Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-02 / 230. szám

2 Kedd, 1979. október 2J A leszerelés időszerű kérdéseiről Leonyid Brezsnyev megbeszélése a Szocialista Internacionálé küldöttségével © Moszkva (MTI) A leszerelés időszerű kér­déseiről folytatott megbeszé­lést Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a Szo­cialista Internacionálé lesze­relési munkacsoportjának küldöttségével, amely Kalevi Sorsa, a Finn Szociáldemok­rata Párt elnöke, a munka­csoport elnöke vezetésével tartózkodik Moszkvában. Brezsnyev rámutatott: a Szovjetunió Kommunista Pártja mindig kulcsfontossá­gú kérdésnek tekintette a leszerelést, amely minden or­szág dolgozói számára létér­dek. Az 1970-es években si­került elérni azt, hogy a fe­szültség jelentős mértékben enyhüljön, sikerül háttérbe szorítani a hidegháború hí­veit. Létrejöttek a fettételek ahhoz, hogy fontos lépéseket tegyenek a fegyverkezési verseny korlátozása felé. — Brezsnyev ezzel kapcsolat­ban szólt a SALT—II szerző­désről és megállapította: a szerződés nemcsak a hadá­szati fegyverzet mennyiségi és minőségi korlátozását je­lenti, hanem lehetőséget te­remt arra is, hogy tovább haladjanak ezen az úton. Az SZKP főtitkára ugyan­akkor felhívta a figyelmet arra, hogy az enyhülés és a leszerelés ellenségei még ko­rántsem tették le a fegyvert. Az SZKP főtitkára szólt azokról az imperialista pro­pagandakísérletekről is, amelyek az állítólagos szov­jet veszélyt igyekeznek fel­használni. Megállapította: ez hazugság és csupán a fegy­verkezési verseny kezdemé­nyezőinek ködösítése, köztük azoké, akik most olyan ter­veket szorgalmaznak, ame­lyek megvalósulása Nyugat­Európát a Szovjetunióra irányzott amerikai fegyve­rek kiinduló pontjává vál­toztatnák. Ezek az erők ve­szélyes játékot folytatnak a tűzzel — mondotta Brezs­nyev —, a Szovjetunió senkit sem fenyeget, senki ellen sem készül támadást indíta­ni — mondotta az SZKP fő­titkára. — A Szovjetunió tartós békére törekszik, s amikor kiépíti védelmét, semmit sem tesz azon felül, ami elengedhetetlenül szük­vséges a saját és a szövetsé­geseinek biztonságához. Leonyid Brezsnyev arra hívott fel, hogy a leszerelés terén a szavakról térjenek át a tettekre. Kalevi Sorsa és Bernt Karlsson, a Szocialista In­ternacionálé főtitkára köszö­netet mondott Leonyid Brezsnyevnek azért, hogy pontosan és világosan kifej­tette a Szovjetunió állás­pontját a leszerelés problé­máiról. ELUTAZOTT GERHARD SCIIÜRER Vasárnap elutazott ha­zánkból Gerhard Schürer miniszterelnök-helyettes, a Német Demokratikus Köz­társaság Állami Tervbizott­ságának elnöke, aki Huszár Istvárt miniszerelnök-he­lyettessel, az Országos Terv­hivatal elnökével a követ­kező ötéves tervidőszak gaz­dasági együttműködési kér­déseiről folytatott tárgyalá­sokat. KARAMANLISZ MOSZKVÁBAN Tegnap, héfőn délben meg­érkezett Moszkvába Konsz­tantin Karamanlisz. A görög miniszterelnököt és kísére­tét a repülőtéren Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, Andrej Gromiko külügymi­niszter. Pjotr Gyemicsev kulturális miniszter, Vlagyi­mir Kiriliin miniszterelnök­helyettes. valamint a szov­jet politikai és társadalmi élet számos képviselője és a diplomáciai testület tag­jai fogadták. DIPLOMÁCIAI KAPCSOLAT A Magyar Népköztársaság és a Nicaraguai Köztársaság kormánya megállapodtak, hogy nagyköveti szinten dip­lomáciai kapcsolatokat lé­tesítenek. BOLGÁR—VIETNAMI TÁRGYALÁSOK Barátsági és együttműkö­dési szerződés, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését szol­gáló négy másik egyezmény aláírásával hétfőn Hanoiban befejeződtek a legmagasabb szintű bolgár—vietnami tár­gyalások. A Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az Államtanács elnöke vezette és szombaton Hanoiba érke­zett bolgár párt- és állami küldöttség a hét végén bo­nyolította le a tárgyalásokat a Le Duan, a VKP KB fő­titkára vezette vietnami tárgyalódelegációval. KAREL POLÁK BUDAPESTEN Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter meghívására hétfőn Budapestre érkezett Karel Polák, a Cseh Szocialista Köztársaság építésügyi mi­nisztere. FRANCIA—NSZK CSÜCS A keleti—nyugati kapcsola­tok alakulása és a leszerelés volt a bonni csúcsszintű francia—nyugatnémet kon­zultáció középpontjában. Giscard d'Estaing francia államfő, aki hétfőn délben érkezett kétnapos látogatásra a nyugatnémet fővárosba, egyórás négyszemközti meg­beszélést tartott Helmut Schmidt kancellárral. VANCE—DOBRXNYIN TANÁCSKOZÁS Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter vasárnap hiva­talában tanácskozott Anato­lij Dobrínyin washingtoni szovjet nagykövettel. A vá­ratlan megbeszélésről, amely ötnegyed óráig tartott, egyik fél sem nyilatkozott. PANAMA ÜNNEPE Október l-e történelmi nap a panamai nép életében: tegnap emelkedtek jogerőre azok a szerződések, amelye­ket a Panamai Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok — évekig -tartó, szívós és gyakran félbesza­kított tárgyalások után — 1977. szeptemberben írt alá Washingtonban az eddig amerikai közigazgatás és katonai ellenőrzés alatt. álló panamai csatarnaövezetről. Az új szerződések — noha kompromisszumokat is tar­talmaznak — a panamai nép teljes nemzeti függetlensé­gért és önrendelkezésért ví­vott harcának sikerét jelen­ük. KIVÉGZÉSEK A malabói rádió rövid közleményben erősítette meg, hogy kivégezték Fran­cisco Macias Nguemát, Egyenlítői Guinea volt elnö­két Végrehajtották a halá­los ítéletet az augusztusban megbuktatott diktátor hat társán is. Szöv et párt­ás koroáiy­kiSittség utazik az NOX-ba © Berlin (ADN) Leonyid Brezsnyev nek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsaga főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­ge elnökének vezetésével ok­tóber 4-én szovjet párt- és kormányküldöttség érkezik hivatalos, baráti látogatásra az NDK-ba, a Német De­mokratikus Köztársaság megalakulásának 30. évfor­dulója alkalmából. A szovjet küldöttséget a Német Szo­cialista Egységpárt Központ' Bizottsága és az NDK Ál­lamtanácsa hívta meg. Sarlós István hazaérkezett latin-amerikai kiíÉtjárél © Budapest (MTI) Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára — aki részt vett és felszólalt a Ja­maicai Népi Nemzeti Párt közelmúltban megtartott or­szágos értekezletén, majd a népfront képviseletében láto­gatást tett Mexikóban, Cos­ta Ricában és Panamában — vasárnap hazaérkezett latin­amerikai körútjáról. jiKiiwn ni • i in i Pula Frigyes megbeszélései © New York (MTI) Púja Frigyes hétfőn láto­gatást tett dr. Kürt Wald­heimnél, az ENSZ főtitkárá­nál. A megbeszélésen a köz­gyűlés napirendjén szereplő kérdéseket tekintették át. A találkozón jelen volt Hollai Imre nagykövet, Magyar­ország állandó ENSZ-képvi­selője. A magyar külügymi­niszter találkozott Kamphay Boupha laoszi megbízott kül­ügyminiszterrel, majd Uppa­dit Pancsarijangkhun thai­i földi külügyminiszterrel. Üdvözlő távirat © Budapest (MTI) A Kínai Népköztársaság megalakulásának 30. évfor­dulója alkalmából Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Hu a Kuo-fenge t, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csának elnökét. * Fong Jü-csiu. a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából tegnap, hétfőn fogadást adott a nagykövetségen. A fogadá­son megjelent Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Házi Vencel külügyminisz­ter-helyettes, Szili Géza ne­hézipari miniszterhelyettes m A nemzetközi Éoiot és az egyetemes humánumot egyaránt sérti az ElSZ-kizgyifés határozata Dr. Antalffy György nyilatkozata © Budapest (MTI) Az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakának a Pol Pot-re­zsim elismerésével kapcsola­tos döntéséről dr. Antalffy György professzor, a Magyar Jogász Szövetség elnöke, a Béke-világtanács emberi jo­gokkal foglalkozó bizottságá­nak tagja nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. A határozat az egész ha­ladó emberiség, a világ ál­lamai többségének felhábo­rodását, egyet nem értését váltotta ki. — Ma már köztudottak azok a tények (Kambodzsa lakosságának csaknem a fe­lét kitevő hárommillió em­ber — köztük gyerekek és öregek — megsemmisítése), amelyeknek már csak az egyetemes humánum alapján is a Pol Pot-rendszer támo­gatásának a megvonását kel­lett volna kiváltaniuk, mint ahogy ténylegesen ki is vál­tották a világ nagyobbik ré­szében. — Az ENSZ közgyűlésének határozata figyelmen kívül hagyja az államok képvise­letére vonatkozó nemzetközi jogi szabályokat is. A nem­zetközi jog ugyanis azt a kormányt ismeri el az állam képviseletére jogosultnak, amelyik a tényleges hatal­mat gyakorolja az ország te­rületén. Az pedig korántsem ismeretlen tény, a Pol Pot­rezsimet támogató államok körében sem. hogy lényegileg Kambodzsa egész területén a Népi Forradalmi Tanács gya­korolja a tényleges hatalmat — Ennek megfelelően a fejlődő országok havannai csúcsértekezletén félre nem érthető módon kifejezésre jutott az államok többségé­nek véleménye: a Pol Pot­rendszer el nem ismerése, el­ítélése. — Mégis, az ENSZ közgyű­lésének a határozathozatalra vonatkozó szabályai lehetővé tették, hogy relatív többség­gel. azaz tulajdonképpen ki­sebbségi döntéssel, a Pol Pot­rendszer képviselői ülhesse­nek az ülésterem Kambodzsa részére fenntartott székein. — Az ENSZ-közgyűlés ha­tározata természetesen nem változtatta és nem is változ­tathatja meg az államok többségének — a népi kor­mány elismerésére irányuló akaratát. Nem változtathatja meg. hiszen közgyűlési hatá­rozattal csupán Kambodzsa és az ENSZ. mint szervezet közötti viszony — minden bizonnyal átmeneti — „ren­dezéséről" van szó. Ez a ha­tározat sem ténylegesen, sem jogilag nem pótolhatja az egyes államok elismerő aktu­sát — A népi kormány támo­gatását kifejező,. egyre na­gyobb számú elismerés min­den bizöhiíyal arra fogja késztetni az ENSZ közgyűlé­sét is. hogy revideálja dön­tését s azok részére biztosít­sa az ENSZ fórumain a rész­vételt. akik nem hárommillió halott „képviselői", hanem az újjáépülő Kambodzsa kül­döttei — fejezte be nyilat­kozatát dr. Antalffy György professzor. •m a magyar—NDK barátsági hét eseménysorozata © Budapest (MTI) Találkozásom az NDK-val címmel meghirdetett fotópá­lyázat eredményének kihir­detésével és a legjobb alko­tásokat felvonultató kiállítás megnyitásával hétfőn a Cse­pel Művek munkásotthoná­ban kezdetét vette a magyar —NDK barátsági hét csepeli eseménysorozata. Az NDK Kulturális és Tá­jékoztató- Központja, a Nép­művelési Intézet és a Ma­gyar Fotóművészek Szövetsé­ge által az NDK megalaku­lásának 30. évfordulója tisz­teletére kiírt pályázatra 269 pályamunka érkezett, ame­lyei: bemutatják a baráti szocialista ország népének életét, szocializmust építő munkáját. Az első három dí­jat Székely Tamásnak, Hor­váth Gyulának, illetve Szvo­boda Istvánnak ítélte a zsű­ri. A beérkezett alkotások­ból nyílt kiállításon 44 pá­lyázó 76 munkáját' október 18-ig tekinthetik meg az ér­deklődők. A barátsági hét rendezvé­nyeinek keretében a követ­kező napokban a csepeliek vetítettképes előadásokon ismerkedhetnek az NDK 30 éves fejlődésével, valamint fővárosával és Potsdammal. Ugyancsak az NDK meg­alakulásának évfordulója al­kalmából nyílt könyvkiállí­tás hétfőn az NDK Kulturá­lis és Tájékoztató Központ­jának Deák téri bemutató­termében. A társadalomtu­dományi irodalom az NDK­ban című tárlaton a baráti szocialista ország hét kiadó­jának mintegy 800 kiadvá­nyát tekinthetik meg az ér­deklődők. Érdekességként kiállították a Kossuth Kiadó új köny­vét, amely Az NDK a szo­cializmus útján címmel — az NDK megalakulásának 30. évfordulója alkalmából je­lent meg a napokban. A kiállítást október 12-ig tekinthetik meg az érdeklő­dők. Sarló Sándor VisisapergeK 18. Eljön az utolsó nap. Nem érzek semmi különös meghatottságot Nem vagyok képes felmérni mindazt, ami elmúlt, ami mögöttem van. amit örökre itthagyok. Holnapszomj tikkaszt. A teg­nap elszállt a ma már untat. Csak előre látok. Lázasan tolulnak belém az elképzelések az ide­gen világról, ahová készülök. Csomagolok. Anyám a tükörből nézi, amit művelek. Ö már összecsomagolta útravalómat: sült csirkét, kol­bászt, főtt tojást, sajtot, kenyeret, hamubasült pogácsát; három napra való eledelt. Ruhanű­met én rakom a bőröndbe. Belekerül a viseltes barna öltönyöm, csámpás félcipőm, öt darab in­gem, alsónadrágom, melyek mind édesanyám ke­ze nyomát viselik, stoppolt zoknijaim, tucatnyi zsebkendőm, két hálóingem, valahány törülkö­zőm, eső rágta kalapom, kifakult nyakkendőm, és mindenféle apróság, borotva, szappan, fogke­fe, fogpaszta, hajszesz, fésű és hajkefe (akkori­ban még ki nem ritkult hajamnak) stb. stb. Fel­öltőm annyira megviselt, hogy nem viszem ma­gammal, nélküle megyek neki a párizsi télnek (bárha enyhe lenne!). Reggel már elbúcsúztam húgaimtól, hidegen és szertartásosan egy-egy csókkal (tíz év korkülönbséggel akkor még meg­lehetősen idegenek voltunk egymáshoz); mind­ketten tanoncok, Piri a kötszövő gyárban. Böske a Takaréktár utcai fodrászatban; mindketten munkásszínjátszók. Böske később festőművész, munkásportréival válik ismertté a mozgalomban, rendőri felügyelet alatt áll, majd politikai de­portáltként, mint egy kutyát lövik agyon a Bécs felé vezető országúton. Sem én. sem anyám nem tudjuk, hogy utoljára látjuk egymást. Habár lehet, hogy anyámban él már egy sejtelem a sors kegyetlen ítélete iránt, de nem mutatja, nem hagyja elérzékenyedni ma­gát. Fejét, szívét magasan tartja, keményen, mint korszakot lezáró kilométerkő. Delet haran­goz a felsővárosi templom. Kettesben ebédelünk, lassan, hallgatagon, szűkösen nyeldeklő torok­kal: húslevest, marhahúst, s kedvencemet, má­kos metéltet. Anyám főzte, egyszerű, mégis úgy tűnik, ünnepi. Az utolsó falatoknál hallom, a ház elé gördül az iderendelt konflis. Felugróm az asztaltól, megragadom anyám gömbölyű kis ke­zét, elhalmozom csókokkal. Aztán az arcát csó­kolom meg jobbról, balról. Felszedem csomag­jaimat, lesietek a lépcsőn, a ház elé. Anyám utá­namjön, megáll a nagy barna kapuban. Nézi. amint elrendeződöm a kocsiban. Egyik kezét nap­ellenzőnek szemöldöke fölé emeli, a másikkal utánam int: — Szervusz. Tibikém, kisfiam! Isten veled! S a könnye kicsordul. Engem a sírás fojtogat. Ez a mélységesen megható hang. felejthetetlen, fenséges dallam, mélyen belém ivódik, máig is visszhangzik szívemben. A kopottas konflis meg­indul, visszanézek. Anyám apró alakja a kes­keny, magas kapuban, mint filmkocka rögződik agyamban. Majdan hányszor, de hányszor vissza­pergetem magamnak mindenütt, az Eiffel-to­ronyban, az Étoile árkádjai alatt, a Quartier­ban és a Szajna olajos vizében, a douai-i börtön­cellában és a Friedrich strassén, a Néva part­ján és a Vörös téren. (Moszkvából már mint uno­kahúga írom neki: „ezerszer csókolom azt a dol­gos kis kezét, jóságos arcocskáját, örökké szeret­ve és visszavágyva, hűséges Ilonkája." Arról álmodik, hogy visszajövök. „Mindennap várom, Ilonkám, hogy megjössz. Elsorvadok a várakozásban, a Rád gondolásban" — írja 1940­ben. S még ebben az évben megjön a gyászje­lentés. melyen, mint aláíró, én is rajta vagyok. Okos, tökéletes agya. mellyel annyit gondolt rám, halálosan bevérzett. Nincs többé. S hat évvel később csupán emlékét, beroggyant, fejfátlan sírját találom a szegedi temetőben.) A konflis befordul a Fodor (ma Juhász Gyula) utcába; kiesünk egymás szeméből. Majdnem egyenes út a Szeged-állomásig. A csontos, szelíd konflisló engedelmesen tapos bele a városközpont virágágyas panorámájába. Köszöntlek, tekintetes, szépséges városháza, méltóságos platánok, ke­gyelmes, napfényes Széchenyi tér, búcsúzom tő­letek, Kárász utcai kirakatok, nagy tiszteletű Dugonics András, üde Gizella tér. s búfelejtő Boldogasszony sugárút, ég veletek! Utam. mely a Párizsi kanyar-ban folytatódik, hosszú, hosszú lesz. Ám ha még annyi lesz is, semmi, de semmi — nélkülözések, üldöztetések, börtönök, hábo­rúk, megpróbáltatások és veszedelmek — nem állhatják útját hazajövetelemnek. (Vége.)

Next

/
Thumbnails
Contents