Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-20 / 220. szám

Csütörtök, 1979. szeptember 13 , 5 Elhunyt Ladányi Benedek ötvenkilencedik születésnapját már nem érte meg; Ladányi Benedek, a munkásmozgalom régi harcosa szeptember 18-án váratlanul elhunyt. 1920. október 20-án született Erdőhegyen. 1943 óta tagja a pártnak és a szakszervezetnek. 1938-tól 1940-ig az aradi FITA kötszövő üzemben gyári munkásként, 1940 és 1944 között különböző szabó kisiparosoknál segédként, 1944 ég 1049 között a Szeged városi pártbizottságon, az ezt követő öt esztendőben az MDP Köznontl Vezetőségénél politikai munkatársként, 1054 és 1956 szeptembere között a Szeged városi pártbizottság első titkárakánt dolgozott, majd Szeged város tanácsának helyettes elnöke volt, 1961ben a Csongrád megyei tanács ipari osztályának vezetője lett. 1971-ben a DélMagyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereslte delmi Vállalat igazgatójává nevezték ki. Itt dolgozott 1975 szeptemberéig, nyugdíjba vonulásáig. Ladányi Benedek elvtárs politikai, szakmai területeken szerzett érdemeiért megkapta a Szocialista Munkáért Érdemérmet, a MunkásParaszt Hatalomért Emlékérmet, a Szocialista Hazáért Érdemrendet, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Birtokosa volt a Szocialista Kultúráért kitüntetésnek, többször lett a Könnyűipar Kiváló Dolgozója. Ladányi Benedek elvtársnak, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjének temetése szeptember 25-én, kedden délután 14 órakor lesz a szegedi Belvárosi temetőben. MSZMP Szeged városi bizottsága Újszegedi kamarazenekar Ez a neve a város egyetlen amatőr vonószenekarának, amely a közelmúltban alakult meg a November 7. Művelődési Házban. Szegeden egészen a 70-es évek elejéig több amatőr zenekar működött, szinte valamennyi társadalmi ezervezetnek, intéménynek saját fúvós-, vonós- vagy szimfonikus zenekara volt. A kamaramuzsikálás szép hagyományainak újjáélesztésére vállalkozó, fiatal kamarazenekarnak zenei képzettséggel rendelkező, tehetséges, de nem hivatásos muzsikusok a tagjai. Tegnap tartották első próbájukat az újszegedi művelődési házban, ahol ezentúl minden szerdán összegyűlnek — éa várják a további jelentkezőket, az együttmuzsikálás örömeinek hódoló zenészeket. Tanulás, művelődés és sport Akcióprogram az idei tanévre Az iskola kezdetével több mint 400 ezer fiatal állította át képletesen az óráját a nyári időszámításról. A diákokról van szó természetesen, akiknek életritmusa megváltozott; szeptembertol ismét a tanévhez igazodik. Közülük csaknem 300 ezren az ifjúsági szövetség tagjai, így számukra a következő 8 —10 hónapban a KlSZ-munkában is új fejezet kezdődik. A napokban tették közzé az egyetemi főiskolai és a középfokú oktatási intézmények KISZ-szervezeteinek 1979—80-as akcióprogramját Az idén elöször a tervezést valóban a csengőszóhoz hangolhatják a fiatalok. Régóta várt intézkedés ez, hiszen a mozgalmi munka keretét mindig is a tanév adta. A fő feladat: tanulni. Persze a képességekhez mérten a legjobb tanulmányi eredmény elérése nem túl merész célkitűzés. Elvégre valamennyi diák saját érdekeivel egybeeső alapkötelessége. mondhatni „munkaköri kötelessége" ez. Kérdezhet-1 nénk. akkor miben tudnak itt segíteni a KlSZ-szervezetek? Sok mindenben. Elsősorban a helytelen szemléle. tek megváltoztatásában. Például úgy, hogy növelik a színvonalas szakmai-tanulmányi munka becsületét. Rendszeresen figyelemmel kísérik az egyéni vállalások teljesítését, félévkor és év végén a KISZ-taggyűléseken értékelik a bizonyítványokat. 8 a kötelezettségeiket nem teljesítő, felelőtlen magatartású, társaik münkaerkölcsét is romboló KISZ-tagokkal sgemben következetesen lépnek föL A központi akcióprogram számtalan ötletet, ad az ambíciók kibontakoztatásához. Tudományos diákköröket, szakmai klubokat, tanulmányi csapatversenyeket szervezhetnek a tanulók, s benevezhetnek az alkotó ifjúsági pályázatra és kiállításra. Ám a Kommunista Ifjúsági Szövetség ennél jóval többet vár tagjaitól. Amint a program második fejezete is utal rá, részt kell vállalni a társadalmi feladatok megoldásából, mivel népgazdasági terveink maradéktalan teljesítése mindenkitől, tehát a diákoktól is komoly erőfeszítést követel. Szükség van a munkájukra az iparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatásban. Az őszi betakarítás idején nagy segítséget jelent minden diákkéz, s ugyanígy a KlSZ-építótáborokban, a kiemelt nagyberuházásokon, a gyermek- és ifjúsági, valamint a szociális intézmények, a sportlétesítmények építésén. A felsőoktatási intézmények hallgatóinak törekedniük kell arra, hogy a szakmunkásképző iskoláknak szervezett szakmai, mozgalmi, közművelődési kapcsolata legyen valamelyik egyetem, vagy főiskola KISZ-szervezetéveL Kettős feladat vár rájuk a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását segítő akcióban : egyrészt diiüctanárokat adhatnak a felvételi előkészítéséhez, másrészt segíthetik a sikeres felvételi vizsgát tett tanulók beilleszkedését. Ezenkívül továbbra sem szabad elhanyagolni az úttörőcsapatok patronálását, az általános iskolások KISZéletre való felkészítését. Nagyon sok ifivezetőre van szükség. Az ideológiai-politikai nevelőmunkában a fő feladat szintén a színvonal emelése. A középfokú oktatási intézmények KISZ-szervezeteinek törekedniük kell arra, hogy alaposabban megismerjék szűkebb és tágabb környezetük társadalmi, politikai eseményeit, s hogy jobban felkészítsék a tanulókat az iskolai demokrácia különböző fórumain való részvételre. Az lenne jó, ha az ifjúsági vitakörökön fokozottabban teret kapnának a belés külpolitikai, gazdaság- és ifjúságpolitikai, valamint a KISZ-munka időszerű kérdései. Az egyetemi, főiskolai alapszervezeteknek pedig minél több alkalmat kell teremteniük ahhoz, hogy a marxizmus—leninizmus megtanult elméleti Ismeretei a későbbiekben a gyakorlatban is a cselekvés vezérfonalává váljanak. Az idei KlSZ-akdóprogram ötleteket ad az Edzett Ifjúságért tömegsportmozgalomban részt vevő fiatalok számának növeléséhez, a turisztikai és sportrendezvények népszerűsítéséhez. S nem utolsósorban gondoskodik a szabad idő hasznos eltöltéséről. A „kínálatok" között szerepel például az országos honismereti, az olvasó. és az amatőr művészeti mozgalom. A program tehát adott, a választék bőségére nem lehet panasz. A tervek megvalósítása azonban a diákok a KISZ-tagok hozzáállásán áll vagy bukik. S különösen függ ez szűkebb pátriánk tanuló ifjaitól, hiszen köztudott, hogv Csongrád megyében tanul a legtöbb d'ák. R. I. Hogy többen olvassanak! A népfront megyei könyvbarát bizottságé nak tegnap délelőtti ülésén dr. Hajdú Géza. a Somogyi-könyvtár osztályvezetője tájékoztatott a megyei tanács könyvtárfejlesztési pályázatáról. Az idén először meghirdetett pályázattal a tanács a könyvtárak fejlesztését célzó helyi törekvéseket kívánja támogatni. A következő évtől a megyei tanács vb művelődési osztályának költségvetéséből rendszeresen juttatnak pénzösszegeket azoknak a városi, lakótelepi, községi könyvtáraknak a fenntartóihoz (a helyi tanácsokhoz), amelyek számottevően javítják könyvtáruk működési feltételeit. Ez az összeg a helyi tanácsi költségvetésben szereplő, könyvtárfejlesztésre szánt pénznek a kiegészítésére szolgálhat, és nem haladhatja meg annak 50 százalékát. Mindezek egyszersmind a pályázati feltételek is; a megyei támogatás összege attól is függ, milyen művelődéspolitikai jelentősége van a tervezett könyvtárfejlesztésnek, mennyire sikerül helyi erőforrásokat mozgósítani, mennyi társadalmi munkát végeznek. A művelődésügyi osztályhoz legkésőbb szeptember 30-ig kell benyújtani a pályázatokat, amelyeket zsűri bírál el, az eredményről pedig november 15-ig értesítik a helyi tanácsokat. A pályázati feltételek megkívánják, hogy a könyvtárak fejlesztéséért a korábbinál többet tegyenek a helyi tanácsi testületek, társadalmi és tömegszervezetek; igényeljék az ipari és mezőgazdasági üzemek segítségét, összegyűjtsék és célszerűen használják a pénzeket. Vagyis a megyei támogatás új formájának bevezetésével az a cél, hogy a mostani szigorúbb gazdasági helyzetben a helyi erők, a központi támogatás és a társadalmi munka egyesítésével lehetővé tegyék: egyre növekvő feladataikat megfelelő feltételek között oldják meg a könyvtárak. Ugyanezen a bizottsági ülé- ) sen Gulyás Ferenc, a ME- i SZÖV osztályvezetője ismer- | tette a felhívást az idei őszi megyei könyvhetek megrendezésére. Politikai és társadalmi szervezetek, népművelők, könyvtárosok, pedagógusok, mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetek képviselői, könyvterjesztők dolgoznak, évről évre sikeresebben, hogy a falusi könyvterjesztés e szervezett eseménysorozata elérje a célját: többen legyenek az olvasó és könyveket vásárló emberek a vidéken. Az idei őszi könyvhetek eseményeit október 19. és november 18. között rendezik, a megyei megnyitóünnepség Csongrádon lesz. Az ülésen a szervezés kérdéseiről beszéltek: számos író-olvasó találkozót, ankétot, könyvkiállítást és vásárt, irodalmi műsorokat, vetélkedőket terveznek a községekben. Különösen fontos szerepet kellene vállalni a KlSZ-szervezeteknek és az úttörőcsapatoknak olyan rendezvények szervezésében, amelyek a fiatalok ós a gyerekek olvasási kedvét növelik, a könyv szeretetére nevelnek és segítenek a könyvek, folyóiratok használatában. Gyermekév lévén, a gyermekirodalom népszerűsítésére js jó alkalmat kínálnak a könyvhetek eseményei csakúgy, mint a Móricz- és Móra-évfordulókról való megemlékezésre. A könyvhetekkel azonos időszakban rendezik meg a műszaki és politikai könyvnapokat, valamint a „szovjet könyv ünnepi hete" elnevezésű eseménysort. A jelentős kulturális rendezvénysorozatot előkészítő ülésen a könyvbarát bizottság tagjain kívül ott voltak a program irányításában és szervezésében feladatot vállaló testületek képviselői is, dr.-Sebe János, a megyei pártbizottság osztályvezető, helyettese, dr. Kovács Miklósáé, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának csoportvezetője, Surányi Róbertné, az SZMT osztályvezetője. S. R Képzőművészeti világhét 79 Névjegyük: GYIK Műhely Van egy műhely a Budavári Palotában, a Magyar Nemzeti Galériában. Sárkányok születnek ott, óriásoknak készül a cipő, ébresztőgépeket terveznek hétalvóknak. Tizenévesek találkoznak ebben a műhelyben. Nem eminepsek, hanem olyan fiúk és lányok, akik szeretettel formálják az agyagot, a gipszet, a drótot, a papírt, a só—liszt galacsinokat, akik montázsokat, fnottázsokat készítenek, akik házakat és szerkezeteket konstruálnak, fotósorozatokat készítenek, akik egymást csomagolópapírba öltöztetik, Olyanok, akik szeretik megdolgoztatni képzelőerejüket, akik egyszerre használják a fejüket és a kezüket, akik ebben a műhelyben világot teremtenek, megjelenítik a tizenévesek fantáziaországát. A Szabados Árpád grafikusművész és Várnagy Ildikó szobrászművész vezette GYIK (Gyermek- és Ifjúsági Képzőművészeti) Műhely most, a gyermekek vizuális kultúrájának szánt világhéten a szegedi Juhász Gyula Művelődési Központban teszi le névjegyét. Vonzó, példaadó bemutató ez, követésre méltó és érdemes. A kedves szomszéd Színes magyar film. Irta: Bereményi Géza és Kézdi-Kovács Zsolt. Operatőr: Zsombolyai János. Rendezte: Kézdl-Kováos Zsolt. Főbb szereplők: Szabó László, Dayka Mar. Kit, Margittay Agi. Ha igaz, hogy a drámák utolsó mondataiban rejtik el a szerzők legfontosabb üzeneteiket (nyilván nem feltétlenül és mindenütt), Kéz. di-Kovács Zsolt mától látható filmjében ez a kadencia meglehetősen közhelyízű: „ki lát az emberekbe?" Tényleg, reménytelen igyekezet, mégis erre vállalkozik A kedves szomszéd. Egy roskadófélben levő, lebontásra Ítélt fővárosi bérház folyosókra zsúfolódó hétköznapjaiba, családi fészkeibe és tűzfészkeibe, zajos csetepatéi közé, vagy ami. képpen hivatalosan mondanánk, a társas együttlét steril gyakorlatába vezet el Bereményi Géza és KézdiKovács Zsolt forgatókönyve. Csendes és hangos tragédiák, békés kvaterkázások, szokásos és szokatlan házi jelenetek peregnek a filmvásznon, a lakók magánélete nyitott könyv, hiszen ilyen a bérház konstrukciója: az örökös epüietgondok, csőtörés, beázó falak, a lakók kényszerű egymásra utaltsága közös nagy családba olvasztja valamennyieket, ahol az egyénj problémák szükségszerűen közösségiek és viszont, akár tetszik ez valakinek, akár nem. Ennek a közösségnek motorja Tibusz Miklós hivatásos idegenvezető és amatőr mindenes, amolyan nyüzsgő pofa, aki nagy szívével és sajátos életszemléletével beteg, öreg édesapját szegényházba dugja, ugyanakkor bárki gondjátbaját magára vállalja, minek következtében a lakók ellenszenvét rokonszenvre képes hangolni maga iránt. Bravúrosan bánik a magányos és csalódott női szívekkel, ám dörgedelmesen lesújt az elhúzódó, bezárkózó tanárra, merthogy az nem akar költözni, s makacs ellenállása késlelteti a ház szanálását, akadályozza, hogy a többiek új otthonba kerüljenek, (amire pediglen ő vár leginkább, hiszen neki esak kiesi szobája van, oda nemigen tud nősülni). Kézdi-Kovács Zsolt a napjaikban divatos szociográfia eszközeit vegyíti a játékfilmmel, maga sem nagyon igyekszik eldönteni, merre futtassa ki a romantikus töltetű életképek laza füzérét. így aztán az ilyenkor kikerülhetetlen klisé-helyzetek monotóniája lapossá, parttalanná teszi a filmet, mely eltarthatna bármeddig, ha hősünk egyik házasságra kiszemeltje némiképp váratlan, nem eléggé motiváltan előkészített tragédiája, öngyilkossága pontot nem tenne a végére. Mert utána a lakók mégiscsak elköltöznek, s ki-ki kezdhetné elölről, mondjuk modern lakótelepen, új kedves szomszédokkal, mindazt elölről, vagy másként, amit elhagyott a régi bérházban. Ha a modern lakások városnegyedeiben kivirágzó, „újtípusú közösségi létformáról" is hasonló filmet forgat Kézdi-Kovács Zsolt, össze lehet majd hasonlítani, lehet szemrevételezni, mi változott, mi a különbség. De így? N. L somogyi Károlyné felvétele A kiállítás egy részlete Címek adományozása Az oktatási miniszter a József Attila Tudományegyetem rektorának javaslatára 1979. szeptember l_i hatállyal dr. Paál Zoltánnak, az MTA Izotóp Intézet tudományos tanácsadójának, dr. Bérezés Tibornak, az MTA Reakciókinetikai tanszéki kutatócsoport tudományos főmunkatársának, dr. Révész Pálnak, az MTA Matematikai Kutató Intézet osztályvezetőjének és dr. Geréb Györgynek, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszékvezető főiskolai tanárának a „címzetes egyetemi tanár"; dr. Halász Kálmánnak, a Legfőbb Ügyészség titkársága csoportvezetőjének, Singemé dr. Heksch Ágnesnek, az egyetem nyugdíjas nyelvtanárának, dr- Frank Józsefnek, a Gabonatermesztési Kutató Intézet tudományos főmunkatársának. dr. Duda Ernőnek, az MTA Szegedi Biológiai Központja tudományos főmunkatársának és dr. Fodor Andrásnak, az MTA Szegedi Biológiai Központja tudományos munkatársának a „címzetes egyetemi docens" címet adományozta. Az adományozásról szóló okiratot dr. Antalffy György, a JATE rektora nyújtotta át a karok dékánjainak. az egyetem társadalmi és tömegszervezetei vezetőinek jelenlétében. Az ünnepi eseményen megjelent dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára és dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára.