Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-23 / 248. szám

4 Kedd, 1979. október 23. IIpari szövetkezetekben f aragtra Az orosz és az egyetemes kultúra utolérhetetlen és nevezetes kincse, az Uszpenszkij székesegyház, idén múlt ötszáz éves. A fenségesen szép, öttornyú építmény a moszkvai Kreml kellős közepén tör sudáran a magasba. Kupoláinak aranyboritásáról még a legvigasztalanabb időben is ragyogva verődik vissza a fény. Körülötte minden évszakban turisták tömege tolong. Soha el nem halványuló szépségének látása, akárcsak 500 éve. most is jólesik a szemnek. A templomot Aristoteles Floravantt bolognai építész tervei alapján orosz mesteremberek építették. Floravantl III. Iván nagyfejedelem meghívására érkezett Moszkvába. Az ural. kodó kívánsága az volt, hogy az olasz építész a XII. században épült vLagyimiri Uszpenszkij székesegyház mintájára építse fel a Kremlben az új templomot Fioraéanti teljesítette a nagyfejedelem kérését. Az Uszpenszkij székesegyházban a vlagyimiri építészet számos jellegzetes vonását felhasználta, de bátran élt a reneszánsz építészet újdonságaival is. 1479. augusztus 12-én Gerontij metropolita felszentelte Oroszország legfőbb templomát Attól kezdve ebben a templomban zajlottak Oroszország politikai életének legünnepélyesebb és legfontosabb eseményei, egyebek között itt kenték fel Oroszország uralkodóit, a cárokat, 1589-ben pedig ugyancsak Itt választották meg az első orosz pátriárkát Iov metropolita személyében, ami véglegesen függetlenítette az orcsz pravoszláv egyházat a konstantinápolyi patriarkátustól. A Nagy Októberi Szociat

ista Forradalom után az Jszpenszkij székesegyházat a moszkvai Kreml többi építményéhez hasonlóan közkinccsé nyilvánították. A templomban hallatlanul érdekes múzeum várja a látogatókat. régi festményei és iparművészeti emlékei egyedülálló gyűjteményt alkotnak. Különösen mély benyomást keltenek a szemlélőben az 1481-ből származó falfestmények, ám legalább ennyire érdekes az a kétszázötven jelenetből és több mint kétezer alakból álló festmény, amely 1643-ban készült el. Az Uszpenszkij székesegyház falfestményeire Jellemzőek a világos, kontraszttkus színek; a ruhák díszítésére és a háttér bearanyozására egyáltalán nem sajnálták az aranvat. Egyedül a háttér kiképzésére összesen 210 ezer ív aranyfóliát használtak fel. Ikongyűjteménye. amely jórészt ritka, egyedi példányokból áll, Ugyancsak messze földön híres. Közülük is az egyik legrégebbi, a XII. századból származó Szent György-lkon. Elegáns, finom vonalvezetésével, puha és ragyogó színeinek lágyságával, harmonikus megkomponál tságával kiemelkedik közülük az „Apokalipszis" című ikon. Ezenkívül találhatók itt ritka könyvek, itt őrzik az orosz metropoLiták és pátriárkák fennmaradt ünnepi ornátusait is, valamint rengeteg értékes egyházi kegyszert. Különösen jeles iparművészeti emléknek számít Rettegett Iván trónszéke, amelyet finom faragás díszít. Istentisztelet ideién ezen a trónon foglaltak helyet a cárok. A forradalom után a polgárháborús idők nagy nehézségei és a gazdasági csőd ellenére is, Lenin utasitására már 1918-ban elkezdődött a Kreml restaurálása, amelynek eredményeként ismét napvilágra kerültek a régi orosz festők alkotásai. A restaurálás a rákövetkező években sem szakadt félbe. Vlagyimir Fjodorovnak, a Kreml-múzeumok főépítészének vezetésével ma is komoly építészeti-régészeti feltáró munka folyik. — Az Uszpenszkij székesegyház alatt végzett kutatómunkánk során bebizonyosodott, hogy korábban a Kremlben már három templom is állott ezen a helyen — mondja Vlagyimir Fjodorov. — Az Uszpenszkij székesegyházat körülvevő kultúrréteg nagy tudományos értéket képvisel, ezért most komoly problémát jelent számunkra a korábbi épületmaradványok konzerválása. — Hasonló problémát Jelent a föld feletti rész megőrzése is. A helyzet ugyanis az, hogy Aristoteles Fioravantl annak idején cölöp alapokra helyezte az építményt, a cölöpök pedig a 18. század elejére elkorhadtak, és az épület erősen rongálódni kezdett. Éppen ezért a templom megmentése érdekében az épületet különleges fémvázzal „összefogták" és megerősítették a kőfalakat. . — Most azonban a fémváz különleges megerősítésre szorult. Az épület hordszerkezeteinek épségét biztosítandó, a falakat rendkívül nagy szakító szilárdságú acélkötelekkel rögzítették. Az elkorhadt tölgyfacölöpök helyén támadt üregeket pedig nagy nyomáson cementtel töltötték fel. — A legutóbbi helyreállítási munkálatok során igyekeztünk minél többet megmenteni abból, ami a múlt emlékeiből fennmaradt. És csak egészen kivételes esetekben, amikor a fehér kőből emelt fal vagy a téglaboltozat károsodása túlságosan nagy volt, amikor már semmi lehetőség nem nyílt arra, hogy az eredetit megmentsük, csak akkor cseréltük ki a kőtömböket, és a téglákat. Különleges vegyi bevonatokat is alkalmaztunk. amelyek védik a falakat a légköri hatásokkal szemben, és megakadályozzák az anyag poriadását és pusztulását. A helyreállítás jelenleg főként a templom belsejében folytatódik. Az ikonokat megtisztítják a rájuk rakódott szennyeződésektől. a központi ikonosztázt lemossák. Hamarosan még teljesebb és tisztább formában tárul a nézők szeme elé az óorosz kultúra egyik legszebb emléke. Vagyim Szmlrjagin (APN) Gondoskodás a dolgozókról Eszperantó gyermekszínház A burgaszl Adriana Budevszka Színházban két éve működik gyermekszinházstúdló. A Járási úttörőház színjátszó köréből alakult gyermekegyüttes szombatonként tartja előadásait. A színház vezetői nagy figyelemmel kisérik az ifjú művészek" próbálkozásait. Előadásokat tartanak számukra, megtanítják őket a szakma fortélyaira, megismertetik az ifjú színjátszókat a színháztörténettel, a maszk- és díszletmesteri és a rendezői feladatokkaL A gyermekszfnház-stúdió tagjai az Ő6zi idényben meglepetéssel is szolgálnak. Mivel a gyermekek eszperantóul is tanulnak már egy ideje, megszületett az a gondolat, hogy ezt a stúdiót eszperantó gyermekszínházzá alakítják. A világ első eszperantó színháza az őszi évadban kezdi meg működését. Az eszperantó nyelvű előadásokon kívül természetesen folytatják a bolgár nyelvű előadásokat is szombatonként. Jelenleg 40 tíz-tizenöt éves gyermek a stúdió tagja. A dolgozókról való gondoskodás fogalmába sok minden beletartozik. Még az is, ha egy üzemben gépesítik a rakodást. Ezáltal egyrészt javul a munka minősége, nő a termelékenység, másrészt könnyebbé válik az ott dolgozók munkája. Minden gyárban, üzemben meg kell teremteni a kulturált munkavégzés feltételeit — a lehetőségekhez képest. Ezt hangsúlyozni kell, mert még bőven akad olyan cég, melynek dolgozói régi, elavult épületekben végzik a munkájukat. Itt nem várható el, hogy máról holnapra tiszta, korszerű üzemet varázsoljanak a régiből. Az viszont jogos kívánság, hogy biztosítsák a dolgozóknak a legelemibb szociális juttatásokat. (Kulturált munkásszállítás, meleg ebéd, tisztálkodási lehetőség, orvosi ellátás stb.) Az elmúlt tervidőszak végén a megye ipart szövetkezeteinek 30 százalékában még a minimális igényeket kielégítő szociális létesítmények sem voltak meg. 1970- és 1975 között mintegy 10 millió forintot fordítottak új szociális épületek építésére és a régiek felújítására. Ennek a költségnek a megoszlása azonban rendkívül egyenetlen volt. Zömmel azokban a szövetkezetekben törekedtek a szociális ellátás javítására, ahol már régebben ls fontosnak tartották a dolgozókról való gondoskodást. Számos gazdasági vezető azonban nem tartotta „kifizetődőnek" ezt a fajta beruházást. A szemléletváltozást Is tükrözi, hogy a szociális juttatások növelésére, az V. ötéves tervidőszakra több mint 21 millió forint felhasználását tervezték a megye 48 ipari szövetkezetében. Áz elmúlt négy év alatt a hiányosságok megszüntetésére törekedtek. Ezért főként öltözők, fürdők és ebédlők épültek. Ezeknek a helyiségeknek az építése nem volt zökkenőmentes. Sok helyen zsúfoltak az üzemek, gondot okoz a bűvltésük. A Műszaki Kerámiaipari Szövetkezetben például rozzant udvari helyiségekből voltak kénytelenek kialakítani öltözőt és fürdőt. A Szinkron Vegyesipari Szövetkezet pusztamérgesi üzemében felszedték az elkorhadt hajópadlót, helyére beton került. Gumiszőnyeget terítenek a gépek környékére, ahol a dolgozók munkájukat végzik. A Szegedi Építőipari Szövetkezetben a munkásszállítást tették kulturálttá. Jó fél éve, hogy dolgozóik kizárólag autóbuszon utaznak. A szövetkezetekben javult az orvosi ellátás is. Ma már mindenütt van, bizonyos napokon és időpontban üzemorvosi rendelés. Igaz, sok helyen nincs lehetőség rendelő kialakítására. Az új üzemházak viszont úgy épülnek, hogy azokban orvosi szoba ls van. Mint a KISZÖV-nél elmondták, nincs már olyan ipari szövetkezet a megyében, ahol híján lennének a minimális igényeket kielégítő szociális épületnek, de van még bőven tennivaló. Sok még az olyan szövetkezet, ahol egyelőre a szociális juttatásoknak csak a minimumát tudják biztosítani. Pedig aki jövendő munkahelyén kopogtat, arra is kíváncsi, hogyan gondoskodnak az ott dolgozókról. A gépész nem Eudas... Már hogyan is lenne, hiszen ő gépész, egészen pontosan mozigépész. S ezt jó is tudni róla, mert már az sem vezet jóra, ha ezt egy szakmán kívülálló — például, egy újságíró — figyelmen kívül hagyja, s föltételezi, hogy autonóm társszerzője lehet egy filmnek. Valahogyan igy jártam, amikor Metamorfózis címmel azt kifogásoltam, hogy Jancsó Miklós egyszer már szélesvásznúként látott filmje most valamiféle gépészi, azaz társszerzői önkényesség eredményekéit normál filmmé változott a Vörös Csillag moziban. Aztán kiderült, a gépész nem hibás. Nem, ő nem önjelölt, hanem hivatalból kinevezett társszerző! Mondanom sem kell, elszégyelltem magam, amikor járatlanságomra fény derült, s ludasnak hittem a mozigépészt. Mentségemül legföljebb az szolgálhat, hogy maga a filmforgalmazás is, amely pedig hivatalból ismeri saját szakmáját, megfeledkezik arról, hogy a gépész az gépész, s nem ludas vagy társszerző. Mert mi történt? Minden filmhez jár egy vetítési utasítás, amely előírja a gépésznek, hogyan is kell vetíteni az adott filmet. Az Allegro barbarót utasítása szerint, lehet takarásos és normál változatta] is vetíteni. A gépész, a mozi személyzete dönti tehát el, hogy melyik módszert választja. És hogy mi a kettő között a különbség? A norOktatás és technika Még a legtapasztaltabb pedagógus sem képes egy óra alatt levizsgáztatni 75 diákot — a jereváni állami egyetemen idén felszerelt berendezés viszont néhány percre rövidíti ezt az időt. "A központi irányítópultból és a padokon elhelyezett kapcsolótáblákból álló berendezés segítségével a diákok egyszerre felelnek n feltett kérdésre, válaszalkat és az osztályzatokat pedig telexgép rögzíti. Az idén már csaknem minden örmény felsőoktatási intézményben alkalmazzák az oktatást segitő és meggyorsító korszerű berendezéseket. A köztársaság főiskoláin és egyetemein oktató- és vizsgáztató gépieket, automatizált előadótermeket, modem nyelvi laboratóriumokat, stúdiókat szereltek fel, s hamarosan a televízió ls bekapcsolódik az oktatásba: a jereváni műszaki főiskolán befejezéshez közeledik a tévéstúdió építése. HÁZASSÁG Juhász József és Gyémánt Zita, Király Lajos és Horváth-Czukor Erzsébet Margit, Vojnlcs-Rogies Sándor és Szűcs Jusztina. Hévész Sándor és Szili Ilona, Harmatos György és Bacsó Alice Gyöngyike. Várszegi János Zoltán és Hoffman Mária, Kucsora László és Ballz Julianna, Sarnyat János és Bozsoki Jolán, Szlgethy Kálmán László és l'app Ágnes. Haddadl MohammedTahar és dr. Móricz Mária Judit, Pap Kálmán és Gáspár Anikó, Pördi .Tózsef és Papp Erzsébet, Akim László és Szalontat Edit, Filep Zoltán és Kabo! Mária Erzsébet, Farkas László Péter és Balog Katalin Mária házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Tari Józsefnek és Tanács Irénnek Katalin. Péter-Szabó Istvánnak és Tanács Juliannának Krisztina, Bugyi Tamásnak es Ottlik Máriának Mariann. Sztl Imrének és Varga Juliannának Ágnes, Kondász Mihálynak és Tarjdari Teréziának Zsolt Mihály. Farkas Antal Mihálynak és Petrovics Gyöngyinek Antal Imre, Csiszár Józsefnek és Fodor Rozáliának Tamás József, Gulyás Jenónok és Bogán Hona Máriának Adrién. Kúszó Ferencnek és Kopasz Etelka Erzsébetnek korenc. Bereczki József Jánosnak és Patkós Erzsébet Violettának Violetta Erzsébet, Szabó Lajosnak és Molnár Máriának Marianna. Kláiyik Tibornak és Sánta Erikának Tibor Attila. Födi Lajosnak és Széli Máriának László, Lnjkó István Jánosnak és Nagy Irénnek István Sándor, Rárz Iván Bélának és Bórcsök Mária Etelkának Viktor Béla, Szlovák Lászlónak és Molnár Edit Magdolnának Gábor, Németh Józsefnek és Lőrincz. Irénnek Ágnes, Márton Jánosnsk és Tóth Katalin Máriának János, pap'M Lászlónak és Virág Irénnek Krisztián József, Seres Péter Pálnak és TeCsaládi események mesvárl Erzsébetnek Péter, Rutai istvannnk és Nagy Ilonának István, Födi Ferencnek és Tóth Arankának Eszier, Kiszner Vincének és Czinkóozi Juliannának Csaba András. Kokoval Lászlónak és Trungel Máriának László János, Magyar Józsefnek és Varga Annának Zoltán. Sutka Lászlónak és Papdi Anna Margitnak Margit. Lévai Bélának és Nagy Piroskának Anikó. Albert Tamás Istvánnak és papp Katalinnak Farkas, dr. Balázsi Pétomck és Horváth Katalinnak Péter, Lehöcz Istvánnak és pór Gabriellának Gábor Attila, Horváth Jánosnak és Palotás Zsuzsannának Katalin. Schindler Károlynak és Pekker Juliannának Mihály Lajos, Keresztes Istvánnak es Mihnleezki Magdolnának Timea nevű gyermekük született 1IALALOZAS Nagy József, Dobó Imre Balázs, Bekesi Miklós. Fodor Andrásné Böjti Erzsebet, Tóth István, Guba Mária, Csaby Sándorné Szőke Etelka, Komócsin Erzsébet, Süli Jánosné Mózes Anna. Hegedűs Antalne Bárkányi Mária. Szabó Jánosné Kocsis Anna, Pecznyik József. Daka József, Kátai Jánosné Komlósi Róza. Répás Szilveszter. Zomborl Józsefn-é Oltványi Julianna. Horváth Józsefné Antal Margit, Ouláesy Zoltánná Szendrey noná Erzsébet, dr. Tiboldi BélAné Vadász Hona. Koszó Jánosné Széesl Ilorta. Vig Tamás, Vincze Páüté Badnar Etelka. Jenéi András. Farkas Simonné Lengyel Etelka. Kozma Pélcrné Nagy Erzsébet. Farkas József. Kis Flórián, Nagy Szilveszter. Vass Sándor. Kopasz Ilona, Lukács István, Gojdár Bálint, Bán Józselne Paksicza Irén. Komáromy Lászlórté Nagy Julianna. Molnár Ferenc. Varga János, Lengyel Jánosné Papp Zsuzsanna, Dura Jánosné Fazekas Julianna. Csorba Imréné Lukács Mária, Prágai Ferenc, Oondi Józsefné Király Veronika, Papp Györgyné Katona Rozália. Pusztai Mihulyné Kiszely Mária. Makra Béla. Fekete Antal, Rajezi Tibor. Bányay Béla. Héber Emil, Gombos Ilona, Laczi Ferencné Rác/. Klára, BezdáVi Kálmán. Kovács Jnnosné Varga Erzsébet, Börcsök Arprtdné Csendes Ilona, Minkó lstvánnc Sípos Irén, viradl Gyula György, Farkas Sándorné Kocsis Mária. Talas Karoly, 'Borbán Oktáviánné Nagy Rozália. Kazi János. Zsemberi Jánosné Balogh Julianna, Barsics Antalné Kolb Anna, Sós Ferencné Kálmán Franciska. Dudás Mária Katalin. Németh István. Izsók Honn Bakacsl Mlhal.v, Tasner Lajosné Nagy Karolina. Temesvári Ferencné Bába Hona. Btljtó Ottóné Csala Gizella, Molnár Dezsoné Kovács Veronika. Kancsár Sándorné Tódor Eva, Simon József. Putóczki József Jenő, Kovács Elemér, Lakatos Gyuláné Zsiga Erzsébet, Frauez Hermina, Bangó Imre. Godó Béla Imre, Vincze György, Nagy Pál. Mészáros Károlv, Kozák Jánosné Nagy Margit. Szűcs Péter. Szentpéteri Sámuelné Daru Viktória, Török Mihályné Györfy Erzsébet, Teleld Jánosné Molnár Julianna. Ampovita Béláné Oláh Erzsébet, Csotó-Nogy János, Gáspár Zoltánná Farkas Mária. Geisze'r János, Trója Györgyné Kolonies Rozália, Erdélyi János, Miletin Emil meghalt. mái váltogat képének arányai: 1:1,37, a takarásosé pedig: 1:1,85. Vagyis ha egy három méter magas mozivásznat képzelünk el, a kép szélessége az egyik esetben 4,11 méter, a másikban pedig 5,55 méter. Azaz a két módszer között a kép szélességében több mint 1,4 méter a különbség. Aki valaha ls foglalkozott vizuális művészetekkel, az jól tudja, hogy a kétféle arány között milyen óriási különbségek > lehetnek. Hogy a választástól függően átalakulhatnak a képek belső arányai, más-más hangsúlyos viszonyrendszerek alakulhatnak ki, s összességükben más hangulatot, karaktert kaphatnak a képek, s végül maga a film is. Igaz, mindezt egy kalandfilm esetében talán lényegtelen. Ám ha egyes filmekéV'telfogadunk — s el keli fogadnunk! — önálló, autonóm műalkotásként, mint például Jancsó Miklós filmjeit, akkor az ilyen, hivatalosan megadott választási lehetőség az előadásban legalább olyan abszurditás, mint ha az őszi tárlaton a kiállítás rendezője a helyhez szabná méretre a kész festményeket. Lehet, egyes filmek esetében bevett módszer a MO•KÉP-nél a szabad választás lehetősége az előadás módját illetően. Ám azt mindenképpen meg kellene fontolni, hogy milyen filmeknél alkalmazzák, mivel így az a furcsa eset fordulhat elő, hogy az ország kétféle műalkotással találkozik. Hiszen gépésze válogatja, hogyan dönt, s befolyásolják bár döntését praktikus szempontok, vagy mégoly jóindulat, az óhatatlanul kétséges végeredményre vezet. Hiszen a gépész gépész. Jó lenne, ha nem kényszeritenék társszerzőségre, hogy aztán u néző ne hihesse róla, hogy ludas... • Sz. I. Ritka zsákmány A távol-keleti tengerkutató intéz.et munkatársai a Nagy Péter-öbölben tengeri kígyót fogtak. Ez az északi v'zeken nagy ritkaságnak számít. A tengeri kígyó hosz?za 102 centiméter, törzsének átmérője közel 5 centiméter. Méreteiből ítélve fiatal példány: a felnőttten-' geri kígyók hossza gyakran eléri a 2 métert. A tudósok feltételezése szerint a váratlan „látogató" a távol-keleti tengerek felmelegedése következtében jutott el ilyen távoli területre. A tengeri kígyót a távol-keleti tengeri természetvédelmi múzeumban helyezték el.