Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-21 / 221. szám

t Péntek. 1979. szeptember 21. Tanácskozott a KISZ Csongrád megyei bizottsága Á megyei .pártbizottság vb-termében tartotta tegnap délelőtt ülését a KISZ Csongrád megyei bizottsága, Bódi György első titkár elnökletével. Ott volt a tanácskozáson dr. Sebe János, B megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. Kiss János, a KISZ KB munkatársa és dr. Kovács Miklósné, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának csoportvezetője. A napirenden két fontos téma szerepelt. A testület elemezte az ifjúsági klubmozgalom helyzetét, a klubbizottságok tevékenységét, valamint a megyei Ifjú Gárda parancsnokság jelentése alapján értékelte a Csongrád megyei ifjúgárdisták munkáját. Az Országos Ifjúsági Klubtanács kezdeményezésére a múlt év eleién országszerte újjászervezték a megyei, városi és járási klubtanácsokat Ezzel új szakasz kezdődött a klubmozgalomban. Megyénkben hivatalosan 147 ifjúsági klub működik, igen változó körülmények között Technikai felszereltségük általában jó: tévé, magnó, filmvetítő, erősítő majdnem mindenütt van. kevés azonban a kézikönyvtár, és minimális a játékok száma. Van olyan klub. amely csaknem félmillió forinttal gazdálkodik, s van olyan, amely kimondottan a discóműsorok bevételéből tudja fenntartani magát. A klubvezetők zöme társadalmi munkában dolgozik, felkészültségük hiányos. (Hetven százalékuk szakképzetlen.) Ez természetesen befolyásolja a tartalmi munkát — állapította meg a megyei KISZ-bizottság. örvendetes viszont, hogy a KISZ-szervezetek egyre inkább fölismerik a klubmozgalomban rejlő lehetőségeket. A klubtanácsok személyi összetétele sok helyen nem megfelelő, nincs közvetlen kapcsolatuk a fiatalokkal. Fokozottabban szem előtt kell tartani tehát a klubvezetők továbbképzését. Az Ifjú Gárda munkájáról a következőket állapította meg a testület: az elmúlt években színvonalasabbá vált az ifjúgárdisták, a honvédelmi nevelés propagandistáinak képzése. Ennek eredményeként mind többen jelentkeznek közülük rendőri, katonai pályára és a munkásőrségbe. Az Ifjú Gárda-szemlék jól szolgálják a hazafias honvédelmi nevelést, s alkalmat adnak arra, hogy a fiatalok a nyilvánosság előtt is bemutathassák felkészültségüket A fegyveres erők és testületek, valamint az MHSZ sokoldalú segítséget nyújtanak az Ifjú Gárda munkájához. Továbbra ls támogatni kell az Úttörő Gárdát, a munkahelyeken pedig — elsősorban a nagyüzemekben — még több Ifjú Gárda alegységet kell alakítani. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Péchy Blanka színművésznek, a Magyar Népköztársaság érdemes műrészének művészi munkássága és nyelvművelő tevékenysége elismeréseként a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál dr. Molnár Ferenc kulturális minisztériumi államtitkár. T3Toktafás A felnőttek és a gyerekek iskolán kívüli idegennyelvtanulásának egyik fő szervezője a TIT. E munka eredményessége és továbbfejíesztése érdekében a TIT munkatársai új módszereket dolgoznak ki, új tananyagot készítenek, és új tanfolyamokat szerveznek. Mint a társulat csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján ezzel összefüggésben elmondták, különösen a fizikai és a mezőgazdasági dolgozók nyelvoktatási lehetőségét szeretnék a közeljövőben szervezettebbé tenni: ennek érdekében létrehoznak a TITben egy központi idegennyelv-oktatási stúdiót. A TIT által szervezett felnőttoktatás sajátosságait figyelembe vevő tananyagok közül eddig több mint 50-et használhattak a tanfolyamok résztvevői, a jövő év első feléig további félszáz, a tanulást segítő kiadvány jelenik meg. Országszerte egyre inkább növekszik az igény a gyermekek nyelvoktatása iránt: a gyermekek idegennyelvoktatása óvodás kortól a felső iskoláig címmel november 13-án és 14-én Békéscsabán országos konferenciát rendeznek azzal a céllal, hogy tisztázzák a szervezeti formák kérdéseit. (MTI) Egyetemisták meg a színház Évadkezdet a színházban. Plakátok az utcán, új premiereket hirdetők. S még — bérletvásárlásra buzdítok. Utóbbiak esetében fontos szemügyre venni egy. Szeged kulturális életében semmiképpen sem elhanyagolható réteget: az egyetemisták több ezres tömegét. Először is: a tények. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen tavaly 103 bérletet adtak el, a József Attila Tudományegyetemen 215-öt. Idén? A SZOTE-n a tavalyival nagyjából megegyező számot várnak, a tudományegyetemen azt mondják, jó. ha az előző évi mennyiséget elérik. De több — sem itt, sem ott — nem lesz. (Ez a mennyiség mindkét intézmény esetében nagyjából a hallgatói összlétszám egytizedét jelenti.) Az előállt helyzetet érdemes megvizsgálni. Noha idén emelekedtek a helyárak. a 30 százalékos kedvezmény jóvol. tából az egyetemistáknak 25 forint a legdrágább jegy. Hivatkoznak ugyan a drágulásra is (kellemes partner társaságában. szórakozóhelyen ennél ugyan mennyivel több „megy el"?), de elsősorban nem az anyagiak a fő indokok. Az elsőévesek, telve tapasztalatlanságuk tiszta, szép reményeivel, általában a legjobb üzletfelek bérleteladáskor. Később? Azt mondják az orvostudományi egyetemen. 50 főből jó. ha két embernek van bérlete. „Kevés előadás érdekel a programból, azokért nem érdemes bérletet vennem." „Operára inkább, de ez a mozis megoldás..." „Az egyetemi klubok hozzánk közelebb álló programokat ajánlanak, kényelmesebb oda eljutni, érdekesebbek." Az idézeteket (hallottuk Majzik Etelkától, a JATE közönségszervezőjétől és Horváth Melindától, az orvosegyetemről) folytathatnánk. Az évek alatt lassan, de biztosan egyre népszerűtlenebb lett a szegedi színház az egyetemisták körében. Tény: egyetlen színház sem engedheti még magának, hogy műsorpolitikáját kizárólag a leendő fiatal értelmiségiekre építse, de az említett tények ettől még tények maradnak. Ügy tűnik, a korábbi esztendők mulasztásai következtében létrejött negatív „teátrum-beidegződésektől" nehezebb megszabadulniuk a hallgatóknak, mint gondolnánk. S a színház ugyan egyre inkább igyekszik mindent megtenni, hogy betemetődjék a megnyílt szakadék — nem megy könnyen a dolog. Ránkl Dezső zongoraestje csak egyszeri előadás, húsz forintba kerülnek a jegyek, mégis csőstül jönnek a kollégiumok tájékáról. A 300 forintos filharmónia-bérletekért legalább akkora a tülekedés, mint a 60 forintos egyetemifőiskolaiakért. S még nem is szóltunk a vasárnapi filmmúzeumról. meg a többi alkalmi rendezvényről.-.. Egészen bizonyos, hogy hibásak voltak eddig részben az egyetemisták közönségszervezői is. Hiszen tudjuk, mennyire fontos a propaganda. odaadást és felelősséget követel. Ellenagitáció: a bennszülött szegediek is kiábrándítják olykor a színház felé kacsingató, a városba került egyetemistákat, Viszont, viszont... erősen gyanítható: színvonalas, jó színházba (amit várunk régóta) előbb-utóbb betódulnak a felsőoktatási intézmények hallgatói is. Hiszen a JATEklubban hosszú hónapok óta „megy" az Egyetemi Színpad előadásában Mrozek Emigránsok című darabja. Változatlanul igen nagy érdeklődés mellett. Az is — színház. D. L Csalavári Csalavér vendégségben Bábszínházi bérletek ugyanis két év csak múlva A Móra-centenárium al- ren is bemutatják a szege- Az átépítés kalmából a Bábszínház a diek a Csalavári Csalavért. körülbelül Csalavári Csalavér bemuta- A turnéról október 15-én kezdődhet, addig — tetszik, tójával tiszteleg a nagy me- érkeznek haza, az itteni be- nem tetszik — kénytelenek semondónak: olyan gonddal mutatót 21-én, készítették a produkciót, tartják meg. hogy annak nézői a Móra . ., , ' Ferenc mesevilágával való vasárnap Az új évadban öt előadásra hirdetett bérletet a Bábküszködni a helyszűkében. Technikai újításaik azért minden évben vannak, segítenek a figyelmet elterelni találkozás élményét kaphas- ^möL aCstoavain kívül az épület e8yre w°™sztóbb » ^ 1. 'Zinhaz, a Csaiavann mvui kopottságáról. Ápolják kapsák. A díszlet- és bábtervek . Hnllölcirnh, rlmí. iáták he »->-—..— elkészítésére vendégművészt. t"*^^™? , f-iü^I csolataikat a tavaly óta kértek fel; Székelyi Katalin, az Állami Bábszínház terve1 mutatóját tervezik, a felújítások pedig: a Pinocchio, A néma herceg, valamint az ideális feltételek között működő budapesti hivatásosokzője meg is valósította ter- Z^kinisa csÖda amva A kaI' különösen Koós Iván, szállí_ Aladdin es a csodalampa. A Allami Bábszínház műbérletezes mar megkezdodott tott" k1Z l^ed! amatőr ^ISkSTn vé*ze ad sok szaklT SeRÍt" együttesnek oe^ig mind'en ^LaSZegedÍ leUce8 ama" Ezzel a darabbal indul a kedden és fsütört5kön áéu törőknek. Bábszínház a mar hagyoma- után 5_t6, f,étig kaphatnak Dr- Kover Bélának. az nyos jugoszláviai vendég- _ 2g {orintért _ bérleteket együttes vezetőjének véleszereplésre október 10-én. A g Dózsa György utcai Báb- ménye szerint a rossz műköszabadkai gyermekszínház- szinbazban dési feltételek ellenére sem zal három éve kezdődött ' csökken az idén a bábszíncsereakció hasznát nemcsak Igen, még mindig ott, J^J bérletesek száma; hiáa két színház látja; elsősor- meglehetősen mostoha kő- a gyerekeknek kell a ban a szegedi és a szabad- rülmények között játszanak mese, még akkor is gyönyö— kai gyerekek örülnek az a bábozás megszállottjai. rűséggel hallgatják, nézik, évente Ismétlődő vendégsze- hiszen a régen kelt hír a ha kényelmetlen az ülés ^ repleseknek. Az iden Sza- költözésükről, az epulet atbadkán kívül Bácskatopo- alakításáról most sem bizo- levegőtlen a terem. lyán, Újvidéken, Csantavé- nyúlt elég valósághitelűnek. 8. E. Képzőművészeti világhét 79 Vizuális nyelv tan . N. Vali ötéves kislány mindennap a játszótéren — míg körülötte rohangáltak, bicikliztek, zsibongtak társai — egy betonkockára firkált tégladarabokkal, . krétacsonkokkal. Rajzolt Majdnem mindig ugyanazt. Csúnya tekintetű Hold alatt torz emberek csoportját, mosolygó Nap alatt néhány kedves alakot, s közöttük egy fiókanap árnyékában hol táncoló, hol síró kislányt — önmagát. N. Vali önmaga helyét keresi ezekben a firkákban, önmaga helyét a világban. Azt mondja el rajzaival, amiket nem tud szóban megfogalmazni. Örömét, szorongását, jókedvét, szomorúságát. Nem a valóság látható bőrét ábrázolja, hanem a láthatatlan törvényeket fogalmazza meg kivetített indulataiban, érzelmeiben. Többet megtudhatunk ezeknek a rajzoknak segítségével Valiról, mintha órák hosszat beszélgetnénk vele. De értjük-e mi, felnőttek ezfr a nyelvet, meg tudjuk-e fejteni a gyerek vizuális önkifejezésének törvényeit, tudunk-e vele ezen a nyelven társalogni, látjuk-e, megértjük-e ezt a firkált, mázolt, maszatolt világot? Talán soha nem volt anytató-nevelő munkánk újraértékelése, következetes fejlesztése. Hiszek abban, hogy minden gyermek ki tudja mányi gyermekrajzokat bemu- gát fejezni képben, rajzban, tató kiállítás, mint mostaná- térformában. Ámulok a gyerban, a gyerekek nemzetközi meki fantázia gazdag szárévében, a képzőművészeti vi- nyalásán, világteremtő, -alalághéthez kapcsolódva. A kító bátorságán és erején. • debreceni nemzetközi gyer- Tisztelem és becsülöm a temekra.jzkiállftás mintegy hetséget, a hozzáértő pedabevezetője volt ennek a nagy gógusok lelkes és lelkiismesorozatnak. Aztán megnyílt retes munkáját. ElkeseríteBudapesten, a Műcsarnok- nek azok a művészek, akik ban Á gyermek világa című manipulált világukból üzlekülönös tárlat, mely sok-sok tet csinálnak, források keregyerek rajzait és közel 60 sese helyett öncélúan esztéművész azokra készített va- tizálnak. Bosszantanak a riációit mutatja be, mint egy gyermeki alkalmazkodókévizuális párbeszédet. Ugyan- pesség-simulékonyság árulcsak a Műcsarnok ad otthont a Láthatóvá tett világ című nemzetközi gyermekrajz-kiállításnak, s hogy közelebbi példákat is * említsünk az ország sok-sok rendezvénye között. Szeged is kodó jelei, a másolások, a kifestőkönyv-szemlélet; a merev tantervi korlátok közé szorított „kötelező", és a jól felfogott érdekből közhelyeket biflázó „szabadon választott" gyerekmunkák. fontos kiállításoknak terem- Mindezért mi, felnőttek tett lehetőséget — a Kincses szülők, pedagógusok, művészek — vagyunk a felelősek. Ezek a kiállítások kapukat nyitnak a felnőttek számára a gyerekvilág megismerésére, s megnyílnak a párbeszéd lehetőségei. Nem véletlen, hogy a kiállításokon megteTudományos ülésszak Magyarországon az ismert a nemzetközi tendenciákkal, kőolajvagyon 7 százalékát, a amelyek ma már a szénhidföldgázkincs 5 százalékát és rögének százalékos arányáa szénvagyon 1 százalékát nak csökkenését jelzik, növesszük igénybe éves átlag- lünk ez az arány még nöban. Ezek az adatok is köz- vekvőben van, és csak 1980 vetlenül utalnak arra, hogy körül fogja a maximális érelkerülhetetlen a felhasznált téket, a körülbelül 62—63 energiahordozók szerkezeté- százalékos nagyságrendet élnék átalakítása — hangoz- érni. A Szovjetunió segítsétatta Lévai András akadémikus csütörtökön a magyar —szovjet tudományos műszaki együttműködés három évtizedes jubileuma alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián megrendezett tudományos ülésen. Csütörtökön szekcióülésekkel folytatódott a szerdán ge nélkül energetikailag képtelenek lennénk saját lábunkon állni. De ebből automatikusan adódik az a kötelezettségünk, hogy mind az onnan beszerzett, mind a saját energiaforrásokkal az eddiginél sokkal jobban kell gazdálkodnunk. Lévai András előadása megkezdődött tudományos után magyar és szovjet szaktanácskozás. Az első szekcióban került sor a „Tudományos-műszaki problémák az energetikai fejlesztésben" című témakör vitájára. Lévai András a hazai energetika különleges feladatairól tartott előadásában egyebek között rámutatott: ellentétben démián. emberek szólaltak fel a vitában. Csütörtökön délután „A világgazdaság alapvető törvényszerűségei és új tendenciái" című szekcióüléssel folytatódott a jubileumi tprajzok című bemutatónak és a GYIK Műhely kiállításának. Mi az, ami összeköti ezeket a kiállításokat, s menynyivel többek ezek negédes, kedveskedő, jópofa gyermek- remtett „helybenrajzolás" munkáknál? összeköti őket mágnesként vonzza a gvere„ „ - keket, mindenki fontosnak az a felismeres, hogy a ma- tart1a< hogv (ilctollal, 7SÍr_ zolás, firxalas, rajzolas, fes- krétával otthagyja névjegvét, tés a gyerek nagy szabad- nekihasalva nekitenyerelve, sághoz kötött játékainak egyike; az, hogy a vizualitást a gyerekek anyanyelven beszélik, világot teremtenek; összeköti ezeket a kiállításokat az a szándék, hogy minél több ember keresse a hozzájuk vezető utat, és megértse ezeket a rajzokat, fölfedezze a maga számára az e birodalomra nyíló ablakokat, s rátaláljon arra a nyelvre, mellyel társalogni lehet a gyerekekkel. Minden, ami ezen a világon megszületik, a jövő érdekében törelmélyüljön az önfeledt képi mesélésben. A Műcsarnok kiállításán valami egészen különleges dolog történt. Gyerek és művész közös játékából egynemű, egynyelvű alkotások születtek. Néhányat — amíg nem válik természetessé — példaként közterekre kellene állítani: az űrhajót, a menyasszony-vőlegényt, a rézcégéreket. Mint ahogy Tarjánban is, néhány szürke panelház oldalán színes gyerekvilág virágzik, mint ahogy ténik. A mai művészetnek a egyre tóbb helyen a gyere. mostani gyerek holnapi értője, közönsége, propagálója. Nem mindegy hát, hogy a mostani hullámverés a kampány múltával elül vagy végre elkezdődik egy egész társadalmat átfogó, a perspektívát is megsejtető közös feladat: a vizuális kultúra újdományos ülésszak az Aka- I ragondolása, a gyerekrajzok j0bb." (MTI) I világának megfejtésével okkek is alkotó részesei egyegy játszótér kialakításának. Mert ismerjük be, hogy nagyon sokszor elmondhatnánk, amit Váli Dezső festőművész üzent S'rbilc Lacika négy és fél ^ves kisfiúnak: „Megadom magam, Lacika! A te vonatos rajzod a Tandi Lajos 0