Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-20 / 220. szám

41 Csütörtök, 1979. szeptember 13 , 5 Emberanyag? Mindennapi beszédünk- sze foglaló ismeretanyagról, ben, írásunkban egyre a kiállítások, könyvtárak, gyakrabban használatáé, tudományos tanácskozások, helytelenül, az anyag szó. kongresszusok anyagéról, A pedagógusok gyerek- Szellemi restségből, igényanyaggal l'dglulkoznak, az telén fogalmazással (sokorvosok beteponvooRal, az szór talán éppen ezzel edzők jáiékosanyaggal —, s „szakszerűségünket", ,szaknem gyerekekkel, betegek- mai műveltségünket" flkel, játékosokkal togtatva) használjuk a sajAnyag lett egyik ember a másik számára?!? Azaz közel kétszázéves anyag szavunk szerint, mely a latin materiália (= szerek, adalékok) jelentéseit is kifejezi, a fent említett példák szóhasználatában az ember adalékká vált — a anyag utótagú összetételeket olyan esetekben, amikor azoknak semmi helye és értelme, sót (mint példáink esetében) egyenesen riasztó, mert az egyáltalán nem kívánatos elszemélytelenedést, elidegenedést neveléshez, a gyógyításhoz, szolgálja. a sporthoz. Az érző, gon- Nem lehetne amúgyi6 dolkodó, élő emberről úgy 'belünk, írunk (de me- Mindjobban „elanyag.aaorem hinni, hogy még nem dó szókincsünket és emúgy gondolkodunk!), mint bertársaink Idegeit kicsit t például gz érzéketlen, holt megkímélni azzal, hogy beepítőanyagról vagy a gon- szédünkben, írásunkban ne dolkodó ember szellemi al- l«*y®n „emberanyag"?! kotásainak együttesét Ö6Z- Szabó Magdolna Elköltöztették az öreg tát Százhúsz éves vérbükk került annak az útépítésnek a nyomvonalába, amely Erfurtot a Harz-hegvséggel köti össze. Az erfurtlak, akiknek kertészeti hajlandósága, virágszeretete közismert, nem nyugodtak bele ennek az öreg fának az elvesztésébe. Elhatározták, hogy megmentik, azaz elvándoroltatják a 15 méter átmérőjű fakoronéval büszkélkedő óriást. Az Európában példa nélkül álló étületetés egyévi előkészítő munkával nagyszerűen sikerült. Acélból és fából készült „edényben" vontatták el a fát 50 méter távolságra. Az új helyen gondosan a megszokott szélirányba helyezték el. Biztosították vízellátását, gyökereinek a szellőzését, a fakoronán pedig esőztető berendezést helyeztek üzembe, hogy a következő hónapokban megóvják a fát az esetleges kiszáradástól. A példás vállalkozás sikerült. Munkára nevelni, munkával Tanúságtétel Greguss Pál Életem című könyve mellett Az Eletem cknfl. most het nevelni, megjelent könyv szerzője, a H0. évét járó Greguss Pál Ezt a szelle- könyvében erre is találunk met plántálta több ezer bio- számos példát. De fontológus tanár tanítványába, sabbnak érezzük a tudomány ugal mázott szegedi egye- akik mesterüknek ismerik el nyos, szakmai elkötelezettsélemi tanár. Alcímében Az asztalosmühelytól az __ _ egyetemi katedráig — arról f,t^rf "Elsősorban egykori professzorukat gét: Azt, hogy akkor hirdetMiben tudós Greguss pro- * f.J^JlT — nö- kat' akkor volt evolucionisarülkodik, hogy szegényem- tudomáwá'ham Az «n,kor ez\ne™ ^ "f" ber gyereke, aki hamuba u jelleRŰ rövjd írá8ban lonképes vonal a közoktatásaim Pogácsával indult sze- leheteUen arra a sokrétűség- Akkor £ a természeti rencsét próbáim. Nem nver- ^ ^ az £ietem jelenségek összefüggéseiről, te el senkinek a fele király- szerzőjének kutatómunkáját a természet egységéről, amiságat, hanem egy birodalom, joU,mzi. A tudomány nem- kor a magyar értelmiség a növénytan tudomanvanak ^tközi világában számos leRnaR7obb részen alig deolyan szolgájává küzdötte kftnyv ^ tanulmány alapján rerlgett valami a természet fel magát, amit egyetemi ta- o^J pm prSLrt ellc£ dialektikájáról. Továbbá, nársngnak. katedrának neve- wrban mlnt /aanatÓTnuít, az több ezer tanítványa soha élő és a fosszilis fák „szöveti "T ,Van felépítésének tudósát tartják v,ala?! «l«öbbrendfl, valami nyilván. Bár a tudomány- fíWkme8" ban nincs és nem is veit fu°8bató' tótható szétkapcsol* Ma úgy fogalmazzuk. az olyan ranglista, mint a •MSL2S!2!? oktató-neveló munka, a tu- sportban, de ha lett volna, ^^tő, t^f, Greguss professzor bizonvo- értetődő volt tanít»an sok-sok éven át a íaana- vanyal számára, tevékenység tesz valakit mo. tómus világranglista élén Az Életem tudós szerzője dern egyetemi vagy főiskolai állt volna. A közvetlen meg- sok nagyszerű tula.idonsászaktanárrá. Greguss Pál figyelésen alapuló tudómé- got hozott magával a g.verbotnnikus professzor önélet- nyos munka mellett. vagv mékkori asztalosműholvből : zünk. Az egyetemi katedra — aki benne él, tudja —. nem hatalom, hanem szolgálat. dományos kutatómunka, társadalmi elkötelezettség és rajza arról szól, hogy mint egy 70 évvel ezelőtt kezdve, hogyan felelt meg ó ennék a korát megelőző k övetel mény nek. A könyv és a; tanúsága szerint azon túl, egész életét átjáró kitűnő emlékezőtehetségét, a tudományos hite Greguss munka teremtő ereiének professzornak, hogy a nö- látványát, erős, egészséges, hármas vényvilág a vízi szervezetek- munkabíró szervezetet. az tői, a moszatokkal kezdve, egyszerű és józan életforma x- *» • Kir három törzsből fejlődött. Ez becsületét, és a természet, A könyv és az öt ismerő* ly0n filozófial vagy szaktu- az élet. az ember szeretetét. . núsága szerint Greguss dományl alapelvet. Külföl- Ezek alapján szokott beprofesszor nem azért volt jo drtn eredetl ötletnek, megvl- szélni három nagy földi kinpedagógus, mert ííiu kora- tatóffra, szakkönyvekben köz- cséről: a tudásról, a szereban az egykori Magvaror- ]ésre méltó tudományos hl- tétről és az egészségről. A szagon lehetséges összes pe- potózisnak tartották és tart- Kossuth-díjjal, munkaérdagógust oklevelet (tanítói, ják Itthon többször akarták demrendekkel kitüntetett polgári iskolai tonári. ko- fe,ét vennl ért<,. De M nz tudós majdnem 00 évesen zépiskolai tanari, tanitükép- ' , , , frta ezt a könwet Örök zö intézeti tanári oklevelet) Életemet elolvassa. érezni megszerezte, hanem azért, fogja, hogy írójának mindig dékkal A Tankönyvkiadó mert hatni tudott tanítvá- sziiárdan helyén ült a feje, adta ki, de nemcsak az ifMert rá tudta^han- ^ némj hajlékonysáKgal a jóságnak és a biológus takonfiiktusokat jobbari elke- móroknak szolgál okulásul, hanem mindenkinek, akik hisznek a munka országot. Miben, mennyiben eVcöte. szocializmust épitő ereiében, lezett tudói Greguss Pál? Könyvében leírja, hogy történelmi sorsfordulókban gazdag századunkban mlngolni őket a felismerés, majd a tudás örömére. Gre. guss Pál abban a század- rülhette volna, eleji légkörben nőtt fel narv pedagógussá, amikor hazánkban a cselekvő oktatás, a munkára nevelés volt a pedagógia modern áramlata. Az ő érdeme nemcsak az, Dr. Simoncsles Pál Hanglemezek a múzeumlépcsőkön Egy érdeket klub kuriózumai Már az Új otthonukban, az ízlésesen berendezett Kárász utcai TIT-klubban beszélgettünk a szegedi hanglemezkedvelők klubjának két vezetőjével, dr. Keszthelyi Bélával és dr. Szüts Istvánnal. Közel húsz éve kezdődött, a szándák szívből jött. Szinte a semmiből indultak, de töretlen hittel bíztak Szeged és a megye zenei életének feltámasztásában. — 1947-ben, a háború után dolata is így született meg. kezdtük. Sem színházi elő- Pál Tamás karnagy jött adás, sem zenekar, semmifé- egyszer hozzám, van-e valala nyilvános zenei élet nem mi érdekesség a gyűjtemévolt akkor még — kezdte a nyemben. Ezt ajánlottam nebeszélgetést dr. Keszthelyi ki. többek között MeghallBéla, a klub vezetője. — gattuk... Egy-két zenét szerető és mi- — Az őszi szegedi opera- | nimális komoly zenei lemez- idényben műsorra tűzött An- ahol végighallgattam Beriuolyanok, akik hasznosítható „gyöngyszemekért" — mosolyog Keszthelyi doktor. — Így szereztem be DECCAés RCA-felvótelein az Aida öt különböző változatot, üt korszak karmesterével és énekeseivel — nem egy operaénekesünk hallgatta végig stúdiumként ezeket lakásomon —, különböző felfogásban. Salzburgban vettem meg a gregoriénzene más-más stíluskorszakait bemutató lemezeket. Washingtonban elmentem a Kennedy Centerbe, zel rendelkező társammal na Bolena feltámasztása ls szinte belső kényszert érez- hasonló módon történik. Rittünk, hogy valami módon kán játszott Donizetti-darab megindítsuk a vérkeringést édekelte a rendezőt és a zeSzegeden. A Közalkalmazot- nészeket. nagyon örülünk, több kiadós ebéd és egyéb tak Szakszervezete adott ott- hogy gyűjteményünk értékes szórakozás helyett, hont először nekünk, majd darabja újra közkinccsé leBálint Alajos, az akkori mú- het. Utoljára a Milánói Scazeumigazgató biztosította, ja tűzte műsorára 1957-ben; hogy a múzeum lépcsőin Caflasszal. Ez a lemez ka- ^^HH^P nyilvános hanglemezesteket lózfelvétel — mondja Szüts vagy 'szűk csaladi körijén átrendezzünk. Ennek hamaro- doktor —, ami annyit jelent, vezzük a lemezről, szalagról san hire ment Hetvennyol- hogy nem a Cetra-cég, vagy áradó szépségeket — mondta cas fordulatú, 4—5 perces az RCA-cég szabadalmaztatta, Szüts doktor. — A gyűjterégi lemezekről „közvetítet- hanem úgynevezett maszek- mény bármelyik darabja bártük" a koncerteket Már felvétel. Persze azóta már ki számára meghallgatható a tein: Kennedy miséjét, ami az örök béke óhajánuk modern zenéje. Rögtön meg is vettem a teljes anyagát — — Mint a klub felhívásában is jeleztük, nem az a célunk, hogy üvegbura alatt tartogassuk ritka értékeinket, klubfoglalkozásokoa Áprilisban például Mascagni: Fritz olyan népszerűek voltunk, hivatalosan szabadalmazott, hogy a hídon áthaladó villa- Olyan ritkaság is birtokunkmosvezetők igyekeztek mi- ban van, mint Puccini: Edgár barátunk című operáját hallnél halkabban, csöngetés nél- című operájának teljes anya- gattuk. Szerepelt még a progkül áthaladni, hogy ne za- ga. Ez világszerte is ritkán ramban olyan ritkaság is, varjak -a zenehallgatást. Tu- hallható, tudomásunk szerint mint Leoncavallo: Bohémek lajdonképpen ez jelentette a a Magyar Rádió sem sugá- és Rossini: Hamupipőke cfhangversenyéletet Szegeden, rozta. Vagy az olyan ritka- mű operája, Sztravinszkij: akkor. Később a bölcsészkar ságokat, mint Verdi korai Miséje, vagy karmesterportépületében kaptunk otthont, művei. — Mlnt kis gimnazista voltam tanúja ennek a nehéz, de szép korszaknak — veszi át a szót dr. Szüts István. — Emlékszem, innen-onnan beszerzett alkatrészekből készítettünk lejátszó készüléket. Később saját pénzen vettünk egy Supraphont. Philips-1. Ma viszont a legmodernebb készülékekkel rendelkezünk, s mintegy ötezer lemezzel • — Igen. értékben talán nem is lehet így kifejezni — veszi vissza a szót dr. Keszthelyi Béla. — Hiszen nemcsak anyagiakról van szó. De érdekességképpen elmondhatom: a technikai felszerelés plusz lemezanyag egy balatoni villával és hozzá egy kocsival ér fel. Nekem ez a Balaton, az élelem gyönyörűsége — a munkám mellett. És az az öröm, hogy a ritka gyűjteményemet közkinccsé tehetem. Munz Károly városi titkár támogatásával a TIT-klubban kaptunk új otthont, tavaly márciustól. Az első előadást és lemezhallgatást már telt ház fogadta. Programunkban rendszeresen szerepelnek olyan lemezek, amelyeket Magyarországon még nem hallottak, vagy csak ritkán kerül az operaszínpadokra, tgy az ősbemutatók akkori felvételei, melyek aztán a homályba vesztek, mindaddig, míg újra fel nem fedezték azokat. A Szegeden előadott Johanna bemutatásénak gon—- Van, aki zöldalma szapré Mravinszkijről. Ha valamelyik klub vagy üzem igényli előadásainkat, a TIT panért. van aki a mesélés szervezésében szívesen elmeöröméért látogat külföldre, Syünk... de szép számmal vagyunk Kelemen Zoltán híven, talán származása adta ösztönéből, helyesen fogként a növénytanra, minden oktatási szinten, később még az egyetemen ls alkalmazta lalt állást. Az Idősebb térés propagálta. Ma ls meg- mészettudósok között az elszívlelendő egyik. 50 évvel kötelezettség ritkán szokott ezelőttről származó tézise: munkára csak munkával ledirekt politikai síkon megnyilvánulni. Greguss Pál Négyszáz éves egyetem Több mint 16 ezer hall- Jógiénak a tanulmányozása, gató tanul a négyszáz éves Az egyetem egyre fellődik. vilniusi egyetem falai kö- Az új épületek mellett felzött. Az elsajátítandó szak- újítják a • régi oktatókompmák közül kiemelkedik a lexumokat ls. Ezekhez tartóaSn^etneff^ni z'k a Og.nszkii-kápoL Iógiának. a valószinűségszá- ős a Szent János tempmi tatnak és a gasztroentero- lom teVízi erőművek tervezése Tusino, kisváros Moszkva valamint már szabályozott mellett. Itt működik a és energiát szolgáltató foSzovjetunió egyik legna- lyók kicsinyített makettjei gyobb tudományos kutató- találhatók. Gipszből. ceintézménye, a Sz. Zsuk ne- mentből és más építőanyavét viselő Gidroprojekt ku- gokból készítik el a villamos tató bázisa. Az Intézet mun- erőművek zárógátjait, pontokatársai kutatómunkát foly- san követve a meder és a tatnak, vízi erőműveket ter- partvonal rajzolatát A moveznek és vizsgálnak, vala- delieket különféle terhelésmint szárazföldi építménye- nek alávetve, előrejelezhető ket, csatornákat és más lé- a természetes viszonyok közt tesitményeket is — a víz- felépítendő gátak várható készletek komplex kihaszná- viselkedése, megállapítható, lása érdekében Az utóbbi hogy elég szilárdak-e a vízévekben atomerőművek ter- nyomás és a szeizmikus vezésével és építésével ősz- igénybevétel eltűréséhez, 'szefüggő munkákkal ls fog- Tanulmányozzák az építő. . anyagok összetételét ls, az laikoznak. épülő objektumok optimális A Gidroprojekt kutatóbá. megbízhatósága, élettartama zisán épülő vízi erőművek, és fagyállósága érdekében. Újjászületik Nyugati pályaudvar A pest—vári vasútvonal egykori indóháza a múlt század hetvenes éveiben teljesen átépült, megszületett a leemelte a régi tartókat él emelte helyükre az újakat. Ezt a munkát egy év alatt végezték el. A munkálatokat XIX. század egyik legszebb összehangolták a Marx téren hazai műszaki alkotása: -a Nyugati pályaudvar. Vasszerkezetét a híres francia mérnök, Gustave Eiffel irodájában tervezték. 1874—77. között épült fel a gyorsan fejlődő fővárosban az első igazi nagy pályaudvar (a Keletit néhány évvel későbben építették), és 100 évig az eredeti vasszerkezet tartotta a csarnok hatalmas tetőzetét Több mint 80 évig gőzmozdonyok füstje marta az acélt amelyen végül is győzött az idő: évről évre gyorsabban rozsdásodott, fáradt az anyag. folyó metróépítéssel, a pályaudvar alatt keresztben egy utasaluljárót is építettek. A tetőszerkezet építése a befejezéséhez közeledik. A csarnok óriási függönyfalán már az üvegezők dolgoznak, az üj szerkezetet festik, tisztogatják. A tetőn a bádogosok kalapácsa csattog, és néhány hónap múlva, december 17-én begördül az első vonat a Nyugati pályaudvar új csarnokába. A régi öt vágány helyett csak négy létesül, a szeles. A MAV egy korszerű, mo- biztonságos peronok a kédern pályaudvar tervét vetette fel, de a Fővárosi Tanács és az Országos Műemlékfelügyelőség (a Nyugati pályaudvar 1952 óta ipari műemlék) úgy döntött, hogy eredeti formájában kell felnyelmesebb le- és felszállást biztosítják. A munka ezzel még nem ér véget. Ha a metró elkészül, az említett aluljáró egy föld alatti pénztárcsarnokba nyílik majd. újítani a csarnok tetőszerke- amely része lesz a Marx téri aluljáró-rendszernek. Az elavult, régi pénztárak, folyosók teljes felújítása még két évet vesz igénybe. Jövőre a Lenin körúti homlokzatot újítják fel B. L »tét A legfőbb gondot az okozta. hogy nem akadt az országban egyetlen vállalat sem. amely vállalkozott volna a hatalmas acél főtartók gyártására. Az idő sürgetett a csarnokban sebtében felállított, ideiglenes perontetők nem adtak elég védelmet az utasoknak. Végül a MAV Szombathelyi Járműjavítója pácsonyi üzemének feladata lett az acél főtartók gyártása. A munkások és mérnökök összefogása számtalan akadályon győzött: az eredetiekhez megtévesztésig hasofiló. de sokkal nagyobb teherbírású főtartók milliméteres pontossággal, határidőre elkészültek. Felépült a toronydaru, amely egyenként Vitorlázórepülő-szerviz Az MHSZ budaörsi repülőterén dolgozik a szövetség legnagyobb repülőgép-javíió részlege. Itt végzik az MHSZ valamennyi vitorlázó repülőgép típusán a nagyjavításokat ta.