Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-24 / 249. szám

CsütSrtök, 1979. október 25. 7 Napirenden: a munkásszállítás Percről percre milliók el- enyhít, eriyhitene a lépcsözeJenőrzik a közlekedést és bi- tes munkakezdés. A feltétezony a kritikai észrevételek les módot azzal magyarázta is jogosak — hangsúlyozta a miniszter, hogy jó néhány Pullai Árpád közlekedés- és tanács félvállról veszi a közpostaügyi miniszter az or- lekedésszervezést, mintha szággyűlés építési és közle- nem is a lakosság legközvetkedési bizottságának keddi lenebb érdekeiről lenne szó. ülésén. A Volán Tröszt köz- Az ülésen felszólalt, és ejpontjában megtartott tanács- ismerő szavakkal szólt a hekozáson, amelyen a munkás- ]yi Volán forgalomirányítóiról szállításról volt szó, nyoma- és autóbuszvezetőiről Juratékosan aláhúzták: a vasúti tovics Aladár Csongrád meés a közúti munkásszállítás gyei képviselő. Többen szóvá a termelés egyik legfonto- tették, hogy több mint tízEabb előfeltétele. ezer a vállalati, üzemi busz A munkásszállító járatok egy része kihasználatlanul, lényegesen pontosabbak, me- gazdaságtalanul közlekedik, netrendszerűbbek az átlagos- A Gyarmati János elnöknál. Viszont az is tény. hogy létével megtartott tanácskohelyenként szinte elviselhe- záson érthetően tág teret tetlenül zsúfoltak a vasúti kaptak a mindennapos gonszerelvények s az autóbu- dok. de az is kiderült az szok. A Volán 75 ezer autó- eszmecseréből hogy óriási a buszjáratain például 3,5-4 f M faka millióan utaznak 24 óra alatt J , , lakó- és munkahelyük kö- szóktól a mai panoramas zött. A városi zsúfoltságon buszokig. (MTI) Magyar-japán kooperáció Japán cégek érdeklődését is felkeltette az Ikarus gyár 280—T. típusú csuklós jár/ müve, s az elmúlt hónapokban a Hitachi cég a csuklós trolibuszok gyártásához kooperációs tárgyalásokat folytatott a gyárral és a Mogürt külkereskedelmi vállalattal. Most megállapodtak, hogy a japán cél villamos berendezéseit beépítik a magyar járműbe, s jövő év első felében próbaútra indul a a prototípus. Ennek sikerétől függően születhet majd megállapodás a gyártási együttműködésről a magyar és a japán iparvállalatok között. Az Ikarus azért keres kooperáló partnereket, mert a trolibuszokhoz szükséges elektromos egységeket, agregátokat itthon nem gyártják. (MTI) rekek Hévízkutak Csongrád megyében A termálenergia felhasználásának lehetőségei Sok állam örülne — kü- vetkezet három kútja az lyekben különböző hőmérlönösen az egyre nehézke- óránkénti 20 millió kalória- sékletű termálvíz lesz. sebb energiaellátás közepet- val szemben csak 11 milliót jtt van a kincs a talpunk te —, ha oly sok meleg víz ad. Ha a többi kutak is ilyen alatt, az igaz, de az is igaz, rejtőzne földje alatt, mint „szerények" lesznek, akkor hogy' a felhasználása nem is amennyi éppen környeze- vagy újabb kutakat kell fúr- olyan egyszerű. Sok pénz tünkben található. A termál- niuk, vagy pedig kazánházat szükséges még a legegyszeviz hasznosítása igen sokol- kell építeni, amely magasabb rűbb beruházásokhoz is, de dalú, föl lehet használni a hőfokra forrósítja a vizet, mindenképpen érdemes namezőgazdaságban, az ipar- Ugyancsak kedvezőtlen ta- gyobb figyelmet szentelni e ban és a lakossági szolgálta- pasztalat, hogy a korábban természeti kincsnek, hiszen tások területén is, valamint, fúrt termálkutak vízhozama, minden energiahordozó ha megfelelő a gyógyhatása. ha lassan is, de állandóan ugyancsak sokba kerül. S akkor az egészségügy veheti csökken. ha még oly bőségesen is renigénybe betegek gyógyításé- A bizottság tagjai, s a delkezünk termálvízzel, anyra. Tegnap, kedden a Csöng- meghívott szakemberek élénk nyi még sincs, hogy feltűrád megyei Termálenergia- eszmecserét folytattak a ter- nően pazaroljuk. A termálhasznosítási Bizottság ülést málenergia felhasználásának kutat, ha nem is oly könytartott és arról számoltak be, további elősegítése érdeké- nyen, mint a lakásunkban hogy miképpen használják ben. A kormányzat is támo- levő vízcsapot, el lehet zár. fel a már feltárt termálener- gátja a termálvíz széles kö- ni, ha nincs szüksége rá a giát a megyében Dr. Tóth rü hasznosítását, elsősorban felhasználónak, vagy vízhoMihály megyei főkertész, a olyan területeken, ahol segít- zamát szabályozni. Remélbizottság titkára elóadásá- ségével más energiahordozót jük, hogy a termálenergia bar. sokoldalúan elemezte az takaríthatnak meg E célra hasznosításával foglalkozó bieredményeket, elmondta, mi- — energiaracionalizálásra — zottság és mindazon érdelyen gondok vannak, miként, 600 millió forintot biztcsíta- keltek, kik közreműködnek milyen módon lehetne job- nak. Az AGROBER képvise- abban, bogy fokozzuk a feiban kihasználni a meglevő lője elmondta, hogy a mai használást, a sokoldalú haszadottságokat. lassúbb tempó legfőbb oka a nosítást, megtalálják a jeMint köztudott, a hévízku- pénzhiány, de a téeszek sem lenlegi gondok megoldásának tak fúrása az ötvenes évek- tudják pontosan, mit is kel- lehetőségeit hen kezdődött, majd erőtel- lene, lehetne csinálni a kéjesebben a hatvanas és het- zelükben levő termálenergia' venes években folytatódott val, és annak felhasználása Jelenleg a megyében 83 ter- egyes területeken mennyibe máikutat tartanak nyilván, kerül, mekkora beruházást amelyből 50-et a mezőgazda- igényel, és a befektetés miság használ. Termálenergiá- lyen módon, mennyi idő alatt , val jelenleg 42 hektár alap- térül meg. Az AGROBER területű növényházat és 81 szívesen készít tanulmányohektár fóliával fedett terű- kat, beruházási terveket. A letet látnak el. Ezenkívül ál- kőolajkutatók a meddő kutalattartó telepeket, termény- kat, melyeknek megfelelő szárítókat, üzemi és szociá- mennyiségű és hőmérsékletű lis épületeket is fűtenek vele. vize van, szívesen átadják Az elmúlt, években lelassult hasznosításra. Így például a termálenergia felhasználó- kútcsoportokat lehet hasznásá,nak üteme. A legtöbb gaz- latba venni Kiszombor és daságnak nincs elegendő Üjszentiván határában, valapénze, hogy üvegházat épít- mint KIskundorozsma északsen. így többek között nem nyugati illetve Üllés délketudják kihasználni a megle- leti határában. E területekvő kutakat Földeákon, Pit- re nyilvánvalóan érdemes varoson, Nagymágocson, Sző- a mezőgazdaságnak üvegháregen. zakat, fóliatelepeket építeni. Néhány gazdaságban vi- Szeretnék a termálenergiát szont jelentós fejlődést lát- Szeged új lakónegyedeiben hatunk. A szentesi Árpád js felhasználni. A tervek szeTsz 13,6 hektár, a szegvári rint Tarján 6000 lakását mePuskin Tsz 2,2, a forráskút! ieg vízzel látnák el, elsősorHajadás 1,1, a szegedi Üj ban nyáron, amikor a hőElet Tsz 6,5. a szegedi Fel- központok csak meleg vizet szabadulás Tsz 6.5 hektáros „állítanak elő". Jelenleg is területén épít üvegházat és különféle vizsgálatokat, száfóliatelepeket- Egy időben mításokat végeznek a szakgondot okozott a kutak fúrá- emberek, hogy az Északi vása, nem volt megfelelő ka- rpsrészben ezután épülő 2800 pacitás és vállalkozó. A ter- lakásnál érdemes-e nemcsak vezett 18 íermálkútból eddig a melegvíz-ellátást, hanem a csak nyolc készült el, a töb- fűtést is „rábízni" a termálbit talán jövő év végéig el- kutakra. Minden bizonnyal készítik- nagy örömet jelent, elsősorKitűnt a bizottság tájékoz- ban a szegedieknek, de a tatójából az is, hogy a ko- környékbelieknek és az iderábban fúrt kutak többsége látogató vendégeknek is, hogy hamarosan négy fürdául a szentesi tónnelőszö- dőmedencét építenek, ameG yakran felbukkannak az országutak mellett. A nagy iskolatáska húzza a vállukat, de cseppet sem zavarjak őket a nagy teher- és a személygépkocsiablakokból pásztázó pillantások. Amelyek sajnálkoznak, rácsodálkozóak. Ök rendületlenül gyalogolnak naponta több kilométert is. Mert ha a papának van kocsija, arra nincs mindig idő, hogy a gyereket az iskolába vagy haza vigye. Így hat-tíz éves fejjel járják a földeket, utakat, de a terheléshez már annyira hozzászoktak, hogy fel sem veszik a megerőltető napi menetelést, a hajnali kelést. Nem. mert tanyai gyerekek. Magyarország térképére nincsenek rárajzolva a tanyák. De a vályogból vert tanyai házak vagy a szép két-három szobás épületek ezrei ott bújnak meg a városok és falvak között. A szántóföldek barázdáin szaladó oszlopok elektromos huzaljai viszik a világosságot a puszta mélyébe, a legeldugottabb helyekre, ahol csak tanyák vannak. És a tanyavilág csápjai még mindig nagy területeket karolnak át. Elsősorban az Alföldet, hiszen a tanyás megyék a Dunától keletre voltak és maradtak is. Hosszasan lehetne meditálni e történelmi képződményörökség okozta mai jelenségeken. De a képletek többnyire köztudottak. Mindenféle társadalmi gondoskodásnak, segítségnek az a célja, hogy egyre kevesebb tanya akadályozza a nagyüzemi mezőgazdasági termelést, a táblásitást, s minél hamarabb felszámolják az elmaradottság a hátrányos helyzet otthonait. Az élet korántsem egyszerű. Hiszen még tízezrek ragaszkodnak régi portájukhoz, sajátos életmódhoz, ami a villamosítással, a tévével, rádióval. gépkocsival korántsem azt az elszigeteltséget jelenti, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt. Nem véletlen, hogy a tanácsok az üres, elhagyott tanyákhoz elővásárlási jogot biztosítottak a téeszeknek. Mert a városokból, községekből könnyen, gyorsan megközelíthető házacskák rendkívül keresettek. Napjainkban kétféle törekvésnek lehetünk tanúi: beköltözés a falvakba, városokba; és az urbanizáció káros Íratásai elöl kiköltözés a nagyobb települések közelébe. A sokféle jelenségnek az a végeredménye, hogy a taVarsa Lajosné köszöntésé nya ma is ezrek és ezrek hajléka, otthona. Ezer és ezer gyerek ott cseperedik fel és indul útjára. De milyenek is a mai tanyai gyerekek? Pirospozsgásak, mozgékonyak. jól tápláltak, erősek és egészségesek — hangoztatják elsősorban azok a városi pedagógusok, akik az urbanizáció kóros kinövéseitől féltik a sorozáson meg nem felelt fiaikat. Hátrányos helyzetűek és a tehetségesek közül nagyon sok elkallódik, bizonyítják a pszichológusok, tanárok. szociológusok, mert a tanyai osztatlan és a nagyközségi. városi szakosított iskolák között óriási a színvonalkülönbség. Mert:-.... és a felsorolás helyett néhány magyarázat. ami a tanyai gyerek sorsát jobban megvilágítja. S

zociológiai pontossággal képtelenség a tanyai háztartások kulturális, társadalmi szokásait meghatározni. Tájegységenként különbözőek. De ami tény. a tanyai otthonok többségében még mindig egy könyv van. A takarékbetétkönyv. így aztán a gyerekek semmiből nem szenvednek hiányt, legföljebb a kultúrából. Nagyon sok helyen külön szobájuk van. szép ruhát vehetnek fel, a legmodernebb és legdrágább magnót vásárolják. Nyaranta sokat dolgoznak, segítenek a szülőknek a háztájiban, de előfordul, hogy a 16—18 éves fiatal szülei gépkocsijával utazik a Balatonra vagy a tengerpartra nyaralni. Amikor egy alkalommal a városban dolgozó, de még tanyán élő 15 éves szakmunkástanulókkal beszélgettem, meglepődve tapasztaltam, hogy egyik sem akar a városba beköltözni. Amint délutánonként hazaérnek, folytatják a munkát szüleik gyümölcsösében. Már ők is gyűjtik a pénzt, s azt szeretnék. ha húszéves korukra saját autójuk lenne. Ha a gazdasági felemelkedést így követné a kulturális is. akkor a közművelődés térképén alig lenne fehér folt. A teljes igazság kedvéért illik szólni arról is, hogy a tanyákon élnek elszegényedett emberek is és csak telepes rádiót lehet hallgatni, mert nincs villany. A tanyai gyerekek sorsa még mindig a környezet szorításától függ. Mivel a kulturálódás lehetőségei szűkösek, hiányzik az ottani inspiráció, a segítés, így túl sok fiatal kénytelen hosszú kerülöúton céljához eljutni, mert 14—15 éves korában nem volt, aki figyelmeztette volna. nem volt aki segítette volna: ezt csináld, vagy azt csináld. Ezért is fordu] a társadalom figyelme feléjük. Az elmúlt években különböző akciók — üzemek televíziót vásároltak tanyai iskoláknak. szocialista brigádok társadalmi munkában villanyt, vezettek az eldugott helyekre — jelezték a fokozott törődést. Különösen figyelemre méltó a Csongrád megyei tanács intézkedése. Közel 70 millió forintos költséggel kollégiumot építették Szegeden a legtehetsegesebb tanyai gyerekeknek. Az ott élő 260 általános és középiskolás a város legjobb iskoláiban tanul. A kollégiumba egyszerű bejutni, alapja a tehetség. A gyerekre a tanyai iskolák igazgatói hívják fel a figyelmet, ők ajánlják felvételre a legjobb diákokat. A fiatalok olyan körülmények között élnek a csodálatosan szép és modern diákotthonban. amiről a tanyai iskola padjaiban álmodni sem lehet. Négyágyas szobákban laknak, és az épület minden szintjén tágas klubszoba, tanuló van. A kollégium 15 pedagógusa, különböző szakos tanárok, állandóan foglalkozik a nebulókkal. Ellenőrzik az előmenetelt, kapcsolatot tartanak az iskolákkal, de a szülőkkel is. akik rendszeresen meglátogatják a távolba szakadt, lányukat, fiukat. A kollégium eredménye már két év után is dicséretes, a tanulmányi átlag 4-es fölött van. A gyerekek eleinte nehezen szokják meg az új körülményeket, gátlásosak, félénkek. de ezeket az érzéseket hamar legyűrik. Persze nem könnyű megszokni az úi környezetet. Az egyik kislány például így vall levelében: „Városi mérnök papájü lányokkal színházba mentem. Előtte ananászturmixot ittunk és nem mertem mondani, hogy most ittam először ilyet. A városi lányok előtt sosem mondom, hogy tanyán lakom. Perben állok önmagammal." A

társadalmi gondoskodás. segítés jelentőségét. hamar felismerik és azt is tudják, tehetsegükkel már nem kallódnak eL Iitie egy másik levél: „Nem jövök vissza, nem hagyom itt a diákotthont meg a nehéz iskolát. Csinálom, ha beleszakadok is. Csak így lehet belőlem történész. Szeretlek titeket, édesanya és édesapa, nagyon hiányoztok is. de a tanyán sosem tudnám utolérni azokat, ahol könyvtár van és akiknek mindjárt tudnak segíteni a tanulásban, ha valamivel nem boldogulnak " Halász Miklós Bensőséges ünnepség színhelye volt tegnap délelőtt Varga Lajosnénak, a munkásmozgalom régi harcosának dorozsmai lakása. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából otthonában köszöntötték őt Gyárfás Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára és Berta István, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, s nyújtották át neki a megyei és a városi pártbizottság köszöntő levelét, ajándékát. Varga Lajosné 60 éve kötődik a munkásmozgalomhoz, a pártnak 1.929 óta tagja. Több magas kitüntetés birtokosa: a Szocialista Hazáért Érdemrendet 1967-ben. a Felszabadulásért Jubileumi Emlékérmet 1970-ben vette át. Húsz éve vonult nyugdíjba, a dorozsmai József Attila Termelőszövetkezetből. A nagyüzemi állattenyésztésről A nagyüzemi állattenyésztés-tartást gazdaságosabbá lehet tenni akkor, ha a nagyüzemekben fokozottabban ügyelnek- a helyes takarmányozásra. és a nagy (ermelőképessegű állomány számára zökkenők nélkül biztosítják a megfelelő tápanyagokat. Az állattartó telepeken azonban gyakran nehézséget okoz a táplálkozás zavarainak időbeni felismerése. Az állatorvosok számos esetben már csak akkor tudnak beavatkozni, amikor , visszaesnek a hozamok, s táplálkozás-élettani zavarok mutatkoznak. A tudományos' kutatókat mind•nkább foglalkoztatják azok a lehetőségek, amelyekkel az állati szervezet energiaés tápanyag-forgalmabari mutatkozó rende'lenességek még a klinikai tünetek beállta előtt kimutathatók. Ezek az újabb kutatási eredmények foglalkoztatták "ke<4p den, az Állattorvostudományi Egyetemen a Marék József tudományos napok eseményének részvevőit: 3 ország állatorvosainak, tudományos kutatóinak képviselőit. A szakemberek rámutattak arra, ha időben észlelik az esetleges takarmányozási és tápanyagforgalmi hibákat, s nyomban intézkednek is, állatállomány a hozamok csökkenése nélkül átvészelheti a kezdődő zavarokat, betegségeket. Ezért is terjed a vérvizsgálat módszereinek alkalmazása. A tanácskozáson a szaporodás-biológiai zavarok is szóba kerültek A szakemberek szerint fokozatosan megteremthetők a feltételek ahhoz, hogy megfelelő állatorvosi és állattenyésztői beavatkozással az eddiginél nagyobb számú életképes utód jöjjön a világra. (MTI) I