás­technika területéről. A ki­állítás egyik slágerének ígér­kezik az R—1355 jelű elekt­ronikus könyvelőautomata, amely lehetővé teszi, hogy az anyag betáplálását és könyvelését egy műveletben hajtsák végre. lamigazgatási szervek, taná­csok, iskolák, kórházak is alkalmaznák ezeket. Tegnap délelőtt a Techni­ka Házában Manfréd Pieles igazgató nyitotta meg a Ro­botron Külkereskedelmi Vál­Pénzügyminisztérium Szer­vezési és Ügyvitelgépesítési Intézetének igazgatója. A Robotron bemutatkozá­sa ma folytatódik, magyar ha nyelvű előadások hangzanak ál- el ma, kedden délelőtt 10 A vállalatok, szövetkezetek lalat ügyvitelgépesítési kiál­számára megkönnyíti a kor­szerű ügyviteli gépek alkal­mazását, hogy a PM Szer­vezési Intézete jó kapcsola­tokat alakított ki a német céggel: alkalmazástechnikai szerződést kötöttek.. Az in­tézet típusmegoldásokat, úgy­nevezett programcsomagokat készít a megrendelőknek. Ez a megoldás lerövidíti a szer­vezés, telepítés időtartamát, egyharmadára csökkenti a szervezési költségeket. Bu­dapesten, korszerű oktatási stúdióban képzik ki a gépek kezelőit. A vásárlók egy programcsomagot ingyen kapnak a gépükhöz. Jelenleg 13 kész program van a Szegeden kiállított gé­pekhez: a főkönyvi és folyó­számla-könyveléshez, szám­lázáshoz az anyag- és áru­készlet, az állóeszközök nyil­vántartásához, a havi díjas bérelszámoláshoz használha­tók. Tervezik a termelési és értékesítési folyamatok prog­ramozását is. Az ügyvitel egyszerűsítése és egysé­gesítése fontos népgaz­dasági célkitűzés. A Ro­botrungépek és a hozzájuk órakor az adatrögzítés tech­nikájáról, holnap délután 14 órakor a könyveléstechniká­ról a Technika Házában. A kiállítás november 2-ig, na­ponta 10 órától 18 óráig te­kinthető meg. Közművelődési támogatás A közművelődési alap cél- műhelyt, információ-szolgála­támogatási keretéből továb- tot létesítettek, s kiállítás­bi 14 millió 163 ezer forint sorozatokat , rendeznek, — Várospolitika lakóbizottságok kiutalását engedélyezte az Országos Közművelődési Ta­nács elnöksége. A kérelme­zők közül azoknak a megyei tanácsoknak, intézmények­nek, társadalmi szervezetek­nek nyújtott anyagi támoga­tást, amelyek a kistelepülé­sek, a lakótelepek műsorellá­tását, a korszerű művelődési formák kialakítását, a könyvtárhálózat bővítését tervezik, és saját pénzforrá­saikból jelentős összegeket fordítanak ezek megvalósítá­sára. Lakótelepi klubok beren­dezésére például 800 ezer fo­rintot utalnak ki a Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Tanácsának. A tavasszal megnyitott . szegedi Ifjúsági Ház — ahol többek között nyelvi laboratóriumot, zenei 350 ezer forint támogatás­ban részesült. T ájékozatlanul nem lehet véleményt formálni, semmilyen kérdésben. Különösen egy körzet, kerület sor­sáról, a megoldandó feladatokról nehéz szólni, ha nem ismerjük a legfontosabb várospolitikai törekvéseket és lehetősége­ket. Márpedig a városlakó szereti, ha szű­kebb pátriájában az életkörülmények kom­fortosabbak. de az is jó érzés, ha valaki egyre többet tud a környezetéről. A tájé­kozottság hasznos, mert így bárki jobban kötődik településéhez, otthonosan mozog ott. és kedvet kap ahhoz, hogy ötleteivel, meg izomerejével is tovább szépítse váro­sát. De honnan szerezzük az információ­kat? Már elég sok fóruma van a nyílt város­politikának. Szinte mindenki ismeri a ta­nácskozási központokat, sokan eljárnak a tanácstagok beszámolóira, és a körzeti, ke­rületi társadalmi szervek akciói is időnként felkorbácsolják az érdeklődést. Am a lakó­és utcabizottságok működéséről már rit­kábban lehet hallani. Nem beszédtéma. Igaz, senki sem számít arra, hogy annyira foglalkozzanak vele, mint a látványos épít­kezésekkel, az ellátás gondjaival, eredmé­nyeivel. Pedig érdemes lenne, mert minden mindennel összefügg. Nem lehet semmi­képp belenyugodni abba, hogy ezek a bi­zottságok csöndfüggöny mögé kerüljenek. Nem lehet, mert a lakó- és utcabizottságok a várospolitikának fontos színhelyei és egyenrangúak a többi fórummal. Koruk szinte már matuzsálemi — mondhatjuk ezt —, ha például a tanácsko­zási központok keletkezésének időpontjával hasonlítjuk össze. Az évtizedek alatt szám­talanszor újjáalakultak, átváltoztak. A kezdet az 1950-es évek közepére nyúlik vissza. Nagyobb lakósúrűségű területeken lakóbizottságok, külső városrészekben ház­tömb- és ütcabizalmiak hálózata jött lét­re. Ebben az időszakban pecsételő, enge­délyeket osztó, hatósági feladatokat végző szervezetek voltak. Meghatározott ügyek­ben hatósági igazolás kiadására is jogot kaptak. Később bebizonyosodott, ez a ténykedés sok szempontból nem volt sze­rencsés. Ugyanis a lakossággal a kapcsolat bürokratikussá, formálissá vált. A hatva­nas években ismerték fel először, hogy a lakóbizottságok mást is tehetnének a pe­csételes, igazolásosztogatáson kívül. Taná­csi rendeletek születtek, és új feladatokat kaptak a bizottságok. A döntő fordulat azonban csak 1973-ban következett be. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala irányel­vei alapján megváltozott a lakóbizottságok szerepe a lakóterületi politikai munkában. A korábbi hatósági feladatokat felváltot­ták az érdekképviseleti teendők. Nagvon fontos, hogy a tanácsok mindenütt célul tűzték ki, a lakóbizottságok segítsék eló, hogy a közigazgatási szervek és a lakos­ság kapcsolata szélesüljön. Az új szabályok új szellemi mozgalmat indítottak el. Először is olyan embereket kellett verbuválni, akik szívesen szervezik az utca, kerület népét valamilyen közös feladatra, mintsem hogy az íróasztal mö­gött. pecséttel a bürokratát játsszák. Az el­múlt években ezért újjáválasztották a szervezeteket — Szegeden tavaly —. és va­lami változást hamar fel lehetett fedezni. Már a választások, a lakógyűlések bizonyí­tották. hogy az emberek igénylik azt az újabb fórumot, ahol elmondhatják hétköz­napi apró gondjaikat, kérhetnek, javasol­hatnak, a városépítés apróbb kérdéseiben is. Csak a választásokon — a megye váro­saiban — 3 ezer közérdekű javaslat hang­zott el. A lakásfetoiitástól, a közegészség­ügytől kezdve, a házirend betartásáig, a postai kézbesítésig, ezer és ezer dologról esett szó. Sok hasznos javaslatot a városi tanácsok bevették munkatervükbe is. Igaz. és ezt a megvei tanács vb vetette fel. hogy a szakigazgatási szervek egv része még mindig közömbös a lakóbizottságok javas­latai. kezdeményezései iránt. Hosszú lenne felsorolni, hogv mit csinál­nak, vagy mit kellene csinálni ezeknek a szervezeteknek, mert körzetek és emberek szerint dicséretesek, de ugyanakkor szű­kek az eredmények. Most csak azon te­rületek jellemzésére, ahol valóban az új irányelvek szerint dolgoznak a testületek. Mozgósítják a lakosságot a virágosításra. fásításra, környezetvédelemre, ároktisztí­tásra. tájékoztatják a polgárokat a város­építés aktuális feladatairól, ismertetik a fontosabb tanácsi döntéseket, lakógyűlése­ket tartanak rendszeresen, hogv mindenkit meggyőzzenek, a házirendet be kell tar­tani. felveszik a szolgáltató vállalatokkal a kapcsolatot... Persze, ahány utca. any­nyi szokás. Általában az új városrészek­ben ritkán híviák fel magukra a figyel­met. Legtöbbször az elnök és nehánv tag összeül, de ezenkívül más nem történik. Megelégszenek azzal, hogy a lépcsőházban kiragasztanak néhány figyelemfelkeltő fali­űiságot. hogv mit kellene tenni, mikor ta­lálkozunk stb. Az összkomfortos otthonok tulajdonosai gvakran csak intenek egyet erre. Ügv gondolják, maid jön a város­gazdálkodási vállalat, az IKV, vagv a diá­kok. és elvégzik a parkosítást, a soros teen­dőket. S a bizottságok hamar belenyugod­nak az érdektelenségbe. Tovább nem kere­sik azokat a módszereket, amelyekkel meg lehetne nyerni a közös ügynek az embe­reket. 'iába a minisztertanácsi, városi ta­nácsi határozat, jók a működési feltételek, ha nincs öntevékenység. A nyílt várospolitikának kiaknázatlan le­hetőségei a lakóbizottság működésében is kereshető. De mi a továbblépés titka? Nem könnyű általános receptet adni. Ami bizonyos: jó lenne, ha a város üze­meltetéséért felelős vállalatok és a lakóbi­zottságok többször keresnék egvmúst. Szá­mos terület csábít az együttműködésre, a hatékonyabb városfejlesztésre. Ha például az IKV, vagy a városgazdálkodási válla­lat képviselői rendszeresen eljárnak a la­kógyűlésekre, azonnal tudnak választ, vagy segítséget adni a felvetett problémákra. A vállalatoknak is könnyebb lenne így. mert a lakók kevesebb panasszal, beadvánnyal „bombáznák" őket Valószínű, hogy a la­kosság akkor figvel igazán a bizottság hí­vó szavára, s mozgósítására, ha látja, hogy ennek a testületnek a véleményét is komo­lyan veszik az illetékes vállalatok és ta­nácsok. a fejlesztések előkészítésénél. Az ellátás, a szolgáltatás minden városlakót érint. De ezenkívül számos olyan kérdés van, amelynek érdekében jó és okos prog­rammal az embereket meg lehet nyerni. ' Halász Miklós H1 Fiatalok szántó versenye Harmadik alkalommal rendezett november 7-e tisz­teletére szántóversenyt az idén a szegedi járási KISZ­bizottság. a Csongrád me­gyei tanács vb mezőgazda­sági és élelmezésügyi osztá­lyával és a Csongrád me­gyei Mezőgazdasági Szövet­kezetek Területi Szövetségé­vel, 35 éven aluli fiatalok­nak. A versenyre — mely­Pályaválasztási vetélkedő A Csongrád megyei Pá­lyaválasztási Hetek kereté­ben tegnap, hétfőn délután rendezték meg az általános iskolák pályaválasztási ve­télkedőjének Szeged városi döntőjét. Három színhelyen, összesen 21 szegedi iskola diákjai három-három fős csapatokban mérték össze tudásukat, játékosan, szó­rakoztató módon ismerkedve így meg a Szegeden és Csongrád megyében választ­ható szakmákkal, középfokú intézményekkel, az egyes foglalkozások, pályák főbb ismertetőjegyeivel. A „háromrészes" döntőt a Madách, a Mező Imre és a Béke utca általános iskola nyolcadikos csapata nyerte, ők jutottak tehát el a de­cember 7-én megrendezendő megyei vetélkedőre. nek színhelye a sándorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Mgtsz volt — 4!-en nevez­tek be a járás mezőgazda­sági üzemeiből. Az értéke­lésnél a szakmai zsűri első­sorban a minőségi munkát vette figyelembe: többek között a nyitó- és záróba­razda elkészítésének müve­letét, a talajfelszín egyenle­tességét, a táblahatárok egyenességet. A résztvevők a szakmai­gyakorlati felkészültségükön kívül számot adtak műsza­ki-elméleti ismereteikről, s pontokat szerezhettek a po­litikai teszt helyes kitöltésé­vel. illetve az ügyességi erő­próbán; a népi hagyományo­kat felelevenítő rönkhajító versenyen is. A háromtagú -saoatok közül a zsombói Gyümölcsös Szakszövetkezet fiataljai végeztek az első he­lyen, és őrizhetik egv évig a vándorserleget. Második a zákányszéki Egyetértés, harmadik a szatymazi Finn —Magyar Barátság Termelő­szövetkezet csapata lett. Az egyéni versenyben Perlaki A szántöverseny egyéni győztese, Perlaki István István, a röszkei Kossuth Tsz traktorosa bizonyult a .legjobbnak. Második helyre Lajkó István, a zsombói Gyümölcsös Szakszövetkezet, a harmadikra pedig Kismar­ton István, az ópusztaszeri Árpád vezér Tsz dolgozója került.

Next

/
Thumbnails
Contents