Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-21 / 221. szám

Péntek, 1979. szeptember 21; postaláda * u ' . " WBMHmnocanamHHW társszerzőnk az olvasó Meglehetősen ritkán fordul elő, hogy egy illetékes válaszlevele foglalja el a társszerzőink számára fenntartott, s kerettel is hangsúlyosabbá telt helyet a Postaládában. A városi tanács bölcsődei és csecsemőotthonának igazgató lőorvosatól, dr. liontovies Erzsébettől érkezett levél azonban valószínűleg sok szegedi szülőt érdekel, ezért hívjuk lel rá a figyelmet a szó szerinti közléssel, s e bevezetőben is. A mai válogatást pedig kezdjük mindjárt a rnúit béli rovat elénk visszhangot keltett egyik levelének „utóéletével''. Emlékeznek talán olvasóink: az egyik gyáiaréti kiskertben lelt, s parlagi viperának vélt „vendég'' a főszereplő. A vipera csak vízisikló! Érkeztek levelek a „vlpera"-ügyben. Az egyikből, Kari Gáspárnééból idézünk: ..véleményem szerint ott helyl>en, hozzáértővel kell megnézetni. mi volt az, ott ahol a tulajdonos meg tudja mutatni a fészkeket. Azért frok, mert én ls átestem a Leányfalu felétti dombon hasonló ijedelmen, de mi gyorsan továbbmentünk, s a levélíró pedig nem teheti". S csörgött a telefon is. Hozzáértők kérték múlt heti levélírónk címét, hogy segíthessenek. Aztán néhány nap múlva Jött egy levél, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola biológia tanszékének céges borítékjában. (Egész pontosan nem csupán levél Jött, hanem ... de ezt hadd meséljem el olvasóinknak, úgy, ahogy megesett.) A borítékot névre szólóan címezték, tehát én bontottam íel, már a feladó nevének olvastán megnyugodva: no, most elválik, vipera vagy sikló... Am ekkor — szemtanúk állítása szerint — halálra vált arccal, nagyot sikítva, az asztal mellől felugorva eldobtam a borítékból kivett papírt. Zizegő, zörgő valami esett ki belőle, valami hosszú, kígyómlntázatú ... Szép Jelenet lehetett, eltelt vagy egy negyedóra is, mire szobatársaim megnyugtattak: a bűnös jószágot tekintsem csak levedlett, megszáradt vízísiklóbórnek, amely nem bánt! .Tó leckét kaptam hát dr. Csizmadia György jóvoltából, most már duplán együttérzek levélírónkkal Darvas! Mihálynéval... E kis kitérő titán pedig következzen a szakvélemény. „Az Idei őszön már a harmadik bejelentést és hírt kapjuk állítólagos viperák Csongrád megyei előfordulásáról. A kishomoki, ásotthalmi és most a Postaládában egy hete olvasott gyáiaréti esetben is egyértelműen bebizonyosodott, hogy a jelzett állatok csak vízisiklók (Natrix natrix) lehetnek. A helyszíneken járva, begyűjt. ve az állatokat és a talált levetett kígyóinget, vagyis slklóbőröket — egyértelműen bebizohyosodott a vízisikló fajisága. Bizonyossággal állítható, hogy Csongrád megyében ma mar nem él a szabad természetben parlagi vipera (Vipera ursinii rákosiensis), így indokolatlan a vele találkozástól a félelem. Minden hazai sikló és kígyó szigorú védelem alatt áll, elpusztításuk -tilos. A mostani megyei bejelentések elszaporodásának kettős oka lehet: egyrészt a telelésre készülő vízisiklók a víztől távolabb húzódnak és parlagföldeken is megjelennek. Másrészt népszerű Ismeretterjesztő újságunk, az Élet és Tudomány ez év július 13. számának címlapján egy parlagi vipera színes fényképe látható, Janisch Miklós pedig cikkében a hansági parlagi viperák szaporodásáról tudósit. S az információk hatásai kiszámíthatatlanok ... Gyáiaréti helyszínbejárásom során egv kisiskolás kalauzolt. 0 világította meg leghelyesebben a mostani viperakérdést. Kérdésemre — Láttál-e már vízisiklót? — gyorsan válaszolgatott. Láttam! Hát viperát? Láttam! Aztán még gyorsabban hozzátette: De az nem az volt ülők közül senki nem adta át, de helyette a Centrumtól a Retek utcáig kaptam kioktatást és ötleteket, mivel mertem szólni, hogy valaki legyen szíves átadni a helyét. 1. Menjek tovább a kocsi belsejébe, hátha ott lesz ülőhely. (Igen, az ötlet nem lett volna rossz, de a mozgó járművön babakocsit tolni, gyermeket a kezemoen fogni és fogódzkodni egyszerre nem ment volna. Ezt közöltem ls.) 2. Ilyen babakocsit nem lehet íe.nozni a villamosra, csak összecsukható^ közölte egy nagymama, kinek két unokája is ott volt, de ők már kinőtték a babakocsis kort. Vajon ő pár évvel ezelőtt hová rejtette a babakocsit, ha villamosra szállt? (Kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy lehet-e babakocsival járműre szállni, ha az nem csukható össze?) 3. Miért nem rakom bele a gyermekemet a babakocsiba? — kérdezte valaki. (Tudomásom szerint mozgó járművön gyermeket nem lehet kocsiban utaztatni, merbalesetveszélyes.) 4. Hasonló korú fiatalasszony, mint én, kinek butasága igen meglepett, közölte velem, hogy ő is volt terhes és másik gyermekét fogta kezében és neki sem adta át senki a helyet és kibírta. (Igaza van, mert én is kibírtam, de mire édesanyámhoz értem, terhességemmel összefüggő komplikációim támadtak, hadd ne részletezzem, milyen természetűek.) Az orvosom teljes nyugalmat. pihenést rendelt és semmi emelést nt.n engedélyezett. Tízkilós gyermekem íéiKézoen tartása egy egészséges embernek is épp elég lenne ilyen hosszú távou mozgó járművön. Nem gondoltam volna, hogy itt Szegeden ennyire közönyösek az emberek egymással szemben. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben mi a teendő? Mert vadidegen embereknek nem mondhatom el a villamoson az egészségügyi panaszaim és azt, hogv nagy szükségem lenne az ülőhelyre, mert ha nem ülhetek, úgy járok, ahogy sa nos jártam, s ennek eredményeként kórházban kell feKódnöm. Köszönöm annak a hoigynek a segítségét, aki segített a íel- és leszállásnál és n enet közben is fogta a babakocsimat a csomagjaimmal együtt. Remélem, más kismama nem fog így járni, mint én, és talán az emberek is előzékenyebbek lesznek velük szemben. Tisztelettel egy pesti édesanya, Kovács Tiborné." (Teljes cím.) Visszhang Köszönetek Es most váltsunk derűsebb témára. Három, köszönettel teli olvasói levélből idézünk. R. Antal né írja: „Köszönöm a Volán dolgozóinak, különösen Ormándi Pál autóbuszvezetőnek, aki szeptember 11-én délelőtt a GF 14— 86 rendszámú kocsin teljesített szolgálatot, hogy az autóbuszon felejtett kézitáskámat — amelyben Igen komoly érték volt — a petöfitelcpt végállomáson hiánytalanul leadta". Kádár Emília levele és köszönete „annak az ismeretlen férfinak szól, alti szeptember 4-én reggel a Veresács utcában bekövetkezett közúti baleset után — engem a mentő kórházba szállított — elment értesíteni a szüleimet. S mert nem voltak otthon, a szomszédok segítségével édesanyámat munkahelyén is felkereste". A harmadik levelet a DBG/ÍZ háromszoros aranykoszorús szocialista brigádjának vezetője. Vajda János irta. „Népes csoport gyülekezett a napokban a Móra Ferenc Múzeum lépcsőjénél: a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola marxizmus—leninizmus tanszékének oktatói, dolgozói, valamint a DÉGÁZ Szeged-Algyő pébégáz töltőüzemének szocialista brigádtagjai. A tanszék és a Dr. Haga László szocialista brigád között létrejött együttműködési szerződés alapján közös tárlatlátogatáson vettünk részt Dr. Fehér István tanszékvezető röfid bevezetője után Dér István festőművész beszélt életéről, munkásságáról, művészetéről, a festészetről, képeiről. Mivel 6okan közülünk életünkben először vettek részt képzőművészeti kiállításon, mindannyiunkból mély megrendülést váltott ki a művész önvallomása, gyönyörű, szinte maguktól beszélő képeinek sora. Mindannyiunk nevében ezúton szeretném megköszönni a felejthetetlen élményt, további sok sikert és szélesebb körű nyilvános ságot kívánva az alkotónak, a magunk és más közösségeit gyönyörűségére, hasznára." Farkas József, a larjáni 11/74. számú lakóbizottság elnöke arról értesítette rovatunkat, hogy a 321 B. számú épületben rossz s lift, s nem — mint írtuk a múlt héten is — a 321/A-ban. Mi a lakásszövetkezettől kapott levelet idéztük, de ez a lényegen nem változtat: a hibás liftet javítók bizonvára így is megtalálják majd a cserealkatrésszel, amely azonban — olvassuk a levelezésgyűjteményben, melyet olvasónk küldött el most — még mindig nem Készült el. A vízisikló-ügyben olvasónk is tett fel kérdéseket, kérjük, olvassa el a mai Postaláda Idevonatkozó fciezelét. „Amikor egy újsághír révén köztudomásúvá vált, hogy Ságváritelep több utcájában 1979-ben bevezetik a gázt, igen sokan megrendelték a DÉGÁZ-nál a belső szerelést. Abban a tudatban tették ezt, hogy az utcai vezetéket is időben megépítik. Júniusban megkezdődtek a belső szerelések, általában húszezer körüli összegeket fizettek érte a leendő fogyasztók. Igy például a Gera Sándor utcában — néhány kivétellel — minden lakásban elvégezték a belső szerelést. Már több mint egy hónapja befejezték e munkákat, utcai vezeték, csatlakozás azonban nincs. A Szabadkai úton ott fekszenek ugyan a műanyag csövek, de az árkot néhánv ember — legutóbb egyei láttam — ássa. Pedig még az uiak átfúrása is hátra van minden ház előtt. Ahol elvégezték a belső szerelést, bízva a DÉGÁZ szavában, megszüntettek a hagyományos fűtést, kellett is, hogy a konvektorokat a kéménybe beköthesék. Itt az ősz, hűvösödik, már most elkelne néha a fűtés, nemsokára Itt a tél. SOK helyen gyerekek, idős emberek laknak. Szeretnénk, ha a DÉGÁZ eleget tenne .Keretének, meggyorsítaná a munkái, szükség esetén átszervezéssel, mert biztos vannak utcák, munkák, ahol a belső szerelés nem ment olvan iramban, mint itt — 2—3 nap alatt végeztek egv lakással —. s ott később is folytathatják a munkát. A lap egyik számában olvastam, hogy a DÉGAZ dolgozói felajánlást tettek: december elsejére megépítik a Szabadkai, Gera Sándor utcai gázvezetéket. Ez akkor volt. amikor az Utóbbi utcában a belső szerelések nagy része már készen volt. A brigádok próbáljanak talán egy korábbi . dátumot vállalni és azt túlteliesíteni, a leendő fogyasztók érdekében és az ő dicséretükre" — írja egy leendő fogyasztó Ságvári telepről. Nem tudjuk mi volt az eredeti határidő, nem tudhatjuk hó'., mit takar a felajánlás. Ezért arra kérjük a DÉGÁZ illetékeseit, ne sürgetésnek tekintsek a levelet — amelynek nagy szépséghibája, hogy névtelen a szerző —, hanem alkalomnak arra, hogy a ságváritelepieket tájékoztassák a munkálatok folytatásának idejéről. Nagy Ida, a Mátyási téri szociális otthon gondozottja, s régi kedves levelezőnk annak a lakótársnak címezte írását, aki múlt heti Postaládánkban az ottnon zajosságát tette szóvá. „Mennyivel jobb lett völna, ha panaszait a szociális otthon vezetősége előtt tár.ia fel és tőlük kér orvoslást! Mindnyájan közösségben élünk, egymástól sok mindent el kell tűrnünk és nem szabad azt kívánni, hogy velünk szemben mindenki elnéző legyen. Nyugodtan írhatom, hogy nemcsak én. de az otthon lakóinak nagy többsége örül és minden nap hálát adhat és köszönetet mondhat intézetünk vezetőinek és a patronálóknak is, hogy minden osztálynak van külön tévéje. Csupán a betegosztályon van a téve a legnagyobb betegszobában felszerelve, ahol az Idősebe betegek kőzött két fiatal teremtés is fekszik, s akiknek igazán nincs más szórakozásuk, csak a tévénézés. Gondozóink, azaz a nővérkék egész nap felügyelnek reánk és biztosan csendre intik a kénye-kedvükre hangoskodó tévézőket, rádiózókat, úgyszintén a láraiázókat is. Végezetül csak azi ajánlom, hogy legközelebb merje az óhajait, kéréséit a vezetőséggel közölni, k'knek segítségében mindig bízhat Túljelentkezés, méltányosság Zert Pétemé, Szeged, Vedres u. 22/Á. szám alatti lakosnak a Postaláda rovatba írt észrevételére — a bölcsődei felvételekkel kapcsolatosan — szeretnék válaszolni. A bölcsődei felvételek elbírálása minden évben igen nagy gondot jelent, mert a bölcsődei férőhelyek száma és az elhelyezésre irányuló igény nem fedi egymást. Annak ellenére többszörös a jelentkezés, hogy a városi tanács ötéves tervében meghatározott bölcsődeépítés időarányosan, maradéktalanul teljesült, azaz a 460 tervezett bölcsődei férőhelyből 300 férőhely megvalósult, egy 80 férőhelyes bölcsőde pedig az Északi, városrészben átadás előtt áll. Minden évben augusztus második felében kerül elbírálásra az, hogy a bölcsődéskorú kisgyerekek közül kiknek biztosítható az elhelyezése. A felvételi kérelmeket társadalmi bizottság bírálja el. A felvételeknél előnyben részesül a többgyermekes család, sorkatona, egyedülálló, két egyetemista szülő stb. gyermeke. A korábbi években a felvételt elbíráló bizottsággal szakmai egyetértésben — a bölcsődék zsúfoltsága miatt — az egy éven aluli gyermekeket csak rendkívül Indokolt esetben vettük fel, ugyancsak nem volt korlátlan lehetőség a 30 hónapot betöltött gyermekek felvételére sem. Az egészségügyi miniszter 10/1978. (XII. 5.) Eü. M. számú, s idén napvilágot látott rendelete intézkedik a bölcsődések felvételéről. A rendelet szerint: „Minthogy gyakorlatilag csak évenként egyszer, szeptemberben vesznek át az óvodák a bölcsődéktől gyermekeket, a túlkorog gyermekek szama túlzott emelkedésének elkerülése végett a gyermekgondozási szabadságot megszakító, újra dolgozó anya 30 hónapos korát betöltött gyermekét már nem lehet bölcsődébe felvenni." Emiatt nem került felvételre Zerl Péterné gyermeke , sem. Méltányossági alapon egy-egy gyermeket ezután Is eí kéli, hogy helyezzünk, a zsúfoltság miatt azonban az idén már kevesebbet lehetett, mint az előző években. TúTjelentkezés miatt nem tudtuk e rendelet azon intézkedését sem betartani, mely szerint „a bölcsődébe felvett gyermekek száma a férőhelyekhez viszonyítva 120 százalékot nem haladhatja meg". Bölcsődéink helyzete az alábbi néhány számadat tükrében mutatható be: 1978'79. évben a bölcsődei férőhelyek száma 970 volt, a felvett gyermekek száma 1661. Szeptember I6-án óvodába megy, illetve az óvodáskort eléri és ezért a bölcsődéből távozik 742 gyermek. Bölcsődéinkben marad tehát a 970 férőhelyen 919 bölcsődés. A társadalmi bizottságok igen gon dos mérlegelése alapján 1551-re töltötték fel a bölcsődéket, amely 148 százalékos „telílettségett' jelent. Minden szülőnek Joga van jelentkezni bölcsődéinkben és kérni, hogy gyermekét helyezzük el, ne-1 künk pedig kötelességünk minden kérelmet megvizsgálni és amikor valamennyi j jelentkező együtt van, dönteni. Az előzőekből követ-j kezik, hogy a bölcsődeve-1 zetők a jövőben sem tudnak felvilágosítást adni arra vonatkozóan, hogy milyen korú gyermekek és hányan kerülhetnek be a bölcsődébe. A bölcsődei zsúfoltság ' a gyermekek szakszerű ellátását, gondozását, nevelését hátráltatja és gyakran megoldhatatlannak látszó nehézségeket állít a bölcsődék dolgozói elé. Tekintve, hogy a zsúfoltságnak esetleg a későbblekben • a kisgyermekek láthatják kárát, ennek csökkentése a „tűrhetőség" határáig kötelességünk. Dr. Bontovics Erzsébet igazgató főorvos szereltek be. Mi is szeretnénk kicserélni villanytűzhelyünket. de ez ideig még nem sikerült A „anács ugyan akadályt nem gördít utunkba, ha szerzünk engedélyt. Eziigyben kerestem fel levelemmel a szerkesztőséget, szíveskedjenek segíteni, kihez vagy kikhez forduljunk az engedély megszerzéséért." Várjuk tehát az illetékes válaszát. „Járom a város ruházati üzleteit és nem kapok fiú iskolaköpenyt. Nem kifizetődő talán iskolaköpenyeket gyártani, a fazonok sokféleségéről nem is beszélve .. — írja Kis Kálmán. Víztorony tér 1. szám. alatt lakó levélírónk. Találomra f°lhívtuk a Centrum Árunázat, Postaládánk írásának napján. szerdán is kaptat árut, de azelőtt is volt fiúköpenyük, a 122-tól 152-es méretig. B. Éva Árvíz utcai olvasónk egy szem fejfájáscsillapító gyógyszert kei esett szeptember 13-án es^e az ügyeletes gyógyszertárban. A szolgálatos gyógyszerész azonban nem adott írt a fejgörcsre, mondván, hogy csak sürgős esetben 6zolgál ki este nyolc után. Levélírónk a panaszkönyvet kérte, de „ez nem vköaért" jelszóval nem kapta meg. Kérdéseink: a gyógyszertár nem keieskedelmi jellegű üzlet, hogy nincs Vásárlók könyve? A kínzó fejgörcs nem számít sürgősen — s egy szem gyógyszerrel — orvosolható kínnak? Ha nem. érdemes lenne felülvizsgálni — a gyógyszertárakra vonatkozó szabályzatot... Üzenetek Keresőszolgálat „Kioktatást kaptam" „Ez a történet velem esett csukható sportbabakocsival meg — héthónapos terhes szeptember 11-en fél hat vagyok —, karonülő kisfi- körül, a 4/A jelzésű villamoammal cs egy ussze nem soo. Ülőhelyet a körülöttem Nyemczovszky Andrásné (Mórahalom, Lenin u. 2/II/8.) egy engedélyezőt keres levelében. Keressük együtt, hátha jó, ha más ls megtudja... „Mórahalmon lakom, négyszintes, téglablokkos tanácsi házban. Az épületben 11 lakás van. Többségében többgyermekes családok lakják. Az építők villanytűzhelyeket szereltek a lakásokba. Igen magas villanyszámláKat fizetünk ezért, 500—800 torintot és ez a jövőben emelkedni fog. MellettünK szintén van két, ugyancsak 1 szintes téglablokkos, szövetkezeti ház. Ezekbe viszont propán-bután gáztűzhelyeket Szalay Imre újszegedi olvasónknak üzenjük, hogy a háztáji földje megművelésével kapcsolatos panasiát eljuttattuk a legilletékesebbhez, a téesz elnökéhet. Innen ugyanis nehezen ftélhető meg, hogy jogos-e panasza vagy sem. Attól tartunk, személyes tapasztalatunk sem segítené nozzá a megnyugtató megoldáshoz. L. Mihály, Párizsi körúti levélírónk panasza kissé már idejét múlta. Hogy augusztus 24-én az l-es villamos vonalán három rokkant aszszony miért csak körülményesen tudott leszái'ni a megállóban, azt egy nőnap múltán már nehéz lenne felderíteni. ezért arra <cer1ük levélírónkat, esetleges panaszait máskor az eseményekhez képest rövidebb idő elteltével írja meg. P. T.-nek üzenjük Ásotthalomra. hogy a levelében leírt tartásdíj megállapítása végett forduljon a válásukat kimondó bírósághoz és a leírt indokokra hivatkozva kérje, hogy önnél elhelyezett gyermeke után a bíróság állapítson meg tartásdíjat. Ál betegekről író névtelen levélírónknak üzenjük. hogyv ha valakit teljes névvel és címmel vádol, illene saját nevét és címét is vállalnia. Levelét nem továbbítjuk a Népi Ellenőrzési Bizottsághoz. Sóder volt, vagy homok, amit kivittek V. Tibor levélírónknak, el nem dönthetjük. Igazságot nem. legfeljebb ajánlatot tehetünk: beszélje meg a dolgot magával az eladóval. összeállította: Pálfy Katalin )