Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-26 / 225. szám

Szerda. 1979. szeptember 26. Olvasópályázat, vetélkedősorozat Könyv és ifjúság Könyv és ifjúság címmel nagyszabású akciót hirdetett a KISZ Központi Bizottsága, a Kulturális Minisztérium és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Kedden a zeneművészek Vö­rösmarty téri klubjában tar­tott sajtótájékoztatón el­mondották: az akciók célja az olvasás népszerűsítése a fiatalok körében, a könyv és az ifjúság kapcsolatának el­mélyítése, kedv ébresztése a .<endszeres olvasáshoz, ön­műveléshez. A rendezők törekvése a könyvek eljuttatása az ellá­tatlan területekre, a KISZ­szervezetek segítségével. Országosan más-más idő­pontban rendezik meg a kerületi, megyei ifjúsági könyvnapokat s tanyák, üzemek, iskolák, váróter­mek. művelődési házak, if­júsági klubok lesznek a könyvvásárok színhelyei. Érdekes kezdeményezés, hogy az ingázók vonatain is kínálnak megvételre köny­vet a KISZ-esek az akció idejém. A könyv mindennapi hasz­nálatát segítendően játékos vetélkedőkkel keltik fel az érdeklődést a kultúra leg­főbb hordozói iránt A na­pokban már országszerte megkezdődtek a helyi vetél­kedők, amelyben minden KISZ-alapszervezet részt vehet. Feltétele mindenek­előtt a könyvek szeretete, az olvasottság. A játék nem a lexikális tudást kéri számon, hanem az olvasási készség­re, a tájékozottságra, a könyvtárban a könwek kö­zötti eligazodásra épül. A megyei, illetve a budapesti döntők győzteseiből kerül­nek ki azok a csapatok, amelyek részt vehetnek a vetélkedőnek a Magyar Rá­dió által szervezett zárósza­kaszán. A harmadik nagyszabású eseménye a „Könyv és ifjú­ság" akciónak az olvasópá­lyázat, amelyen minden fia­tal részt vehet. Pályázni le­het bármilyen olvasmányél­ménnyel. a vállalkozóknak a könyvvel kapcsolatos gondo­latait kell papírra vetniük. A pályamunkákat a járási, városi, kerületi, üzemi, isko­lai könyvtárakhoz kell el­juttatni, A pályázat bekül­dési határideje: 1979. no­vember 30. Bejelentették azt is. hogy a „Müveit ifjúságért — kor­szerű műveltségért" rendez­vénysorozathoz kapcsolódó „Könyv és ifjúság" akció budapesti megnyitóját no­vember 28-án, pénteken a II. kerületben, a Mártírok útja és Frankéi Leó út sar­kán rendezik meg. (MTI) Az árrendszer fejlesztéséről A Hazafias Népfront gazdaságpolitikai bizottságának tanácskozása Az elmúlt években több módosítást ért meg árrend­szerünk. A változtatásokat alkalmimként azonos, illetve eltérő okok indokolták, de a legfontosabb cél és szándék az volt, hogy az érvényben levő árak közvetítsék a gaz­dálkodás feltételeinek válto­zásait. Az árelemzések egy­értelműen igazolták, hogy növelni kell az árak piaci értékítéletét közvetítő szere­pét — hangsúlyozták a Ha­zafias Népfront országos el­nöksége gazdaságpolitikai bi­zottságának keddi ülésén, melyen árrendszerünk fej­lesztésének időszerű kérdé­seit vitatták meg a szak­emberek. A tervezett árintézkedések • szükségességéről szólva egye­bek között rámutattak: az árrendszerünkkel szemben támasztott követelmények között az utóbbi évtizedben a piaci értékítélet közvetí­tése szorult leggyakrabban a háttérbe, s a gazdaságirá­nyításban és a gazdasági szabályozásban hozott intéz­kedések gyakran akadályoz­ták e közvetítő árfunkció érvényesülését. Ezért olyan újszerű árszabályozásra van szükség, amely biztosítja a nyersanyagok és a félkész termékek jelenlegi, hatósági árrendszerének megszünteté­sét és a szabad árrendszerre való éttérést. Fontos köve­telmény, hogy az ipari ter­melői árak körében csak az alapvető energiahordozók és a villamos energia ára ma­radjon meg a hatósági árak kategóriájában. Mindez el­sősorban a hatósági és a nem hatósági árformák mai ará­nyainak megváltoztatását teszi szükségessé. A ható­sági árakat tartósan csak azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak a körében szabad fenntartani, amelyek­nél biztosítható az eddigiek­nél szigorúbb központi ár­támogatás vagy a jelenlegi­nél nagyobb mértékű adók vezethetők be. A tervezett árintézkedések a fogyasztói árakat tekintve — fűzték hozzá — nem ered­ményeznek az utóbbi évek­ben megszokottnál jelentő­sebb áremelkedést, s ha ter­mékeink nemzetközi ver­senyképessége nem romlik, biztosítani lehet az 1980-ban még meglevő árfeszültségek folyamatos mérséklését. (MTI) Színészek nemzetközi kongresszusa Kedden a SZOT székházá­ban megkezdődött a színé­szek nemzetközi szövetsége, a FIA XI. kongresszusa. A Művészek Szakszervezete Szövetsége által rendezett négynapos tanácskozáson csaknem 40 ország művészei­nek küldöttei vesznek részt. A megnyitóülésen Gáspár Sándor, a SZOT fótitkára köszöntötte a résztvevőket, majd Pozsgay Imre kulturá­lis miniszter mondott üdvöz­lő beszédet. Nyomatékkal szólt a többi között a társa­dalom és a művészet, egye­bek között a színház és a közönség kapcsolatának je­lentőségéről. Gerald Croasdell, a FIA főtitkára adott számot a szervezet X. kongresszusa óta kifejtett tevékenységéről, a résztvevők egyhangúlag elfogadták a Magyarország javaslatára szerkesztett szí­nészi kartát, a színész alkotó művészetéről, jogairól, köte­lezettségeiről, társadalmi sze­repéről szóló manifesztumot. Egészségügy és nőpolitika Együttes ülést tartott teg­nap, kedden az SZMT nőbi­zottsága és az Orvosegész­ségügyi Dolgozók szakszer­vezete Csongrád megyei bi­zottságának nőbizottsága. Jelen volt Koncsek Aranka, az OEDSZ központi vezető­sége alelnöke, a nőbizottság elnöke, valamint Ábrahám Ferencné, az OEDSZ köz­ponti vezetősége nőbizottsá­gának titkára is. Szalma Gézánénak, az SZMT nőfelelősének köszön­tő szavai után dr. Albert Sándor, az OEDSZ megyei bizottságának titkára tartott tájékoztatót arról, miként hajtották végre a nőpolitikái határozatot a megye egész­ségügyi Intézményeiben. Or­govány Zoltán, a SZOTE személyzeti osztályának ve­zetője a határozat egyetemi megvalósításáról számolt be. Az OEDSZ megyei bizottsága mellett működő nőbizottság munkájáról dr. Boldizsár Sándorné, nőfelelős tartott előadást. Végül dr. Sass Mi­hály egyetemi tanár, a nő­gyógyászati klinika igazga­tója a családtervezés és nő­védelem időszerű feladatai­ról tájékoztatta az ülés résztvevőit. Mezőgazdasági gépek Ma a legtöbb mezőgazda­sági üzem ott tart, hogy ak­kor javítanak, ha elromlik a traktor, a teherautó. A to­vábbi fejlődés kulcsa pedig a tervszerű megelőző kar­bantartás elterjedése. A mó­rahalmi Homokkultűra Szak­szövetkezetben korábban fel­ismerték ennek jelentőségét, gépműhelyük tervszerű kar­bantartások, javítások rend­szerét alakította ki. Ehhez néhány diagnosztikai gépet már üzemeltet a műhely. Ezért választották a gépjár­mű-diagnosztikai bemutató színhelyéül a mórahalmi szakszövetkezetet. A bemutatón részt vett dr. Masa István, a TESZÖV titkárhelyettese. Dobó Szil­veszter, a Homokkultúra Szakszövetkezet elnöke, a szakszövetkezeti forma és a gépesítés viszonyáról beszélt, Balogh Lajos, a gépészeti ágazat vezetője ismertette az ágazat felépítését, kezdemé­nyezéseiket a gépek állandó karbantartására, az üzem­anyag-takarékosság fokozá­sára. Dr. Boór Ferenc, a MÉM Műszaki Felügyelőség és a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem tudományos fő­munkatársa tartott előadást a diagnosztikai vizsgálatok­ban rejlő lehetőségekről és a vizsgálati módszerekről. A nagy teljesítményű, uni­verzális traktorok munkába állításával nő a műszeres megelőző ellenőrzés szerepe: a gépek véletlenszerű meg­hibásodása nagy kiesést okoz, a hibák korai felisme­rése és javítása viszont je­lentősen csökkenti az üzem­ben tartás költségeit. A diag­nosztikai berendezések a motor, az elektromos és a hidraulikus rendszerek tesz­telésére alkalmasak. Fajtái­kat, a vizsgálati eljárások lényegét, sőt az elérhető mű­szerek árát is ismertette az előadó. Sok pénzbe kerülnek a gépek. Az ideális állapot az lenne, ha 5—6 ezer hek­táros gazdaságokban megvá­sárolnák az alapvető műsze­reket, megyénként pedig na­gyobb szolgáltató egységeket hoznának létre. A gépészeti szakemberek az elmélet után a gyakorlat­ban is megismerkedhettek a diagnosztikai gépek működé­sé veL Kállai Gyula látogatása Szegesfen és Úpusztaszeren Tegnap, Csongrád megyei látogatásának második nap­ján Kállai Gyula, az MSZMP központi Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke a reggeli órákban Szegeden fel­kereste a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságá­nak titkárságát, majd meg­beszélést folytatott a politi­kai tömegmozgalom tisztség­viselőivel. Ezt követően — szegedi történészek részvételével — konzultációs megbeszélésre került sor a második világ­háború alatti munkásmoz­galom szegedi eseményeivel kapcsolatos kérdésekről. A rendezvényen jelen volt dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára. Török József, a szegedi városi párt­bizottság első titkára, Bá­nyainé dr. Birkás Mária, Sze­ged megyei város tanácsának elnökhelyettese és Molnár Sándor, a megyei népfront­bizottság titkára. A konzultatív megbeszélé­sen a következő történészek vettek részt: dr. Bárány Fe­renc tanszékvezető egyetemi docens (Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem), Földváriné Kocsis Luca egyetemi tanár­segéd (József Attila Tudo­mányegyetem), dr. Hegyi András egyetemi adjunktus (JATE), dr. Kanyó Ferenc igazgatóhelyettes, tanszékve­zető (MSZMP Csongrád me­gyei Oktatási Igazgatósága), Ocsák Miklós archívumveze­tő (megyei pártbizottság), dr. Perneki Mihály tudományos főmunkatárs (Csongrád me­gyei levéltár), dr. Sárközi Ist­ván tudományos főmunka­társ (Levéltár), dr. Serfőző Lajos egyetemi tanár (JATE), Szabó Imre könyvtáros (So­mogyi-könyvtár), dr. Tamasi Mihály osztályvezető (megyei pártbizottság). Nagy István megyei nép­frontelnök megnyitóját kö­vetően dr. Fehér István, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszékvezető taná­ra számolt be a szegedi tör­ténészek műhelymunkájáról, különös tekintettel a helytör­Tanácskozas szegedi történészekkel a megyei népfront­bizottságon ténetl, ezen belül a munkás­mozgalom-történeti kutatá­sokra. Hangsúlyozva: az it­teni munkálkodások szerve­sen kapcsolódnak az orszá­gos kutatási programokhoz, helyi eredményekkel, az itte­ni sajátszerűségek feltárásá­val gazdagítva a tudományt. A rövid ismertetés utáni eszmecsere során többen fel­szólaltak, köztük a Hazafias Népfront OT elnöke is. A tanácskozást követően városnézésre került sor sze­gedi párt- és tanácsi vezetők társaságában. A magas rangú vendég megtekintette az egy­kori szegedi Hétvezér utcai Munkásotthon épületét, amelyben jelenleg a Szegedi Hangszergyár működik. Itt Kovács Attila igazgató és Se­bők István műszaki vezető adott rövid tájékoztatót az üzem életéről. A Dóm téri panteon, majd az újszegedl Odessza város­negyed voltak a városnéző séta következő állomásai. Megtekintették az üjszegedi DELÉP-sporttelep szomszéd­ságában épült házgyári ele­mekből összeállított családi házakat is. Erről az új tech­nológiáról Csánk Elemér, a Megbeszélés a szegedi városi pártbizottságon DÉLÉP műszaki Igazgatója és Csala János műszaki fő­osztályvezető tartott rövid is­mertetést. Az újszeged! Gyapjas Pá] utca 38. szám alatt áll az a villa, amely a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert pro­fesszornak szegedi tartózko­dása időszakában otthont adott és ahol annak idején Kállai Gyula is megfordult vendégként. Most a ház je­lenlegi tulajdonosa, Balogh János járási növényvédelmi felügyelő fogadta az ide ér­kező vendégeket, akik meg­tekintették az épületet. Ezután a Hazafias Nép­front OT elnöke a szegedi városi pártbizottságot kereste fel, ahol Török József adott tájékoztatót a város politi­kai. gazdasági, kulturális ele­téről, különös tekintettel az itt élő értelmiségre, a tudo­mányos kutatásokra és a fel­sőoktatásra. A megbeszélésen részt vett dr. Székely Sán­dor, a városi pártbizottság titkárd is Kora délután Kállai Gyula — dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első tit­kára, Szabó G. László, a me­gyei tanács elnökhelyettese és Molnár Sándor társaságá­ban megtekintette a Feszty­körkép helyreállítási munká­latait. A vendégeket Kistere­nyei Ervin restaurátor tájé­koztatta az eddig megoldott feladatokról és a további tervekről. A tegnapi program utolsó állomása az ópusztaszerl Nemzeti Emlékpark volt, ahol dr. Juhász Antal, a sze­gedi Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettese ismertette a már meglevő létesítménye­ket és a fejlesztési elképzelé­seket, majd a vendégek meg­tekintették az ásatások során feltárt területet, valamint a most kiépülő skanzen már elkészült létesítményeit. Kállai Gyula — kétnapos Csongrád megyei látogatásá­nak befejeztével — tegnap délután visszautazott Buda­pestre. Ni és fiatalok az ÁFÉSZ-oknél A SZÖVOSZ elnökségének ülés» Az ÁFÉSZ-ek tevékenysé­gükkel nemcsak a mintegy 600 ezer főnyi nőtagság, ha­nem a működési területükön élő többi nő életkörülmé­nyeinek javulását, munká­jának könnyítését Is szolgál­ják — állapította meg keddi ülésén a SZÖVOSZ elnök­sége. — A mozgalom egyik legnagyobb eredménye: a gazdasági tevékenység bőví­tése, erőteljes fejlesztése oly módon, hogy az a nők ér­dekeit szolgálja. A lakos­ság számára nyújtott bő­vülő szolgáltatásaik ugyan­csak nagy segítséget jeleiv­tenek a dolgozó nők szá­mára. Az elnökség felhívta a szö­vetkezeti vezető testületek fi­gyelmét: az eddiginél jobban segítsék a nők közéleti te­vékenységének kibontakozá­sát, a szövetkezeti alkal­mazottak 64,5 százalékát ki­tevő nők szakmai ismeretei­nek gyarapítását, fordítsa­nak nagyobb gondot erköl­csi, anyagi elismerésükre, a gyesen levőkkel tartsák a kapcsolatot és biztosítsák munkában való visszatéré­süket. A szövetkezetekben és vál­lalataiknál több mint 72 ezer alkalmazott tartoz-'k a fiatal korosztályhoz. Az el­nökség szükségesnek ítélte, hogy a szövetkezetek segít­sék hatékonyan az újonnan munkába álló pályakezdők beilleszkedését, s biztosítsa­nak a fiatalok számára vég­zettségüknek megfelelő mun­kát. bért Nyújtsanak hat­hatós segítséget a ráter­mett fiatalok vezetővé vá­lásához. Kamatoztassák a széles körben kibontakozott szocialista brigádmozgalom nevelő erejét. Felhívta a fi­gyelmet az elnökség arra is, hogy általában véve javít­sák a munkakörülményeket az ÁFÉSZ-ek. (MTI) V 1

Next

/
Thumbnails
Contents