Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-08 / 210. szám

3 Szombat, 1979. szeptember 8. Lézersugaras izotópszeparálás Véget ért a lumineszcencia-konferencia Az atomerőművekben előállított villamos energia árát jelentősen emeli, hogy a radioaktív hasadóanyag dúsítása jelenleg lassú és költséges eljárással történik. A lézersugaras izotópszeparálás módszerével ezeknek a hasadóanyagoknak az ára lényegesen csökkenthető — közölték a pénteken, tegnap befejeződött szegedi nemzetközi lumineszcencia-konferencián. A kutatók egyebek között beszámoltak arról, hogy a speciálisan erre a célra kidolgozott festéklézer keltette párhuzamos és nagy energiájú fénysugárral olyan fotokémiai folyamatokat lehet létrehozni, amelyek alkalmasak a hasznosan, illetve kevésbé jól felhasználható radioaktív izotópok különválasztására. illetve a hasadóanyagok dúsítására. A laboratóriumban elért eredmények továbbfejlesztésével lehetőség van az ipari méretű izotópszeparálás megoldására. Az eljárás bevezetésével az atomerőművekben felhasználható hasadóanyagok ára várhatóan a jelenleginek tizedrészére csökkenthető. A konferencián részt vett több mint százhúsz hazai és külföldi szakember az elhangzott hatvan előadás alapján tárgyalt a festéklézerek környezetvédelmi felhasználásáról is. Nemzetiségi találkozó A szlavóniai Lipovljanin tegnap, pénteken megkezdődött a jugoszláviai magyar, cseh, szlovák, olasz, ruszin és lengyel nemzetiségek háromnapos kulturális-művészeti találkozója, amelyen a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége és az Ausztriai Horvátok Egyesületének küldöttsége is részt vesz. A műsorban a többi között népi ének- és táncegyüttesek lépnek fel, köztük a Horvátországi Magyarok Szövetségének központi táncegyüttese. Lipovljani község lakosságát 16 különböző nemzetiség alkotja. (MTI) Elismerés - négy évtized A zöld selyemmel bélelt dobozban ovális alakú, finom művű érme fekszik. A relief kecses ápolónőt ábrázol, körülötte aranybetűkkel Flórámé Nightingale — az első ápolónőképző iskola megalapítójának — neve olvasható, Kevesen dicsekedhetnek hazánkban ezzel a Nemzetközi Vöröskereszt által adományozott kitüntetéssel. Nemrégiben adtunk hírt arról, hogy i/j. Róth Ferencné, a Vöröskereszt újszegedi szervezetének csúcstitkára Debrecenben Hantos János főtitkártól vette át a megtisztelő emlékérmet Róth Ferencnét sokan ismerik a városban. A kisgyerekes szülők a Lenin körúti gyermekgyógyászati ügyelet ápolónőjeként. az újszegediek pedig mint az egészségügy, a Vöröskereszt aktív szervezőjét Szerényen hárítja el gratulációmat., amikor leülünk beszélgetni arról, mi mindennel érdemelte ki ezt az elismerést. „Én csak dolgozni szeretek, szép csöndesen, az ünneplés, a reflektorfény nem az én kenyerem. Minden újszegedi vöröskeresztes aktivistát megilletne egy-egy darab ebből a csodálatos éremből." De hogy ő maga mennyi mindent nyújtott a segítségre szoruló embereknek, odaadásával hogyan gazdagította a Vöröskereszt hagyományait. kiderül eddigi életútjáról is, amely mind a mai napig összefonódik az egészségüggyel, a humanitás eszmejéveL Negyedikes volt a polgáriban. amikor 1938-ban először kapcsolatba került a Vöröskereszttel. A családban már addig is hagyománya volt az egészségügyi pályának: két nővére a Fehér kereszt gyermekkórházban dolgozott, ö is elvégezte az önkéntes ápolónő-tanfolyamot, majd Budapesten a Heim-nővér tanfolyamot. A háború alatt a László kórházban ismerhette te meg a fertőző betegségeket. 1943-ban pedig ő is azok között volt, akik vért adtak a kiütéses tífuszosoknak. A következő nehéz esztendőben, már gyermekgondozó-női és ápolónői képesítéssel a zsebében a pécsi menhelyből menekülnie kellett a bombázás miatt. „Előttem az ismeretlenség, mögöttem puskaropogás ... Egy vonat került az utamba. Ezen volt az 503as hadikórház. Az egészet kitelepítették Ausztriába. Több hónapon át ott ápoltuk a sebesülteket, majd saját kérésünkre 600 katonával, csecsemőkkel, gyógyszerekkel hazatértünk." Később családi körülményei úgy hozták, hogy Szeged lett az otthona. A gyermekmenhely felügyelőjeként ő is azok között volt, akik az ötvenes években éjt nappallá téve ügyködtek a Érsebészek tudományos tanácskozása Az egészségügyi szervek felmérése szerint hazánkban a százezret is túlhaladta azoknak a száma, akiknek végtagjaiban — elsősorban a lábukban — érrendszeri megbetegedés lépett fpl. Okai között az első helyeken szerepel a kényelmes, kevés mozgással járó életmód, valamint a túlzott mértékű dohányzás és a zsíros ételek fogyasztása, ami elősegíti az erek degenerációját. A gyógyítás életmód-változtatással és gy.ógyszeres kezeléssel, illetve sebészi beavatkozással történik. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen pénteken, tegnap kezdődött angioliológiai napokon az erekkel foglalkozó orvosok az érsebészet legeredményesebb módszereit vitatják meg. A kétnapos tudományos tanácskozáson mintegy százhúsz szakember vesz részt, köztük vendégként csehszlovák, holland, jugoszláv, román és svéd orvosok. s összesen harmincöt előadás hangzik el. (MTI) menhely gyermekkórházzá alakításáért. Évekig a kórház, illetve a klinika kötelékében dolgozott. Elvei messzemenően megegyeztek a térítésmentes véradással, 1959-ben lépett be először a véradók táborába. „1964 óta enyém Újszeged. Azóta a két orvosi körzetből öt lett, a négy Vöröskeresztállomásból 28, a kevéske tagból 568. Szeretem valamenynyit, szót értek mindenkivel. Ezt akartam is, ezért érettségiztem le közben a Radnótiban. Büszkék vagyunk polgári védelmi munkánkra; század és külön szakasz is van Újszegeden. A Tisza bal partján élő emberek nagyon segítőkészek: a 70-es árvíz idején se energiájukat, se pénzüket nem sajnálták, csakhogy segíthessenek. Fölemelő nálunk is minden véradó nap, de különösen a 18. évet betöltött gimnazistáké". A csúcstitkár ezzel ugyan nem dicsekszik, de személyes példája is közrejátszhatott ebben: 1977-ben arany kitüntetést kapott 28-szoros térítésmentes véradóként, s ugyancsak az az esztendő hozta meg a Vöröskeresztes Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát. Ez a négy évtizedes életút, a háborúban, békében való helytállás a válasz arra: mi mindennel érdemelte ki ez a magát szegedinek valló ápolónő az országhatáron túlról jövő elismerést is. Ch. A. Munkásfelvétel nincs! T

ábla a főútvonal mellett, ismerős. Ám a rubrikák áthúzva, s valaki keresztbe azt írta rájuk krétával: felvétel nincs. Elég ok ez a kíváncsiságra, mondom a kis üzem igazgatójának. Rábólint, s hozzáteszi — sokan, sokféle hivatalból kérdik őt meg e tábla ügyében. De csak egy a válasz — véget akartak vetni már annak az áldatlan állapotnak, hogy az órabérlovagok szabad prédának tekintsék ezt a munkahelyet. És sikerült? — Igen, vágja rá határozottan. S olyasmi is bekövetkezett, amire gondolni sem mertek, amikor (félve ugyan ...) egy reggel áthúzták a rubrikákat. Mert ki állíthatta volna, hogv a műhelyekben szinte varázsütésre megjavult a gépkihasználás, csodák csodájára, a papíron bizonyított munkáshiány ellenére, megtermelték azt a mennyiséget, mint soha annak előtte. „Megnéztem az ipariáram-fogyasztást regisztráló műszer tekercspapírját, összehasonlítva a megelőző év azonos hónapjával, kiderült, hogv a gépeket korábban kapcsolták be reggel, sőt, még délután is tovább tartott a hálózat terhelése. Azaz: nem kezdődött el a pakolás már egy órakor — mint általában —, hanem csak a műszak végén! Summa-summárum, húsz embert kellett volna felvenni, legalább is azt hittük — s kiderült, egyre sincs valójában szükségünk, ha úgy akarjuk. Ha az a "bizonyos tábla áthúzva áll a kapu előtt. Beszélgettem a brigádvezetőkkel, műhelyfőnökökkel és gépmunkásokkal is. Érdekes dolgokat mondtak. A legtöbben persze csak egyetlen szót említettek: végre. Mármint, végre elhatározták magukat az üzem vezetői, hogy rendet teremtenek, s a helybéliekkel, a meglevő kollektívával oldják meg a feladatokat. Biztos, így a bérezésre, a nyereségre is több jut, hiszen kevesebben végzik el azt a munkát, amit eredetileg több emberre számítottak ki. Akadtak más vélemények is. Szerintük előbb-utóbb vége lesz ennek a nagy nekibuzdulásnak s betörik a ..górék" dereka. Mert ember nélkül nem lehet dolgozni. Különösen most. a szabadságok táján. Megint mások — éppen ellenkezőleg gondolkodnak. de szintén tamáskodnak. Kevés, mondják. Kevés csak zárt kaput mutatni a befelé igyekvőknek, szükség lenne megszabadulni azoktól, akik csak a mások pénzét fogyasztják. Hiszen az is egyfajta egyenlősdi, hogy jó néhány embert eltartanak a gyárban, s nekik is ők keresik meg a bérüket. Ám a „radikálisok" szerint van más lehetőség: ha olyan körülmények alakulnak ki az üzemben, hogy a tengők-lengők tapasztalják a józan szigort, s ráébrednek, hogy dolgozni kell a fizetségért, majd dolgozni fognak. Akárhogyan is, ez a táblaügy segít nekünk, vallják. I

gazuk lehet. Erre engednek következtetni — túl e kis üzem tapasztalatain az általános tanulságok. Az elmúlt hónapokban nagyon hasznos folyamat kezdődött el néhány kis- és nagyvállalatnál. A józan számvetés, a közgazdasági elemzés napvilágra hozta azokat a tényeket. amelyeket ugyan sejtettünk, ám pontos valóságukban, mérhetően nem ismertünk még. Többek között azt. hogy a munkaerőhiány nagyon sok termelőüzemben látszólagos — a meglevő létszám elegendő a feladatok megoldásához, ha munkájukat racionálisabban szervezik, illetve, ha hasznosabb célok érdekében foglalkoztatják őket. Egyre-másra jelentek meg a szervezési felmérések, amelyek azt igazolták: egy munkahélyen 25—30 százalékkal emelkedhet a termelékenység, s így a termelés mennyisége, ha a szervezési követelményeknek eleget tesznek. Ily módon a „felvétel nincs" tábla nem csupán pszichológiai tényező. Sokkal inkább a közgazdasági törvényszerűségek felismerését, illetve azok megvalósítását jelenti. Matkó István Hat tsz együttműködése Új termelési körzet alakult Baiástyán Tegnap, pénteken az érintett hat termelőszövetkezet képviselőinek részvételével új termelési körzet alakulóülését tartották a balástyai Rákóczi Termelőszövetkezet irodájában. A házigazdákon kívül az ugyancsak balástyai Móra Ferenc és Alkotmány, a dóci Virágzó, valamint a szatymazi Homokgyöngye és Finn—Magyar Barátság Termelőszövetkezet vesz részt az együttműködésben. Az alakuló ülésen az MSZMP szegedi járási bizottsága képviseletében Bodó Imre vett részt. A körzet jelentőségéről dr. Masa István, a TESZÖV titkárhelyettese szólt. Homokos talaj jellemzi a terület gazdaságait, a dóci szövetkezet kivételével. A talaj adottságok és a rajtuk kialakult termelési szerkezet meghatározzák a közös gazdaságok gondjait, de az együttműködés lehetőségeit is. Fontos következtetések: nem lehet egy gazdaságot egyetlen kultúrára alapozni, de az erőket elaprózni sem érdemes. A közgazdasági viszonyok, a termelési hagyományok, a szövetkezet adottságai döntik el, mely ágazatokat érdemes intenzíven fejleszteni. Ahol szükséges, változtatni kell a termékszerkezeten is, például a gazdaságtalanul termelhető kukoricát a jóval jövedelmezőbb napraforgóval lehetne helyettesíteni. Az együttműködés rövid távú feladatai a gépkapacitás közös, ésszerű felhasználása, közös javítás, alkatrészellátás. Azonos szolgáltatási díjak, bérezési elvek, a háztáji gazdálkodás egységesítése tartozhat még a közeljövő feladatai közé. Középtávú fejlesztésként komplex gépsorok vásárlása, üzemeltetése, takarmányszárító építése, az állattenyésztés szakosítása kerülhet szóba. Az áruk értékesítésében, egységes piaci magatartás kialakításában. a közgazdasági elemzőmunkában is jelentős lehetőségek rejlenek. A termelőszövetkezetek vezetői támogatták a termelési körzet megalakítását. Különböző, konkrét javaslatokat is tettek. A téeszek képviselői a termelési körzet megalakítása mellett döntöttek. A feladakoordinálásával az első évben a balástyai Móra Fe(renc Tsz vezetőségét bízták ! meg. ltok Ifj mészmü épül Rövidesen új mészüzem váltja fel Bcremenden a szá-ad elején épült, korszerűilen művet. A Beremendi Cementmü szomszédságában lengyel szakemberek építik a cementmű új létesítményét, amely 1981. januárjára készül el, S száznegyvenezer tonna meszet és hatvannégyezer tonna kőlisztet ad majd évente. Szüret Villányban A vörös borok hazájában. Villányban a nyár eleji hosszan tartó napos időjárás rendkívül kedvezett a melegigényes szőlőnek, s hatása most egyaránt megmutatkozik a korai érésben és a kitűnő minőségben. Mindez örvendetes, mert itthon és külföldön egyaránt megnőtt a kereslet a márkás vörös borok iránt.