Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-26 / 225. szám

4 Szerda, 1979. ???ptcmfrer 28: KGST Együttműködés a külkereskedelemben • Moszkva (MTI) fűtőanyag-ellátásának bizto- állapodásokban öt évre elő­A KGST tagjainak egymás sltása. CsaSfiem 'teljesen fe- irányzott 29 százalékkal. közötti külkereskedelmi ior­•galma tavaly mái- több mint húszszorosa volt az 1950. évi szintnek. Különösen meg­gyorsult a forgalom növeke­dése azt követően, hogy a tanács tagjai elfogadták a szocialista gazdasági integ­ráció fejlesztésének komplex programját. Az elmúlt évek­ben. így a kölcsönös keres­kedelmi forgalomban mind nagyobb arányban kerülnek *ele a szakosított termékek, amelyek gyártását a KGST egy-egy tagállama vállalta magára a nemzetközi meg­állapodások alapján. A külkereskedelmi együtt­működés egyik fontos célja a tagállamok nyersanyag-. dezik a kölcsönös szállítások Nagy jelentőségű a tagál­a tagállamok kőszén-, koksz-, lamok külkereskedelmi rézellátását, mintegy 75 szá­zalékban biztosítják a nyers­olaj-ellátást. Nagy jelentősé­gű a gépek és berendezések kölcsönös forgalmának növe­kedése: a tagállamok egy­más közötti kereskedelmében ez a tétel ma már mintegy 45 százalékot jelent. A gyors növekedést mutatja, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszak­ban az egymás közötti forga­lom az előző tervidőszak utolsó évéhez képest máris több mint ötven százalékkal emelkedett, s ez változatlan árakon számolva is több mint harminc százalékos növeke­dést jelent, szemben a hosz­szú távú kereskedelmi meg­együttműködésében az a tény, hogy hosszú távú meg­állapodásokkal szabályozzák egymás közötti áruforgalmu­kat, megfelelően szabályoz­zák az árképzést, azonos fel­tételekkel bonyolítják le a kereskedelmi szállításokat s elszámolásaikat a Nemzetkö­zi Gazdasági Együttműködé­si Bank segítségéyel tudják lebonyolítani. Mindez meg­könnyíti az áruforgalom to­vábbfejlesztését az elkövet­kező évekre. A tagállamok a most folyó tervegyeztetések­kel párhuzamosan egyeztetik külkereskedelmi terveiket, a kölcsönös áruszállítások ter­veit is. Szovjet-amerikai külügyminiszteri tárgyalások Folytatódott az ENSZ-közgyűlés ülésszaka ) New York (MTI) egész világ megbélyegezte. Andrej Cromiko szovjet "és Cyrus Vance amerikai kül- Gromiko szólt arról, hogy íigyminiszter hétfőn egy és negyed órás tárgyalást folytatott Kambodzsában véget vetet­Részvét­látogatás 0 Budapest (MTI) Ludvík Svoboda hadse­regtábornok, Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának tagja, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság volt elnöke elhuny­ta alkalmából a budapesti csehszlovák nagykövetségen kedden az MSZMP KB ne­vében Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, az Elnöki Tanács nevében dr. Traut­.jnann Rezső, az Elnöki Ta­kács helyettes elnöke, akor­rmány nevében dr. Házi Ven­cel külügyminiszter-helyet­les részvétüket fejezték kl. ót hétfőn fogadta Viktor Grisin. az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a pártbizott­IGAZSAGÜGYI KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT BULGÁRIÁBA Szvetla Daszkalova bolgár moszkvai városi igazságügy-miniszter meg- ság első titkára, hívására dr. Markója Imre igazságügy-miniszter veze­tésével kedden magyar de­legáció utazott a Bolgár Nép­köztársaságba. BUDAPESTI PARTKÜLDÖTTSEG MOSZKVÁSÁN Az SZKP moszkvai váro­si pártbizottságának meghí­vására a szovjet fővárosban vő japán szakembereket, tartózkodik az MSZMP bu- akik részt vesznek a 8. ja­daposti pártbizottságának pán—szovjet gazdasági küldöttsége Bozaó László tit- együttműködési tárgyaláso­kár vezetésével. A delegáci- kon. SZOVJET—JAPÁN MEGBESZÉLÉSEK Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök kedden a Kremlben fogadta Nagano Sigeót, a japán—szovjet gaz­dasági együttműködési bi­zottság elnökét, a japán ke­reskedelmi és ipari kamara elnökét, és a kíséretében le­Pol Poláknak nincs helyük a világszervezetben! A Magyar ENSZ Társaság Intéző Bizottságának állásfoglalása O Budapest (MTI) — Mélységes aggodalom­mal tölt el bennünket, hogy a 34. közgyűlés, figyelmen kívül hagyva a tényeket, te­kintetbe nem véve az el nem kötelezett országok állásfog­lalását egy. a tagállamok ki­sebbségét képviselő „többsé­gi" szavazat alapján úgy döntött, hogy a valóságban már nem létező Pol Pot-re­zslm töltse be Kambodzsa helyét a világszervezetben — hangsúlyozza a Magyar ENSZ Társaság Intéző Bi­zottságának kedden közzétett állásfoglalása. — Felháborítónak tartjuk, hogy annak a már elsöpört rendszernek „a képviselői", akik három év alatt három­millió ártatlan embert, köz­tük gyermekeket, öregeket, asszonyokat, a polgári la­kosság nagy részét halomra gyilkolták, akik eltörölték a föld színéről az iskolákat, a kórházakat, a normális élet­vitel valamennyi intézmé­nyét, akik úgyszólván az egész lakosságot elűzték ott­honából. most helyet foglal­janak az ENSZ és intézmé­nyeinek padsoraiban. — A Magyar ENSZ Társa­ság Intéző Bizottságának meggyőződése, hogy az egye­temes humánumot súlyosan sértő döntés nem lehet vég­érvényes és a lehető legrö­videbb időn belül azok fog­laljak el jogos helyüket a­vil^sszervezetben — a törvé­nyes kormánv megbízottai —, akik valóban kepviselik Kambodzsát, és akik az utol­só pillanatban megakadá­lyozták. hogy Poi Poték vég­érvényesen eltöröljék a föld felszínéről Kambodzsát és a kambodzsai népet! — fejező­dik be a Magyar ENSZ Tár­saság Intéző Bizottságának állásfoglalása. SZŰRÖS MATYAS LENINGRÁDBAN Dr. Szűrös Mátyás, a Ma­gyar Népköztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete a Szovjetunióban hivatalos látogatást tett Le­ningrádban. Fogadta őt Grt­gorij Romanov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a leningrádi területi pártbizottság első titkára. Ta­lálkozott Alekszandr Siba­lowal, a leningrádi területi szovjet elnökével és megbe­szélést folytatott a Szovjet Baráti Társaságok Szövet­sége. illetve a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság helyi tagozatának vezetőivel. tek Pol Pot New Yorkban a kétoldalú kapcsolatok kérdéséiről. A szov- nek s megállapította- biztosi­jet ENSZ-küldöttség épületében tartott megbeszélések után, tani kell, hogy az Egyesült amelyen mindkét fél vezető munkatársai is részt vettek, Nemzetek Szervezetében a a miniszterek röviden nyilatkoztak. A mértéktartó nyilat- tembodzsai nép törvényes kepviselot foglaljak el az or­kozatokból arra lehetett következtetni, hogy a két fél kö- sz^g0t megillető helyet. zött érdemi tárgyalások folytak, amelyeket — kormányaik- ' A továbbiakban Andrej kai való konzultálás után — csütörtökön folytatnak. Vance Gromiko áttért a hegemoniz­és Gromiko egyetértett abban, hogy „bizonyos kérdések lé- mus kérdésére. Megállapítot­. .„ , . , ta: bár ez a meghatározás nyeges vonatkozass szerepeltek napirenden. nemrég keletke2eU, tulajdon­* képpen noci új keletű. Éllen­Tegnap, kedden folytatódott New Yorkban, az ENSZ- kezőleg: a hegemonizmus ős­közgyűlésen az általános politikai vita. Az érdeklődés elő- 1<iők éta ismeretes. Lényege: terében Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter beszéde állott. A szovjet diplomácia vezetője a délelőtti ülésen szó- ^ szovjet álláspont vilá­lalt fel. előtte Husszein jordániai király, majd Carlos Ro- gos a hegemonizmus és az mulo, a Fülöp-szigetek külügyminisztere beszélt. egyeduralom kérdésében — Flóra Macdonald, a kanadai új, konzervatív kormány hangoztatta Gromiko. — , ,,, , , . , , .. , . .. , • A szovjet allam fennallasá­kulugyminisztere világgazdasági kérdeseket állított előtér­be első ENSZ-besaédében, mely ugyancsak tegnap hang­zott el. Andrej Gromiko beszéde nak első napjától kezdve ha­tározottan szembeszállt azzal, hogy bárki is egyeduralomra jusson, mások pedig az ő akaratának legyenek alávet­ve. Szembeszállt azzal, hogy egyes államok uralmi helyze­tet foglaljanak el másokkal szemben. Itt az ideje annak, Andrej Gromiko beszédé- tott, hogy a fegyverkezési ho«y valamennyi ENSZ-tag­ben rámutatott, hogy az az verseny valóban teljes eszte- allam félreérthetetlen állás­irányvonal. amelyet általá- lenség. Felhívjuk az ENSZ Pontra helyezkedjék a hege­ban enyhülésnek neveznek, a minden tagállamát, hogy ez- móniát illetően ítélje el és hetvenes években már széles zei az esztelenséggel szegezze állja útját minden hegemo­folyamattá növekedett. En- szembe a józan ész követeié- nis2tikus törekvésnek a világ nek az lrányvoftalnak bol- seit. Napjainkban nincs sur- .. „ csőjénél ott állt a Szovjet- gelőbb feladat, mint a nuk- ügyeiben, unió. Ennek az évtizednek leáris háború veszélyének A Szovjetunió ettől vezé­elején születtek meg azok a megszüntetése. A Szovjet- relve azt javasolja, hogy szerződések, amelyek Euró- unió kész arra, hogy más ál- 0 jeleniegi ülésszak napi­pában elvezettek a háború lámákkal együtt megvitassa ... , , , után kialakult realitásoknak ezt az alapvető jelentőségű renájéra egyenek fel egy megfelelő nemzetközi kap- problémát s azt javasolja, fontos kérdést, a hegemoniz­csolatok megteremtéséhez, hogy térjenek át a gyakorlati mus megengedhetetlenségéről Ekkor jöttek létre az első tárgyalásokra. Kivétel nélkül a nemzetközi kapcsolatokban szovjet—amerikai szerződé- valamennyi nukleáris hata- , -,_.-„ sek is. lom feltétlen kötelessége, ~ hangsúlyozta Gromiko. Gromiko aláhúzta annak hogy részt vegyen ezeken a Közölte: a Szovjetunió az fontosságát, hogy a világban tárgyalásokon. ülésszak elé terjeszti erre egészséges legyen a politikai A hadászati támadó fegy- vonatkozó megfelelő határo­légkör. Ezzel kapcsolatban verrendszerek korlátozásáról zati javaslatát. A javaslat lé­rámutatott: az olyan kampá- szóló szovjet-amerikai szer- nve„ „, hocv p„vptlf,n nyok, amelyeket például Ku- ződés aláírása meggyőzően , az' egyet'en al" bával kapcsolatban indítót- bizonyítja, hogy megállapo- lam- vagy államcsoport, sem­tak s amelyek során Kuba dásra lehet jutni a legnehe- miféle körülmények között, és a Szovjetunió politikájáról zebb kérdésekben is. semmiféle Indítékkal sem talmasak erre a légkörre. A ^^eu^rfölSen a máS államokkal- vagy Szovjetunió s a szocialista kürábbiná, Szilárdabb alap csoportokkal szemben, közősség országai senkit sem van az államok békés együtt- Andrej Gromiko befejezé­fenyegettek, most sem fenye- működéséhez. sül kijelentette: a Szovjet­getnek senkit. A szovjet külügyminiszter unió minden tőle telhetőt A szovjet külügyminiszter szólt a világban fennálló fe- meg akar tennl g meg tesz ugyanakkor megállapította, Slr^hot'llig tóflv^ azért' hogy a közgyűlés 34. vannak a világon olyan erők Vel ezelőtt agressziót követ- ülésszaka olyan határozatok is, amelyek a fegyverkezési tek el a Vietnami Szocialista elfogadásával érjen véget, versenyt szítják. Hangsúlyoz- Köztársaság ellen. Az agresz- amelyeket a világ népei há­ta: a világ ma már odáig ju- szórókat gyakorlatilag az lásan fogadnak. Sarló Sándor Visszapergető 14. A sorok legvégén, a földön terülő pokróc­ra, s a bőröndök tetejére rakjuk ki az aprócs­ka áruk sokaságát. Dermedten dugdossuk kezün­ket. a földhöz verdessük lábunkat. Lessük, hát­ha lehajol valaki hozzánk, megkíván egyet-mást, zsebkést, pipaszurkálót, fejkendőt, tükröt, gom­bot, cérnát, szalagot varrótűt... Kevesen van­nak. akik a pénzüket költik. Nélkülöző, rossz vi­lág. Az emberek csak mustrálnak és továbbáll­nak. Kéne ez, meg az. de inkább lemondanak. Dél van. Nézem anyámat, kékre fagyott arcát Lukat érzek a gyomromban. Mondom: enni ké­ne. Megyek, hozok egy kancsó forró teát. A szatyrot megdézsmáljuk. Számoljuk a nyomorú­ságos bevételt, melynek nagyobbik része Fodor Márké, a bizományosé. Ami az anyámé, az csak pár napra elég. Délután háromkor már teljes a szürkület. Csomagolunk. Nagy keservesen hur­coljuk a terheket az állomásra. Egészen besöté­tedik. mire fölszállunk a vonatra. Lezáródó, fá­radt szemünket percenként riadozó félelem tépt fel: a csomagokra vigyázunk. Ilyen napjai vannak anyámnak. hetenként kétszer-háromszor. Mialatt engem, mintha köté­len. magához húz a nagyvilág. Menni akarok in­nen, mindenáron. A jóság, önzetlenség fényszórói egyszerre kialszanak bennem. Kegyetlen önzés űz, hajszol; itthagyni mindent és mindenkit, ki­menekülni a magyar nyomor és bánat sötétkam­rájából. Csak magamat látom, ébren tart a pá­rizsi gondolat. Hogy jutok ki és miből tartom fenn magam? Csakis ez foglalkoztat A tollam most pihen. Megátalkodottan ragasz­kodom elhatározásomhoz: a polgári lapoknak többé nem írok. Pedig nyitva az út, csak éppen dolgoznom kellene. Osztálytudatom nem enged. Ügy látszik, kemény fiú vagyok. Megpróbálom létrehozni a még Pesten kitervelt szegedi szocialista írócsoportot. Elsőnek •— úgy adódik — József Attilával beszélek erről egy dél­után, a Belvárosi kávéház egyik ablakmélyedé­sében. Attila nem mond nemet, de nem is mutat nagy érdeklődést, túlságosan szubjektív még ah­hoz, hogy bármi csoportosulásnak szükségét lát­ná. Nagy meglepetésemre az én — még friss — verseskönyvemből kezd felmondani verseket. Mondom neki: — Én ezeken már túl vagyok. Most már ilye­neket írok. —És elébe teszem a Lenin-verset Átfut rajta. Sajátos gyerrpeki mosolyával fe­lémfordítja arcát: — Hahaha. Eredeti. Nem rossz mondja. Napok múlva, pontosan ugyanezen a helyen ülök Aknai Istvánnal, ö felrajzol a márvány asztallapra egy sarló és kalapácsot — Tudod, mi ez? — kérdi. — Nem. nem tudom — mondom restellkedés nélkül. — Ez a Szovjetunió felségjele — világosít fel. — Honnan tudod? — Tudom. Valahonnan... — mond ja titok­zatosan. s a rajzot szétmázolja az ujjával. HáEf-tel a Bartos-könyvkereskedés előtt ta­lálkozom. a Kárász utcán. (Legközelebb már az Avenue de l'Operán találkozom vele.) Ö arról panaszkodik — vagv azzal kérkedik? —, hogy neki mindennap szüksége van egy nőre. Ezért minden este lejár a kupiba. Telik a zsebpén­zéből. A szocialista írócsoport létrehozása nem sike­rül hát. Kommunista műveltségem elégtelensége megakadályoz, hogy továbblépjek. De hiszen nem is ez — Párizs most a legfőbb gondom. Egy este együtt ülök — kettesben — Juhász Gyulával. Egy Tisza-parti borozó kertjében koc­cintjuk poharunkat. A csillagok sűrű rengetege csillog ránk az ég feketeségéből. Friss falombok lógnak homlokunkba. Szokatlanul éberek va­gyunk, a siller könnyedén a fejünkbe szállt. Po­litizálunk. A perspektívákra tárjuk elménk ab­lakait. — Mi következik? Hogyan látod? — kérdem, s kíváncsian várom a nagy műveltségű koponya válaszát. — Folyamatban van a sötétség konszolidáció­ja — mondja. — De ez a konszolidáció csak fel­szín, csak látszat. A sötétség mélyén új erők gyülekeznek, melyek repedéseket okoznak. A re­pedéseken sugárkévékben törnek át a realitások. Az a realitás, hogy a munkásság nélkül, s még inkább annak ellenére nincs, nem lehetséges reálpolitika. Sehol a világon. — Nos, ez gyönyörűen hangzik — mondom. — Mégis úgy tűnik, inkább egy tetszetős aforizma ez, mint program. Vajon az a tucatnyi szociálde­mokrata képviselő a parlamentben a munkás­osztályt képviseli? Szerintem: nem. — Hanem? — Csak azt az illúziót keltik. Amit Horthyék arra használnak fel. hogy a világ szemében hol­mi demokratikus rendszernek tüntessék fel ural­mukat. Holott... — Holott csalnak. (Folytatjuk.) ) /

Next

/
Thumbnails
Contents