Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-19 / 245. szám

AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ' d ! pf f.Q VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 69. évfolyam 245. szám 1979. október 19., péntek Ára: 1,20 lorint Kádár János fogadta Andrej Kirilenkót Kádár János fogadta Andrej Kirilenkót, aki szerda óta tartózkodik hazánkban. (Telefotó—MTI-fotó — Tóth István felvétele — KS) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a KB székházában csütörtök délelőtt fogadta Andrej Kirilenkót, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát A szívélyes, elvtársi légkörben, s a testvéri barátság és a teljes egyetértés szellemében lezajlott találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást az MSZMP és az SZKP időszerű feladatairól, a szocialista és a kommunista építésben elért eredményekről és tapasztalatokról. Áttekintették a nemzetközi élet fejleményeit s a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseit. Külön hangsúlyozták Leonyid Iljics Brezsnyev által Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság 30. évfordulójának ünnepségein tett kezdeményezések jelentőségét, s azok pozitív hatását a nemzetközi enyhülés, a béke és .a népek biztonsága ügyére. Megállapították: mindkét fél számára eredményesen és gyümölcsözően fejlödnek az MSZMP és az SZKP, a magyar és a szovjet nép kapcsolatai. Kifejezték eltökéltségüket, hogy a megbonthatatlan magyar —szovjet barátságot és együttműködést a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében továbbfejlesztik. A találkozón részt vett Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a KB titkára. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) Budapest Magyar—szovjet barátsági gyűlés Hémeth Károly és Andrej Kirilenko mondott beszédet Tegnap, csütörtökön délután magyar—szovjet baralsagi gyüicst tartottak az Ikarus gyár művelődési házában. A magyar és a szovjet zászlókkal díszített teremben — ahol feliratok éltették a két nép közötti megbonthatatlan barátságot — az Ikarus gyáriak kollektívája és a fővárosi dolgozók képviseletében meghívott vendégek hosszan tartó tapssal köszöntötték a hazánkban tartózkodó szovjet vendégeket, az elnökségben helyet foglalt Andrej Kirilenkót, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagiát. a Központi Bizottság titkárát, Valentyin Makejevet, az SZKP KB tagját a moszkvai városi pártbizottság másodtitkárát, Jevgenyij Razumovot, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagját, a KB pártszervezési osztályának helyettes vezetőjét, valamint Vlagyimir Pavlovot, az SZKP KB tagját a Szovjetunió magyarországi nagykövetét. Az elnökségben foglalt helyet Németh Károly, a Magvar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Mches Lajos, a KB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Somogyi Sándor, a KB tagja, a budapesti pártbizottság titkára, Berecz János, az MSZMP KB osztályvezetője. Ott voltak a budapesti párt-, állami és társadalmi szervek képviselői, a XVI. kerület, továbbá az Ikarus gyár vezetői és a termelésben élen járó dolgozók képviselői. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után Méhes Lajos megnyitotta a gyűlést, majd Németh Károly lépett a mikrofonhoz. A Központi Bizottság titkára nagy tapssal fogadott beszéde után Andrej Kirilenko mondott beszédet. (Németh Károly és Andrej Kirilenko beszédét lapunk 2. oldalán ismertetjük.) Az SZKP KB titkára beszéde után átnyújtotta a szovjet képzőművészek Vlagyimir Iljics Lenint ábrázoló alkotását, amelyért a gyár kollektívájának nevében Toldi József vezérigazgató mondott köszönetet. A többi között hangsúlyozta: a gyár fonos feladatának tekinti. hogy pontosan teljesítse szerződéses kötelezettségeit. s ezzel is hozzájáruljon a Szovjetunió közlekedése fejlesztéséhez. A gyűlés Méhes Lajos zárszavával, s az Internacionáléval fejeződött be. Ölést tartott a Szeged városi tanács Szeged megyei város tanácsa tegnap, csütörtökön délelőtt tartotta meg idei őszi ülését, igen gazdag napirenddel. A testület tagjait és a meghívottakat a tanácsülést levezető elnökhelyettes. Prágai Tibor köszöntötte. Részt vett a testület munkájában és az elnökségben foglalt helyet dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, szegedi országgyűlési képviselő, dr. Perlési László, a Csongrád megyei tanács elnöke. Török József, a városi pártbizottság első titkára és dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára. A tanács a következő elfogadott napirend szerint folytatta munkáját: A középtávú lakásépítési és kapcsolódó létesíimények tervének időarányos teljesítése. dr. Tóth Lászlónak, a tervosztály vezetőjének előterjesztésében; A szegedi értelmiség részvétele a várospolitikában. Bányainé dr. Birkás Mária tanácselnök-helyettes előadásában: A városgondnokság tevékenysége. Serege János, a városgondnokság vezetőiének beszámolója: Táiékoztató a Szegedi ÉLIKER munkájáról, dr. Kuti Árvád igazgatótól; Előterjesztések. bejelentések, interpellációk. Utóbbiak között tárgyalta a tanács a szeszesital-fogyasztás korlátozásáról szóló rendelettervezetet. A napirenden levő témák vitájában felszóialt Molnár József körzeti pártszervezeti titkár, dr. Dohai Dezső. Szökefalvy-Nagy Béla. a Szegedi Akadémiai Bízottság elnöke. Sípos Mihály, a DÉLÉP vezérigazgatója. Tóth Pördi Jánosné. Béri Ferenc, dr. Dobóczky Károlyné. az SEMT'titkára. Lengyel Andris, dr. Horváth Károly, dr. Mészáros Rezsővé, dr. Kedvessy György, dr Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára, dr Diós József. Tóth Béla. dr. Alföldi Lajos. az MTA Szegedi Biológiai Központjának föigazeatóia. Nagy István. Link Mihály, dr Török László (103. vk.). dr. Szilágyi László, a Szegedi Orvostudományi Egyetem docense, dr. Czene Mihály, Kvlcsárné Kiss Piroska, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. Forgó András, Savanya Miklós, Csiszár István, Bors István. Katona Gyula. Csányi János, Farsang Lászlóné dr.. a Csongrád megyei Tanács osztályvezetője, Bárdos Miklós. Gacsó l.ajos, az alsóvárosi körzeti rártszervezet titkára. Interpellált dr. Dobai Dezső, Bors István, Börcsök Istvánná. Az előterjesztéseket és tájékoztató jelentéseket a tanács elfogadta, azokban határozatokai hozott. Mai tudósításunkban az ülés három napirendi témáját ismertetjük. Az értelmiség helyzetéről szóló téma körül kialakult élénk és gazdag vita ismertetésére később összefoglaló cikkben viszsza térünk. Teljesíthető a lakásépítési program A lakásépítés hosszú évek ota alaptélelo Szegeden is a városfejlesztésnek, a várospolitikának, hiszen alapvető társadalmi szükségleteket elégít ki. A jelenlegi ötéves terv is ebben a jegyben alakult ki. a városi tanács ugyanis úgy rendelkezett, hogy nemcsak az építendő lakások számát határozta meg. hanem egyenletes ütemű lakásátadást követelt és különleges figyelmet kért a munkáslakás-építés iránt. A tervezéskor ezt az elvárást tiszteletben tartva, a fejlesztési források közel 74 százalékát — összegszerűen 4 milliárd 692 millió forintot — a célcsoportos és egyéb állami lakásépítésre. a telepszerű társaslakások építési feltételeinek biztosítására és a kapcsolódó építmények megvalósítására irányozták elő. öszszesen 12 ezer darab lakás megépítését állították a programba, beleszámítva természetesen valamennyi lakásépítési formát. Ezzel együtt 80 általános iskolai tanterem, 750 óvodai és 460 bölcsődei hely. 6 ezer négyzetméter kereskedelmi. közel 3300 szolgáltató és 1580 négyzetméter egyéb közösségi létesítmény, orvosi rendelő, gyógyszertár építését tervezték még meg. A tanács most áttekintette, arányos-e a teljesítés és megvannak-e a garanciái annak, hogy a tervidőszak végén az elszámolás kielégítő legyen. A mérleg szerint az első három év reményen felül sikerült — több mint 100 millió volt a teljesítési előny. A végelszámolás kilátásai azonban már nem ilyen egyértelműek, minthogy közben mérséklődtek a fejlesztési lehetőségek, közöttük az állami támogatás. A lakásépítésre fordítható fejlesztési lehetőség az eredetihez képest 120 millió forinttal soványabb. de ez nem veszélyezteti a tervezett lakásszámot, csupán annak szerkezeti arányait módosítja, olyformán, hogy valamelyest Csökken az állami forrásból építhető lakások száma, ami viszont pótolható a magánerős építésekkel. Az első három esztendőben jélentős túlteljesítés született az iskola- .óvoda- és bölcsődeépítésben is, így a gyermekintézményekben 1980-ra 2—2 iskola, óvoda és bölcsőde marad. Valamennyi lakótelepen épült fiókkönyvtár, az öregek számára két napközi otthon készült el. terven felül épült meg az Északi városrész orvosi rendelője felnőttek és gyermekek részére, de adósak maradunk a felsővárosi orvosi rendelővel és gyógyszertárral. A fejlesztési célkitűzések arányos megvalósításában igen nagy szerepe volt annak az együttműködési megállapodásnak. amelyet a városi tanács a tervezőkkel és a kivitelezőkkel kötött 1977ben. továbbá annak az operatív bizottságnak, amelyet az MSZMP városi bizottsága hívó t életre a lakásberuházások koordinálására és ellenöiv.ésére. Ügv foglalta össze a tanács az eredményeket, az eltelt évek tapasztalatait, hogy az alapvető célkitűzések továbbra is fenntarthatók és reálisak. ha ésszerű átcsoportosításokat. korrekciókat menet közben el is kellett végezni. Ez a rugalmas gazdálkodás és szervezés jó bizonyítványa. Ebbe az ötéves tervbe nem várt egyéb nehézségek is belejátszottak. A kijelölt lakásépítési területeken ugyanis — elsősorban az Északi városrészben és Rókuson — a talajvíz igen agresszív. ami megemeli a költségeket, mind a lakásépítéseknél, mind a közműépítésnél. A táv- és tömbfűtés pluszköltsége például 110 millió, a tereprendezés többlete pedig 86 millió. Az alapépítményi kapcsolódó létesítményeknél 190. a felépítményeknél pedig 114 millió a nem tervezett kiadás-, többlet. Erre pénz nincsen, így nem marad egyéb megoldás. mint a lakótelepek fel-, szereltségén visszaspórolni összegeket. Olyan létesítmények maradhatnak vissza a következő ötéves tervre, amelyek a lakások üzemeltetését, közvetlenül nem befolyásolják. A lakásépítési program azzal a szerkezeti változással teljesíthető, hogy a tervezett 1500 darab telepszerű társaslakás helyett 2344-et, az 1020 MESZÖV-lakás helyett pedig 1071 et kell megépíteni. Jelentős túlteljesítes várható a hagyományos családüiáz-epit és ben is. bár ehhez nincs elegendő közművesített terület. Jó szolgálatot tett, ez ügyben a tanács és az OTP megállapodása. miszerint. .300 telek előközmüvesitését vállalta és szervezte meg a takarékpénztár Kiskundorozsmán, s értékesítésüket még az idén megkezdi. Külön fejezet a lakásépítésben a munkáslakás-akciö, amelynek fejlesztésére párthatározat is ösztönöz. A vállalatok kedvezményesebb kölcsönfeltételeket. dolgoztak, ki. így az ötéves tervben már 1300 szegedi munkásiák ás megépítése szerepel. Az idei -várható teljesítéssel együtt 1250 darab lesz'készen — így a továbbiakban jelentős túlteljesítésre lesz mod. Fontos eleme a mostani ötéves terv lakásprogramjának, hogy a mennyiségi felgyorsulással párhuzamosan a lakások minőségi összetétele is javult. A lakások többsége két- vagy több szobásra épült; az épitésszervezés p»dig meghozta azt az előnyt, hogy korszerűbb lakóterületek alakulnak ki, a városszerkezet javára A városreUonstrukció eredményeként a város körtöltésen belüli területei az ezredfordulóig átépülnek. Nem halad, sa.ihos, hasonló ütemben a városközpont megújulása, ahol elsősorban hagyományos építési technológiára lenne szükség. A tapasztalatok alapián a tanács távolabbi fejlesztési kérdésekben is állást foglalt, amikor jóváhagyta azt az elvet, hogy- a hatodik ötéves tervben a lakások alapterületének növelésére gondot kell fordítani, s még inkább meg kel] valósítani azt a célt, hogy a lakásokkal egy időben épüljenek meg az ellátást biztosító intézmények és ke reskedelmi objektumok. A városfejlesztési és műszaki bizottság — a téma előzetes bizottsági vitájában — azt is ajánlotta, hogy a hatodik ötéves tervben. Rókus varr&rész, első iitemenek elkészülte Után. az. új híd környékének rendezése kerüljön napirendre. Ezt egyrészt városcuztétikai megfontolások sürgetik, másrészt az. a helyzet, hogy a híd- építéséllé? biztosított, felvonulási terület mar az építők rendelkezesere ali. A téma végső summája az, hogy a tervezett 13 ezernyi lakás megépítésének reális lehetősébe, továbbra is megvan Szegeden ebben az ötéves tervben, sót, a népgazdasági egyensúlyban bekövetkezett kedvezőtlen változások ellenére mintegy 6—700 lakas túlteljesítésére is mod lehet. A kapcsolódo lélesitmenyeknél lesz adósságtétel, de a gyermekintézmények kivételezett figyelmet élveznek. E cél érdekében a tanács megfelelő határozatokat hozott. Á Szegedi értelmiség és a várospolitika Napjaink gazdasági, társadalmi feladatainak megoldásában, a fejlett szocializmus építésének hazai programja megvalósításában fontos és egyre növekvő szerep jut az értelmiségnek — ez a kiinduló gondolat A szegedi értelmiség részvétele a várospolitikában című és témakörű tanácsi elemzesnek. Szeged társadalmi szerkezetében is megfigyelhetjük fi réteg gyarapodását. 1960-ban az aktív keresők 13 százaléka volt szellemi dolgozó — . napjainkban 37 százalék; ezen belül az értelmiségiek száma 10 ezer fölé emelkedett. A megye értelmiségének 60 százaléka Szegeden koncentrálódik. A tanács örömmel nyugtázta. hogy az értelmiség — szellemi erőit felajánlva — részt kér a városért végzett munkából, jóllehet nagyobb mértékben kell bevonni a közéletbe, a társadalmi feladatok megoldásába. Az értelmiség különböző csoportjainak helyzetét áttekintve, a tanács így összegezett: — A gazdasági fejlődéssel összhangban a tudomány és a kultúra társadalmi szerepének növekedésével, a technika fejlődésével Szegeden is erőteljesen nőtt az erteimlsc-g száma szerepe, az arány a azonban nem mindenütt követte az igényeket. — E növekvő számú értelmiség eszmeileg szocialista irányban fejlődött; céljaiban azonosul a munkásosztállyal, képviseli törekvéseit, támogatja a párt politikáját, cselekvő részt vállal a fejlett szocializmus programjáDól. — A szegedi értelmiség erősen tagolt, egyes csoportjai között lényeges küIonoséi gek vannak gazdasági helyzetük, erkölcsi megbecsülésük terén. Az elmúlt két évben néhány értelmiségi csoportnál végrehajtott bérin, tézkedések jelentősen íavították a helyzetet a oedagógusok, orvosok, közművelési dolgozók körében. — A legtöbb értelmiségi foglalkozás eleve közéleti töltésű. A város értelmiségének jelentós része vállal társadalmi feladatot, aktív közéleti tevékenységet. A várospolitikai feladatokból r-ányosan veszik ki részüket. Legjobbiaik kiemelkedő szerepet vállalnak a közösségi kötelezettségekből — néha erőn felül is —. máson csak szakmájuknak élnek, egy ré(Folytatás a 3. oldalon.)