Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-19 / 219. szám

Szerda, 1979. szeptember 19. MegnyíltazENSZ-közgyűiés 0 New York (MTI) New Yorkban tegnap, kedden dtuulan — budapes­ti idő szerint az esti órák­ban '— rKw<e?:aMm az Egyesült Nemzetek Szerve­zete közgyűlésének 34. ülés­szaka. A tanácskozáson a közel-keleti válság. vala­mint a fejlődő ée a fejlett tőkés országok viszonya lesz majd a többi között előtér­ben. Az ülésszakot az előző ülésszak elnöke, a kolumbiai 1 ndaUncio Lleoano Apuira nyitotta meg. A IBI tagál­lam küldöttel Salim Ahmed Salimot, Tanzánia állandó ENSZ-képviselŐjét válasz­tották meg az ülésszak el­nökévé. A tekintélyes afri­kai diplomata 1070 óta mű­ködik az ENSZ székhelyén. Afrikai közgyűlési elnök megválasztásának különös jelentősége van ezen az ülésszakon — mutatnak rá ENSZ-körökben. A vitákban minden jel szerint nagy 6úlyt súlyt kapnak majd a fejlődő országok gazdasági és politkai követelései a tő­kés világgal szemben. Ezek egyik fő szószólója Fidel Castro. kubai állam- és kor­mányfő lesz, aki az el nem kötelezett országok csoportja nevében szólal majd fel — a tervek szerint — a köz­gyűlésen. A közgyűlés a Biztonsági Tanács javaslatára, szavazás nélkül, egyhangúlag felvette az ENSZ tagjainak sorába Salnt Luciát, a karib-tengeri szigetállamot, amely a közel­múltban vált függetlenné. Ezzel 152-re emelkedett a világszervezet taglétszáma — de az üléstermet már úgy alakították át, hogy az to­vábbi 30 küldöttséget is ké­pes legyen befogadni. A közgyűlés első hetét — a szokásoknak megfelelően — szervezési kérdéseknek szentelik. Jövő héten kezdő­dik a kéthetesre tervezett magát, mfg a szocialista ál­.Brazília képviselője szólal fel. Hétfőre tűzték ki Cyrus Vance amerikai, keddre Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalá­sát. A jövő héten kap szót a brit, a francia és a kínai külügyminiszter is. Púja Frigyes külügymi­niszter a tervek szerint ok­tóber 4-én mond beszédet * A közgyűlés 34. üléssza­kán a jelek szerint különö­sen heves viták várhatók. Az első már valószínűleg kedden megkezdődik, ami­kor az ülés megválasztja a mandátumvizsgáló bizottsá­got, majd annak döntenie kell Kambodzsa képviseleté­nek kérdésében. Az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Kína azt szorgal­mazza, hogy a tömeggyil­kos, megbukott Pol Pot­rendszer képviseltethesse Ünnepség a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról.) műszaki kapcsolatainak tör­ténetében. A miniszterelnök-helyettes kiemelte az atomenergetika, a számítástechnika, az űr­kutatás terén kialakult kö­zös nagy nemzetközi prog­ramok jelentőségét, s mél­tatta a magyar és a szovjet termelőkollektívák, fejlesz­tő intézetek alkotó együtt­működését, amelyek nyo­mán gyorsabban tudjuk fej­leszteni termékek, ter­mékcsoportok egész sorát. Rámutatott, hogy a Szov­jetunióval megvalósított tu­dományos-műszaki kapcso­latok kezdettől a szocialista internacionalizmuson, a test­véri segítségnyújtáson és a kölcsönös előnyökön ala­pulnak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya mindig megkü­lönböztetett figyelmet for­dított a magyar—szovjet kap­csolatok alakulására, nagy hangsúlyt fektetett n két ország közötti gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működés bővítésére, haté­konyságának növelésére. To­vább kívánjuk fejleszteni a munkamegosztást a tudomá­nyos kutatásban, s törek­szünk a fejlettebb együtt­működési formák alkalma­zására. Megnyitó beszédét zárva Kádár János szavait idézte: ..Meggyőződéssel valljuk, hogy a Szovjetunióhoz fű­ződő kapcsolataink további c-rősítése, fejlesztése megfe­lel népünk szocialista cél­jainak, és igaz nemzeti ér­dekeinek". Ezután Pál Lénárd mon­dott beszédet. Pál Lénárd felszólalása általános politikai vita. amelyben a hagyományok­nak megfelelően elsőnek ELUTAZOTT A KONGÓI KÜLDÖTTSÉG Kedden elutazott Buda­pestről a Kongói Szakszer­vezeti Szövetség (CSC) kül­döttsége, amely Jean Michel Bokamba-Yangouma főtitkár vezetésével a SZOT meghí­vására hivatalos baráti lá­togatást tett Magyarorszá­gon. A küldöttség megbeszé­léseket folytatott a SZOT vezetőivel. PHAM VAN DONG HAVANNÁBA?* Pham "Van Dong, n Viet­nami Szociáttsta KöitSría­sag miniszterelnöke kedden baráti látogatásra Havan­nába érkezett. A repülőtéren í idei Castro, a Kubai KP KB eiső titkára, az Államta­nács és a Minisztertanács el­nöke. valamint több más párt- és állami vezető fo­gadta a vendéget. LETARTÓZTATTAK A Fö- ÉS SEGÉD­MOZDONYVEZETÖT A szeptember 13-1 sztala­csl vasúti katasztrófát, amelyben 60 ember vesztette életét, a tehervonat fő- és segéd-mozdonyvezetőjének súlyos mulasztása okozta — közölte kedden a krusevaci körzeti ügyészség. — A Kru­sevacról Sztalacsra érkezett tehervonat az állomás bejá­ratánál levő tilos jelzés el­'cnére befutott a pályaudvar 3. vágányára, amelyen, se­^ességcsökkentés nélkül ha­adt tovább, s az újabb sze­mafort figyelmen kívül hagyva áttért a 4. vágányra, amelyen bélerobogott a belg­rád—szkopjei gyorsvonat ol­oalába. ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS Az Olasz KP fél szemmel már a jövő évi helyhatósági választásra tekint. A helyi közigazgatásban dolgozó két­száz kommunista vezető! részvételével, köztük a leg­nagyobb olasz városok kom­munista polgármestereinek leienlétében kedden orszá­gos tanácskozás kezdődött a Jövő évi választások elő­készítésének jegyében. GISCARD D'ESTAING TÉVÉINTERJÚJA Párizs kategorikusan ki­zár minden olyan Javaslatot, vagy Franciaország részéről minden olyan hozzájárulást, amely elősegítené, hogy az NSZK atomfegyverhez jus­son. Ez nem állna összhang­ban sem Európa, sem az eny­hülés érdekeivel — jelentette ki hétfőn, este, elsősorban belpolitikai kérdéseknek szentelt tévébeszélgetése so­rán Giscurd D'Estaing, fran­cia köztársásági elnök. TILTAKOZÁS A ciszjordániai és gazai palesztinok több vezetője kedden tiltakozott az izraeli parlament vasárnapi dönté­se ellen, melynek értelmében izraeli állampolgárok földet vásárolhatnak a megszállt te­rületeken. A tiltakozók kö­zött volt Bassaum al-Sakaa, Nablusz város polgármestere és. Musztafa. Abdul Nabi hebroni alpolgármester. lamok és sok fejlődő ország a törvényes kambodzsai kor­mány mellett vannak. Üdvözlő távirat 0 Budapest (MTI) Az OMFB elnöke beveze­tőül szólt a 30 évvel ezelőtt aláírt magyar—szovjet tu­dományos-műszaki együtt­működési megállapodás tör­ténelmi jelentőségéről, egye­bek között arról, hogy a szo­ros baráti kapcsolatok haté­kony eszközt jelentettek an­nak idején a lerombolt ma­gyar gazdaság helyreállítá­sában csakúgy, mint később hazánk gyors ütemű fejlő­désében, a hazai tudomá­nyos-kutató bázis megterem­tésében, ma pedig, a tudo­mány közös, tervszerű fej­lesztésében, eredményeinek hasznosításában. Napjainkig több mint száz nagy létesítmény épült fel hazánkban a Szovjetunió Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- ( ponti Bizottságának első üt-' műszaki-gazdasági közremű­kára és Losonczi Pál, a ködéáéve1' fontos feladat°­Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke táv­iratban üdvözölte Hafizul­lah Amint, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának fő­titkárává és a Forradalmi Tanács elnökévé történt i megválasztása alkalmából. ­Michael Manley fogadta Sarlós Bstvánt 0 Ktngston (MTI) Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront főtitkára, az MSZMP képviseletében részt vett és felszólalt a Jamaicai Népi Nemzeti Párt 41. országos értekezletén. Felszólalásában tolmácsolta a magyar kommunisták üd­vözletét és jókívánságait a kongresszus résztvevőinek. Michael Manley, a Jamai­cai Népi Nemzeti Párt el­nöke, minisztereinök, Kings­tonban fogadta Sarlós Ist­vánt. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen átte­kintették a két ország és párt között jól fejlődő kap­csolatok időszerű kérdéseit. A találkozón jelen volt a jamaicai kormány több tagja. A Sarlós István vezette ma­gyar küldöttség Jamaicából Mexikóba érkezett. kat láttak és látnak el azok a szakembereink — szám szerint körülbelül ötezren —, akik a Szovjetunió egyete­mein, főiskoláin, tudomá­nyos intézeteiben szerezték meg szakképzettségüket. Ugyanakkor a Magyarorszá­gon végzett körülbelül 700 szovjet szakember hazájá­ban hasznosíthatja a nálunk szerzett tapasztalatokat. Pál Lénárd ezután kije­lentette: Jelentős tudomá­nyos és műszaki feladatok megoldását teszi szükségessé — s egyben lehetségessé is — a KGST-tagországok űr­kutatási és atomenergetikai programjának megvalósítása. A magyar ipar — a szocia­lista integráció keretében — lehetőségeihez mérten és gazdasági érdekeinek meg­felelően az atomenergetikai berendezések gyártásába, szállításába és fejlesztésébe is bekapcsolódik. Népgazdaságunk jelentős feladatok megoldása előtt áll, amely az ország erőforrá­sainak mozgósítását, racio­nális átrendezését, a tartalé­kok feltárását, népünk fe­gyelmezett, jó munkáját Igényli. Mi, a magunk ré­széről a jövőben is mindent megteszünk a két baráti or­szág együttműködésének ha­tékony továbbfejlesztéséért, a két nép közötti testvéri ba­rátság elmélyítéséért — fe­lezte be ünnepi beszédét az OMFB elnöke. Pál Lénárd után Genna­gyij Alekszenko emelkedett szólásra. Gennagyij Alekszenko beszéde A magyar—szovjet együtt­működés legfőbb elve a test­véri segítségnyújtás, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök biztosítása, ezért az kezdettől népeink alapvető érdekeit ' szolgálja — ' rhon­döftá.' Tudomáhyós-műszakl kapcsolataink kezdetben do­kumentációk cseréjébe;-szak­emberek tapasztalatcseréire szorítkoztak. Később a tudo­mányos és műszaki terüle­ten is kialakultak az együtt­működés magasabb szintű formái: a szakosítás és a kooperáción, s ma már a komplex program jegyében működnek együtt tudósaink, szakembereink, miközben szoros kapcsolatok épültek ki minisztériumok, vállala­tok és intézmények között ls. Jelenleg a Szovjetunió 58 minisztériumának, illetve fő­hatóságának van közvetlen kapcsolata 15 magyar társ­minisztériummal, s a két ország több mint 370 tudo­mányoskutató, illetve ter­vező-fejlesztő intézete, ter­fejlesztést 470 tudományos­műszaki probléma megoldá­sára. Napjainkban a Szovjetunió és Magyarország között több mint 40 kétoldalú együtt­működési megállapodás van érvényben. Ezek határozzák meg a munkamegosztást a gépgyártásban, a vegyipar­ban, a kőolaj-feldolgozóipar­ban, a papíriparban, a fém­nyek lehetővé teszik, hogy a Szovjetunió több kőolajat, gázt, cellulózt, vastartalmú nyersanyagot, ferroötvözetet, azbesztet, műtrágyát, papírt és kartont szállítson Magyar­országra. A tudomány és a technika területén kialakult együtt­működés fontos tényezője az országaink közötti szoros baráti kapcsolatok erősítésé­kohászatban és a népgazda- r|ek, s ez mindkét nép javát, boldogulását szolgálja — fe­jezte be beszédét Gennagyij Alekszenko. ság más ágazataiban. Tíz olyan egyezményünk van, amelyek alapján Magyaror­szág részt vállal a Szovjet­unió területén különböző ki­Az ünnepi ülés Marjai Jó­, , , , ...... , zsef zárszavával, majd az In­egészitő kapacitások letreho- ternacionáié hangjaival ért zásában. Ezek az egyezmé- véget. Kiállítás Kedden ünnepélyesen lett! pavilonban. Ezzel egy­megnyilt a szovjet tudomány időben a Szovjet Kultúra és ts technika vívmányait, va- Tudomány Házában rende­lamint a magyar—szovjet zett bemutatón a fizikai­tudományos-műszaki együtt- kémiai és a biológiai alap­együttműködés 3 évtizedes , . .. , , .. ,. eredményeit bemutató nagy- kutatások legUjabb SZOVjet melő vállalata folytat közös szabású kiállítás a Városli- eredményeivel ismerkedhet­kutatást, együttes műszaki ligetben, a Körszínház mel- nek meg az érdeklődők. Sarló Sándor Visszapergető 8. Mint rovatvezetőnek, jár nekem hathavi fel­mondás. Ezzel hogy leszünk, tisztelt Színházi Élet? Erre kötelezi önöket a sajtótörvény. Ügy­védet keresek. Eszembe jut dr. Gürtler Artúr, a nagynénémékkel szomszédos lakásban. Hozzá megyek. Gürtler barátságos, aranyos, jóságos em­ber. Az ő telefonmegkeresésére Incze felajánl nekem négy hónapot. Ragaszkodom a hat hó­naphoz. Incze felajánl ötöt. Igen, ha egy összeg­ben kifizetik. — Nem, csak havonta fizetjük — mondja Incze. Végül beleegyezem. A fizetésemet a nagyné­ném veszi fel minden hónap elsején, és elküldi nekem Szegedre, űthavi gondtalan élet... (Zárójelben ieje illik. Epizód, harminc évvel ké­sőbb. Az UJ Világ felelős szerkesztője yagyok. Szerkesztőségi szobámba belép Illés Béla főszer­kesztő. Alacsony, zömök emberként tuszkol ma­ga előtt. — Bemutatom Lukács kollégát, légy szíves, foglalkoztasd, ha lehet. Nézem az új jövevényt. Látom előreugró állát, tetszeni akaró bágyadt mosolyát, szelíd, sötét pil­lantását, alig kopaszodó, barna fejét — igen. ez ő, ez az én Lukács Gyulám. Nem tudja, ki va­gyok. megváltozott nevem őt nem emlékezteti senkire. Kérdem, tud-e valamicskét oroszul. Azt mond. ja, nem. Kár. mondom, ez megkönnyítené, hogy a magyar—szovjet barátság lapjába dolgozzon. — Tehát — kérdem —. milyen témakörben tudna nekünk írni valamit? — Mindegy volna ... Sok mindenfélét tudok. — Rendben van, megegyeztünk. Az elvtárs ír valamit, és behozza. Aztán majd meglátjuk. Kü­lönben, mi ismerjük egymást. Nem emlékszik rám? — Nem emlékszem — tűnődik, fejét csóválja. — Én vagyok az a. Pór Tibor, akit az elvtárs harminc évvel ezelőtt kidobott a Színházi Élet szerkesztőségéből. Pontosabban: kikergetett a Glóbus nyomdából... Lukács elvörösödik, homlokára kiül a verej­ték, szája szégyenlős, félresikerült mosollyal vo­naglik, kilátszanak ferde alsó fogai. Vállát vo­nogatja. — Akkor pechem van — nyögi. — Egyáltalán nem baj, nem azért mondom, mintha1 ezt éreztetni akarnám magával. Magamban bosszankodom, hülye vagyok, hogy ezt egyáltalán szóba hdztam. Lukács igen nagy zavarban van. Valósággal lesújtva távozik. Az­tán hiába várom. Beletelik egy-két év, mire egy­szer csak megjelenik a szerkesztőségben. Azt ja­vasolja. hogy nyissunk a lapban egy gyermek­száj-pályázatot, a gyermekek mai legtalálóbb kiszólásairól. A javaslatot elfogadom. Vezette is a rovatot Lukács, szegény, egész korai haláláig.) Mielőtt leutaztam volna Szegedre, megismer­kedtem Havas úrral. Havas úrnak nyomdája van az Izabella utca 70-ben, a Merkantil nyomda. Némi izgalommal teszem meg azt a pár lépcsőt, ami levezet a nyomdába. Havas úr nagy darab ember, sötétbarna, hullámba csavarodó hajfürt gyűrött homlokán, nyírott bajusz vastag szája fe. lett, duzzadt, kerek arcából sötét szempár, egye­nes orr mered rám. A szedőszekrény mellett két másjk ember, kék munkaruhában. Havas úr egy iratokkal teli polc mellett áll, telefonnal a kezé­ben. Mikor odajövök, leteszi a kagylót, készség­gel fordul hozzám. Mondom neki. hogy verses­könyvet szeretnék kinyomtatni. Elcsodálkozik. Ez nem mindennapi dolog. — Miféle verseskönyvet? — kérdi. — A sajátomat. — ön egy költő? — Az volnék. — Hát. kérem, lehetséges — mondja kissé bi­zonytalanul. — Milyen terjedelemben? — Körülbelül öt ív, vagyis nyolcvan oldal. — Átnyújtom neki ötven-hatvan vers kéziratát — Tessék megnézni. Havas úr beleolvas a versekbe. Hümmög és cöcúg. — Modern költészet — mondja. — Hát jó. De ez nem olcsó dolog. Hány példányt akar? — Háromszázat, esetleg ötszázát attól függ. Majd begyűjtöm az előfizetőket. — Hárommillió koronába kerül, aligha keve­sebbe. Megfelel? Megegyeztünk. Az elképzelésem azt volt hogy tíz ilyen kötetet írok életemben. A köteteket számozni fogom cím helyett. A címlap két színben, a számok pirossal. A kéziratot maris otthagyom Havas úrnál. Nincs más hátra, mint egymillió korona előleg lefizeté­se. Felfektetek egy előfizetési ívet. és végigháza­lom a szegedi ismerősöket. Olyan elszántságot tanúsítok, amilyet még soha életemben. Magya­rán szólva, ennek olyan tarhálás színezete van. (Folytatjuk.) 4 *

Next

/
Thumbnails
Contents