Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-11 / 212. szám

Kedd, 1979. szeptemÜer 11. 3 A Kis-Dávid négy éve Beszélgetés az építésvezetővel — Azt mondják a városban, hogy Önök, a Kis-Dávid-palota felújításával rekordot javítottak. Ilyen sokáig ugyanis még egyetlen épület „regenerálásán" sem dolgoztak Szegeden... — Persze! Mert az emberek csak annyit látnak, hogy évek óta.., — Pontosan 7975 novembere óta... — Igen. szóval, hogy már négy éve tartanak a munkálatok, és még mindig nem készültünk el. De azt már nem látják — s honnan is tudhatnák? —, hogy mi a késedelem oka. — Legutóbb, tavaly májusban érdeklődtünk. Meg is irtuk: „a szövetkezet ígérete szerint jövő év — azaz 1979 — júniusának végére atadják az ingatlankezelő vállalatnak a szép, korszerűsített lakásokat". — Nem mentegetőzésképpen. csupán a tények: az eredeti elképzelés szerint az épület felújítási költsége 34 millió forint Most 44 milliónál tartunk. A 10 milliós Ezzel szemben teljes egészé- — Jelenleg hol tartanak a többletköltség műszaki szük- ben le kellett vernünk a munkálatok? ségességből elkezdett pót- vakolatot Véges-végig új — A víz- és villanyszeremunkákat takar. Menet köz- függőfolyosókat építettünk .éssel végeztünk. A i-üzponu ben ugyanis sok meglepetés — a régi kőkonzolok helyé- fűtés szerelesével ,s iól álért bennünket re vasbeton tartóelemeket lünk. Té'en már 'ütött szo— Éspedig? , helyeztünk —, ez is nem búkban végeznetjuk a btfe-' — A födémekre űl tervet várt, pótmunka volt Csak- jezö r:nkipari rrui.iká^at. A kellett kérni. Az eredeti terv ugy. mint a gipszből készült 40 lakás csaknem mindegyiszerint úgynevezett Bohn- díszítőelemek kicserélése, két bevakoltuk. A homloktéglából készítettük volna az Eddig 210 ezer forint értékű zat festését rövidesen befeúj födémeket De ezek a balüsztert konzolt, s egyéb jezzük. Most már valóban téglák időközben eltűntek a gipszfigurát készítettünk, közel vagyunk a célhoz. Az piacról. Amixor a bontással építettünk be. A tervező e átadás módosított határideje a tetőszerkezetig értünk. Ki- célra 20 ezer forintot irány- 1980 május vége. Mivel a derült — erre a tervező sem zott elő. A parkettázást sem régi falak feltárásán — s számított —. ho.ív korhadtak tudtuk a terv szerint végez- ezzel kapcsolatban a nagy a fagerendák. Újakat nem ni. Itt is tervmódosításra meglepetéseken — már túl tudtunk beszerezni, ezért volt szükség. vagyunk; az új válaszfalamonolit-vasbeton gerendák- — Gondként említettük kat már egytől egyig felépíkal kellett a régieket kiese- tavaly, hogy a Fémmunkás tettük, reméljük, hogy ezútrélni. Folytassam? Ismét Vállalat nem szállította idő- tal valóban tartani tudiuk a csak az eredeti tervre hivat- ben az új portálokat... * határidőt. Persze gondunk kozom, a szerint ugyanis — Másfél év után készül- lesz ezután ls, főként amiatt, csak javítanunk kellett vol- tek el. Várhatóan a napok- hogy véglegesen mind a mai na a homlokzatok vakolatát, ban emelik őket helyükre, napig nem dőlt el, milyen üzletek lesznek a földszinA homlokzat festését hamarosan befejezik Eltűnik a kántordomb Földgépek zúgnak a szőre- Szőregen. Nemcsak az első, gi Szegfű utcában. Egyenge- hanem sokáig az egyetlen is. tik a talajt a tervezett új ál- 1868 óta tankötelezettség volt tálános iskola számára. Le- hazánkban; Magyarország gyalulják a kántordomb te- Európa sok államát megelőztejét, betöltik a völgy mé- ve hozta — Eötvös József lyedéseit. Hol szánkáznak szorgalmazására — a jelenezután a Szegfű utcai gyere- tős törvényt. Eszerint minkek? den gyermeknek kötelező Szőreg egyik specialitása volt 6 és 12 év között roinmindmáig, hogy iskolái szét- űennap, 13 és 15 év kozott szórtan találhatók a falu — heti 5 — nyáron 2 — órabocsánat, városrész— különböző pontjain. Hogy ez mi lyen hátrányos az iskolai fe tan ismétlő iskolába járni. Nem csoda, ha 1884-ben 94 gyerek szorongott a kántorgyelemre, hogy milyen fá- iskola két kis osztálytermérasztó a nevelőnek óraközi ben. szünetben sietni egyik épü- Mikor ezt végképp kinőtletből a másikba, esőben, ték, 1884-ben másikat építetsárban hóban, fagyban, rég- tek- a Magyar és az Iskola óta ismert Az elöregedett utca sarkán, amely 1935 óta 1 épületek némelyikét már óvoda. 1894-ben megvették használaton kívül is kellett Kiss József házát: ez lett a helyezni. .Megérett már na- harmadik iskola, a ma mar íen. Mindegyik külön beruházás, a terveket is külön Készíttetik, s ez ugyancsak megnehezíti a helyzetünket. — A Kis-Dávid-palota felújítása „nagy falatnak" bizonyult a Szegedi Építőipari Szövetkezet számira ... — Valóban. De egészen biztos, hogy bármelyik más cégnek is nagy falat lenne. Ilyen hatalmas s régi épület teljes felújítására még nem volt példa Szegeden. Eredeti tervrajz, s tapasztalatok hiányában láttunk a munkához. A következő, hasonló ház „regenerálása" már valószínűleg könnyebb lesz. Éppen az itt megtanult „leckének" köszönhetően. Ladányi Zsuzsa Tűzben M ielőtt közreadtam volna, többször leírtam és újra olvastam a következő két mondatot, hogy meggyőződjek igazságtartalmukról, s hogy jól hangsúlyozzak; azaz észrevehetően megkülönböztessem az „e"-t az „e"-től. Íme a két mondat: „Ki nem ég az ember, legföljebb elég. S ha belőle elég, nem kiég, csak elég." Nem játszom a szavakkal. Ha ugyanis valaki elég a tűzben, munkája, hivatása lázában, az javarészt önmaga vérmérsékletének, szenvedélyének, és örökké többet akarásának a következménye. De akiből elég, azt gyakran fölmenteni kényszerülünk — beosztása mellett a felelősség alól is —, hiszen csak részben tehet arróL, hogy oda került, ahol a feladatok meghaladták erejét és képességét. Azt gondolom: ha valaki elég, hajtsunk fejet előtte, mert többet adott önmagából. mint amennyit „büntetlenül" adhatott volna. Ha meg belőle elég, akkor bocsássuk útjára tisztességgel; küldjük oda. ahol értékes emberként hasznosan tevékenykedhet tovább. De a világért se vonjuk meg tőle a „szükség van rád" éltető érzetét... Miért választottam a mai jegyzet témájául ezt a meglehetősen bonyolult és sokat vitatott összefüggést? Könynyű volna azt mondani: azért, mert emberekről van szó. Igaz. De nem maradhat titok: az ellen berzenkedem, hogy meghallván gyakran vágják mellbe az. embert az ítéletek különböző beosztású és képességű vezetőket minősítve: „megkoptak, elhasználódtak, kiégtek, lemaradtak, eljárt fölöttük az idő" és így tovább. Ugye ismerősek ezek a kifejezések? Nyomukban rendszerint' azt olvassa az ember: „Érdemei elismerése mellett..," stb. És sokszor a maguk szintjén bölcs és tapasztalatokkal teli emberek gondolatától. tettétől „szabadítjuk meg" a társadalmat, nem mindig okosan gazdálkodva a szellemi energiával. A tűz éltet, formál, edz és perzsel is; tűzben égnek a közösségért többet vállaló emberek. És tüzet, melegséget, békét teremtenek maguk körüL Aki elég — és bár nem várja el tőle a társadalom — feltehetően a képességének megfelelő helyen tevékenykedett évekig, évtizedekig. Akiből elég, az nem bizonyos, hogy ott kapott és vállalt szerepet, ahová adottnem működő ún. Fabó-iskola 1911-ben épült szintén a Magyar utcán, a közismert gyón az idő az új iskolára S most eltűnt Szőreg legrégibb iskolája, a közönsége sen csak . , „ .. „ zett épület. Közben a volt nevezett, es követi ot a domb * . a_ >s amelyen masfel szazadon lamia£ká leüek. 1932.ben at auott. épült föl a községházával Mert e helyen a legregíbb szemben, a Szerb utcán az iskola a templommal egy ^ központi iskola három időben, 1816-ban épült. 1874- tanteremmel 1924-ben Újben emelték ugyanezen a he- szőregen, egyetlen osztálytelyen azt, amelyik az idén fe- r^rnmel jezte be pályafutását. A ka- Az ötvenes években nem tolikus egyház építtette ezt kevesebb, mint hét helyen is, mint az előzőt, és két tan- tanítottak a szőregl pedagótermén kívül a kántori la- gusok: a központi iskolában, kasnak is helyet adott. Ki a2 államosított szerb iskoemlékszik már a hajdani iában, a kántoriskolában a kántortanítókra, Tóth Jó- bányaiskolában, a Fabó-iszsefre, Simon Istvánra, Kő- Colában, Űjszőregen és a szegi Artúrra, Sopsich Ist- Gőzmalom utcai. 1959-ben vánra? Talán az utóbbira épült új iskolában, igen, hiszen volt tanítványai Most dübörög a földgyalu, még javakorbeliek. eltüntetik a kötelességét már Néhány év múltán, 1880- teljesített öreg iskolának a ban az egyházközség a ryomait is, hogy helyet adpolitikai község kezelésé- jon az újnak, amely már a be adta az új iskolát. Biz lett jövő századnak is épül. tehát az első községi iskola F. L. Újabb tudnivalók a személyi számokról Mint ismeretes, a városi zolványába a szám helyett tanács népesség-nyilvántar- egy papírlap került A nétási csoportja először a nagy- pesség-nyilvántartási csoport vállalatoknál, üzemeknél ezeket az ügyfeleket most kezdte meg Szegeden, a sze- arra kéri, hogy ne érdeklődmélyi számok kiosztását, jenek személyi számuk megAkik munkahelyükön nem érkezése felől, erről ugyanis vették át korábban az ál- névre szóló értesítést küldelamigazgatási munkát is nek majd lakáscímükre, megkönnyítő és gyorsabbá A Szegeddel egyesült köztevő személyi számot, azok ségek állandó lakói, tehát a július elejétől a számukra lápéiak, algyőiek, gyálarétilegalkalmasabb időpontban ek, kiskundorozsmaiak, szőkereshették és kereshetik regiek figyelmébe ajánljuk fel jelenleg is a Széchenyi a következő lehetőséget: tér 11. szám alatti földszinti nem kell külön bejönniük irodát,' hétfőtől csütörtökig Szegedre, elég, ha a helyi reggel 8 és délután fél öt tanácsi kirendeltségen leadközött, péntekenként 8-tól ják személyi igazolványukat, fél négyig, szombatonként s másnap már át is vehetik, pedig 8 órától délig. ugyanott. A tanács dolgozói Arról ls többször hírt ad- ugyanis naponta összegyűjtik tunk már, hogy csak a sze- a leadott igazolványokat, s gedi állandó lakosok és csa- másnapra már be is ragasztládtagjaik kapják meg Sze- ják a személyi számokat. Ha geden személyi számukat, igazolványukban mégsem taElőfordult azonban, hogy lálnák meg a személyi szánem érkezett meg még az mot, akkor majd értesítést ügyfél személyi száma, ek- kapnak a népesség-nyilvánkor személyazonossági iga- tartási csoporttól. ságai irányították. És mégis rendszerint ez utóbbi „típusra" mondják, hogy elfáradt, kiégett, elhasználódott, jóllehet akkor is híján lehetett a teljesítőképességnek, amikor megbízták vagy megválasztották. (Gondolom, nem szükséges hangsúlyozni, hogy e megállapítások szándékosan figyelmen kívül hagyják a valódi egészségügyi okokat, az állóképesség hiányát. a betegségek sorát, hiszen az ellen senki sincs beoltva.) Ha valaki elég, az életével, munkásságával nagyobb figyelmességre, a túlhajszolás finom gátjainak megteremtésére hívja föl környezetének, vezetőinek a figyelmét. Akiből elég, az káderpolitikai hibákra utal inkább, a szubjektivitás esetenkénti túlburjánzására. a kapcsolatokra, a „bárhol jó leszel és megfelelsz" gyakorlatának tarthatatlanságára. Úgy gondolom, most már hosszú távra be kellene rendezkednünk mindkét „következmény" kiküszöbölésére. A napokban beszélgettem egy keménykötésű férfival. Vezető. Nincs vaj a fején, senki sem mondta ki rá az „ítéletet", hogy lemaradt, hogy belőle elég; nem sejttették vele, hogy „elhasználódott", „pedig" már közel van az ötvenhez. Sikeres, megfontolt vezetőnek tartják. építenek rá. Azaz önmaga miatt nincs oka a kesergésre. Mégis valami megfoghatatlan szomorúsággal a hangjában, töprengve hajtogatta: „Valóban lehetséges volna, hogy negyvenöt, ötvenéves korukra elhasználódnak a vezetők? Ilyen korán ,hülya' lesz mindenki, aki sokat dolgozott, aki hangyaszorgalommal gyűjtögette egy életen át a tapasztalatot, a bölcsességet? Vagy nem igaz az egész, nem igy igaz! Miért bizonygatják minduntalan, hogy sok ember fölött idejekorán jár el az idő...?" R

ájöhetnénk végre: nem okvetlenül a korral jár az alkalmatlanság! Vagy nem ismerünk talán harmincéves véneket és hetvenéves fiatalokat? S ha tudjuk, hogy nem az életkor a váltás oka, akkor miért arra hivatkozunk? És miért a megromlott egészségre, ha a makknál is keményebb kötésű ember a „jelölt". Furcsa kortünet. Vagy kórtünetnek nevezzem inkább? Pedig segítségünkre siet a tudomány. Valamikor csakugyan öregnek számított a hatvanéves ember. Emlékszem, jó atyámat öregnek tekintettem, amikor negyvenöt éves volt; de ma már nemzetközi méretekben is 45-től 60-ig számítják a középkort; hatvan évtől idős az ember, s csak 75. életévével kezdődik az öregség kora. Elhasználódik a szervezet? Biológiailag szinte bizonyíthatatlan. Az edzéstől függ az erőnlét, s a szellemi frissességet is csak a tréning, az örökös próbatétel, a múnka. a gondolkodás, a rendszeres tevékenység tarthatja épségben. Az életkor meghosszabbodása ellenére miért akarjuk megrövidíteni a teljesítőképesség időszakát? Nemde fényűzés, pazarlás ez? Hiszen huszonöt vagy még több év kell ahhoz, hogy valaki fölkészüljön az életre. Mégis megelégszünk azzal, hogy harminc, harmincöt évig dolgozhat? Mit kezdjen utána a tudásával? Nem tűnik föl senkinek, hogy a nyugdíjazás után egykét évvel milyen sokan búcsúznak idő előtt az élettől? Sokféle kultuszt megéltünk már; most a gyermekek, a fiatalok kultuszát éljük. Jó ez, hiszen a jövőt alakítjuk. De nem kellene visszaállítani emellett az öregek kultuszát? Az öregek becsülését cs tisztességét? Tudósok bizonyítják. hogy ahol tisztelet és megbecsülés övezi az öregeket: azok tudhatják, hogy szükség van rájuk és megőrizhetik a tekintélyüket; ahol a fiatalok szemében nem „vén hülye" az öreg, hanem a bölcsesség és tapasztalat tárháza; forrás, amelyből mindig meríteni lehet — ott kilencven, száz éveket élnek az öregek. És tudnak mit kezdeni a bölcsességükkel. Nincs közöttük lelki sérült. Nálunk meg álhumanista ömlengéssel azt hajtogatjuk: kiérdemelte, megszolgálta a pihenést. Nincs nagyobb gyötrelem ennél. A „megérdemelt pihenés" gúzsba kötött életet, kilátástalanságot és magárahagyatottságot jelent Hallok negyvenöt meg ötvenéves korban, egészségesen nyugdíjba küldött emberekről. Nem sajnálom, féltem őket. Lehet, hogy ahol dolgoztak, alkalmatlanná váltak, vagy éppen rendeletek tették lehetővé, hogy idő előtt búcsúzzanak. De nem hiszem, hogy hosszú életűek lesznek, ha a legelemibb emberi tevékenységtől, a munkától zárjuk el őket. Higgyék el, akik egész életükben utálták a munkát, azoknak is hiányzik a rendszeres tevékenység. Hát még azoknak, akik hivatástudattal. odaadással, örömmel tették a dolgukat. A

z a férfi, akire az előbb hivatkoztam, mondott még valamit, ami megragadta a figyelmemet. Valahogy így: „Hülye lesz mindenki? Hiszen az ő jelenük az én jövőm? ... Erre számítsunk mindannyian? És mégis vállaljuk a többet, a kockázatot?" Elgondolkoztató okfejtés. Hiszen múlt nélkül nincs jelen, és jelen nélkül sem jövő. Akkor hát nem esünk újra a 16 másik oldalára? A nyugdíjért hallatlan erőfeszítést tesz a társadalom. De többet kell tennie az öregek egészséges kultuszáért. Igaz. hogy a nagyapa, az apa sem tud már segíteni gyermekének a matematika példák megoldásában, de az iskolában sohasem tanulhatja meg a gyermek azt. amit elődei egész életükben összegyűjtöttek. Lele Béla KlSZ-propagandisták városi konferenciája A KISZ Csongrád megyei bizottsága újszegedi vezetőképző központjában az idei KISZ politikai oktatási év kezdetén a progagandistáknak rendeztek tegnap, hétfőn délután konferenciát. Havasi Zoltán, a KISZ Szeged városi bizottságának agitációs-propaganda felelőse nyitotta meg a tanácskozást, amelyen több mint száz KISZ-aktivista vett részt, szegedi üzemek, vállalatok, valamint közép- és felsőoktatási intézmények KISZ-bizottságainak, alapszervezeteinek képviseletében. Az 1979/80-as politikai oktatási év feladatait Koós László, a KISZ Szeged városi politikai képzési munkabizottságának vezetője ismertette. Szólt többek között arról. hogyan lehet az oktatást színvonalasabbá tenni a munkahelyeken és az iskolákban. A konferencián előadás hangzott el az ideológiai nevelőmunka tartalmi kérdéseiről. Ezután a résztvevők filmet tekintettek meg, és a politikai képzés módszerbeli segédanyagaival ismerkedtek.