Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-05 / 207. szám

4 Szerda, 1979. szeptember 5.1 Hitelpolitika A Minisztertanács minden esztendőben — a népgazdasági tervvel összehangoltan — Jóváhagyja a hitelpolitikai irányelveket. A bankok ehhez, valamint a gazdasági egységek hitelképességéhez igazítják hitelnyújtási gyakorlatukat Azaz: a hitelezés alapjai a meghatározott időszakhoz kapcsolódó irányelvek, amelyek részben a középtávú, részben az éves népgazdasági tervhez kötöttek. Az ötödik ötéves tervről elfogadott törvény például — 1979. december 18-án hagyta Jóvá az országgyűlés — így rendelkezik: „A hitelnyújtás feltételeit úgy kell megállapítani, hogy a hitel gazdaságilag ösztönözzön a termelés hatékonyságának növelésére és segítse a tervben megjelölt főbb arányok és fejlesztési irányzatok megvalósítását. A különösen fontos népgazdasági célokat szolgáló fejlesztéseket kedvezményes hitelfeltételekkel is támogatni kell." Már az eddig leírtakból is következtethetünk a hitel szerepére. Arra, hogy szabályozza a pénzforgalmat, a jövedelmek elosztását, lényeges fedezeti forrása a bővített újratermelésnek, s egyben a gazdálkodás tervszerű befolyásolásának eszköze ls. Azaz: a hitelpolitika szerves része az általános gazdaságpolitikának. Természetesen: a hitel igénylőjének hitelképesnek kell lennie, azaz alkalmasnak arra, hogy a hitelt kamataival együtt visszafizesse. Ez azért is lényeges követelmény, mert az állam a társadalom javaival gazdálkodva nyújt hiteléket, tehát a megtérülés biztonságán is őrködnie kell. Bizonyos hiteleket csak az állam által erre kijelölt pénzintézetek nyújthatnak — Így lett a „tanácsok bankjává" az Országos Takarékpénztár —, sok esetben a központilag meghatározott törlesztési feltételek mellett Ennek logikus folytatása, hogy mind a beruházásokhoz, mind a fogyasztáshoz Igénybe vehető forrásoknál a felhasználás útmutatójaként alkalmazzák a hitelpolitikát; gépkocsi vásárlásához —ritka kivételtől eltekintve — nem vehető igénybe hitel, ugyanakkor tükrözve a társadalmi érdekeltséget — a hitelezés teljes körén belül a lakásépítők élvezik a legtöbb kedvezményt. Ha már a fogyasztás körét emiitettük: ismerünk áruvásárlási, lakásépítési, a háztáji és kisegítő gazdasáRok fejlesztéséhez igénybe vehető hiteleket, ezek összege. törlesztésének Ideje, kamata stb. azonban eltérő. Hitel ugyanakkor — a lakosság adta hitel — a takarékbetét Is, s Itt szintén különbözik a kamatok mértéke, a lekötés idejétől függően. Mindkét területen a hitelpolitika — a hitelpolitikában is érvényesítendő társadalmi érdek— adja az eltérések magyarázatát. Aminek legutóbbi friss Jele: az építőanyagok drágulása miatt az építési kölcsön maximumának felemelése. S egy adalék e kölcsönfajta szerepéhez: 1978ban az 58 493 magánberuházású új lakásból mindössze 8211-hez nem vettek igénybe hitelt. Követelmények sokasága kötődik a hitelpolitikához; segítse a népgazdasági célokkal összhangban álló vállalati fejlesztéseket, bizonyos ágazati átrendeződések meggyorsítását (pl. a gépiparban az energetikai gépgyártás más elbírálás alá esik, mint e fémtömegcikk-ipar). Továbbá: a hitelpolitikának szolgálnia kell a bel- és külföldi keresletnek megfelelő kínálat kialakítását, ugyanakkor korlátoznia szükséges az indokoltnál nagyobb készletek föl halmozását, a nem kifizetődőnek ígérkező fejlesztéseket stb. S ebben az is benne van, hogy egy-egy időszakban érvényesített hitelpolitikai gyakorlat — mert a hitelezés gyakorlatának igazodnia kell az adott gazdaságpolitikai célokhoz —kiemel (preferál) területeket, tevékenységeket, s azokat előnyben részesíti, másokkal szemben' viszont a korlátozást (restrikciót) érvényesíti. Azaz: a hitelpolitika postái, síelek tál a mindenkori össztársadalmi érdekeltségnek megfelelően. S mert a hitelnyújtásnak ez az érdekeltség az alapja, a törlesztés, a kamatok Időbeni visszafizetésének is ez a meghatározója, hiszen egy helyről jön és megy a forint: a közös pénztárból és pénztárba. Veress Tamás Ketten az Angara mellől hajója Ojsáfhfr: Szovjet sarkkutató expedíció a Novaja Komiján rátalált WlUUm Barents 1596. évi expedíciójának bajómaradványalra. Ez a rendkívül fontos tudománytörténeti tény ismét az elismerést váltja kl bennem a nagy holland hajó* és felfedező iránt, akivel pár évvel ezelőtt „találkoztam" Amszterdamban, a Rljksmúzeumban. Rembrand, Vermeer. Hala és Ruysdael örökértékű vásznai mellett szerényen, de megbecsülten húzódnak meg a viharvert hajóalkatrészek: iránytű, sextáns, agyagedény, amelyeket Barents kapitány használt. Az utazások, a tengereket és a viharokat legyőző expedíciók valamikor még nem, vagy valamikor még nemcsak a gyarmatszerzést szolgálták. Hiszen ezt annak ellenére, hogy a világ földrajzi megismerése sajnos csak mellékterméke volt a világ katonai és gazdasági birtokbavételének. Az igazi felfedezőket azonban a kíváncsiság, a megismerés ősi, emberi szenvedélye fűtötte, és vállalkozásaik nemegyszer drámaian végződtek. Különleges emberek voltak ők, mert csak teremtő géniuszok vállalkozhatnak drámai hőstettekre. Ilyennek tartom annak a három expedíciónak kalandját is, amelyet az észak-keleti átjáró felkutatására vezettek a hollandok, a rájuk jellemző töretlen energiával és akarattal. Ennek a hérom expedíciónak hőse, az amszterdami Wllliam Barents volt, az őneve áll az Északi-sark felfedezőit és mártírjait összefoglaló lista élén. Az 6 neve jelöli azt a tengert, a Medve-sziget, a Spltzbergák, a Ferenc József-föld, a Novaja Zemlja és a Vargacs-szlget által határolt Jeges-tenger egy részé, amely vállalkozásainak színhelye volt, és később temetője lett A Rijksmúzeum anyagából főként a harmadik vállalkozás, a végzetes expedíció — 1596 — tárgyi emlékei a legbeszédesebbek. A hagy jégtáblák közé szorult, korábban nagynak és erősnek számító hajó 1996 augusztusában kikötött a Novaja Zemlja északi csücskén valahol, 15—16 főnyi legénységével, és Barents el kezdte építeni téli szállását. Egy nagyobb méretű hordóban még gőzfürdőt ls berendezett maguknak, és áttelelték a zord időt az Északi-sarkon, ők először a világtörténelemben. Barents-ék, a kor tudni vágyó szellemét megtestesítő „bolygó hollandi"-ak voltak. Kitavaszodáskor, még úszó jégtáblák között hazaindult két csónakja, a legénység nagy része haza ls tért, de a kapitány nem bírta tovább, skorbutban meghalt. Csaknem három évszázad múlva, 1871-ben Carlsen norvég hajós talált rá kunyhójára, és egy lőportartóban Barents feljegyzéseire, William Barents olyan hősi tanúbizonyságot tanúsított előbbi két expedíciójával, hogy Amszterdam hivatalos körei nem akarták hinni elvesztését. . A közel négy évszázados történelmi élmény annyira belémmaródott, hogy a Rijksmúzeumból kijövet, a Huygens-straat ronanó és süketítő dübörgése elöl egy kávézóba menekültem. Éreztem, hogy Barents és legénysége oda is követett, odatelepedett, mert a nemrégiben kapott tárgyi emlékekben benne él az anyagi valóság, amelyből egy nagyszerű alkotó emberi géniuszt ismerhettem meg. Féltő és hagyománytisztelő megbecsüléssel beszél ma is holland ismerősöm Barentsről, ugyanúgy, mint Tasmanról, aki Óceánia több szigetét fedezte fel. A Rijksmúzetrmban őrzött leletek most tovább gazdagodtak az emberi kultúrtörténet számára, az emberi helytállásról, a hősiességről, a világ megismeréséről. Bátyai Jenő Zsíros Gábortól — most, hogy három év után visszajött Szibériából —, a munkahelyén csak azt kérdezték kollégái: „Na, nem fagytál meg?" Volt persze egy kis élménybeszámoló is, de különösebben nem tartották szenzációnak megérkezését — Ez nem véletlen — mondja. — Míg kint dolgoztunk, alig akadt olyan nap, amikor ne járt volna az építkezésen egy fotós, egy filmes, vagy egy riporter. Az emberek szinte mindent tudtak a munkánkról. Az újságban, a tévében, a rádióban rendszeresen nyomon követhették ottani életünket. Majdhogynem ugyanilyen volt a fogadtatása Varró Máriának is. aki tolmácsl teendőket látott el UsztyIlímszkben, s emellett a magyarok adminisztrációval járó ügyes-bajos dolgait intézte. Annak ellenére, hogy nem fizikai munkát végzett, a Kun Béla ifjúsági építőbrigád teljes értékű tagjának számított Kettejükkel beszélgetünk élményeikről, egy héttel azután, hogy hazaérkeztek hosszú kiküldetésükről, a Szovjetunióból, az Uszty-Ilimszk-i Cellulóz és Papíripari Kombinát építkezéséről. — Aíi az, amiről nem írtak még az újságok? — Arról például — válaszol nevetve Gábor —, hogy kinttartózkodásunk idején 103 házasság és vagy 60 gyerek született Ez az adat csupán a magyar brigád tagjaira vonatkozik. Jómagam is szerepelek a statisztikában, hiszen szovjet feleséget hoztam magammal: Lócán Allah Eduárdovnát. 0 szintén az építkezésen dolgozott, ott ismerkedtünk meg. Zsitomirba való, eredeti foglalkozása fényképész, édesanyja ukrán, apja litván. És természetesen velünk jött „közös szerzeményünk", egyéves fiunk. A napokban pedig megérkezik a kanténerünk, elsősorban háztartási gépekkel megpakolva. Zsíros Gábor 26 éves szegedi fiatalember, a Magyar Néphadsereg polgári alkalmazottja, beosztása műszaki ellenőr. Az Angara-parti városban egy évig kőműves brigádvezetőként, majd a hátralevő időben egy orosz brigádban hegesztőként dolgozott. — S mit hozott Szibériából a tolmács? — Főként biztonságot és rutint az orosz nyelvből — feleli Varró Mária, aki ugyancsak 6zegedi, végzettsége szerint orosz szakos tanár. Mielőtt a KISZ KB megbízólevelével Usztyllimszkbe utazott, a hódmezővásárhelyi Komócsin Zoltán Kereskedelmi és Vendéglátóipari SzakközépIskola igazgatóhelyettese volt. Az egyetemi évek alatt többször megfordult a Szovjetunióban. — De lexikális tudásban is gazdagodtam — folytatja. — Bár a nyelvem eddig is gyorsan pörgött, úgy érzem, most bátrabban s kevesebb hibával beszélek. — Hogy viselték el a rendkívüli hideget? — Megszoktuk — mondja Gábor. — Aklimatizálódott a szervezetünk. Sokszor szúrt ugyan a levegő, hasogatott a hideg, különösen, ha feltámadt a szél, ennek ellenére gyönyörű a tajgai tél. — Azt nem lehet leírni, sem lefényképezni — kapcsolódik ismét a beszélgetésbe Mária. — Az átlaghőmérséklet 30 fok fagypont alatt, s nem ritka a mínusz 50 fok. Érdekes, hogy ilyenkor sem áll meg az élet, a pld gyerekek ugyanolyan jókedvvel játszanak, mint a mieink jó időben. S a háromhónapos nyár júniusban egyik napról a másikra belobban. Hirtelen kizöldül miden, pompáznak a színek, néha 40 fokos a kánikula. Hol ködbe burkolódzik a környék, hol ragyogó napsütés, felhőszakadás váltja egymást. A völgykatlanban fekvő várost kettészelő AnRara vize kristálytiszta, medrében jól látszanak az úszkáló piros halak. Szóval csodálatos a természet, a napfelkelte, az éjszakák. Olyan, mintha meseországban lennénk. — Mivel töltötték a szabad időt? — Húsz kilométerre a kombináttól volt a szállodánk. s a magyarok klubja — meséli Gábor. — Háromezer kötetes könyvtár állt a rendelkezésünkre. A hazai újságokat megjelenésük után eleinte egyhónapos, később tíznapos késéssel olvashattuk. Irodalmi esteket, brigádtalálkozókat, táncbemutatókat rendeztünk, a sport külön fejezet, pláne a focL Vérre menő nemzetközi mérkőzéseket játszottunk. Télen a sí-, a korcsolya- és a szánkóbajnokság volt a legnépszerűbb. Különösen jó kapcsolatija kerültünk a lengyelekkel, meg a helybeliekkel. A keresetre sem lehetett panasz. Mindenki megkapta forintban a fizetését, wnellett Uszty-Ilimszkben 250 rubel volt a havi átlagjövedelem. Sokan gépkocsira gyűjtöttek, melyet itthon forgalmiadómentesen, kedvezményes áron megvásárolhatnak. A KGST-országok nagyszabású beruházásán, mely a világ egyik legnagyobb faipari komplexuma, s ez év végén megkezdheti termelését, összesen 60 ezer ember dolgozott. Köztük 780 magyar fiatal. Többeégük betonozó, ács, kőműves és vasszerkezet-szerelő. Három év elteltével most mindegyikük megbízatása lejárt. Vállalásukat becsülettel teljesítették. Rózsa Imre Női ruhák és blúzok varrására a természetes selyem hatását keltő poliészter dlvatszövet gyártását kezdte meg a Magyar Selyemipari Vállalat. Az új szövet lágy esésű, könnyű, elegáns és divatos, ezért külföldön Jóval magasabb áron értékesíthető, mint a vállalat hagyományos termékelnek többsége. Eddig 10 ezer méter készült el e selymes tapintású új szövetből, s á tervek szerint a teljes gyártási felfutás után 450 ezer négyzetméter kerülhet majd ki a gyárból évente. Az első megrendelések Is befutottak már: Angliából és Kanadából több mint 50 ezer négyzetmétert vásároltak. Máshonnan, egyebek között az Amerikai Egyesült Államokból is érdeklődnek az új termék iránt. A háztáji földre! Cs. J. szegedi olvasónk a termelőszövetkezeti tagokat megillető háztáji föld nagyságáról érdeklődik. Olvasónk 1960 óta tagja a termelőszövetkezetnek, minden évben megkapta az egy hold háztáji földet. Az Idén azonban a személyi tulajdonában levő 600 négyszögöl konyhakert területét Is beszámították az egy hold háztájiba. Kéri. Ismertessük a törvénynek idevágó rendelkezését, valamint azt, hogy a személyi tulajdonát képezó terület beszámítása szabályos volt-e? A termelőszövetkezeti törvény rendelkezései szerint a tagnak kiadható háztáji föld vagy termény, illetve pénzjuttatás kiszámításában mindig a tag munkateljesítményét kell alapul venni. Aki teljesíti az évi 2300 munkaórát. az általában jogosult az alapszabályban meghatározott legmagasabb mértékű Juttatásra. Az a férfi, aki legalább évi 1500 munkaórát, az a női, aki 1000 órát teljesített a szövetkezet tagjakent, csak az alapszabályban meghatározott legkisebb mértékű juttatásra jogosult. A lentiek szerint tehát a tagnak járó háztáji föld nagyságát a vezetőség állapítja meg a közgyűlés felhatalmazása alapján, az alapszabályban és a jogszabályban meghatározott alsó és felső határok között. A háztáji föld területe termelőszövetkezeti tagonként legfeljebb 6 ezer négyzetméter (1668 négyszögöl) lehet. A háztáji szőlő és gyümölcsös területe ezen belül nem haladhatja meg a 3 ezer négyzetmétert (834 négyszögöl). Azok a tagok, akik a zártÚj fehérjedús takarmány kertben, a belterületen vagy tanyájuk körül mezőgazdasági termelésre alkalmas, személyi tulajdonban álló földdel rendelkeznek, ezt a földet használhatják háztáji földként, de nem tarthatnak igényt további földjuttatásra. Kivéve, ha a személyi tulajdonjoguk alapján használt belterületi, zártkerti vagy tanya körüli földterület nem éri el azt a nagyságot, mely a ledolgozott munkaórák alapján az alapszabály szerint járna a tagnak, akkor a termelőszövetkezet köteles ezt a föld- vagy terményjuttatást kiegészíteni. Olvasónk esetében a termelőszövetkezet szabályosan Járt el, amikor a ház körüli, mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületet figyelembe vette a ház,táji föld területénél. Dr. V. M. Az Állati Fehérjetakarmányokat Előállító Vállalat vásárhelyi üzemében a vezetők — elsősorban energiatakarékossági célzattal — új termék bevezetését, a húspép előállítását szorgalmazták. Megtakarítják a szárítást és em "llett a készítmény emeazthető fehérjemennyiségc ls növekszik. Az első harminc tonnát már legyártották és nagyon kedvező eredményekkel a Pankotai Állami Gazdaság sertéskombinátjában az állatokkal feletették. A húspép 28 százalék szárazanyag-tartalmából 22 százalék fehérje a többi zsír és zsírban oldódó A-, D-. E- és K-vitamln. De található benne az állatok fejlődéséhez nélkülözhetetlen B-vltamin ls. A technológia szerint a húspépet egy óra hosszán ét 140 fokon sterilizálják, majd sav hozzáadásával tartósítják. A gyakorlati tapasztalatok szerint két hétnél tovább is megőrzi a termék teljes biológiai értékét. A pankotaiak véleménye szerint a készítmény tartálykocsiban szállítható, szivatytyúval mozgatható. Az üzem vezetőjének tájékoztatása: Az olcsó, kilogrammonként 1 forint 20 fillérbe kerülő takarmányból a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek igényeit ki tudják elégíteni. Üvegedények A délkelet-lengyelországi Krosno egyszerű kisváros létére mindig sok turistát vonzott, amiben nagy részük volt az itteni üveghutáknak. Krosno három évvel ezelőtt már megyei város rangjára emelkedett, nevezetes gyára pedig valódi nagyüzemmé fejlődött. A Krosnói Uvegmflveknek két régi és hat igen korszerű üveghutája van. A korszerű, új csarnokok gépeit Japánból, Amerikából, az NSZK-ból, Nagy-Britanniából és Franciaországból hozatták. Működnek még az Ötvenéves régi üveghuták is, •hol hagyományos módszerrel, kézzel készítik a korsókat, aöröskancsókat, poharakat, tálakat. A krosnói üvegárunak a világ 28 országában van jól megérdemelt hírneve.