Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-20 / 220. szám

Csütörtök, 1979. szeptember 13 , 5 Elhunyt Ladányi Benedek ötvenkilencedik születés­napját már nem érte meg; Ladányi Benedek, a mun­kásmozgalom régi harcosa szeptember 18-án váratlanul elhunyt. 1920. október 20-án született Erdőhegyen. 1943 óta tagja a pártnak és a szakszervezetnek. 1938-tól 1940-ig az aradi FITA köt­szövő üzemben gyári mun­kásként, 1940 és 1944 között különböző szabó kisiparosok­nál segédként, 1944 ég 1049 között a Szeged városi párt­bizottságon, az ezt követő öt esztendőben az MDP Köz­nontl Vezetőségénél politikai munkatársként, 1054 és 1956 szeptembere között a Szeged városi pártbizottság első tit­kárakánt dolgozott, majd Szeged város tanácsának helyettes elnöke volt, 1961­ben a Csongrád megyei ta­nács ipari osztályának veze­tője lett. 1971-ben a Dél­Magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereslte delmi Vállalat igazgatójává nevezték ki. Itt dolgozott 1975 szeptemberéig, nyugdíj­ba vonulásáig. Ladányi Benedek elvtárs politikai, szakmai területe­ken szerzett érdemeiért meg­kapta a Szocialista Munkáért Érdemérmet, a Munkás­Paraszt Hatalomért Emlék­érmet, a Szocialista Hazáért Érdemrendet, a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát. Birtokosa volt a Szocialista Kultúráért kitüntetésnek, többször lett a Könnyűipar Kiváló Dolgozója. Ladányi Benedek elvtárs­nak, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjének temetése szeptember 25-én, kedden délután 14 órakor lesz a szegedi Belvárosi te­metőben. MSZMP Szeged városi bizottsága Újszegedi kamarazenekar Ez a neve a város egyet­len amatőr vonószenekará­nak, amely a közelmúltban alakult meg a November 7. Művelődési Házban. Szege­den egészen a 70-es évek elejéig több amatőr zenekar működött, szinte valamennyi társadalmi ezervezetnek, in­téménynek saját fúvós-, vo­nós- vagy szimfonikus zene­kara volt. A kamaramuzsi­kálás szép hagyományainak újjáélesztésére vállalkozó, fiatal kamarazenekarnak ze­nei képzettséggel rendelke­ző, tehetséges, de nem hiva­tásos muzsikusok a tagjai. Tegnap tartották első próbá­jukat az újszegedi művelő­dési házban, ahol ezentúl minden szerdán összegyűl­nek — éa várják a további jelentkezőket, az együttmu­zsikálás örömeinek hódoló zenészeket. Tanulás, művelődés és sport Akcióprogram az idei tanévre Az iskola kezdetével több mint 400 ezer fiatal állította át képletesen az óráját a nyári időszámításról. A diá­kokról van szó természete­sen, akiknek életritmusa megváltozott; szeptembertol ismét a tanévhez igazodik. Közülük csaknem 300 ezren az ifjúsági szövetség tagjai, így számukra a következő 8 —10 hónapban a KlSZ-mun­kában is új fejezet kezdődik. A napokban tették közzé az egyetemi főiskolai és a kö­zépfokú oktatási intézmé­nyek KISZ-szervezeteinek 1979—80-as akcióprogramját Az idén elöször a tervezést valóban a csengőszóhoz han­golhatják a fiatalok. Régóta várt intézkedés ez, hiszen a mozgalmi munka keretét mindig is a tanév adta. A fő feladat: tanulni. Per­sze a képességekhez mérten a legjobb tanulmányi ered­mény elérése nem túl me­rész célkitűzés. Elvégre va­lamennyi diák saját érdekei­vel egybeeső alapkötelessé­ge. mondhatni „munkaköri kötelessége" ez. Kérdezhet-1 nénk. akkor miben tudnak itt segíteni a KlSZ-szerveze­tek? Sok mindenben. Első­sorban a helytelen szemléle. tek megváltoztatásában. Pél­dául úgy, hogy növelik a színvonalas szakmai-tanul­mányi munka becsületét. Rendszeresen figyelemmel kísérik az egyéni vállalások teljesítését, félévkor és év végén a KISZ-taggyűléseken értékelik a bizonyítványokat. 8 a kötelezettségeiket nem teljesítő, felelőtlen magatar­tású, társaik münkaerkölcsét is romboló KISZ-tagokkal sgemben következetesen lép­nek föL A központi akció­program számtalan ötletet, ad az ambíciók kibontakoz­tatásához. Tudományos di­ákköröket, szakmai klubo­kat, tanulmányi csapatver­senyeket szervezhetnek a ta­nulók, s benevezhetnek az alkotó ifjúsági pályázatra és kiállításra. Ám a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség ennél jóval többet vár tagjaitól. Amint a program második fejezete is utal rá, részt kell vállalni a társadalmi feladatok megol­dásából, mivel népgazdasági terveink maradéktalan telje­sítése mindenkitől, tehát a diákoktól is komoly erőfe­szítést követel. Szükség van a munkájukra az iparban, a mezőgazdaságban és a szol­gáltatásban. Az őszi betaka­rítás idején nagy segítséget jelent minden diákkéz, s ugyanígy a KlSZ-építótábo­rokban, a kiemelt nagyberu­házásokon, a gyermek- és ifjúsági, valamint a szociális intézmények, a sportlétesít­mények építésén. A felsőok­tatási intézmények hallga­tóinak törekedniük kell ar­ra, hogy a szakmunkásképző iskoláknak szervezett szak­mai, mozgalmi, közművelő­dési kapcsolata legyen vala­melyik egyetem, vagy főisko­la KISZ-szervezetéveL Kettős feladat vár rájuk a fizikai dolgozók gyermekeinek to­vábbtanulását segítő akció­ban : egyrészt diiüctanárokat adhatnak a felvételi elő­készítéséhez, másrészt segít­hetik a sikeres felvételi vizs­gát tett tanulók beilleszke­dését. Ezenkívül továbbra sem szabad elhanyagolni az úttörőcsapatok patronálását, az általános iskolások KISZ­életre való felkészítését. Na­gyon sok ifivezetőre van szükség. Az ideológiai-politikai ne­velőmunkában a fő feladat szintén a színvonal emelése. A középfokú oktatási intéz­mények KISZ-szervezeteinek törekedniük kell arra, hogy alaposabban megismerjék szűkebb és tágabb környe­zetük társadalmi, politikai eseményeit, s hogy jobban felkészítsék a tanulókat az iskolai demokrácia különbö­ző fórumain való részvétel­re. Az lenne jó, ha az ifjú­sági vitakörökön fokozottab­ban teret kapnának a bel­és külpolitikai, gazdaság- és ifjúságpolitikai, valamint a KISZ-munka időszerű kér­dései. Az egyetemi, főiskolai alapszervezeteknek pedig minél több alkalmat kell te­remteniük ahhoz, hogy a marxizmus—leninizmus megtanult elméleti Ismeretei a későbbiekben a gyakorlat­ban is a cselekvés vezérfo­nalává váljanak. Az idei KlSZ-akdóprog­ram ötleteket ad az Edzett Ifjúságért tömegsportmozga­lomban részt vevő fiatalok számának növeléséhez, a tu­risztikai és sportrendezvé­nyek népszerűsítéséhez. S nem utolsósorban gondosko­dik a szabad idő hasznos el­töltéséről. A „kínálatok" kö­zött szerepel például az or­szágos honismereti, az olva­só. és az amatőr művészeti mozgalom. A program tehát adott, a választék bőségére nem le­het panasz. A tervek meg­valósítása azonban a diákok a KISZ-tagok hozzáállásán áll vagy bukik. S különösen függ ez szűkebb pátriánk ta­nuló ifjaitól, hiszen köztu­dott, hogv Csongrád megyé­ben tanul a legtöbb d'ák. R. I. Hogy többen olvassanak! A népfront megyei könyv­barát bizottságé nak tegnap délelőtti ülésén dr. Hajdú Gé­za. a Somogyi-könyvtár osz­tályvezetője tájékoztatott a megyei tanács könyvtárfej­lesztési pályázatáról. Az idén először meghirdetett pályá­zattal a tanács a könyvtárak fejlesztését célzó helyi tö­rekvéseket kívánja támogat­ni. A következő évtől a me­gyei tanács vb művelődési osztályának költségvetéséből rendszeresen juttatnak pénz­összegeket azoknak a városi, lakótelepi, községi könyvtá­raknak a fenntartóihoz (a helyi tanácsokhoz), amelyek számottevően javítják könyv­táruk működési feltételeit. Ez az összeg a helyi tanácsi költségvetésben szereplő, könyvtárfejlesztésre szánt pénznek a kiegészítésére szol­gálhat, és nem haladhatja meg annak 50 százalékát. Mindezek egyszersmind a pályázati feltételek is; a me­gyei támogatás összege attól is függ, milyen művelődés­politikai jelentősége van a tervezett könyvtárfejlesztés­nek, mennyire sikerül helyi erőforrásokat mozgósítani, mennyi társadalmi munkát végeznek. A művelődésügyi osztályhoz legkésőbb szep­tember 30-ig kell benyújtani a pályázatokat, amelyeket zsűri bírál el, az eredmény­ről pedig november 15-ig ér­tesítik a helyi tanácsokat. A pályázati feltételek meg­kívánják, hogy a könyvtárak fejlesztéséért a korábbinál többet tegyenek a helyi ta­nácsi testületek, társadalmi és tömegszervezetek; igényel­jék az ipari és mezőgazda­sági üzemek segítségét, ös­szegyűjtsék és célszerűen használják a pénzeket. Vagyis a megyei támogatás új for­májának bevezetésével az a cél, hogy a mostani szigo­rúbb gazdasági helyzetben a helyi erők, a központi támo­gatás és a társadalmi mun­ka egyesítésével lehetővé te­gyék: egyre növekvő felada­taikat megfelelő feltételek között oldják meg a könyv­tárak. Ugyanezen a bizottsági ülé- ) sen Gulyás Ferenc, a ME- i SZÖV osztályvezetője ismer- | tette a felhívást az idei őszi megyei könyvhetek megren­dezésére. Politikai és társa­dalmi szervezetek, népműve­lők, könyvtárosok, pedagógu­sok, mezőgazdasági és fo­gyasztási szövetkezetek kép­viselői, könyvterjesztők dol­goznak, évről évre sikereseb­ben, hogy a falusi könyvter­jesztés e szervezett esemény­sorozata elérje a célját: töb­ben legyenek az olvasó és könyveket vásárló emberek a vidéken. Az idei őszi könyvhetek eseményeit október 19. és november 18. között rende­zik, a megyei megnyitóün­nepség Csongrádon lesz. Az ülésen a szervezés kérdései­ről beszéltek: számos író-ol­vasó találkozót, ankétot, könyvkiállítást és vásárt, iro­dalmi műsorokat, vetélkedő­ket terveznek a községekben. Különösen fontos szerepet kellene vállalni a KlSZ-szer­vezeteknek és az úttörőcsa­patoknak olyan rendezvények szervezésében, amelyek a fia­talok ós a gyerekek olvasási kedvét növelik, a könyv sze­retetére nevelnek és segíte­nek a könyvek, folyóiratok használatában. Gyermekév lévén, a gyermekirodalom népszerűsítésére js jó alkal­mat kínálnak a könyvhetek eseményei csakúgy, mint a Móricz- és Móra-évfordulók­ról való megemlékezésre. A könyvhetekkel azonos idő­szakban rendezik meg a mű­szaki és politikai könyvnapo­kat, valamint a „szovjet könyv ünnepi hete" elneve­zésű eseménysort. A jelentős kulturális ren­dezvénysorozatot előkészítő ülésen a könyvbarát bizott­ság tagjain kívül ott voltak a program irányításában és szervezésében feladatot vál­laló testületek képviselői is, dr.-Sebe János, a megyei pártbizottság osztályvezető, helyettese, dr. Kovács Mik­lósáé, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának csoportvezetője, Surányi Ró­bertné, az SZMT osztályve­zetője. S. R Képzőművészeti világhét 79 Névjegyük: GYIK Műhely Van egy műhely a Buda­vári Palotában, a Magyar Nemzeti Galériában. Sárká­nyok születnek ott, óriások­nak készül a cipő, ébresztő­gépeket terveznek hétal­vóknak. Tizenévesek talál­koznak ebben a műhelyben. Nem eminepsek, hanem olyan fiúk és lányok, akik sze­retettel formálják az agya­got, a gipszet, a drótot, a papírt, a só—liszt galacsi­nokat, akik montázsokat, fnottázsokat készítenek, akik házakat és szerkezeteket konstruálnak, fotósorozato­kat készítenek, akik egy­mást csomagolópapírba öl­töztetik, Olyanok, akik sze­retik megdolgoztatni képze­lőerejüket, akik egyszerre használják a fejüket és a ke­züket, akik ebben a műhely­ben világot teremtenek, meg­jelenítik a tizenévesek fan­táziaországát. A Szabados Árpád grafikusművész és Várnagy Ildikó szobrászmű­vész vezette GYIK (Gyer­mek- és Ifjúsági Képzőmű­vészeti) Műhely most, a gyer­mekek vizuális kultúrájának szánt világhéten a szegedi Juhász Gyula Művelődési Központban teszi le névje­gyét. Vonzó, példaadó be­mutató ez, követésre méltó és érdemes. A kedves szomszéd Színes magyar film. Ir­ta: Bereményi Géza és Kézdi-Kovács Zsolt. Ope­ratőr: Zsombolyai János. Rendezte: Kézdl-Kováos Zsolt. Főbb szereplők: Szabó László, Dayka Mar. Kit, Margittay Agi. Ha igaz, hogy a drámák utolsó mondataiban rejtik el a szerzők legfontosabb üze­neteiket (nyilván nem fel­tétlenül és mindenütt), Kéz. di-Kovács Zsolt mától lát­ható filmjében ez a kadencia meglehetősen közhelyízű: „ki lát az emberekbe?" Tényleg, reménytelen igyekezet, mégis erre vállalkozik A kedves szomszéd. Egy roskadófélben levő, lebontásra Ítélt fővárosi bér­ház folyosókra zsúfolódó hétköznapjaiba, családi fész­keibe és tűzfészkeibe, zajos csetepatéi közé, vagy ami. képpen hivatalosan monda­nánk, a társas együttlét ste­ril gyakorlatába vezet el Bereményi Géza és Kézdi­Kovács Zsolt forgatókönyve. Csendes és hangos tragédiák, békés kvaterkázások, szoká­sos és szokatlan házi jelene­tek peregnek a filmvásznon, a lakók magánélete nyitott könyv, hiszen ilyen a bér­ház konstrukciója: az örökös epüietgondok, csőtörés, be­ázó falak, a lakók kényszerű egymásra utaltsága közös nagy családba olvasztja va­lamennyieket, ahol az egyénj problémák szükségszerűen közösségiek és viszont, akár tetszik ez valakinek, akár nem. Ennek a közösségnek motorja Tibusz Miklós hiva­tásos idegenvezető és ama­tőr mindenes, amolyan nyüzsgő pofa, aki nagy szí­vével és sajátos életszemlé­letével beteg, öreg édesap­ját szegényházba dugja, ugyanakkor bárki gondját­baját magára vállalja, minek következtében a lakók ellen­szenvét rokonszenvre képes hangolni maga iránt. Bravú­rosan bánik a magányos és csalódott női szívekkel, ám dörgedelmesen lesújt az el­húzódó, bezárkózó tanárra, merthogy az nem akar köl­tözni, s makacs ellenállása késlelteti a ház szanálását, akadályozza, hogy a többiek új otthonba kerüljenek, (amire pediglen ő vár legin­kább, hiszen neki esak kiesi szobája van, oda nemigen tud nősülni). Kézdi-Kovács Zsolt a nap­jaikban divatos szociográfia eszközeit vegyíti a játékfilm­mel, maga sem nagyon igyekszik eldönteni, merre futtassa ki a romantikus töltetű életképek laza füzé­rét. így aztán az ilyenkor kikerülhetetlen klisé-helyze­tek monotóniája lapossá, parttalanná teszi a filmet, mely eltarthatna bármeddig, ha hősünk egyik házasságra kiszemeltje némiképp vá­ratlan, nem eléggé motivál­tan előkészített tragédiája, öngyilkossága pontot nem tenne a végére. Mert utána a lakók mégiscsak elköltöznek, s ki-ki kezdhetné elölről, mondjuk modern lakótele­pen, új kedves szomszédok­kal, mindazt elölről, vagy másként, amit elhagyott a régi bérházban. Ha a modern lakások városnegyedeiben kivirágzó, „újtípusú közös­ségi létformáról" is hasonló filmet forgat Kézdi-Kovács Zsolt, össze lehet majd ha­sonlítani, lehet szemrevéte­lezni, mi változott, mi a kü­lönbség. De így? N. L somogyi Károlyné felvétele A kiállítás egy részlete Címek adományozása Az oktatási miniszter a József Attila Tudomány­egyetem rektorának javasla­tára 1979. szeptember l_i hatállyal dr. Paál Zoltán­nak, az MTA Izotóp Intézet tudományos tanácsadójának, dr. Bérezés Tibornak, az MTA Reakciókinetikai tan­széki kutatócsoport tudomá­nyos főmunkatársának, dr. Révész Pálnak, az MTA Matematikai Kutató Intézet osztályvezetőjének és dr. Geréb Györgynek, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszékvezető főiskolai ta­nárának a „címzetes egyete­mi tanár"; dr. Halász Kálmánnak, a Legfőbb Ügyészség titkársá­ga csoportvezetőjének, Sin­gemé dr. Heksch Ágnesnek, az egyetem nyugdíjas nyelv­tanárának, dr- Frank Jó­zsefnek, a Gabonatermesz­tési Kutató Intézet tudomá­nyos főmunkatársának. dr. Duda Ernőnek, az MTA Sze­gedi Biológiai Központja tu­dományos főmunkatársának és dr. Fodor Andrásnak, az MTA Szegedi Biológiai Köz­pontja tudományos munka­társának a „címzetes egyete­mi docens" címet adomá­nyozta. Az adományozásról szóló okiratot dr. Antalffy György, a JATE rektora nyújtotta át a karok dékánjainak. az egyetem társadalmi és tö­megszervezetei vezetőinek je­lenlétében. Az ünnepi ese­ményen megjelent dr. Koncz János, a megyei pártbizott­ság titkára és dr. Székely Sándor, a városi pártbizott­ság titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents