Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-02 / 230. szám

KcÖd, 1979. október 2. 3 FükészMés a távfűtésre Tizenötezer lakást érint — Az óvodákban, bölcsődékben már fűtenek nyárvége, vagy nyá- az időjárás-előrejelzést. Ame- tort szereltek fel, amely biz­riae őszelő, annak eldöntése lyet természetesen nemcsali tosítja a hőmérséklet egyen­« meteorológiára tartozik, a távfűtésnél, hanem a téli letesebb Bárhogy alakul a hőmérsék- hó- és jégeltakaritó munká­iét, a fűtési idényre minden- nál is felhasználhat a város­képpen idejében fel kell ké- gazdálkodási vállalat. elosztását. Többlet­kiadás az államnak, ha a la­kók a villanyszámla miatt nem kapcsolják be ezt a ven­szülni. A városgazdálkodási Az óvodákban és a bölcső- tillátort a fűtési idényben, vállalat távfűtőit sem éri vá- dékben október elsejétől fű- A tizenötezer lakás közül ratlanul a tartós hideg idő- tenek. A tartós hideg bekö- ötezerben gondoskodnak a járás. Befejezték a fűtőmű- szöntésétő! függ, hogy a 15 fűtőberendezések karbantar­vek nyári karbantartását, to- ezer szegedi lakásban és a tásáról és szabályozásáról a vábbá két nagyobb munkát központi kazánházakkal ösz- városgazdálkodás szakembe­is. Az egyik az intézmények szeköttetésben levő irodák- rei. A többi lakásban is fon­fűtését biztosító Pulz utcai ban mikor gondoskodnak a tos, hogy ellenőrizzék a fútő­gőztáwezeték felújítása, a melegről. Az intézmények testeket, megfelelően működ­másik az újszegedi melegvíz- túlfűtését egy viszonylag új nek-e. Annál is inkább, mert szolgáltató vezeték egy 6za- keletű rendelet tiltja. De a drágább lett a távfűtés. A kaszának szigetelése. Az lakásokban is érdemes taka- lakás egy köbméterét 13 fo­utóbbit a vállalat dolgozói rékosltodni a meleggel. Fő- rint helyett 18 forintért fú­társadalmi munkában végez- ként a panelházakban, ame- tik az egész idényben. A ték el. lyek fűtése csalinem kétszer pótfútési díj is 7 fillérről 10 Az ide! fűtési idényben annyi energiát kíván, mint a fillérre emelkedett légköb­még inkább szem előtt kell téglaépületeké. A falak és a méterenként, naponta. A tarani az ésszerű takarékos- nyílászárók szigetelésén túl használati meleg víz egy ságot. Az eddigi években sok a lakók egy-egy faliszőnyeg- köbmétere pedig 6 forint 70 gondot okozott annak eldön- ge] is elősegíthetik, hogy job- fillérrel szemben 9 forint 30 tóse. hogy mikor indítsák be ban megtartsa a meleget a fillérbe kerül. Az árváltozás a távfűtést. A várható idő- lakásuk. A lépcsőházakban következtében ugyan nem járásról tavaly még a szege- erős a felszálló légáramlat, lesznek gazdagabbak a táv­di meteorológiai állomás tá- Ezért az alsó emeleti laká- hőszolgáltatók, de a fogyasz­jékoztatta a távfűtőket. Az sokat nehezebb fűteni. A ter- tókat remélhetőleg ösztönzi idén egy új szerződés értei- vezők a legtöbb panelházban majd a takarékosságra, mében Budapestről kapják gondoltak is erre. Ventillá- j. E. Megnyílt a múzeumi és műemléki hónap Az október, tizennyolc esz­tendeje országos muzeumi ás műemléki hónap. A megyei eseménysorozatot vasárnap nyitották meg Szegeden. A Móra Ferenc Múzeum Hor­váth Mihály utcai Képtárá­ban Száz óv magyar tájkép­festészete címmel reprezen­tatív bemulítót rendeztek a Magyar Nemzeti Galéria anyagából. A megnyitó ün­nepség résztvevőit dr. Trog­mayer Ottó megyei múzeum­igazgató köszöntötte, majd Szabó G. László, a Csongrád megyei tanács elnökhelyette­se mondott beszédet. Méltat­ta a helyi múzeumok tudo­mányos, művészeti és köz­művelődési munkájának eredményeit, és utalt a fel­adatokra is. A múzeumi és műemléki hónap nyitóese­ményén kitüntetéseket adtak át. Kürti Béla régész-mu­zeológust Szocialista Kultú­ráért, Magyar Andrásné hi­vatalsegédet Kiváló Dolgozó sevel ,/ak?á5ak ,™élLé* kitüntetéssel jutalmazta a kulturális miniszter. A meg- . nyitó műsorában a Mojzer rabjaival Antal—Meszlényi László— nieg Román Zoltán fúvóstrió Vi­valdi-muzsikával kedveske­dett a közönségnek. Vizsga - ősszel M inden ősz vizsga a mezőgazdaságban. Meg lehet bukni, eredményeket, si­kereket lehet elérni — akárcsak az iskolában. Az igaz, hogy a határban nem jegyre felelnek a gazdaságok, nincsen osztálynapló, de szerezhetők jó és rossz osztályzatok. A közösség értékeli a „fele­letet". Most. amikor félidejénél tart a betaka­rítás. már lehet következtetni. Merné-e valaki nyugodt lelkiismerettel mondani, hogy a mostani őszön a dolgok már men­nek a maguk rendjén? Nincs fönnakadás a betakarításkor? A kukorica, a szőlő és minden, ami megtermett, idejében jó helyre kerül? Ha teljesen járatlan is a gazdálkodásban, még akkor sem merné senki sem kiejteni a száján, hogy az idei őszön minden úgy alakul, ahogy tervezték. A legjobb gép is elromolhat Eltörhet a tengely, kikophat a csapágy. Megannyi előre nem várt esemény zavarhatja a munka folyamatosságát. A határban pedig — ahol még most is sokszor az idő a gaz­da, úgy és arra parancsolja az embereket amerre akarja — még nehezebb terv sze­rint dolgozni. Az őszi betakarítás évről évre nagyobb gondot okoz a gazdálkodóknak. Többet te­remnek a parcellák, kevesebb ember jut rájuk. A gépek sem tökéletesek még. A jó termésnek örülnek a gazdák, de tudják, hogy mindez gondot is jelent. Hová. kinek és milyen áron adják el a portékájukat? Ügy szeretnék, hogy minél többet és mi­nél gyorsabban „eltakarítani a háztól", hogy látszata legyen az esztendőnek. De ezt előre meg kell szervezni, szerződést megállapodást kötni, hogy ne legyen kára senkinek. Ezért van szükség a katonák, a diákok segítségére is. Része az őszi vizsgának, hogy melyik gazdaság hogyan szervezi meg a „külsők" munkáját. A vezetők dolga, hogy minden a rendjén haladjon. Ugyanis ha elmulasztják ellenőrizni a segítséget, akkor több lehet a kár. mint a haszon. Azt gondolván: kimennek a határba, leszedik az almát, behordják a paprikát, és ezzel minden el van intézve — csak magukat nyugtatják meg. Mert mindenki tudja, hogy sokszor a gyerekek játéknak tekintik a munkát. Az éretlen termést is a jók közé rakják, vagy figyelmetlenül dolgoznak. Mindkettő káros. Nem szükséges bizonygatni, gazdák ge­nerációiban öröklődött: nem mehet po­csékba. ami megtermett. Ahol odafigyel­nek a munkára, ott nem történik ilyesmi, jó osztályzatot kap évzáráskor a gazdaság. Nemcsak a veszteségmentes betakarítás kí­vánja ezt a közösségektől. Az sem közöm­bös, hogy a mezőgazdasággal először ta­lálkozó fiatalban milyen kép alakul ki. Szervezetlenséget, fejetlenséget lát-e, vagy összehangolt, eredményes munkát. 'Ősszel is visszatérő gond, hogy nem le­het egyes gépalkatrészeket kapni. Az anyagbeszerzők most is sokszor fölírják listájukra és többször alá is húzzák: nap­raforgócséplő" adapter. A kombájnokhoz kellene, amivel ősszel is arathatnak, meg­könnyítik a tár.yérica betakarítását. Né­mely gazdaságban ezért nem halad úgy a napraforgó aratása, mint ahogy azt terv­készítéskor gondolták. Az olajos magvú növény korábban beérett; mint számítot­ták. s ez is veszteség forrása lett. Rontja a jó gazdálkodásra szánt osztályzatot, ha kiperegnek a szemek az érett bugákból. Akár az időjárás, akár a nemtörődöm­ség az oka a dolgok kedvezőtlen alaku­lásának. a kárát mindnyájan viseljük. Ke­vesebb kerül a közösbe. Ezért is hívta föl legutóbb a mezőgazdasági koordinációs bi­zottság a betakarításban érdekeltek figyel­mét a gyors és szakszerű munkára. Ügy kell megszervezni a betakarítás menetét, hogy ne legyenek átvételkor torlódások, és ne maradjon kint a földben semmilyen termény. Jusson el a rendeltetési helyére, ami megtermett. Ha mindez sikerül, a bizonyítvánnyal nem kell szégyenkezniük a gazdaságoknak. Ahol eddig is becsülettel dolgoztak, tudá­sukat, tapasztalatukat a közös hasznára fordították, ott bizonyára könnyebb az idei ősz a tavalyinál, gyorsabb a szüret is. Olyan szövetkezetben, ahol megfontol­tan. mérlegelés után döntenek, de bátran kockáztatnak is, ott a dolgok a maguk sorában haladnak. A szegedi járásban akadnak ilyen gazdaságok szép számmal. A legtöbb helyen azt mondják: az idei őszi betakarítás szervezettebb, összehan­goltabb, mint a tavalyi. Kisebb döccenők most is vannak, de megrakottan halad a szekerük. Nem dől fel, viszi rakományát a közös majorba. Mindnyájunk gazdagításá­ra, vagyonunk gyarapítására. T öbb mint 132 ezer vagon termésre számítanak az idei őszön a gazda­ságok szűkebb pátriánkban — nagy munka, emberpróbáló feladat ez. Ar­ra a kérdésre, milyen lesz az időjárás, kedvező-e vagy sem, nem lehet válaszolni. Az viszont kérdéses sem lehet, hogy min­den körülmények között arra kell töreked­ni, ne vesszen el egyetlen szem kukorica, egyetlen fürt szőlő sem. A betakarítás ugyanis vizsga, amelyen kötelesség jó osztályzatot szerezni. M. T. Ünnepség a képtárban az érdeklődők a múzeum textil­gyűjteményének legszebb da­ismerkedhetnek Mától, a Közművelődési Palota kupolájában Csong­rád megye monostorait és templomait bemutató kiállí­tás nyílik, kapcsolódva az idei rendezvénysorozat köz­ponti témájához, mely ha­zánk műemléki helyzete. A szegedi Móra Ferenc Mú­zeumban a történeti héttel kezdődik a szakterületek be­mutatása. Holnap, szerdán este 6 órakor a múzeum dísztermében dr. Lackó Mik­lós, az MTA történettudomá­nyi intézetének osztályveze­tője tart előadást A magyar szellemi élet és a társada­lomtudományok a két világ­háború között címmel. Ok­tóber 4-én, csütörtökön ugyancsak este 6 órakor Ko­vács András Októberi va­sárnap című filmjét vetítik a múzeum dísztermében. A vetítés után az érdeklődők­kel történészek beszélgetnek a film kapcsán az 1944-es eseményekről. A történeti hét rendezvényeit szombaton este J órakor irodalmi össze­állítás zárja. Korabeli doku­mentumok alapján idézik meg az aradi 13 vértanú alakját. Október 7-én a mú­zeumi matinék sorozatban délelőtt 11 órakor T. K no tik Mffta íéreslaui'átor vezeté­A makói József Attila Mú­zeum rendezésében emlékki­állítás nyílt az Espersit-ház folyosóján Móra Ferenc, a régész címmel. Ehhez kap­csolódva tartott előadást teg­nap este Móra Ferenc a sze­gedi kultúrpalota élén cím­mel dr. Trogmayer Ottó. Ok­tóber 6-án nyílik meg a ma­délelőtt 9 órakor ünnepi em­lékülés kezdődik Koszta Jó­zsef festőművész halálának 30. évfordulója alkalmából. A Szenteshez kötődő kiváló festőművész alakját és mun­kásságát dr. Pogány Ödön Gábor, dr. Dömötör János, Bényi László és dr. Szelesi Zoltán idézi. Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban október 7-én, vasárnap nyí­lik meg a XXVI. Vásárhe­lyi őszi Tárlat, s a hagyo­kói József Attila könyvtár- mányokhoz híven ugyanaz­ban Szekeres István grafikai kiállítása. Szentesen, a Koszta József Múzeumban október 6-án, nap a vásárhelyi képzőmű­vészek kollektív kiállítása, ezúttal Mártélyon. Építőipari delegáció utazott Lódzba A Csongrád megyei és a lengyelországi Lódz megyei állami vezetők közötti együtt, működési megállapodás ér­telmében szeptember 30-án, vasárnap háromtagú építő­ipari-műszaki delegáció uta­zott Lengyelországba. A de­legáció vezetője Deák Ferenc, a DÉLTERV igazgatója; tag­jai: Kecskeméti János, a me­gyei tanács vb építési, köz­lekedési és vízügyi osztályá­nak csoportvezetője, valamint Illés Lajos, a CSOMITERV műszaki igazgatóhelyettese. A delegáció október 3-án, szerdán érkezik vissza. Nemzetközi bemutató az autóklubban Diniírol a Medikémiából Nagy vendégjárás volt teg­nap a szegedi autóklub mű­szaki állomásán: neves vi­lágcégek svéd. osztrák és svájci képviselői jöttek el, hogy meggyőződjenek róla: a Dinitrol-technológiát alkal­mazó. s három hónapja mű­ködő korrózióvédelmi állo­mást — a szegedi a tizenhar­madik az országban — való­ban olyan minőségű munka lalkozó kedvű, s a megfelelő feltételekkel rendelkező szö­vetkezetek számára. Nos. a jelentkezők közül a svéd partner a szegedi Medifcémiát választotta, amelynek műsza­ki felkészültségén kívül, mint hírlik, sokat számított az is, hogy vezető szakem­berei fiatal vegyészek, akik­kel könnyebben lehetett kö­zös hangot találni. A Magyar jellemzi-e, mint amilyet ez Autóklub vezetői — Balogh Október 2—4 Mifisikavédelmi fyd^mányas tanácskozás Kedden Budapesten há­romnapos munkavédelmi tu­dományos tanácskozás kez­dődik. amelyen csaknem 20 ország szakembereinek köz­reműködésével felmérik a kutatások eredményeit és vázolják a munkavédelem­alapításának 25. évfordulója alkalmából a negyedszázad tapasztalatait összegezik, ki­emelve a legújabb kutatási irányokat, az időszerű teen­dőket. Az első időszakban a gé­pek védőberendezéseit, kü­mel összefüggő feladatokat lönféle porelszívó készüléke­—. jelentette be hétfői saj- ket és az áramütés elleni tótájékoztatóján az újságíró- védelem módszereit doigoz­szövetségben Nagy Gyula, a ták ki. Kerestek és találtak SZOT Munkavédelmi Tudo- olyan megoldásokat is, ame­mányos Kutató Intézetének lyek segítségével veszélyes igazgatója. foglalkozási betegségeket, A tanácskozáson az intézet köztük a szilikózist és az ólombetegséget erőteljesen visszaszoríthatták. Szoros kapcsolatot építettek ki ipa­ri vállalatokkal, kutató és fejlesztő intézetekkel. s együttműködésük az utóbbi időben már harminc ország ötven intézményére is kiter­jedt. Az intézet a negyedszázad alatt félszáz találmányt dol­gozott ki, köztük például a gázrobotot, amely most már körülbelül 500 helyen előzi meg a gázrobbanást. (MTI) a világszerte elterjedt eljá­rás kikísérletezői és forgal­mazói megkövetelnek. Hírt adtunk korábban lapunkban is az alváz- és üregvédő tech­nológia előnyeiről, s azóta az is bebizonyosodott: az autó­tulajdonosok nem sajnálják az 1200—1600 forintot a rozsdásodás „gyógyszerére". Szegeden például már csak 1980 januárjára fogadnak el megrendelést, s máris szó van arról, hogy egy-két hó­nap múltán naponta két mű­szakban veszik majd keze­lésbe a klubtagok autóit. A szegedi műszaki állomá­son felszerelt gépekkel, be­rendezésekkel — a terveket társadalmi munkában a vá­rosi tanács vb építésügyi és közlekedési osztályának mun­katársai készítették — olyan anyagot juttatnak a jármű­vek rozsdásodásra hajlamos felületeire, amelyet jelenleg az eljárás kidolgozóitól vásá­rolunk. Jelentős megtakarí­tást eredményezne tehát, ha a hazai Dinitrol-állomások — huszonkétezer jármű vé­delmét tervezik jövőre! — hazai alapanyaggal dolgoz­hatnának.. Az Interag RT ezért írt ki pályázatot vál­Tibor főtitkár, dr. Ortutay Sándor főtitkárhelyettes és Szakái Dénes főmérnök —, az Interag RT vezérigazgató-he­lyettese, Jahoda Lajos, vala­mint a külföldi szakemberek nem csupán a bemutató ked­véért jöttek hát Szegedre. A Medikémia főmérnöke. *dr. Bozóki Ferenc és a sfcegedi klubszervezet elnöke. dr. Bérezi Mihály már arról tá­jékoztathatta a vendégeket, hogy a korrózióvédő anyag, a Dinitrol próbagyártása si­keresnek bizonyult — s ezt a svédórszágbeli laborató­riumból most érkezett minő­sítés is igazolja. A szövetkezet meglevő gé» peinek kismértékű átalakítá­sával, tehát lényegében beru­házás nélkül készült fel % a gyártásra, amely meg is in­dulhat. amint az árkalkulá­ciós tárgyalások is befejeződ­nek. A Dinitrol-cég európai képviselője azt is bejelentet­te tegnap hogy tekintettel a kitűnő minőségű termékre, a Medikémia az exportáláshoz is lehetőséget kaphat. Az pe­dig máris biztos, hogy a sze­gedi szövetkezet látja el Di­nitrollal a hazai korrózióvé­dő állomások mindegyikét

Next

/
Thumbnails
Contents