Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-14 / 215. szám

2 • Péníe!:, 1979. szeptember 14. Lázár György és PiotrJaroszewicz találkozója • Budapest (MTI) Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke tegnap, csütör­tökön találkozott Piotr Jaro­szewicz-cel, a Lengyel Nép­köztársaság Minisztertaná­csának elnökével, aki szabad­ságát tölti Magyarországon A miniszterelnökök szívélyes, elvtársi légkörben eszmecse­rét folytattak a két ország kapcsolatairól. Szétesett az ingatag belső egység Nézetküioiiisseiek a Zimbabwe-konferencián PHAM VAN DONG MEXIKÓBAN Pham Van Dong vietnami miniszterelnök szerdán este hivatalos baráti látogatásra Mexikóba érkezett SZTRÁJK Olaszországban csütörtö­kön teljesen megbénult az élet a minisztériumokban és a közhivatalokban, a közal­kalmazottak általános sztrájkja következtében. Szakszervezeteik felhívásá­ra hárommillió alkalmazott azért szüneteltette a mun­kát hogy kiharcolják a kormánytól ne hathóna Don­ként, hanem háramhóna­ponként igazítsák hozzá bé­rüket az infláció üteméhez. ARAFAT MADRIDBAN Tegnap, csütörtökön Mad­ridba érkezett Jasszer Arafat, a Palésztlnai Felszabadítás! Szervezet vezetője. Jasszer Arafatot az esti órákban fogadta Adolfo Suarez spa­nyol miniszterelnök. Ez volt a Palesztinai Felszabadítás! Szervezet vezetőjének első hivatalos találkozása egy nyugati kormány fejével FREDERIC A T USA-BAN . PUSZTÍT Csütörtökön hajnalban el­érte az Egyesült Államok­nak a Mexikói-öböl mentén fekvő területét a 210 kilo­méteres óránkénti sebesség­gel száguldó Frederic hurri­kán. A pusztító erejű szél házakat dönt össze, fákat csavar ki tövestől és vil­lanyoszlopokat repit gyufa­szálként a levegőbe. Frederic néhány nappal ezelőtt Kuba nyugati részén pusztított. HOLTPONTON AZ AMERIKAI—TÖRÖK TÁRGYALÁSOK Hol ponton vannak az Egyesült Államok és Török­ország között' az U—2-es kémrepülőgépek ügyében kezdett tárgyalások. Szerdán Washingtonban török diplo­máciai forrósokból közölték, amerikai részről még min­dig nem adtak kielégítő vá­laszt a török félnek, hogy összeegyeztethető-e a SALT —Il.-szerződésben foglaltak­kal az U—2-esek felhaszná­lása a megállapodás betar­tásának ellenőrzésére. . CSI PENG-FEJ KINEVEZÉSE A Kínai Országos Néni Gyűlés Állandó Bizottsága Hua Kuo-feng miniszterel­nök javaslatára az Államta­nács alelnökévé (miniszter­elnök-helyettessé) nevezte ki Csi Peng-fejt, akit egy­idejűleg felmentettek a parlament állandó bizottsá­gának alelnöki és főtitkári tisztségéből Csi Peng-fej 1909-ben született. Koráb­ban Kína nagykövete volt a Német Demokratikus Köz­társaságban, majd több évig a külügyminisztérium élén állt. MAGYAR ELNÖKÖT . VÁLASZTOTTAK Magyar elnököt választott moszkvai világkongresszusán a FI ATA. a szállítmányozók nemzetközi szervezete. Az új elnök Antal György, a Masped volt vezérigazgatója. A 60 ország mintegy 35 000 szállítási vállalatát összefo­gó nemzetközi szervezet élé­re első ízben került szocia­lista ország képviselője. • London (MTI) A londoni Zimbabwe-kon­ferencia első kompromisszu­mos eredménye, a négypon­tos napirend elfogadása fel­robbantotta a salisbury-i tör­vénytelen kormány ingatag belső egységét. Sithole lelkész csoportja tegnap nyilatkozat­ban határolta el magát Mu­zorewa püspök, küldöttségve­zető keddi beszédétől és kö­zölte, hogy szorosabb kap­csolatokat kíván kiépíteni a Hazafias Front Zanu szár­nyával. Röviddel később Mu­zorewa egy sajtóértekezleten megtorpedózta a napirendben kialakult egyetértést, de sa­ját táborának nyilvánvaló egyenetlensége eleve meg­kérdőjelezi akciója jelentő­ségét. Sithole csoportjának párt­ütése a Zimbabwe-konferen­cia első igazi politikai ese­ménye. Nyilatkozatuk leszö­gezte, hogy nem értenek egyet Muzorewának a sa­lisbury-i küldöttség nevében kifejtett álláspontjával. Éle­sen elitélték a mozambiki ag­ressziót, sürgették a rezsim leghírhedtebb rohamcsapata, a „Selous Scouts" feloszlatá­sát és felszólították Nagv­Britanniát, hogy már a vá­lasztások előtt vegye át a belsó rend ellenőrzését. Leg­feltűnőbb közlésük: szoro­sabb kapcsolatot keresnek a Mugabe vezette Zanuval. Londoni megfigyelők sze­rint a hirtelen kitört válság­ban döntő szerepet játszhat­nak a színfalak mögötti erők, az afrikai frontállamok kép­viselői, akik igen magas szin­ten figyelik Londonban a konferenciát. Pénteken, ma egyébként Nyerere tanzániai elnök is Londonba érkezik. A. brit szóvivő szerint a dél­utáni ülés mindössze 35 per­cig tartott és Sithole lelkész, valamint Ian Smith „gyen­gélkedésre" hivatkozva nem vett részt rajta. A rövid délutáni ülés vé­gén nfargaret Thatcher brit miniszterelnök meglátogatta a Lancaster palotában a kül­döttedet, és teázott velük. Lá­togatása a kormány érdeklő­dését kívánta kifejezni a fon­tos konferencia iránt. Angolába szállították Neto koparsífát Waldheim sajtóértekezlete • Moszkva (MTI) Szovjet párt- és állami vezetők kísérték ki az el­hunyt angolai elnök, Agos­tinho Neto koporsóját a vnu­kovói repülőtérre. Katonai tiszteletadással búcsúztatták a szovjet fővárosbán az an­golai nép nagy fiát, a nem­zetközi forradalmi mozgalom kiemelkedő személyiségét. A repülőtér zászlórúdjain fél­árbocra eresztették a Szov­jetunió és Angola zászlaját További erőfeszítés szükséges az enyhülés elmélyítése érdekében e Genf (TASZSZ) Genfben, a Nemzetek Pa­lotájában folytatja munká­ját az ENSZ konferenciája a hagyományos fegyverek konkrét fajtáinak betiltásá­ról, vagy alkalmazásuk kor­látozásáról Ebbe a kategó­riába olyan fegyverfajták tartoznak, mint például a napalm, a földi telepítésű aknák, és különféle lőfegy­verek. amelyek alkalmazá­suk során különösen a pol­gári lakosság körében okoz­nak nagy veszteségeket. A konferencián csaknem het­ven ország, valamint szá­mos nemzetközi szervezet és nemzeti felszabadító mozga­lom képviselői vesznek részt Viktor Iszraeljan nagykö­vet a szovjet küldöttség vezetője felszólalásában hangsúlyozta annak szüksé­gességét, hogy további lé­péseket tegyenek az enyhü­lés elmélyítése és egy új vi­lágháború elkerülése érdeké­ben. A Szovjetunió nemegy­szer kinyilvánította, hogy kész más országokkal a kölcsönösség elve alapján együttműködve bármilyen fegyverfajtát korlátozni, vagy betiltani. Ezeket az intézkedéseket azonban az ilyen fegyverekkel rendel­kező államok biztonságának veszélyeztetése nélkül kell végrehajtani — mondotta a nagykövet. Szovjet katonák kíséreté­ben az Angolai Néphadsereg harcosai helyezték el a ra­vatalon Neto koporsóját A két hadsereg katonái egymás mellett álltak dlszőrséget A ravatalnál ott voltak az el­hunyt elnök családjának tagjai, az MPLA-Munkapárt vezetői, akik ebből az alka­lomból érkeztek a szovjet fővárosba. A koporsót az Angolai Nóphadsereg katonái helyez­ték el a külőnrepülőgépen. A gépen utazott el Neto el­nök családja, az MPLA­Munkapárt küldöttsége. Ve­lük együtt utazott el Anasz­tasz Barkauszkasz, a Szov­jetunió Legfelsőbb TanáCsa Elnökségének elnökhelyette­se, aki elkísérte az elhunyt elnök koporsóját Luandába. • New York (AFP) Kurt Waldheim ENSZ-fő­titkár szerdán, alig egy hét­tel az ENSZ-közgyűlés XXXIV. ülésszakának meg­nyitása előtt nemzetközi kér­désekről nyilatkozott New York-i sajtóértekezletén. Egy kérdésre válaszolva hangot gdott reményének, hogy az amerikai szenátus nem késlekedik a SALT—II. szerződés ratifikálásában. Sajtóértekezletén szólott az el nem kötelezett prszágok­nak a közelmúltban Havan­nában befejeződött 6. csúcs­értekezletéről. Waldheim ki­jelentette, hogy ha az el nem kötelezett országok mozgal­ma hű marad eredeti alap­elveihez, akkor a nemzetkö­zi politikai életben szerepük továbbra is döntő jelentőségű lehet. Waldheim megállapította, hogy az általa javasolt nem­zetközi értekézlet ügye a Közel-Keletről egyelőre nyug­vóponton van. Szavaiból ki­tűnt, hogy nem számít az értekezlet közeli jövőben történő megrendezésére. Mint ismeretes, a Közel-Kelettel foglalkozó korábbi genfi ér­tekezlet két társelnöke az Egyesült Államok és a Szovjetunió volt. Szovjet részről azonban ér­tésre adták — tűnt ki az ENSZ-főtitkár szavaiból —, hogy a Camp David-i meg­állapodások új helyzetet te­remtettek. amely nem kedvez egy újabb genfi konferencia összehívásának. Az ENSZ-közgyűlés soron kővetkező ülésszakáról szól­va megjegyezte, hogy az „na­gyon nehéz ülésszak lesz." Látogatás Közép­Csehországban • Prága (MTI) Közép-csehországi utat tett tegnap, csütörtökön a bolgár párt- és állami küldöttség, amely Todor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkárának, az Állam­tanács elnökének vezetésével 'előző nap érkezett háromna­pos hivatalos baráti láto­gatásra Prágába. A vendé­geket elkísérte Gustáv Hu­sák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök. Koszigin kitüntetése # Addisz Abeba (TASZSZ) Mengisztu Hailé Mariam etióp állam- és kormányfő csütörtökön Addisz Abebá­ban átnyújtotta Alekszej Koszíginnek az etiópiai for­radalom legmagasabb kitün­tetését, az 1974-es februári forradalom rendjelét. Men­gisztu Hailé Mariam a ki­tüntetés átadásakor méltatta a szovjet miniszterelnök sze­mélyes hozzájárulását a szo­cialista építéshez és a forra­dalmi világmozgalomhoz. Súlyos vasút! szerencsétlenség Szerbiában Lázár György részvélíávirata # Belgrád (MTI) Súlyos vasúti szerencsét­lenség történt tegnap, csü­törtökre virradóra Szerbiá­ban. A sztalacsi pályaudva­ron a szkopje—belgrádi gyors összeütközött a Krusevas— Sztalacs között közlekedő te­hervonattal. A katasztrófánál a teher­vonat oldalról robogott bele a gyorsvonat 5. és 6. kocsi­jába. A tucatnyi összeroncso­lódott kocsifülkét hegesztő­pisztolyokkal kellett szétvág­ni. A mentési munkák foly­tatódnak. A vasúti szerencsétlenség halálos áldozatainak száma csütörtök estére 51 főre nö­vekedett. A kórházban ápolt sebesültek közül még sokan életveszélyes állapotban van­nak — közölte a belgrádi rádió. X A szerb -köztársasági kor­mány csütörtök délelőtti rendkívüli ülésén szeptem­ber 13-át az egész köztársa­ság területén gyásznappá nyilvánította. A katasztrófa okait szakértői bizottság ta­nulmányozza. Délelótt a hely­színre érkezett Ivan Sztam­bylics, a szerb és Blagoja Popov. a macedón köztársa­sági kormány elnöke. A mentési munkák folyta­tódnak. A belgrád—szkopjei vasútvonalon csütörtökön délelőtt mindkét irányban megindult újból a forgalom. * A jugoszláviai súlyos vas­úti szerencsétlenség miatt Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke Veszelin Gyu­ranovicshoz, a jugoszláv kor­mány elnökéhez részvéttáv­iratot intézett. Sarló Sándor Visszapergető 4. A hideg góliátként ül a hátamon, pokrócot te­rítek rá — akkor is. Homlokommal a kályhá­nak dőlve, dermedt kézzel, csonka ceruzával, fa­gyott térdemen írom a regényt. (A Boxerláza­dás-l.) Pesti koldusok tépett, foltozhatatlan életét bonyolítom, serkentem egy csomóba, sűrítem el­keseredett kitöréssé. Megrohamozzák a Lehel­piacot, vonulnak a Parlament felé. Rendőrök, lo­vas rendőrök rohangásznak. Kardlapok sújtják­hasítják a béna karokat, nyomorék lábakat, me­redő púpokat, torz arcokat. Csonkolt hullák he­vernek az aszfalton. Kezüket kéregetőn nyújtják az égre... A Nyugat-nak szánom. Tisztán lemá­solom, tintával. De beküldeni nem merem. Mitől félek? Osváttól? Féltem az önérzetemet. Nekem ne mondja, hogy nem. Szürke fedelű füzetben hurcolom a regényt, amerre csak dobál az élet, Pesten, Párizsban, dögletes hotelszobákban, míg egyszer csak azt veszem észre, hogy nincs, nem találom, elvitte kísérő ördögöm... Soha többé megírni nem leszek képes ... Ilona reggeli besurranásai szobámba egyre ke­vésbé hatnak rám nyomasztóan. Sőt. ráébredek, hogy ha kimarad egy reggel ez csalódottságot, valamiféle hiányérzetet kelt bennem. A hiány­érzet szándékká, a szándék tetté válik: magam­hoz szorítom sovány, szögletes, forrón felkínál­kozó testét. Érzem, birtokomban van. s én az ő birtokában vagyok. Beleszerettem volna? Vagy annak bizonyossága bátorít fel. hogy tudom: el­utazik, nem marad a nyakamon? Dóra mama fülét hegyezi, szimatol érzi a ve­szélyt. Az elutazás előtti napon is bezörget hoz­zám, rikoltozik: — Ilona, gyere ki azonnal! Nem hallod?! Ilona a hátsó felére ereszkedik a rekamié mö­gött. Most mi lesz? Ijedt rezgések feszítik a szo­ba levegőjét. Elszánom magam: felrántom a szo­ba ajtaját, belenézek Dóra mama indulatos, vér­eres szemébe. — Ilona nincs itt — hazudom keményen, ha­tározottan. — Nincseeen? — elbizonytalanodik. — Bocsá­nat, Tibor úr. Ügy láttam, ide jött, vagy nem? — Nem — mondom. — Téved. Dóra mama a nyakát nyújtogatja, hátam mögé vizslat, be a szobába. Hitetlenkedik, aztán mégis elmegy. Ilona kisurran az előszobába, onnan ki a folyosóra. Hallom, amint becsönget, jó tíz perc múlva. Dóra mama nyit neki ajtói — Hol voltál? — Elbúcsúztam Zsoldoséktól. Náluk voltam. Most elköszönök Tibortól. — Faképnél hagyva anyját, egyenest bejön hozzám. — Ügyes voltam, nem? — Elégedetten villog­tatja szemét. Hozzáhajolok, megcsókolom. — Sajnálom, hogy elmegy. Amilyen nehezen közeledtem, oly nehéz most az elválás. — Ezt nehezen hiszem. Talán csak szánalom, vagy pusztán udvariasság? ... — Ne higgye, igazán nehezen válok meg ma­gától Megszerettem. — Már késő. Tibor. És higyje el, magának volt igaza, maga volt az okosabb. Nem vagyok méltó a szerelmére. Felejtsen el Most érzem, fáj, amit elmulasztottam. Fájla­lom. tökfilkóságomat. mamlaszságomat. Egy Ob­lomov terpeszkedik bennem. Nem kísérem ki a pályaudvarra. Megy vele az egész család. De a vonatnál titokban ott vagyok. Messziről nézem. Mindegyikük kezében csomóba gyűrt zsebkendő. Sírnak, szipákolnak. Én csak a már elmozduló vonatnak intek. Ilona nem látja. Szeme a messzi jövőbe néz... Ilona elutazása utáni napon ülök a Színházi Élet szerkesztőségében (mely mindössze három udvari szobát foglal el egy Erzsébet körúti bér­ház második emeletén), s azon töröm a fejem, miként foglaljam elfogadható módon írásba azt a riportot, mely az ostobábbnál ostobább kérdé­sek sorozatából, s az arra kiválogatott sztárok és politikai primadonnák válaszaiból áll. Kérdések, ( melyeket föltenni viszolygok, de mégis, ezek csör­gedeznek a lap ereiben, ezekkel voltam kényte­len bárgyú rátermettséggel előállni a népszerű emberek sokaságánál és tudomást szerezni arról, hol tölti a nyarat?, vezet-e háztartást?. Jól főz-e?, szeret-e olvasni és mit?, kedveli-e a ze­nét?, mi a leghőbb vágya?, járt-e külföldön és hol?, dohányzik-e és mit szív?, melyik a kedvelt dala?, • kedvelt étele?, legkedveltebb szerepe?, milyen sportot űz?, későn fekvő vagy korán ke­lő?, izzad-e a keze, lába?, milyen illatszert hasz­nál?, szokott-e kártyázni?, van-e különös szenve­délye?. szereti-e a nőket?, a férfiakat? stb. stb. Megkérdezem a politikai arénából Vázsonyi Vil­most, Ugrón Gábort, Klébelsberg Kunót. Kuna P. Andrást. A válaszok együgyűek. Fedák Sárival az Antónia főpróbáján sikerül találkoznom, az öltözőkhöz vezető lépcsőn, a Fővárosi. Operett­színházban. Én fölfelé megyek, 6 éppen lefelé jön, teljes díszben, a színre öltözve. Kérdem: hol tölti a nyarat? Szoknyájával nekilapít a falnak. — Hogy hol töltöm, az titok — feleli. — Ír­jon, amit akar, kis barátom. Hegedűs Gyula is talányos választ ad. a nagy művész, Ódry Árpád meg éppen olyasféle moz­dulatot tesz a kezével, amit úgy értelmezek: szedje a lábát, de gyorsan, fiatalember! (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents