Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-23 / 248. szám

Kedd, Í979. október 23. 3 Jövőre a BNV területén Mezőgazdasági és élelmiszerigari kiállítás Á 69. országos mezőgazda- ket és technológiákat, ame•ági és élelmiszeripari kiállí- lyek a termelőket hozzásegítás és vásár előkészületei tették a teljesítmény fokozámegkezdődtek; sorra jelent- sához. A korábbi kiállításokkeznek a hazai és külföldi hoz képest jobban előtérbe kiállítók —, jelentette be kerülnek a gazdaságos terKovács Imre mezőgazdasági melésre mozgósító módszeés élelmezésügyi miniszter- rek, ezeket a kiállítás csakhelyettes, a kiállítás főbizott- nem valamennyi bemutatóságának elnöke, hétfői sajtó- jan tanulmányozhatják majd tájékoztatóján. a szakemberek és az érdekA nagyszabású bemutató- lődők. Az 1980. augusztus 19sorozaton az üzemek, válla- től szeptember 4-ig tartó latok es xntezmenyek nem- . , csak a legjobb eredményeket rendezvenyre a budapesti teszik közzé, hanem bemutat- nemzetközi vásárvárosban ják azokat az új módszere- kerül sor. (MTI) Betakarítottak, elvetettek Egy hónap alatt befejezték az öszi munkát a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben. Amint azt Jarabek Károly elnök elmondta. 225 hekfárról letörte!; a kukoricát. 76 hektárról fölástak a krumplit. Már korábban elcsépelték a 203 hektáros napraforgótábla termését és behordták a sárgarépát, és időben le is szüreteltek. Ugyanakkor elvetették a repcét, ószi árpát és a búzát. Az idén 550 hektár kalászosnakvaló került a földbe a szövetkezetben. A gépeket most kölcsönadták a szomszédos gazdaságoknak. hogy segítsenek. Két hét múlva kezdik ültetni • a 210 hektáros táblában a szőlőt. Csongrád megyében elsőnek fejezték be az őszi betakarítási, vetési munkákat. Földek- szabadon A tápéi Tiszatáj Tsz-tői a • A téeszek, szakszövetkeze- tunk előre. Attól, hogy a Csongrád megyei Földhivatal tek. állami gazdaságok se an- földdarab más tulajdonába elvette földjének egy darab- gyalok, az okos földhasznála- kerül, még nem terem többet, káját Öttömösön. és odaadta tot illetően. A határszemléa pusztamérgesi tanácsnak, ken mindig találnak kifogást u . Arra gondolhatnánk. most is. kibúvót is. Legtöbbször HatOlm már a tápaiak bikaszemmel arra hivatkoznak, hogy kénéznek a pusztamérgesiekre, sőbb vetik be a földet. Olyan m n Jt L'Ci d VCH I mert övéké lett a futballpá- se ritka, amikor csak végiglyányi föld. A pusztamérge- szalad a rotátor az elhagyott siek viszont égig ugrálnak táblán, hogy ne akadékoskodörömükben, hiszen ingyen jon a hivatali ember. Arra jutottak egy darabka megél- sajnos nincs fölhatalmazása a hetéshez. Ha beteg a föld — mint a szegedi járásban sokfelé —, még nagyobb türelmet, kitartó munkát kíván. Van rá földhivatalnak, hogy ellen- példa — a forráskútiaké —. Erre mi történt? A tápaiak őrizze később, teremnek-e a hogy meg lehet szelídíteni a a boldogok, mert vegre-vala- £öld k N . t homokot, csak érteni kell a hára megszabadultak a teher- J módját. Annak ellenére, hogy tői. messze volt. nem érte sok jóra,, hiszen a gazdaságo- a Haladas Tsz-ben is találtak meg még rágondolni se — ké a föld és elsősorban az ő 12 hektár gondozatlan földet, nemhogy gondozni. erdekük, hogy szántsanak, Ott már megtaláltak a parAz öttomösiek (közös ta- vessenek, arassanak — nem iasföld ellenszerét. Idejében nács Pusztamérgessel) inkább hivatalé ' es szakszerűen rnegmunkalmérgelődnek az öröm Helyett, . * jak a talajt és utána is apóimért van nekik bőven a hat — Büntethet is a foldhiva- ják. gondozzák, amit beieezer négyzetméter nélkül is tal? tesznek. n^fnS AZTLSe bí-r" ~ Felsz61ítás után elvon" Nincs semmi kifogásolnis-anaeKu.í szennt. juk a kezel5i iogot vagy bír. való a pénzbüntetés bevezeA földhivatal elegedett. ele- Az aranykorona ér. tésén. igenis vonják felelősget tett a törvénybeli köteles Bégének." íív^Ta "ü^i tekének ezerszeresét fizetik a -Jg M Mrtgvnm. gazdaságok — feleli a portvezető. — Éltek is vele? — Igen, de csak tavaly, az •— Fellebbez. — Hova? jogot a hanyag 'gazdátóL A földet az államnak adta. A tanács se szólhat, hiszen gyarapodott az állami tulajdon. — A parlag sohasem táb- ... , ... ..... . Iában jelentkezik - mondja lden meS nem betettünk. Posztós József, a Szeged vá- — Mit csinál a teesz? rosi és járási Földhivatal csoportvezetője. — Beékelődött kis területekből, beszorult. apró földekből tevődik össze. Mi határjáráskor az időszerű mezőgazdasági munkákat ellenőrizzük, hogy rendeltetésének megfelelően használják-e a gazdaságok a földet. A. tavaszi felmérés szerint 2 ezer 407 hektár földet nem vetettek be. — Ez mind parlag? — A télen a vetések kifagytak. víz járta a táblákat, más művelési ágra fogták a embert az ág is húzza közmondás alapján, lehet, hogy éppen azok járnak rosszul, akiknek nincs pénzük. És mi lesz, ha nem tudnak fizetni? Elveszik a földet? Akkor megint oda jutottunk, ahonnan elindultunk. A föld nem lesz nemzeti kincs, mindnyá— Előbb a megyéhez, de iurlk hasznát nem szolgálja. mivel az államigazgatási eljárásban nincs harmadfok, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához. Gazpénz parcellákat, folyamatos talaj- Csongrád megyei tanácsnál: javítás miatt is esnek ki területek. Kimondottan gazdát- . , . , , ... lan föld ebből 149 hektár. szabunk' 63 ezt nem lehet at" A város környékén a leg- háritani a közösségre, nagyobb ..földialónak" azola- — Az. elnök belenyúl a zse.josokat tartják. Erről a me- bébe és fizet? gyei mezőgazdászok gyűlésén dr. Gál Gyula, a Csongrád . . alaao„ vi/saálat után megyei Földhivatal vezetője lS" na alapos Vlzs-alat utan is beszámolt. Elmondta, hogy az dcrü' ki- h°gy emberi csaknem 300 hektár földet mulasztás miatt maradtak foglalt el az olajipar. Ennek parlagok jó részét ésszerűséggel azon- _ Van olyan föld is, amenal termőre lehetne fogni. , ... _ , lyet csak latszatra muvelA megyei pártbizottság állásfoglalása a föld ésszerű használatát és a parlagok csökkentését ajánlja a gazdaságoknak. Elsősorban rajtuk, a tagokon múlik, hogyan gazdálkodnak a magukéval. Alig hallani — vagy egyáltalán nem —. hogy a zárszámadó közgyűlésen valaki fölemelte volna hangját a hanyag gaz- "Megbüntetjük.' bírságot da,kodás, a parlagföldek miatt. Vagy ha igen. nem sok foganatja volt. mert még Asotthalmon, Dócon. Ópusztaszeren. Pusztamérgesen, — Maguk mit tesznek a hanyag gazdasággal? Gyuris Szilveszter osztályvezető-helyettes válaszol a - Igen. és a főagronómus Sándorfalván talált gondozatlan termőföldet a földhivatal. Majoros Tibor Másik összejövetelen arról beszéltek, hogy előfordult, amikor aratás előtt mentek végig az olajosautók a gabonatáblában. Árkot húztak, nek? — A fekete ugar 2 ezer— 2 ezer 500 hektár megyénkben, helyükre erdőt kellene aminek csak szeptemberben ültetni, de ameddig nem törvették hasznát. ténik meg művelni kell, fertőzze a többit. — És aki elhanyagolja? — Jövőre megbüntetjük a hanyag gazdaságokat. Ahol gyomosak lesznek a táblák, fizetnek. Hogy hagynak-e parlagon a népgazdaságnak. Különben földet a gazdaságok, most is ők rendesen és tisztessége- még nem tudjuk. Annyit már sen megfizetik a zöldkár ér- előre is sejteni lehet, hogy tekét. hatalmi szóval nehezen juEzerszer az aranykorona Az olajipar azzal védekezik. az olajra is szüksége van könnyebb S

okakat fárasztott és nyugtalanított az Az élet. az élni akaras, a megváltozott olvan „értekezlet", ahol az elnöki helyzet gyakran arra kényszerít bennünasztalnál rendre kész szentenciák ket, hogy felülbíráljuk korabban helyesnek hangzottak el, s a sok „ígv kell. meg úgy vélt állaspontunkat. Talan a szocialista kell csinálni" után ez volt a zárómondat: brigádokkal is így leszünk? Ez a nagvsze„Vitát nem nyitunk, de akinek kérdése rű mozgalom nemcsák óriási jövedelmet van, felteheti." Riikan esett meg. hogy hoz az állam konyhájára, hanem az uj emilvenkor szólásra pipiskedett valaki. Ugv bertipus formálásában is fölmérhetetlen vélte ugvanis. nem bolond, hogv tudatlan- jelentőségű. De ma, amikor mai- nem elég ságát deklarálja, s aztán a vállveregető ki- csak együtt dolgozgatnunk, mert a népoktatást is elviselje. Inkább meghúzta ma- gazdasági egyensúly helyreálhtasa surgetogát a bolyban, és eltűnődött: ha a „fel- en követeli az értékesebb munka nagyobb sőb'oség" ennyire biztos a dolgában, miért megbecsülését, nem Ilyen egyértelmű a ismerik be újra és újra. hogv melléfogtak, brigádmunka megítélése. Egy-egy ilyen kis ilyen meg olyan tényezőket elfelejtettek közösségen belül ugyanis elég ritka a szafigvelembe venni? De mintha távolodnánk mottevóen differenciált bérezés, vagyis a ettől az időszaktól! „legyen békesség"-féle ráhagyó nezet miatt néha a legjobb szakmunkás is alig keValami történt, mert az utóbbi években res többet, mint az, akinek kevésbé áll izgalmasabbak és elevenebbek a tanácsko- kezéhez a szerszám. Márpedig ez aligha zások. Az úgynevezett igehirdető osszejö- ösztönöz a képességek teljes kifejtésére, vetelek megfogyatkozása bizonyos tanulsá- sőt fékezheti a sokirányú kezdeményezast. gok levonásaként is értékelhető. Az ex ka- a megszokott és beidegződött folyamatok tedra ki jelen téstömeg szinte nullára apa- ésszerűsítését igénylő munkát, amire pedig dása arra vall, mintha már az igen nagy, most oly égetően szükségünk van. szakállú főnökök sem tartanák magukat csalhatatlannak. Nem örök. általános igazNem megnyugtató az sem, hogy a szocialista brigádok tagjai gvakran órabérben úton várhaló kevesebb buktató, s hogyan lehetne ezeket kikerülgetni. S kérik a vé- ^ ~ leményeket. Nem azért, mert ennek a gesztusnak önmagában is demokratikus színezete van. hanem a legokosabbak tényleg vallják a „több fej, többet tud" alapvető bölcsességet. Meggyőződésükké vált. hogy együtt könnyebb meglelni a legcélravezetőbb módszereket, s az eredmény is biztosabb, ha a legtevékenyebb dolgozók tudják, mit, miért kell megcsinálni. zett: „Mi erőnkből telhetően dolgozunk, nincs köztünk széthúzás, jól megértik egymást a brigádtagok." De biztosan üdvözítő ez a konfliktusmentes, túl családias vi- j szony? Elvben és szavakban nyilván elér- j hető. hogy kiközösítik azt. ki csak nyög. de nem emeli a terhet A körülmények miatt azonban inkább arra törekszenek, hogy — legalábbis kifelé — elkendőzzék a 1 A minap például ilyeneket mondott szemet szúró viselkedéseket (ez ugyanis munkatársainak egy magas beosztású rossz pont lenne), s igyekeznek a brigádot gazdaságpolitikus: „Ha törik, ha szakad, hosszú évekig együtt tartani. A megyei muszáj megtanulnunk gazdálkodni, taka- lapban Cs. J. brigádvezető nyilatkozott a rékosan és kifogástalanul dolgozni. Ez lét- mozgalom lényegéről: „. . egymás segítőkérdés." No, persze, első hallásra ebben se.... a közös öröm, amit egy-egy barásemmi üj nincs, hiszen a jó munkára fi- tunk kiváló dolgozó címe jelent, vagy az gyelmeztetés egyidős a szocializmus kez- ajándékozás. Nem túl magas követelmédetévei. Sokan éppen azt vetik a sze- nyeli ezek. de mi semmiképpen nem akamünkre. hogy legtöbbször azoknak hangoz- runk látszatvállalások mögé bújni. Letatjuk a fegyelmet, akiknek anélkül is az het. hogy kevesebb kerül a teljesítmények egyéniségükhöz tartozik. Ahol ugyanis ez rovatba, azonban minden elvégzett munaz örökzöld téma szerepel napirenden, ott kánk eredmény." Ez valóban nem sok. Valószínűleg azért, mert sokkal több nincs ls a tarsolyban, s ennek egyik oka lehet az úgynevezett bérszínvonal-gazdálkodás is, vagyis az a megkötöttség. hogy a jelenlegi szabályozók nem teszik lehetővé a kiemelkedő munkárendszerint nem a dologkerülők, hanem a jó munkasok jönnek össze. A fentebb idézett litainditó azért ragadta meg a figyelmemet, mert azt a beismerést is tartalmazta. hogy eddig nem mindig gazdálkodjunk tökéletesen. Ezt tudta mindenki, mégsem beszéltünk sok megfelelő díjazását. Már tudjuk, hogy róla. mert a kisebb-nagyobb melléfogáso- ezen is korszerűsítenünk kell anélkül, hogv kért felelős irányítók nem szerették. Sót. , . • ha akadozott a tervek teljesítése, rendsze- SZ10a,maznánk 6(1(110 KVak0rlat0t A rint a múbelybeliek kaptak ki érte. S lám. bérszínvonal révén anyagilag fel tudtuk most másképpen fogalmaznak: többes emelni a legszélesebb dolgozórétegeket, s szám első személyben. Ez azt is jelenti. a s7üsrd bizalom és megértő közhanhogy nem hárítjuk egymásra a felelőssé- . . .... táDiáikozik Most már get. Nincs többé tévedhetetlen miniszté- ffulat ls eDDO' taplalK0Z,k Most mar azon rium egyfelől, és értetlen, hanyag válla- ban rohamosan fogy a régi értelemben vett lati közösség másfelől. S fordítva: a dilet- szegények száma. Lehetséges — mondotta táns, hanyag helyi vezetés sem mutogat- az idézett gazdaságpolitikus —. hogy föl hat fölfelé, hogy elterelje magáról a fi- kell adnunk azt a korábbi törekvést, hogy gyeimet. Ha valóban sok-sok javaslat mér- például egy 15 tagú szocialista brigádot 10 legelése után ténylegesen együtt döntünk évig is együtt tartsunk. Elképzelhető, hogy fontos gazdasági, gazdálkodási kérdések- néhány tessék-lássék dolgozó egyenlőségben. akkor illik beismernünk külön-külön pártit eltanácsolnak a kollektívából, hogy és együttesen is az esetleges tévedéseket, a rendelkezésre álló pénzt kinek-kinek a Egy rzonban rendkívül fontos: azt a hibát, munkája szerint lehessen elosztani. amit már egyszer fölfedeztünk, elismertünk és nyilvánosságra hoztunk, többé ne kövessük el. mert azzal rettenetesen rontjuk a közhangulatot. Aki dolgozik, tévedhet — ezt minden épkézláb ember tudja. De többször tévedni ugyanabban a dologban — ezt nehezen érti és bocsátja meg a kommunista erkölcs legfőbb hordozója, a I lyen és hasonló meditációknak lehetünk tanúi manapság egy-egy értekezleten, taggyűlésén, termelési tanácskozáson. Az előadók nem nyomják a megmásíthatatlan szöveget, hanem érvelnek, gondolatokát igyekeznek ébreszteni. Az egybegyűltek pedig nem ásítoznak, hanem iparkodnak hozzátenni valami figyeminden nehézséget vállaló, de mégiscsak lemreméltöt az elhangzottakhoz. Igen, mert véges türelmű nép. közös gondjainkat akarjuk megvitatni cs Sokaknak föltűnt. hogy mostanában enyhíte;l1' nincsenek örök időkre szóló igazságaink. F. Nagy István Gépgyártási tanácskozás Á köszörüléstechnológia fejlesztéséről A gépipar általanos fejlő- nak kérdései kerülnek nupidésének egyik feltétele a kor- rendre, összesen 40 előadás szerű anyagmegmunkálás, a keretében, köszörűszerszámok minősége. Gábor András koho rialislu integrációban rejlő ehetőségeket, ezeket az eszközöket ugyanis a tagországuk nagyobb arányban szeEzekről az eszközökről és a gépipari miniszterhelyettes- "zhetnek be egymástól. Siteclinolögiákról kezdődött hét- bevezető előadásában a kö együttműködés már ki főn háromnapos tanácskozás szörülestechnológia fejlesztő- Ls alakult magyar és szovjet a Technika Házában 14 or- sériek irányairól beszélt. s iáltálatok között, amelynek szág. szakembereinek részvé- egyebek között rámutatott: e ceretébert a szovjet fél egyetelével. A konferencián, ame- téren egyik legfontosabb ten- bek mellett szuperkemény lyet a Szilikátipari Tudomá- nivaló, hogy áz igen drága henger köszörúköveket ad, nyos Egyesület szervezett, a kösxörülőanyágok beszerzésé- magyar partnere pedig síkköszörűgépek fejlesztésének nél a jövőben az eddigieknél köszorúkorongokat küld Cseés a köszörúkövek előállításé- is jobban kihasználjuk a szo- rébe. (MTI) Utak korszerűsítése Döntés született: irányonként három-három sávval szélesítik az Arpad-hidat, 1981 és 1984 között. A fővárosi tanácsnál hétfőn tartott sajtótájékoztatón Stadinger István elnökhelyettes elmondta: az. tlőkészületek javaban tartanak. A sajtótájékoztatón a továbbiakban azt is elmondták. hogy a hatodik ötéves tervidőszakban befejeződik a Szentendrei, a Bécsi és a Vörösvári út átépítése. (MTI)