Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-14 / 215. szám

Péntek, 1979. szeptember 14. Ma kapunyitás a BNV-n Kiosztották a vásárdijakat „bemutatóképes" az 1979 őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, amelynek nyitása előtti hagyományos sajtótájékoztatóját csütörtökön tartották a most elkészült kis kongreszszusi teremben, a leendő konferenciaközpont előhírnökében. nalat, az exportképességet, az importmegtakarítást, a gyártási kapacitást és a szállítóképességet figyelembe véve — 15 terméket tüntetett ki a Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíjával, 64-et pedig A szokásos hajrától, az helyesen mérhessék fel a jö- 400 pályázat közül a műszautolsó simításoktól eltekintve vő évi igényeket, a lakosság ki és a gazdasági követeiméin—-A—,» ; ellátásának további tenniva- nyeket, a nemzetközi színvolóit. A szeptember 14—23. között nyitva tartó nemzetközi vásáron, hazánkat is beleértve, 30 ország — nyolc szocialista és huszonkét nem szocialista ország — és Hong- __ I | kong 1305 kiállítója mutatja BNV-díjjaf— jelentelte be Körösvölgyi László, a Hun- be fogyasztási, közszükségleti Kelemen Lajos, a Fővárosi gexpo vezérigazgató-helyette- cikkeit a már megszokott és Tanács elnökhelyettese csüse bevezetőjében a nemzet- ismert 12 árucsoportban. A törtökön az őszi BNV díjkiközi vásárok históriájáról, szakosított árucsoportoknak osztó ünnepségén miAtoSZ?fepéKíx®2Ólt-- eZ!Htal kÜlÖn "gazdái". van" Kelemen Lajos a vásár rens megemlékezett a Kőbányái nak, atfogo szervezésüket dező bizottsága nevében köVasarvaros eddigi fejlődésé- egy-egy intézmény vállalta. szöntöt+e a díiazott terméről, rendeltetéséről. Hangsú- Az őszi BNV-t és a nemlyozta, hogy a mostani vásár zetközi játékkiállítást szepképet ad hazánk és a külföldi tember 23-ig naponta 10—19 országok fogyazztásicikk-ipa- óra között, a pénteki nyitó rának helyzetéről, termelési napon és a szeptember 16., hátteréről és irányzatairól. A 17., 18-i szakmai napokon 14vásár rendezői gondoskodtak tői 19 óráig tekintheti meg a fe" minden ""ptacdT értéké! arról, hogy a kiállításon a közönség. , „„ „ „ , , kereskedelmi vállalatok ta- * heto termekek bemutatasa. A lálkozhassanak a termelők- A zsűri javaslatai alapján a benyújtott pályázatok között kel és a látogatóikkal, így vásárdíjbizottság több mint számos ilyen termék volt. kek gyártóit. Beszédében egyebek között utalt gazdaságpolitikánk követelményeire. Kiemelte, hogy a vásár egyik fő célja a gazdaságosan előállított, versenyképes tyrnazl baki „ ... Az lenne a kérésem — mivel a megmaradt lugasról már ie kellene szedni a szólót, de megörökítés előtt nem akarunk hozzányúlni —, szíveskedjenek kijönni, és néhány felvételt készíteni a kiirtott lugasunk párjáról. Utána úgyis kiszántatom, mert a szívem megszakad, ha ránézek, s ment már nem gyönyörköunet soha benne az, akinek nyolc évig ebben volt a legnagyobb öröme, büszkesége.. .'* (Részlet özv. Kopasz Ferencne, szerkesztőségünkbe érkezett leveléből.) — Nézzék meg, győződjenek meg róla maguk, minden ugy van, ahogyan írtam. Sajnos, a férjem már nem' mondhatja el. hogy mennyit dolgoztunk a szőlővel, júliusban meghalt. — Ne tessék sírni! Nyugodjék meg, kérem! Mi is történt a szőlővel? — Egyik nap reggel a férjemmel bementünk Szegedre, orvosi ellenőrzésre. Csak késő délután értünk haza. Ahogy közeledtünk a házhoz, majd' földbe gyökerezett a lábunk. Nem akartunk hinni a szemünknek. A nyolc éve telepített, sok-sok munkával nevelt, babusgatott szőlőlugasnak egy részét — a 12 tőke lugasszőlőt és a körülbelül 30 töke kövidinkát — teljesen kiirtották. Férjem a felindultságtól alig tudta kinyitni a kertkaput... — önöket előzőleg senki nem értesítette? — Szó volt róla. hogy a lugas közepéről néhány töke kövidinkát kiszednek. Ebbe mi bele is egyeztünk. Hogy jobban megértsék, tudniuk kélL ez a ház, ahol immár 25 éve lakunk, a régi posta épülete. Nem túl rég még itt működött a postahivatal, nyugdíjazásomig én voltam a vezetője. A férjem is itt dolgozott. Időközben elkészült a szatymazi új posta, a megüresedett helyiséget az MHSZ kapta meg a tanácstól, hogy klubot létesítsen. Namármost, hogy a klubba érkezők ne a mi bejáratunkat használják, szóba került: egy helyen megnyitják a kerítést, ajtót szerelnek fel. Ugyanakkor hozzájárultunk, hogy — ezt már említettem — kiszedjék a kövidinkatöveket. A megüresedett helyet parkosítják, mondták. Arról szó sem volt, hogy a lugast is kiirtják. Ebbe nem is egyeztünk volna bele... — A történtek után felszólaltam a tanácsülésen. Tiltakoztam az eljárás ellen. Ezzel persze már semmire nem mentem. A pártból, melynek tot felmutatni, amely igazolhosszú időn át aktivistája ja, hogy Kopaszék beleegyezvoltam, kiléptem. Megkér- tek a szőlölugas kiirtásába? A kiirtott lugas meglevő párja dezték, a tagkönyvemet meg akarom-e tartani. írásban válaszoltam: igen. Mert azzal, hogy kiléptem, az elveim nem változtak meg, En csupán a szatymazi állapotokból ábrándultam ki. — Kártérítést kértek? — Dehogyis kértünk. De . í! kaptunk. Itt a postautalvány — nézze meg —, 2 ezer 610 forintot utaltak ki kártérítésként. Az összeget a helyi téesz szakértőjének bevonásával állapították meg. — Milyen munkával jár a szőlőtermesztés? — Ősszel a töveket be kell takarnj, tavasszal kinyitni. Metszeni, kötözni, kaccsolni, többször permetezni, öntözni, a lugas vesszőit alátámasztani... A férjemnek mindene volt a szőlő. Szakkönyveket tanulmányozott, hogy szépen fejlődjenek a tőkék. A szőlővel való bíbelődés életünk része, legnagyobb öröme volt. Az embertelen eljárás teljesen letaglózott bennünket. Férjem állapota az eset után rohamosan romlott. A második szívinfarktus július 17-én elvitte. Nacsa Jánost, a szatymazi tanácselnököt hivatalában találtuk. — Kopasz Ferencné ügyében jöttünk. — Parancsoljanak! — Tud a tanács olyan ira — Nem, mert a lugas tőkéinek kiszedéséről nem volt szó. Az MHSZ, klubnak kérte a régi posta megüresedett helyiségét, azzal, hogy az oda vezető bejáratot társadalmi munkában alakítják ki. A szőlő egy részét — így szólt a megállapodás, s hangsúlyozom, ezzel Kopaszék is egyetértettek — kiszedik, helyét parkosítják. — Ez utóbbit is társadalmi munkában? — Persze, csókolom! — Kopaszék szölölugasát ezek szerint „társadalmi munkában" irtották ki? — Igen. De a nagy lelkesedésben nyilván véletlenül. — Szóval ez afféle baki volt csupán? — Az, csókolom. — ön személy szerint hogy vélekedik az ügyről? — Kifizettük a kártérítést. Ladányi Zsuzsa D

élceg katonát, a legjobbak közül valót is jelent ez a szó némely országban, vagy a történelemkönyvek lapjain, válogatott testőrséget is. összetartó csoportra mondják nálunk inkább, ha egyáltalán használják ezt a szót. Az elit csapat jelentéséből valami kopófélben van, mert használat közben kicsike karót szoktak mellé adni, hogy el ne ferdüljön a gondolat: van nekem egy jó gárdám. Igazgató büszkesége mondatja legtöbbször a civil változatot: Van nekem egy jó gárdám, vele mindent meg tudok csináltatni. Ebben a gárdában én megbízom. Ilyen jó gárdám lenne még kettő, a fejem se fájna. Nem hiszem, hogy a belátható időben különösebb gárdakultusz lenne minálunk, de ha csak ftt-ott találkozunk is. elvétve, a szóval, akkor is van, létezik, él, megérdemli, hogy néhány percet áldozzunk rá. Milyen lehet a civil gárda — szocialista módra? Jól dolgozik, ez lehet az első szempont. A másik pedig az, hogy az első szóra perdül. A harmadik? Nem vakargatja a füle tövét, nem mond olyanokat, hogy ezt pedig, főnök, megcsinálni nem lehet, mert ez sincs, meg az sincs, sőt semmi sincs, ami pedig kellene hozzá; azt se mondja, hogy fogjuk meg, és vigyétek, azt se, hogy a kis munkát kis ívben, a nagy munkát nagy ívben kell elkerülni: nem az az első szava, de mi van itt földobva, hány kiló esik le a melóért, legföljebb annyit mond, ha megszólal: kezdjük el, emberek! Szép ez a recept, szépségének csupán szépséghibája lehet. Kimondhatatlanul nagy szükség lenne sok ilyen gárdára, de vágyakozni utána és várakozni rá. azt hiszem, hiú ábránd. Vannak ugyan olyan pillanatok, amikor át kell lendíteni valamit a holtponton, amikor nincs idő hetvenhét ellenérvet szépen-lassan mé legelni, mert' közben elúszik a hajó. hanem azonnal cselekedni kell, teljes erőbedobással, de hurrá munkára tartósan berendezkedni nem lehet. Ha ez sincs, meg az sin "3, ami pedig kellene, akkor a tojást festjük légnemű anyaggal. A legjobb gárdának legalapvetőbb igénye, hogy mindene meglegyen, amire a munkához szüksége van. Ha hiányzik a kombájnból a fölhordólánc. a dobtengely, vagy akármi más. lehet, hogy a szerelőgárda pillanatok alatt szét tud dobni egy vadonatúj kombájnt, ki tudja belőle venni a láncot és a tengelyt, de akár a hordóból kapkodná ki a dugót, hogy má-> sik hordót dugjon be vele. Van nekem egy jó gárdám — idéztük az előbb az igazgatói szózatot —. vele mindent meg tudok csináltatni. Nem kákán keressük a csomót, ha azt mondjuk, mélységesen feudális, réges-régen idejét múlt. egyedül csak kövületnek tekinthető szemléletet tükröz ez az egyetlen mondat is. Mi az, hogy nekem? Ki vagyok én? Hasonló gondolatbeli ferdüléseket tükröz az én gyáram, az én téeszem formula is. ha az igazgató, vagy az elnök mondja. Sajnos, lejjebb is csurog a ferdülés, brigádról szinte másképpen már nem is beszélünk. csak így: a Soós János brigádja. Ennek az egésznek éppen az a lényege, hogy ne legyen senkié se. végre legyen mindenben egyenrangú, aki mással együtt tud dolgozni. Nem akarunk most messzire menni ezen az elénk kanyarodó új vágányon, csak annyit emeljünk ki. hogy a gárda szavunkkal betakarható együttes hiányos. Figyeljünk csak! Azt az együtt dolgozó csoportot, amelyben mindenkinek megvan a maga előre vivő. munkát vállaló és munkát elvégző szerepe, mostanában nem gárdának, nem is brigádnak mondják, inkább az angol szótárból kerestek neki nevel: team — tím — lett. Példamondataink szülője tehát rossz úton jár. Ha olyan gárdája lenne az általa vezetett üzemnek, amelynek netán ő is tagja lenne, meg az az agytröszt is. amelyik mellette áll vagy éppen nem áll, mert nem tart pá igényt; ha bele tartozna mindaz. aki segíteni tudja, nem pedig hátráltatni, akkor elmaradna ugyan egy csomó fölösleges tervezgetés — rögtön látni lehetne. kar tervbe venni azt. amit megvalósítani nem lehet, mert ez sincs hozzá és az sincs —. elmaradna egy csomó magyarázkodás. mely szerint ezt azért nem tudtuk jól, időre vagy egyáltalán megcsinálni, azt pedig ezért; az se fordulhatna elő, hogy nem tudja a jobb kéz. mit csinál a bal — mindenki mindkét kezét beleadná az együttes munkájába —, röviden: sok minden jobban menne akkor. A

vezető gárda tud annyira jól dolgozni. hogy elszakadhat a vezetettek gárdájától. Azt hiszem, ott van a kutya elásva, hogy komiszból átvett kincstári szavunk a leszerelés után is megtartotta magában a parancsnoki státuszt. A minőségi különbség érzékeltetésére vegyük elő megint a panelházak ügyét. Az egyik gárda megtervezte, a másik gárda elfogadta. a harmadik gárda gyártotta, a negyedik összerakta, az ötödik berendezte, a hatodik meg lakja. Mindegyik bizonyítgatta erőnek erejével a maga igazát, de ettől a panel semmivel nem lett jobb. Jött egy újabb gárda, amelyik nem az összes többi tagadását, hanem lehetőségét kezdte figyelembe venni, és asztalra tett olyan tervezetet, amely végre föltalálta, hogy nem az embert kell a panelhoz igazítani, mert az katasztrofális lenne, inkább a betonfalakat kell a mi igényeink szerint formába önteni. Az ilyen gárdának nem az a jellemzője, hogy lökődi ki az embereket, ha más hangon kezdenek énekelni, inkább szívja magába azt. akinek a fejében még van tartalék energia. Megint eljutottunk a fejekhez. Ahhoz a gondolathoz, hogy fejbéli energiákból nagyok a tartalékaink, felszínre hozni se nehéz. mert nem mély üledékű. A baj csak akkor all elő, ha sok ember nagy kincsét egyedül a gárdahadnagy akarja fitogtatni. Ide illik a mondóka: ez a dolog nem megy. Komoly gárda ezt nem engedheti meg. Horváth Dezső Napirenden A ifistül és az Írószövetség rackája Ülést tartott a megyei ta- munkafeltételeiről, eredménács vb művészeti tanácsadó nyeikről és gondjaikról. testülete tegnap; tagjai két tájékoztatót hallgattak meg: Regős Sándor, a körzeti stúdió vezetője a Dél-magyarországi Körzeti Tévéstúdió műsor-összeállításának koncepciója címmel adott ismertetést, az írószövetség területi csoportjának tevékenységéről pedig Tóth Béla, a szövetség titkára tájékoztatott. A testület tagjai — a művészeti csoportok vezetői, a megye és a város kulturális életének irányítói — a tájékoztatók és az azokat követő viták alapján átfogó képet kaptak a két fórum működéséről, az alkotók Á TIT főtitkárának látogatása Szegeden Tegnap Szegedre látogatott dr. Kurucz Imre, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat fótitkára. Felkereste a TIT Csongrád menossal. a megyei pártbizottság titkárával a tudományos ismeretterjesztő munka időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen jelen volt Szabó G. László, a megyei szervezetét, majd ezt gyei tanács elnökhelyettes! követően a megyei párt- és és Molnár Zoltán, a TIT tanácsszékházban folytatott Csongrád megyei szervezemegbesaélést dr. Koncz Já- lenek titkára is. Regős Sándor arról tájékoztatott, hogy a tévéstúdió éves munkaterv alapján dolgozik: a havi háromszor harmincperces műsoridőben olyan témákat igyekeznek feldolgozni, amelyek nem pusztán helyi érvényűek, hanem országos érdeklődésre is számot tarthatnak. A stúdióban rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek pillanatnyilag leginkább a Dél-alföldi Krónika adásainak elkészítéséhez megfelelőek; ebben az évben 47 témát dolgoztak fel a stúdió riporterei, mintegy 70 rövid hírrel, információval szolgálták a krónika nézőinek tájékozottságát. A félórás adásokban politikai, gazdasági, társadalmi témákról készítenek riportfilmeket, az idén már két helyszíni közvetítéssel is megörvendeztették az egyidejűség varázsának hódoló közönséget. Általában ugyancsak harmincperces adásokban sugároznak kulturális jellegű műsorokat. Tóth Béla, a vidékünkön élő és dolgozó 21 író életkörülményeiről. alkotó munkájuk feltételeiről és az eredj ményekről beszélt, valamint I ÍJ mertette az írócsoport mű, -^-.vsét meghatározó terveI ket. Üdülési körzetek fe jlesztése Az üdülési körzetek fejlesztésénél az eddiginél jobban kell érvényesíteni a takarékosságot, a rendelkezésre álló összegeket ésszerűbben, gazdaságosabban kell felhasználni — hangoztatták a csütörtökön Tatán kezdődött háromnapos országos tanácskozáson. A Magyar Urbanisztikai Társaság, több minisztérium és főhatóság rendezésében lezajló eszmecserén a továbbiakban elmondták, hogy az országban eddig 23 összefüggő üdülőkörzetet jelöltek ki, s ezek fejlesztésére központi erőforrásokból is jelentós őszszeget használnak fel. A következő években várhatóan új körzet kialakítására nem kerülhet sor, annak ellenére, hogy még számos üdülésre alkalmas terület van. ' A szerényebb gazdasági lehetőségekkel összhangban a már kialakított és kiemelten kezelt üdülőhelyeket fejlesztik erőteljesebben. Ezeken a helyeken kell csökkenteni a vendégek fogadásának feltételeiben mutatkozó hiányosságokat. Elsősorban a vízellátás javítását, a megfelelő csatornázás. szennyvíztisztítás és a köztisztaság fontosságát hangsúlyozták a tanácskozás előadói. « 1