Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-28 / 253. szám

12 Vasárnap, 1979. október 2í: Anna Bolena Donizetti-bemutató a Zenés Színházban Olasz nyelvű előadás. A könnyebb érthetőség ókán hanéofibemönáóft Ismertetik a cselekményt, praktikusan, bár a szegedi operajátszás gazdag hagyományaiban is előzmény lelenül. Egy időben a szabadtéri játékok idegen nyelvű bemutatói robbantot­tak ki vitát, mi haszna, nép­színházi keretek kőzött, a közönség túlnyomó részének érthetetlen szöveggel „nép­szerűsíteni" remekművet, az effajta művészeti különle­gességek vájt fülűek belter­jes kőszínházi csemegéi. Csakhogy a kőszínházi gya­korlat, még a közkedvelt slá­geroperók repertoár-előadá­sain is, fázott tőle, ml Indo­kolja hát (a művészi hite­lesség, énekelhetőség és egyéb kétségtelen szakmai szempontokon túl) egy más­fél százada nem hallott, rész­leteiben és egészében Isme­retlen Donizetti-műnél, ha ilyen „körülményes módon" találják, lényegében hazai ős­bemutatón, a nagyérdemű­nek. A szándék gyaníthatóan ugyanaz, mely magát az ope­rát premlerllstára íratta. Köztudott dolog, világszer­te buzgó erőfeszítéseket tesz­nek bevilágítani az operairo­dalom árnyékban maradt al­kotásait. Nem valamennyit persze, csak amelyik éri a misét. Már a tavalyi Verdl­premieren, a Johannáén, in­cselkedett a klsördög: elbír­ja-e a szegedi társulat (anél­kül hogy a föl fedezéséért ki­járó dicsőséget eloroznánk), s miért éppen nekünk jó, ha máshol nem haraptak rá Mofct az Ákna Bolena két.* ségekct^.táiJUfflZthat ''megint, vajon rendelkezik oly érté­kekkel, melyek több ember­öltőn át rejtve maradtak a szakemberek előtt? Mert ahol hozzányúltak. Jutalom­játékból tették, hangfenomé­nok kínálták meg vele a publikumot friss anyaggal — máskülönben a mű egésze zenetörténeti revelációval aligha szolgál. A Milanói Scala, mely nemcsak fl«be­mutatta 1830-ban. de 127 év­vel később a tetszhalálból tel is támasztotta, a fénykorát élő Marta Callas címszerep­lésével, meg Simlonatóval Nicola Rossi-Lemenlvel, Rug­plero Raimondival vállalko­zott rá: a partitúra készség­gel szállítja a tetszetős zic­cer-áriákat, de hát énekes­egyéniségek hiján mit kezd­het vele egy ansamble-kul­túrára berendezkedett, a vi­déki létforma megtjpnyl nyű­gétől gondterhelt magyar operatársulat, olaszul? Elég­séges érve lehet, ha önbe­csülésének inkognitójában időről időre ambicionálja va­lamely kuriózummal fölkor­báosolni nz érdeklődést, per­sze szélesebb szakmai éskö­zönségberkekbon annál, mint amennyire az agyonjátszott alkotások hétköznapi premi­erjeivel futná? Látszólag úgy fest a dolog, alaptalan aggályok kísértek el pénteken este a Zen ós Színházba, A két.felvonásos, ám hat jelenetével a húzá­sok dacára 1» terjengős elő­adás megérdemelt, őszinte sikert aratott. Nem utolsó­sorban azért, mert vendég­karmsatere, az olasz üruao Campanella (halványabb kón­certbemutatkozásáért frap­páns elégtételül) "ifchzán kt­tűnő „nyelvérzékkel" besltél­te Donizettii Egyszersmind cáfolva a nem ls alaptalan hiedelmet, mely operában a karmester személyiségét szí­vesen fokozza alá, hiszi má­sodlngoonak a vezető szólis­ták mögött Campanella dél­szaki temperamentumával, a zenei textus fölényes (de cseppet sem fölényeskedő) is­meretében nemcsak általá­ban, quasi, rajzoltatta föl a mű freskóját, hanem szigo­rúan és pontosan számon kérte a muzsika szemérmesen rejtőzködő motívumalt fi­nom díszeit is. Gondosan ügyelt például arra, hogy a rézfúvósok tragikumot hor­dozó, ejtett tónusú, sejtelmes planói a könnyebben meg­fújható mezzofortékig se me­részkedjenek ; a zenekari tuttlk anélkül szabjanak fa­zont a hangzásképnek, hogy ráterpeszkednének a szín­padra; a szólisták dallamvo­nalainak, az ariosóknak vagy az együtteseknek, legyenek előkészítései és meghosszab­bításai az orchesterben; a vokálisok és hangszeresek arányait a zene dramatur­giai funkciója szabja meg stb. Az Anna Bolena leple­zetlenül magán viseli a múlt századi nápolyi iskola jelleg­zetességeit A bel canto gyö­nyörűséges, izívet-lelket me­lengető hatéselemelhez Do­nizetti szívcsen szerkesztett francia nagyoperás finálékat Jelenetzáró tablókat; Ismer­tebb operáiból szembeszökő a hasonlóság (nemcsak a kí­sértetiesen azonos szituációjú őrülésl Jelenetekben) a Lom­tnírmoori Luciával: az em­beri természet lélektani elemzésének zenei kísérlete kitapintható az Anna Bole­nán, ezeken a pontokon Cam­panella a hangzás tompított fényszóróival hinti metf az előadást. Konzekvensen em­lékeztetve az operán végig nyomon követhető végzet­szerűség-élményre, ami be­határolja úgyszólván vala­mennyi figura zenei karak­terét, mozgáskörletét Könyvek, írók, olvasók Ötös az első felvonásbői. Balról jobbra: Fekete Imre, Grc­gor József, Bajtay Hor.áth Ágota, Réti Csaba, Keaesey Gábor S Ettől függetlenül sem köny­nyű kibékülni a szöveg­könyvvel. (Már megint az az átkos librettó — visszhang­zik a méltatlanul mellőzött alkotások támadási felületei­nek ceterum censeója.) Köz­ismert történelmi sztorik szo­morú esélye az operában, hogy meghamisítják (miként Solera tette a Johannával), vagy a hitelesség kényszer­zubbonyában dramaturgiai impotenciába fagyasztják. Ez utóbbi veszély leselkedik be Felles Romani színpadára. Az Anna Bolena tudniillik alig szól másróL mint hogy egű eleve elrendeltetett tra­gédiából miként lesz teljes bizonyosság. Szamorűjátéka a kivégzésnek csupán, drama­tizált pallosjog, királynősira­tó: gyászmise, és nem drá­ma. Hiányzik hozzá a figu­rák lehetséges tennivalóinak legn'ábbis két alternatívája. A tettek vállalásának vagy megtagadásának választható­sága. A remény (speranza), mely legalább fölvillanna ah­hoz, hogy a nézőt hangula­tában motiválná, szurkolás­ra, pártállásra késztetné, szimpátiáját vagy anttpátiá­ját kiválthatná, mozgásba hozná, erkölcs- és Igazságér­zetét fölborzolná. Egyáltalán kibillentené a szkepszisből, mély akarva-akaratlanul rá­tör, amint fölszökik a füg­göny, s mivel tud egyet­mést a fejedelmien házasság­szédelgő VIII. Henrik viselt dolgairól, a történet iránt kö­zömbösíti. Anna a vérpadra megy, mert döntött a király, Jean Seymour követi a tró­non (a az ágyban), mert így határozott a király. Percy, Anna egykori kedvese, ha­zatér száműzetéséből hisz eképpen tervezte Henrik, föl­lángol kelepcébe fut, mert az uralkodónak tervébe vág, maga teremt alkalmat rá, a bírák kimondják a verdiktet miután elrendelte a nagyúr minek folytatni, tökéletes a predesztináció. Olyannyira tökéletes, hogv meitfojtja a drámát Macska-egér harc zajlik a színpadon, ahol a „macska" ultldurchmatsot játszik ászokkal, nyolc piros­sal, az „egereknek" meg betlilapok jutnak a leosztás­kor, A rekviem-hangvétel át­itatja a zenét is. Mindjárt az lntrodukclóra szétnyíló füg­göny után a koromfekete windsóri udvarkép nemesei­nek suttogókórusa előrevetíti a tragédia árnyékát Az ope­ra baljóslatú vezető dallama többször visszatér s mind­össze Henrik szólamában, Seymourral való duettjének néhány momentumában, meg Percy első áriájában szakad föl valamelyest a tragikum BŰrú fátyola. A darab pre­desztínációs púpját dekorálja (tehetne mást?) a rendezés is. Csikós Attila szurokba mártott alapdíszletében, az átjárókkal ügyesen tágított színpadra vadászöltönyös, lándzsás fejvadászokat küld szaglászni a sötétruhás kórus mögé a rendező Horváth Zol­tán. S Vágvölgyi Hona Jel­mezei is ugyanazon célt szol­gálják: Henrik gonoszságát a többleknek hozzáfűződő vi­szonyán, alázatán, tehetetlen­ségén, kiszolgáltatottságán át láttatni; így a kontrasztos színek dramaturgiája (vilá­gítási effektusokkal megspé­kelve) fontos szerephez jut feszültségszabélyozó. Hor­váth Zoltán mindenesetre okosan tette, hogy csoportok­ra tagolta a személyzetet, történelmi tanulmányainkat lapoztatta föl az emlékeze­tünkben. 3. Kitettek magukért a szó­listák is. Igazán nagy teher a két női szereplőre hárult. Bajtay Horváth Ágotára (An­na) ós Lengyel tldikóra (Seymour), gyilkos szólamo­kat, koloraturákat. sok ma­gas hangot kellett énekel­niük, s győzték, vitézül. Kiváltképp imponáló Baj­tay Horváth Ágota gyors és látványos fejlődése. Csak Imént jött, érdemleges szín­padi előélet nélkül .a szege­di Operába, mindjárt a mély vízbe dobták (Co«i fan tutte), s meglepetésre nem a partot keresi, ahova kiúszhat, ha­nem tempózik befelé, erőtel­jes karcsapásokkal (Johanna, Anna). Már színészi leg ls teljes figurát tud adni, ze­neileg pedig beosztássnl él. Nem lép vissza a nehéz fá­zisoktól, sőt, oda Igyekszik tartalékolni energiát precí­zen veszi a futamokat, a ma­gasságokat bátran és szár­nyalón megfújja anélkül, hogy meleg szövetű szoprán­ja kicsorbulna. A különleges feladat képességeinek látható maximumát hozza ki Len­gyei Ildikóból is. Intenzív és hatásosan kivitelezett mezzo­szólama amolyan révbe Ju­tott Ebolira emlékeztet a Don Ca/Iosból, mely rokon­ságot nem leplezi (nincs ls rajt' szégyellnivaló): kettőse Annával a negyedik kép vé­gén, majd tHödikben Hen­rikkel az előadás legjobb pillanataihoz tartozik. Érde­kes módon az egyetlen „sza­bad embernek", lehetőségei korlátlan urának, Enricónak nem juttat áriát Donizetti (vagy mert annyira gyűlölte a történelmi Henriket). Grc­gor Józsefnek így a drámai recitativókban, duettekben, együttesekben kell (már régóta nem bizonyítani, In­kább újólag) emlékeztetni rá, basszusa a legszebb matéria ezen a színpadon, varázsos kincs, más hangzásbeli gyen­geségek feledtető gyógysze­re: az úgynevezett közép­lágéban például oly gyönyö­rűen szól, hogy ez a minden hájjal megkent kéjlovag ro konszenvessé válik, akarva akaratlanul. Ki bánja? Réti Csaba Percy-Jét o fentebb már említett húzá­sok Jótékony cenzora »terje­delmesebb szereptől, s töbl felső cétől kímélte meg, nem egészen indokolatlanul hls/ énekelnlvalója így sem ke­vés. Teszi ezt a tőle meg szokott egyenletes, jó szín­vonalon, imitt-amott ugyan falzcttel, de reneileg kifogás­talanul hibátlanul. A kisebb szerepekben Gortva Irén (Smeton) intakt altjával, hangulatosan előadott ariosó­jával vált ki elismerést az epizódokban pedig Kenesey Gábor Lord Rochefort-ja üde hangt élmény (a pálya start­helyzetén túllendült basszista rokonszenves emberi-művé szi talentuma máris nyilván­való nyeresége operajátszá­sunknak). s nem lehet pa nasz Fekete Imre örtisztjére sem. Legfeljebb a kórus osz tott szólamainak Időnkénti vérszegénységére — ámbátor a boldogság, mint tudjuk, so­hasem felhőtlen... Nikolényi István Az Oszi megyei könyvhe­tek éves éta u vidéki, falusi Könyvterjesztés legrangosabb eseményei. Az idei program október közepén kézdóuótt; azóta számos sikeres író-ol­vasó találkozót tartottak Csongrád megye községeiben, ankétokon, bemutatókon is­merkedtek az olvasók a Könyvekkel és persze .sokan vásároltak is. A könyv és az olvasás nép­szerűsítésére hivatott ese­ménysorozat holnap, hétfőn folytatódik; szegedi írók ta­lálkoznak olvasóikkal. Mo­csár Gábort a HÖDGÉP ma­kói gyáregységébe, Tóth Bé­lit a pitvaros! könyvtárba várják. Az idei könyvhetek szervezői Móra- és a Móricz­évforduló Jegyében terveztek számos irodalmi rendezvényt elsősorban a tanulóifjúság­nak. Móra Ferenc prózamon­dó versenyen és Ki mit tud Móráról címmel irodalmi ve­télkedőn adnak számot te­hetségükről és ismereteikről a mórahnlmi általános isko­la tanulől. Szegeden, a So­mogyi-könyvtér Csillag téri fiókjában gyerekeknek ren­deznek szavalóversenyt. a petőfitelepi és az Odessza vá­rosrészi könyvtárakban pedig Horgas Bélával, egyik kedvelt írójukkal beszélgethetnek a legifjabbak. Az őszi könyvhetek zárá­saként a Somogyi-könyvtár olvasótermében november ltt­án rendeznek irodalmi estet melynek vendége Páskúndt Gáza. Más köúyvterjesztési akciók is kapcsolódnak a könyvhe­tek programjához. így a mű­szaki és a politikai könyvna­pok, novemberben pedig a szovjet könyv ünnepi hete. Hódmezővásárhelyen a poli­tikai könyvnapok keretébea Moldovúnyi Ákos részvételé­vel rendeznek belpolitikai fó. rumot, külpolitikai ankétok pedig Makón és Apátfalván lesznek. Szegeden a Somogyi több fiókkönyvtárában kiál­lítások nyílnak, a szovjet könyvek bemutatóin kívül vetélkedőket is tartanak, amelyeken a szovjet iroda­lom ismeretéről adnak szá­mot. A napokban a szegedi könyvtárosoknak tartott tájé­koztatót a szovjet társada­lomtudományi tájékoztatás rendszeréről, a Lenin könyv­tárról. illetve a kijevi Gorkij könyvtárról Kormányos And­rás, a városi pártbizottság munkatársa. Szovjet fizikus a tudományegyetemen Magyarországi tartózkodá­sa során szombaton Szeged­re látogatott Nylkolaj Alek­szander Doriszevics profesz­szor, a Bjelorusz Akadémia elnöke, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának le­velező tagja; állami díjas fi­zikus. Á Magyar Tudomá­nyos - Akadémia Luminesz­cencia és Félvezető Kutató­csoportjának — mely a sze­gedi József Attila Tudo­mányegyetem Kísérleti Fizi­kai Intézetében működik — meghívására Szegedre érke­zett szovjet tudós tegnap dél­előtt intézetlátogatáson vett részt. A JATE Kísérleti Fi­zikai Intézetében dr. Ketske­múty István egyetemi tanúr, az intézet veze'ője, a kuta­tócsoport irányítója fogadta. Megbeszéléseik utén elláto­gattak az Intézet kutatórész­legeibe, laboratóriumaiba, ahol konzultációt is tartot­tak. A szovjet profresszor 1973. ban már Járt Szegeden, ak­kor kezdődtek a Bjelorusz Akndémta Fizikai Intézete és a JATE Kísérleti Fizikai In­tézete közötti tudományos kapcsolatok, melyeket több mint tíz esztendeje egvült. működési szerződések rögzí­tenek. A közös tudományos tevékenység lézerkutatások és lumineszcencia vizsgálatok témakörében folyik. A szege­di intézet munkatársai közül többen jártak a minszki ku­tatóközpontban tanulmány­úton, tapasztalatcserén. N. A. Boriezovlcs akadé­mikust tegnap délelőtt uen­dégül látta dr. SzókefaIwi­Nagy Béla akadémikus, a Szegedi Akadémiai Blzpttság elnöke, majd fogadta a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem rektori hivatalában dr. Krajkó Gyula tudományos rektorhelyettes. A kora dél­utáni órákban az Eötvös Lo­ránd Fizikai Társulat Csong­rád megyei csoportja rende­zésében Bortszovics profesz­szor előadást tartott a SZAB székházában Lézereffektus szerves anyagok gőzében címmel. A szovjet tudós ku­tatási területe az infravörös szűrők vizsgálata. Ilyen önti. kai szűrők kidolgozáséért nyerte el az állami díjat. Emellett lézerberendezések feilesztésével foglalkozik, minszki intézetében elsőként hoztak létre szerves anvagok gőzében lézereffektust. Ezek­ről a kutatási tapasztalatai­ról és eredménVeiről számolt be szegedi előadásában. Múzeumi és műemléki hónap Tudományos ülésszak A Száz év magyar tájkép ­festészete cimü kiállításon a Móra Ferenc Múzeum Hor­váth Mihály utcai Képtárá­ban ma, vasárnap délelőtt 11 órakor tárlatvezetés lesz. Dr. Szelesi Zoltán művészettör­ténész mutatja be a Magywr Nemzeti Galéria anyagából válogatott müveket az érdek­lődőknek. A napokban írásos felmérés kezdődött a kiállí­tótermekben. A látogatók űr­lapokat kapnak, annak kitöl­tésével az igények bejegyzé­sével segíthetik a következő kiállítási évad kialakítását is. A Múzeumi matinék soro­zatban ma, vasárnap délelőtt 11 órakor a Móra Ferenc Múzeum dísztermében hang­versenyt rendeznek. A Hang­szerek és együttesek című orogramban a Szegedi Ka­marazenekar koncertezik Pál Tamás vezényletével. A mű­sorban Albrechlsberger Har­sonaversenye ós Pergolesi Úrhatnám szolgáló című kis­operájának koncertszerű elő­adása szerepel. Közreműkö­dik Szelezsán István harso­namüvész Sinkó György és Vámosy Sva operaénekesek. A program előtt adja át dr.­Trogmayer Ottó megyei mú­zeumigazgató a Tájak, korok, múzeumok akcióban ered­ményesen szerepelt mintegy száz szegedi és makói részt­vevőnek a jutalmat — egy­éves ingyenes múzeumi be­lépőt az ország összes múze­umi intézményébe. Hagyomány már, hogy a múzeumi hónapot tudomá­nyos ülésszakkal záriák. Eze­ken a rendezvényeken a me­gye muzeológusai a nyilvá­nosság előtt beszámolnak leg­úiabb kutetá'i eredményeik­ről. A mrsta-ii ülésszakot holnan hétfőn és 30-án. ked­den délután 4 órától rende­zik meg a Móra Ferenc Mú­zeum dísztermében.

Next

/
Thumbnails
Contents