Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-28 / 253. szám

12 Vasárnap, 1979. október 2í: KZOM Kistelek: majdnem város A

titócsordák zúgnak el az emeletes házak tövébea A Belgrád felé vivő müut. az E5-ös nemzetközi főútvonal széles aszfaltcsíkja mentén új épületek, gondozott park. dicséretes pedantéríával sárgára meszelt templom, akár egy filmforgatásra Kiglancolt műemlék, odébb hatalmas üvegportállal az országútra néző modern áruház. Központ — városközpont, csak épp a közlekedési lámpa hiányzik az útkereszteződésből. hogy a város illúzióját megteremtse — göndolja az átutazó, s hajt tovább. A település végén tábla. Kistelek. Valaki azt mondta róla: ez a falu — város. De ne hajtsunk át Kisteleken. Nézzünk szét! * — Hogyan érzékeli a tanácstitkár a változás korát? — A jövő évi népszámlálás előkészítésére a többi községi titkárt a járáshoz hivatták. Mi még csak nagyközség vagyunk, de ez ügyben már a városi vezetőkkel együtt mentem eligazításra. — Mikor lesz város Kistelekből? — Nem a papírtól függ. Jó is 'ez a köztes állapot: egyelőre több támogatást kapunk a gyors fejlesztésre. mintha már meglenne a városi cím. * „A Csongrád megyei tanács 1971. évben vizsgálta Kistelek nagyközség várossá fejlesztésének lehetőségét, megszabta a várossá fejlesztés feladatait... ...A lajtosság egy része 1970-ig helyi munkalehetőség hiányában elvándorolt a községből, a csökkenés 1973-ig tartott. 1973-tól kezdődött meg az ipartelepítés, lakásépítkezés hatására a népességszám növekedese. Ez főleg a bevándorlásból adódik." * Seres Istvánné csomagokkal megrakodva várakozik a bolt előtt. — Hová jár vásárolni? — Kistelekre vagy Szegedre, de Inkább ide, mert csak 10 kilométerre van és majd mindent megkapok. — Honnan jött? — KömpöcrőL Az már Bács megye! — Hol dolgozik? — Kisteleken, a kábelgyárban. '— Bejár? — Jövőre építünk. Beköltözünk Kistelekre. Itt a munkahely is, így lesz a legjobb. A férjemnek is közelebb, mert ő meg Szegeden dolgozik. Bajuszos öreg teker komótosan a rozzant biciklivel, peckesen feszítve a nyeregben, mint egy díszhuszár. — Adjonisten legény! Hát maga? (Mért pont én?) — Jónapot. Hova viszi azt a rádiót? — Hát a gyárba! — Minek? — Csinálni. Bevágja a kontrát, fekez a GELKA-szerviz előtt. Viszi a recsegőt a „gyárba". Csinálni. — A szűk utcában milliót érő családi villa előtt bukdácsol a tulaj Zsigulija. Megfarol a kocsi, kiszáll a vezető, szemlélődik, aztán jobb híján szidja a tanácsot, miért nem épít jó utat. „A kiépített belterületi úthálózat aránya mindössze 20 százalék a megkívánt 60 százalékos aránynyal szemben. Sajnos, a negyedik ötéves tervben mindössze 900 folyóméter utat tudott a tanács kiépíttetni, az ötödik ötéves tervben viszont útépítésre anyagi lehetősége nincsen..." Dr. Katona Zoltán mondja: — Sokára lesz meg a 60 százalék, de megnézném én például, Makón megvan-e ennyi — Mikor lesz városi színvonalú vendéglátása Kisteleknek? Kovács László, az ÁFÉSZ osztályvezetője: — Sa összegyűlik a pénz, egy vendéglátó kombinát építéséhez. Idegenforgalmi szempontból is indokolt lenne központi helyen korszerű vendéglátó egység létesítése. — Jelenleg hol ehet. aki megéhezik? — Három melegkonyhás kisvendéglőnk van. Régi épületekben, szűk helyen dolgoznak, egyre kevésbé győzik a munkát — A kistelekieknek már nem jó, amit az asszony főz otthon? — Az asszonyok egy része is dolgozni jár. Egyre több előfizetéses ebédre van szükség. Régen megszólták, aki étterembe ment enni. hogy tán lusta főzni otthon. — Mennyibe kerül majd az új vendéglátó kombinát? — A tervekben 18 millió forint szerepel. '-«- Van ennyi pénze az ÁFÉSZnek? — Csak egy részét fedezzük saját forrásból. A városiasé dasi program megyei támogatással folyik, mi is segítséget várunk. Arra is gondoltunk, megpályázzuk az Országos Idegenforgalmi Tanács anyagi hozzájárulását. Erre azonban csak a következő ötéves tervben kerülhet sor. — Ez megoldja az előfizetéses étkeztetés gondjait is? — Azt már a nyolcvanban megépülő ezeradagos báziskonyha megoldja. Az ide települt üzemeknek van melegítőkonyhájuk, étkezőhelyiségük. — Melyik jobb üzlet az ÁFÉSZnek, az előfizetéses vagy az étlap szerinti forgalom? — Az étlap szerinti forgalom mm SfctdR nagyobb részét a lakodalmak, rendezvények teszik ki. Ezen van több haszon. A tömegétkeztetést sem hanyagolhatjuk el: a faluban még mindenki mindenkit ismer, ha rossz az ebéd, délután megállítanak az utcán, hogy az ördögbe egyék ők azt meg... Kisteleken három óvoda van. Egyiket nemrég újították fel. a másik kettő elöregedett, felújítani sem célszerű őket Városias gond, hogy zsúfoltak az óvodák, el is kellett utasítani jelentkezőket. — Pontosan hányat? — Szeberényi Jenőné, a II. Rákóczi Ferenc Altalános Iskola igazgatója, az óvodák vezetője válaszol: — ötvenkét gyereket. A három óvodában összesen 219 férőhely van. Felvettünk 303 apróságot, a helykihasználás 138 százalék, magasabb a megyei átlagnál. — Mi lesz azokkal, akiknek nem jutott hely? — ötéves korában minden gyereket felveszünk. Legalább egy év szükséges ahhoz, hogy felkészítsük őket az iskolára. Bár nem szabályos, de a háröm évet már betöltött gyerekek a bölcsődében maradnak, szakképzett óvónő dolgozik ott is. — Nagy különbség van az óvodába kerülő gyerekek közt, aszerint, hogy milyen környezetből jöttek? — Óvodánként 10—12 veszélyeztetett helyzetű gyerekünk van. Velük külön ifjúságvédelmi felelős foglalkozik. Nemcsak alkoholisták gyerekei kerülnek hátrányba. Alkalmazott és értelmiségi szülők is keveset foglalkoznak a kicsikket. arra hivatkoznak, kevés t az idejük. — Miről ismerik fel az ilyen gyereket? — Zárkózottak, önzők, gyakran erőszakosak. Nehezen fogadják el, hogy a játékok közösek. Halomba hordanak egv csomót és visítanak. ha valaki hozzányúl. Nincs önkritikájuk. — Miben segít az óvoda? — Beszédkészségüket, eszközhasználatukat formálja. Megtanulnak önállóan öltözni, enni, megtanulnak közösségben élni. * Dr. Katona Zoltán azt mondja: a legnagyobb gond. hogy kicsi a kultúrház. Sokat kérnek a nevesebb művészek, nem fér be annyi néző, hogy kifizetődőek legyenek az előadások. Á községi művelődési ház vezetője. Papp István nyugdíj előtt álló népművelő. Eredeti szakmája szabó. A falusi művelődésügy bőskorában kezdte, mint társadalmi aktíva. Elment, visszajött, most negyedszer kötötte össze a sorsát a művelődési házzal. — Itt púpos a parketta, amott bokáig süllyedni a lyukba. — Azelőtt sima volt, de műanyag padlót terítettek rá, nem tud szellőzni, a nedvességtől meg összegyűrődik. Felhasogatott székek a színpad előtti sorokban, hátul ízléstelen műbőrpuffok, az ajtóval leválasztható teremrészben mintha csak azt jeleznék, ahol kényelmetlenül lehet üldögélni, és biliárdasztal is van, ott klubnak kell lennie. Nehéz elképzelni, hogy az otthoninál szegényesebb környezetben jól érezzék magukat a kistelekiek. — Nem értem a fiatalokat. A beat-koncertekre, sem igen jönnek el. Volt ifjúsági előadássorozat, direkt az ő igényeik szerint állítottuk össze a programot. Mégsem sikerült, volt amit ott hagytak. — Csak a fiatalokban van a hiba? — Hát most mit csináljak? — Mit csinál? — Évente 1200 előadást tartunk, különböző tanfolyamokat szervezünk, esti oktatás, ma lesz kabaréműsorunk. rendezünk gyermekelőadást, hangversenyt a Filharmónia sorozatában. Hívtuk a szegedi színházat, de nem jött; mert kicsi a színpad. Kinőttük a házat, ezért az iskolákban, gimnáziumban, kollégiumban is tartunk rendezvényeket. * Könyvek. Üres a könyvesbolt. Palotás Ferencné üzletvezető ráér számolni. — Havi 40 ezer átlagban a forgalmunk, plusz a bizományosoké, akik innen kapják a könyvet. A világirodalmi sorozatra 90 előfizetőnk van. — Sok ez vagy kevés? — Nem is tudom. Könyvtár. Mucsi Franciska könyvtáros egynapi forgalom adatait sorolja. Kedden 28 felnőtt, 112 könyvet vitt. 26 gyermek pedig 107-et. Jelenleg 16 ezer 666 kötetünk van és 1254 olvasónk. — Sok ez vagy kevés? — Ez jó. A község lakossága 8 és fél ezer. Szeged Járási Ruházati és Szakipari Szövetkezet kisteleki kirendeltsége. Szász Istvánné szalag vezető sorsa a munkássá válás példájd. — Húsz éve a háztartásból mentem a Szabö Ktsz-be. ahol betanított munkásként dolgoztam. Ide a megalakuláskor. 1971-ben jöttem át varrónőnek. Itt szakmunkásbizonyítványt szereztem, s '73 óta szalagvezető vagyok. Gémes Ferencné 17 éves korában Balástyáról jelentkezett a varrodába. — Hat éve dolgozom itt, naponta bejárok. Nincs messze, úgyhogy nem fáraszt. Megéri itt dolgozni, mert jó a kereset is, 3500-ig is felmegy. A munkahely meg tiszta, nyugodt. Mit mondjak még? — Mit csinál, ha hazamegy? — Hát... ott is dolgozóm. Zöldség, szőlő, gyümölcs építeni akarunk Balástyán. Az ipartelepítés folytatódik. Az ipari szolgáltató ' tevékenység fejlett Az oktatási intézmények, szakorvosi ellátottság megfelel a várossá nyilvánítás feltéleleinek. Célcsoportos lakásépítés folyik a községbea A várossá válástól még néhány év választja el Kisteleket. Sok munkára és sok pénzre van szükség. A községi tanács beszámolójában összeadtuk a tervezett beruházási tételeket: még 185 millió forint kell a várossá váláshoz.. IGRICZI ZSIGMONDTANÁCS ISTVÁN k/^ kvít^N v y> VAV m M U \ lí'iY'y^fp7 V XANTÜS GYULA RAJZA Arthur Rimbaud* Kóborlásaim Mentem, két öklöm két ronggyá rohadt zsebemben. A köpeny vállamon már eszmévé szakadt. Szolgáltakal. Múzsám, menvén az ég alatt, s nem álmodott még hejh! szerelmet senki szebben! Féltett nadrágomon nagy lyuk ékeskedett. Kicsiny Hüvelyk Matyi, rímet pergetve léptem s mélán. Szállásra a Nagy Medve várt az égen Csillaghad döngicsélt lágyan fejem felett Hallgattam züm-zümük s egy árok volt az ágyam szeptember estjein s a homlokomra lágyan mint frissítő ital, estharmat csöppje hullt; rímeltem s míg a fák között vad árny hajolt át, térdemre dőltem és sebzett cipőm zsinórját pengettem egyre csak, mint lanton méla húrt! * Radnóti Miklós fordítása BARCZANFALVY FERENC RAJZA Bezzeg lános Szüntelen temető Huszárik Zoltánnak ez a szüntelen temető csak hiányaink megvetett ágya mert kinyílik nekünk a föld Kigurul Hamlet koponyája akárha részeg sír-zenére járunk csillag-vakító csárdást szúz mosollyal játsszuk végig ember-létünk Összes árulását ez a szüntelen temető csak s a patkókkal szikrázó véges ég maszkokba b.ujva mutatva magunkra hullunk hiánnyá szerteszét