Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-05 / 207. szám

5 Szerda, 1979. szeptember 5.1 Ki tudja ? Furcsa nap volt a tegnapi. A reggeli órákban csupa orrát befogó, fintorgó ember járt a városban. A buszon, a villamoson utazók gyanakodva méregették egymást Sokan azt hitték, szerencséjük lesz, mert beleléptek valamibe. Egy ismerősöm — titkár egy nagyvállalatnál — bezárt az irodájában minden ablakot a belépők nehogy őt gyanúsítsák. A szerkesztőségben egyre-másra csörgött a telefon. Az olvasók felvilágosításért ostromolták a munkatársakat Mi meg másokat Tippünk — részben a telefonálók jóvoltából — bőven volt Egyesek kenderáztatásra. s szagce következményeire, mások orrfacsaró cefrére, megint mások a konzerv, avagy a paprikagyár „híradására" gyanakodtak. Bárkit hívtunk, bárhol érdeklődtünk, mindenütt megesküdtek: „kérem. Itt érezni a legjobban, szerintünk Itt van az epicentruma, de nem tudjuk, honnan származik". Cent rum az nálunk is volt de annak ugyebár nem lehet ilyen szaga. Eddigi tapasztalataink legalábbis ellentmondanak e feltételezésnek. A kenderáztatás sem lehet ludas a dologban. Szegeden — mint megtudtuk — jó ideje nem áztatnak kendert Ha nem áztatás, hát „elázás". Talán a szesz újabb átkos következményével találkoztunk! A borforgalmi vállalattól józan választ kaptunk: az ottaniak számára ugyanolyan rejtélyes a jelenség, mint számunkra. A paprikafeldolgozóban, a konzervgyárban is kikérték maguknak. A vízműveket — a csatornák leheletére gyanakodva — már zavarban, mondhatni, szégyenlősen tárcsáztuk. Mosták kezeiket A vonal túlsó végéről határozott hang válaszolt: „Nem én voltam!" A városgazdálkodási vállalatnál, a DÉOÁZ-nái, a KÖJÁLnál. a tanács egészségügyi osztályán előttünk már többen alkalmatlankodtak ez ügyben, ök is értetlenül álltak a „kísérteties" jelenség előtt A növényvédő állomáson hevesen védekeztek: a penetráns bűzhöz nincs közük. Mire e sorok végére értünk. a szag elillant. A rejtélyt a hivatalok „kapuzárásáig" nem sikerült megfejtenünk. De mert a jelenség nagyon is evilági, könnyűszerrel érzékelhető volt, eredetéről tudni kell valakinek. De kinek? L. Zs. Keresztury Dezső Ctoóri Sándor három új veraével nyit a Tiszatáj új száma. Hogy Csoórlnak a mai magyar Irodalom élvonalában van a helye, az régóta nyilvánvaló. Nemrég megjelent válogatott kötetében írja: „Az elszemélytelenedés nagy háborújában megőrizni a személyiség jelenlétét a világban. Mert hiába történnek akár csodák is a földön, ha ezek a csodák már nem érdekelnének bennünket. Hiába Jönne el ablakomig a tenger, ha én, a vendéglátó, már semmit sem tudnék magamról." Ennek az erős humánumtól áthatott, jelentős költészetnek legújabb darabja a folyóiratban megjelent három vers. Olvashatjuk még a Tlszatájban Csorba Győző, Fodor András, Simái Mihály, Cyurkovics Tibor, Rab Zsuzsa, SzöllOsi Zoltán, Kántor Péter és Zalán Tibor költeményeit. Századunk magyar irodalma két nagy alakja, Tamási Áron és Féja Géza életmüvének teljesebb megismerését szolgálja a Tiszatáj új számában megjelent, mindeddig kiadatlan művek publikálása. Ablonczy László a Székelyek között Amerikában és a Két kicsi magyar című írásokat közli. „A Tamási elemzések visszatérő megállapítása: Amerikában is az otthoni gondokkal küzdött; az írásokkal bizonyítható ez." Az egy éve halott Féja Géza hagyatékából három verset és egy elbeszélést közöl a Tiszatáj. A prózát Czakó Gábor Három kés című novellája képviseli még a lapban. Az Örökség rovatban Lagzi István a lengyelek Magyarországra „özönlésének" 40. évfordulójára emlékezik. Most negyven éve annak, hogy a németek elől több tízezer lengyel polgári és katonai személy menekült Magyarországra. A katonák többsége rövid idő után elhagyta a táborokat: megkezdődött a semleges és nem hadviselő országokban levő lenwelek toborzása. majd Franciaországba való szállítása, evakuálása." Egy részük legálisan. más részük az ún. „lemgvelazöktet.ő" központok segítségével hagyta el országunkat. ..Most, 40 év távlatából se felediük: több tízezer lengyel katona a győzelemhez vezető út egy részét Magyarországon keresztül tetté meg." — írja Lagzi II szeptemberi Tiszatáj István, aki a szökési akciókban részt vevők visszaemlékezéseiből is válogatást ad. A Kelet-európai Nézőben Vojtech Kondrót Nem turista szemmel című magyarországi útibeszámolóját olvashatjuk. A kiváló szlovák költő, líránk avatott fordítója tavaly ősszel népes íróküldöttséggel járt hazánkban. A csehországi és szlovákiai írók Szegedre is eljutottak, a Tiszatáj szerkesztőségét is fölkeresték. Vojtech Kondrót irja: „MOST — szlovákul azt jelenti: teraz. HlD — szlovákul: most. Van ebben némi nyelvi szimbolika. Mikor lenne a HlD. építésnek Jelentősége, ha nem MOST — és nem Itt?" V. N. Vinogradov akadémikus Románia belépése az első világháborúba című tanulmánya néhány évvel ezelőtt Jelent meg az egyik legtekintélyesebb szovjet szakfolyóiratban. A most magyarul is olvasható tanulmányban a szovjet történész azt vizsgálja: „Hogyan állnak előttünk a román oligarchia külpolitikai irányvonalának fő vonásai a XIX. század végén, a XX. század elején?" Vinogradov hivatkozik arra, hogy RomáMeghitt hangulatú, bensőséges ünnepségen köszöntötték Keresztury Dezső költőt, akadéfnikust 75. születésnapja alkalmából kedden a Kulturális Minisztériumban. Pozsgay Imre kulturális miniszter méltatta Keresztury Dezső munkásságát, majd átnyújtotta a minisztérium ajándékát Az ünnepségen részt vett Komidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője: Konferencia a minőségről A minőség, • gazdaságosság és az érdekeltség kérdéseivel foglalkozik az Európai Minőségellenőrzési Szervezet kedden a Hilton-szállóban kezdődött 23. konferenciája, amelyen harminc ország 800 szakembere vesz részt. A tanácskozást Olajos József, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke nyitotta meg, majd Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese tartott előadást. nlának az antanttal 1916ban kötött szerződését Lenin „rabló jellegűnek" minősítette. Románia első világháborúban való részvételének jellegét, céljait a román vezetésnek az az irányvonala határozta meg, „amely a nemzeti lobogó mögé rejtette a nyilvánvaló és durva területrablást." „A későbbiekben a román burzsoá-földbirtokosl történetírás megkísérelte, hogy e politikai rabló lényegét a nemzeti egyesítés nemes elvével takarja, de .megfeledkezett' arról, hogy ennek cégére alatt etnikailag idegen területek elcsatolását hajtották végre." — írja Vinogradov. A Kritika rovatban Nagy László, Lengyel József, Szemlér Ferenc. Tüskés Tibor, Czakó Gábor, Nagy András, Gyurkovics Tibor, Katona Judit, Nagy Olga, Martinkó András, Györffy György és Bakay Kornél könyvéről Grezsa Ferenc. Kristó Nagy István, Pomogáts Béla, Vekerdi László, Vasy Géza. Imre László, Kiss Dénes, Márkus Béla, Katona Imre, Csetri Lajos, Gedai István és Gergely András bírálata olvasható. Petri Ferenc Fejér Csaba műtermébe látogatott. Száván István Jancsó Miklós művészetét elemzi. A magyar irodalom nagy veszteségétől, a nemrég elhunyt Örkény Istvántól Kiss Ferenc búcsúzik. Gazdag, változatos élet Ismert a Minisztertanács rendelete a munkásőrségről, annak feladatairól, szervezetéről, tagjainak jogairól, kötelességeiről, érdekvédelmükről, fegyelmi felelősségükről, szolgálatuk ellátásáról. E rendelet a többi között hangsúlyozza, hogy a munkásőr napi munkája mellett — ellenszolgáltatás nélkül — önfeláldozóan vállalja a szocialista haza védelmét. — Ez a rendelet széleskörűen teszi ismertté az ellenszolgáltatás nélkül vállalt kötelezettség teljesítését, hiszen a társadalmilag szervezett önkéntes testület a munkásosztály, a dolgozó nép fegyveres szervezete — mondotta Koczkás Ferenc, a munkásőrség Csongrád megyei parancsnoka, aki második éve tölti be ezt a tisztséget. — Hogy ez mennyire így van — folytatta —. hadd bizonyítsam saját példánkkal. A munkásőri feladatok végrehajtásának 70 százaléka (beleértve a szolgálattételt, a lő-, a harcszerű és a karhatalmi gyakorlatokat) a pihenőnapokra, szombatra, vasárnapra vagy a munka utáni Időszakra esik. Bizonyíték az is, hogy az egységek jó, kiváló eredményeket mondhatnak magukénak az egész évi kiképzésben. A szolgálati feladatokat becsülettel, esküjükhöz híven teljesítik. Jól képzett iskolázott a parancsnoki állomány, ebből következően magas fokú a kollektív szellem. * Koczkás Ferenc néhány esztendővel innen van még az ötödik ikszen, a munkásőrségben pedig már három nemzedék fog fegyvert. Beszélgetés közben visszatértünk eddigi útjára, attól kezdve, hogy apja, aki molnár volt Makón, korán meghalt, és négy kiskorú gyermeket hagyott özvegyére. Az iskolába járással egy időben kellett dolgoznia neki is, hogy fennmaradjon. ne koplaljon a család. Dolgozott bolgárkertészetben, kőművesek mellett. Kitanulta a szabóságot, de amikor segéd lett, mestere elküldte, mert nem tudott utána adót fizetni. Amikor épült Szegeden a textilművek, ott is kőművesek keze alá hordta az anyagot. Ugyanezt folytatta később Budapesten, a Népstadion építésénél. Ott érte a Honvédelmi Minisztérium felhívása: „Fiatalok, jelentkezzetek tiszti iskolára!" Jelentkezett és tüzér alhadnagyként avatták fel, s utána csapathoz került Szolnokra. e Makóról magával vitte mindenüvé, amit az akkori Szakszervezeti Ifjúsági Tanoncmozgalomban — SZIT — megtanult: a szervezettségben az erő. A mozgalomban kifejtett munkájáért tizenhét évesen vették fel a pártba. A fiatalságra jellemző tenni akarás vitte, lendítette a hadseregben is. Előbb ezred DISZ-titkár, maid ezred párttitkár. Az ellenforradalom azonban megtorpantotta, amikor bizonytalan időre szabadságra küldték a többi politikai tiszttel együtt. A kényszerű szabadságolás hamarosan véget ért a szovjet fegyverek védelme alatt, az ellenforradalom leverésével, s a laktanyában ő volt egvik szervezője az MSZMPnek. miközben karhatalmi szolgálatot teljesített társaival az akkor Szolnokon tartózkodott Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány mellett Később Makóra került visza a járási pártbizottság apparátusába, majd kétéves pártiskola következett Budapesten. Onnan hazatérve ugyancsak pártmunkás és egyúttal munkásőr is. Rá egy évre egysége zászlóaljparancsnokává neveztek Id, s néhány év múlva új pártmegbízatást kapott: megválasztották a makói járási pártbizottság titkárává, azt követően pedig első titkárává. Itt érte az új megbízatás, a munkásőrség megyei parancsnokává kinevezés, amelyet örömmel fogadott, de tartott is a feladat nagyságától. Aggálya azóta eloszlott, mert jó munkatársakkal, egységparancsnokokkal dolgozik. Azt vallja, hogy a vezető tekintélyét nem csorbítja, ha fontos, lényeges dolgok eldöntése előtt kikéri munkatársai véleményét. A* egyszemélyi felelősséget ez m munkastílus csak erősíti. Előnye viszont a számára új munkaterületen a gazdag mozgalmi tapasztalat, tizennyolc évi pártmunkásmúlt Makón és járásában, s az elméleti felkészülés a marxizmus—leninizmus hároméves esti tagozatán. Következett a BM-akadémia elvégzése. majd a politikai főiskola kiegészítő tagozatán az egyetemi végzettség megszerzése. * Gazdagon változatos Koczkás Ferenc eddigi útja. Arra a legbüszkébb, hogy a munkáját mindenütt elismerték. Bizonyítja ezt, hogy kétszer kapta meg a Haza Szolgálatáért Érdemérem aranv fokzatát Kitüntették a Kiváló Szolgálatért Érdemrenddel. mozgalmi munkájáért pedig a Munka Érdemrend arany fokozatával. Üj beosztásában is arra törekszik, hogy munkatársaival — és a többi fegyveres testületekkel együttműködve — eleget tudjon tenni az új követelménveknek. LődI Ferenc Városi skanzen Városi skanzen létrehozását tervezi a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum azzal a céllal, hogy a falumúzeumok mintájára a régi magyar városok Jellegzetes emlékeit megőrizze az utókor számára és érzékeltesse az építészetben, a lakáskultúrában végbemenő változásokat. Ezt jelentették be kedden, a karcagi Győrffy István nagykun múzeumban rendezett tanácskozáson, ahol az alföldi életmódváltozásokról folytattak tudományos eszmecserét. Pályázat szegedi művészeknek Több vetőmag a gazdaságoknak Tegnap Szegeden, a Sajtóházban tartott tájékoztatót a jövó évi termést biztosító vetőmagellátásról a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Dél-magyarországi Területi Központja. Gubacsi László főmérnök, a Csongrád megyei vetőmagszükségletről szólva megállapította, hogy az őszi kalászosok Iránt növekedett a gazdaságok igénye. Tavaly Ilyenkor például őszi búzából 8680 tonnát rendeltek, az Idén pedig 9227 tonnára érkezett megrendelés. Ugyanakkor a megyében levő vetőmagtermelők 8700 tonnányit termeltek, így a hiányzó mennyiséget a vállalat dél-magyarországi központjához tartozó másik megyéből, Békésből biztosítják. A vetőmagtermel te j,ő vállalat egyébként felkészül a további igények kielégítésére is, és ennek érdekében az előbb említett mennyiségen felül mintegy 1 ezer tonna búzavetőmagot tartalékolt. Az őszi kalászosokból az eddigi megrendelések alapján a búzán kívül 820 tonna árpát, 200 tonna rozsot és 16 tonna tritikálét szállít a vállalat. A vetőmagvak között a tavalyihoz képest 3 százalékkal növekedett a korai érésű fajták aránya, így 76 százalék lett, míg 24 százalékban vetnek középérésűeket. Az őszi takarmánynövények vetőmagját már kl is szállították a megrendelőkhöz. Lucernát, fűféléket, káposztarepcét és bükkönyféléket összesen 82 tonnát vásároltak a gazdaságok. A tasakolt vetőmagokból jó ellátást igért a vetőmagtermeltető vállalat, amely a megye 146 boltjának szállít a csomagolt árukból. Míg az elmúlt évben 1 millió 460 ezer tasak vetőmag került boltokba, az Idén október végétől, november elejétől kezdve I millió 580 ezer várja a vásárlókat. A burgonya vetőgumó termésének becslését nemrég tartották meg. A tapasztalatok alapján úgy tájékoztatták az érdeklődőket, hogy a rossz időjárás ellenére ls elegendő mennyiség áll a gazdaságok rendelkezésére. A nagvmágocsi Egyesült Termelőszövetkezetben 180—200 mázsás, a forráskút! Haladás Tsz-ben 150 mázsás hektáronkénti átlagra számítanak. A szegedi városi tanács az elmúlt év végén újrarendezte művészetpártoló tevékenységét. Mecénási munkájában különböző nívó-, alkotói és művészeti díjakkal Ismerik el a kiemelkedő művészi eredményeket; megbízatásokat adnak irodalmi mű, köztéri képzőművészeti alkotás, színdarab, zenemű elkészítésére; és kidolgozták a város művészeti alkotói támogatási rendszerét. Az új ösztönző forma célja a városban élő művészek alkotó tevékenységének támogatása. Elsősorban a fiatal, pályakezdő művészeknek szeretnének segítséget nyújtani a beilleszkedésben, erősíteni a városhoz kötődésüket Ugyanakkor megfelelő lehetőséget kívánnak biztosítani a város művészeinek jelentős művészi teljesítmények létrehozásához. Alkotói támogatást hivatásos művészek — írók, költők, képző- és iparművészek, fotósok, zeneművészek, művésztanárok, színészek, rendezők, népművészek, valamint művészeti kutatók — kaphatják. A pályázatnak három formája van. Pályakezdők alkotói támogatását tíz hónapon át kaphatja egy-egy fiatal művész, kritikus. Ezzel a formával segítséget kíivánnak adni a letelepedéshez, beilleszkedéshez. A jelentkezés korhatára 30 év, a pályadíj összege havi ezer forint. Egyszeri alkotói támogatásban (1—3 hónapig terjedően) az a művész részesülhet, aki jelentősebb alkotói feladatot végez (kötetét rendezi sajtó alá, önálló kiállítását készíti elő, jelentősebb fellépésre, rendezésre készül stb.). Apályázat lehetőséget teremt arra, hogy a vállalkozás zavartalan lehessen, a művész esetleg fizetés nélküli szabadságot kérhessen. Ez a támogatás fölhasználható a testvérvárosi kapcsolatok keretében külföldön eltöltött időre is. A pályadíj összege havi ötezer forint, melyet egvéni jelentkezés alapján ítélnek oda. Vendégpályadijat kaphat l-től 3 hónapig terjedő időre egy-egy Szegedre hívott művész — író, költő, képzőművész, zenész stb. —, akinek munkássága a városhoz kapcsolódik, alkotása gazdagítja Szeged szellemi életét. A pályadíj összege havi háromezer forint A pályázatok beküldési határideje szeptember 20. A pályázatnak tartalmaznia kell a kérés indokait, a támogatás típusát, a választott művészeti ágat, illetve vázlatos munkatervet. Az alkotói támogatás eredményhirdetésére a város felszabadulásának 35. évfordulóján, október 11-én kerül sor.