Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-18 / 218. szám

Kp'dil. 1979, szeptember 18. Emlékezés llgécsf lánesra Agócsi JáHOs, a szegedi forradalmi munkásmozgalom egyik kiemelkedő egyénisége nyolcvan évvel ezelőtt, 1899. szeptember 18-án született Szegeden. Már 17 éve6 korában bekapcsolódott a munkáSftiözgdlöfHbd. A négy elemi elvégzése után 1913ban műszerésztanuló lett, S 191B széptém berébeh mát mint szakmunkás kfetesté kenyerét. Szakmunkássá válása egybeesett sZötvézétt dolgozóvá érésével. ÍÖ16-bát1 belépett a Szociáldemokrata Pártba éé a Vas- és Fémmunkások Szakszervezeti Szövetségébe. Fiatal szakmunkásként tevékeny részedé a TáhácSköztáhsaéág harcainak. 1922-től már a vasasszakszervezet szegedi szervezete vezetőségének tagjaként dolgozott, több mint 50 évéh keresztül. Az ellenforradalmi rendszer hehéz éveiben sok más társához hasonlóan, szervezetten harcolt a kizsákmányolás és a kegyetlen fasiszta diktatúra elleh. Egyik aktív résztvevője és szervezője a Szegedi Kenderfonógyár Í9ÜÖ-as nagy sztrájkharcának. Á közei két hónapig tárté Sztrájk Során «— amelynek kezdeményezői és szervezői a gyár Vasmunkáséi voltak — ha ném is sikérült a 13 százalékos béremelést kiharcolni, de a munkások hagy szervezettségről és fegyelemről tettek bizonyságot. A gazdasági világválság megpróbáltatásai után, elsősorban 1938-tól országOSaH, de Szegeden is Ujabb lendületet vett a fasizmus elleni küzdelem. Agócsi János is ekkor keHilt kapcsolatba áz illegális KfaP-vál, fe ettől kezdve rendőri megfigyelés alá. 1644 őszétől tagja az újjászervezett MKP-nak. A város felszabadítása után ott találjuk az ország első legális üzemi tanácsát létrehözök között. Ma, 33 év titán ls történelmi jeientőségtíhek kell minősíteni azt a felelősségteljes tevékenységet, amelyet a Kenderfonógyár üzemi tanácsa végzett. Agócái János, Kovács József, Török Gábor, Strack Adám, Péter János, Borbély Imre és társai már akkor cselekedték, amikor még a lakosság többsége búvóhelyeken várta a jobb Idők bekövetkezését. A gyár dolgozói az üzemi tanács vezetésével mindért éllenszolgáltatás nélkül hozzákezdtek a termelés feltételeinek megteremtéséhez, öz Ország újjáépítését elősegítő térmelés megindításához. Soha fe] nem tételezett felelősééggel őrködtek a dolgozók érdekei és a gyár vagydria felett. Ugyanakkor Agócsi János és társai nagyon 18 tisztában voltak azzal, hogy áldozatos itiuhkájukkal kiknek az érdekéit képviselik. JÓI mlitdtja ezt az alábbi dokUmentürrtrészlet ié: ,.A Szegedi Kehderfonó Bt. rhunkásai megmentették a visszavonuló német hordák pusztításai elől és a megszökött gyárvezetők kiürítő és megsemmisítő szándékaival szemben az üzem egész felszerelését, teljes anyagraktárát. Irodai felszerelését. A felszabadulás éiső rlapjaiban üzembe helyezték a gyárat. Á gyár vezetését, a hélyi hatóságokkal egyetértésben, az üzem munkásai által megválasztott és a szegedi szakszervezeti tanács által jóváhagyott üzemi tanácsra bíztak. Az üzemi tahács a gyár minden vagyohával hiiségésen, a közösség érdekeinek megfelelően gazdálkodott: kenyeret adott a gyár dolgozóinak, éfe arat termelt. A gyár dolgdZől és üzemi tanácsa az értékek megmentésével és a termelés rrieglhdítdsávfll a magyar demokrácia ügyét szolgálták." A hdborÜ Utáfil pőidkhélktlii ihfláeló hónapjaiban a kommunista vezet« aihtt álló (ttetni tanács szervezte és biztosította a dolgozók minimális ellátását, ki eleiem beszerzésében nagy hozzáértéstói és leleményességről tették tanúságot. Agócsi dános volt 9z Üzemi tártács részéről 6z alapvető élelmiszerek beszerzésének felelősé. E hétn kis nehézséggel járó munkáját Ugyancsak SztvVél-lélekkel és eredményesen ellátta. Mindezek alapján természetes, hogy az üzemi tanács példás munkáját az országos és a városi vezetés hagyta értékelte és elismerte. A népi demokratikus forradalom éveiben (1944—1946) Agócsi Jáhos betöltötte a gyár kommunista pártszervezetének titkári funkcióját is. Irányításéval a pártszervezet eredményesen harcolt a reakció éileh, a torradalom győzelméért. 1944 végéH választott tagja lett az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek és 1907-beH bekövetkezett haláláig elhöke a nyugdíjas vasmunkások helyi csoportjáhak. Á néphatalom létrejötte után Agócsi JáncW más fohtos munkakörbe került, s lö4á-tól a város közigazgatásában végzett felelősségteljes munkát, nyugdíjba Vonulásáig, 1998-ig. ÉlVhűségé, a közügyért való Odaadása, á munkásmozgalomban végzett több mint fél évszázados kiemelkedő tévékehySége már életében megérdemelt megbecsülést vívott kl száméra. Pártunk és kormányunk több magas kitüntetéssel, így többek között Muhka Érdemrenddel, a szocialista Hazáért Érdemrenddel temette el Agócsi János példát mutató életét, mühkásságát. Rárz János Nőbizottsági ülés a megyei népfrontnál Ülést tartott tegnap, hétfőn a népfront Csongrád megyei nő- és rétegpolitikai bizottsága. Dr. Csányi Mátyás, a megyei tanácS vb munkaügyi osztályának vezetője a lányok pályairányításáról, valamint d Hők szakmunkásképzéséről és foglalkoztatottságukról tartott tájékoztatót, megy§l tapasztalatok alapján. AZ üj Btk. fiatalkorúakrd vonatkozó rendelkezéseiből pedig dr. Tóth Pcter, a városi-járási bíróság ügyésze tartott eíoadast. Ábrahám lllésné, a népfront muhkatársa végül az Időszerű feladatokról sZólt. Kérte a nőbizottsdg tágjait, nyújtsanak segítséget aZ öszi szolidaritási akciók sikeréhez, támogassák az SZMK és a pédágógiáí bizottság közötti együttműködést, járuljanak hozzá az Országos Tanács által meghirdetett településfejlesztési verseny helyi kibontakozásához. A népfront számit a ianyok, asszonyok munkájára az öregek hetének rendezvényein ja. FíIíÉlÉvetítések Rövidesen megkezdődnek a programok a szegedi filmklubokban. A legnagyobb létszámú filmklub ebbeh az évben is a Vörös Csillag és d Fáklya rrtbZlban lesz, ahol szeptember 38-tól változatlahül vásárnap délelőttönként 9, 11 én Í3, Illetve fél 9 órakor kézdődhék a vetítések. idén is sikerűit — az immáron 23. éve teVékertykedő Grüber László jóvoltából — olyáh archív, nagyrészt hazánkban még be nem mutatott filmeket Szerezni, amelyek bizonyára megnyerik d kÖztíHség tettzését. Többek között szerepel a programban két régi magyar film, vaiammt á Svéd és az amerikai filmművészet remekei. Érdekesség, hogy első alkalommal török filmet is bemutatnak, mely a török vendégmunkások svédohsifigi és NSÉft-beli életerői sstói. idén mutatják be Ingváar Éergmán egyik új filmjét is. Megkezdik előadásaikat a filmklubok a ftiSZüV-ns, a MÁV-ndl, a téxtümövékben^ az olajipari vállalatnál és a konzervgyárban ls. A Vörös Csillag és a Fáklya moziban működő filmklubok előadásaira bérletek a Szokásom módon igényelhetők. Most menj- pénzért színházba Már két hét sinc* az évad első bemutatójáig. A próbákkal jól haladitak; Csűr ka István (akit immár egyre sűrűbben a szegedi színház háziszerzőjeként emlegetnek) „duplafenekű", s talán ezért oly sikeres színpadi szövegei közül való a Házmestersirató is komédiába rejtve a tragikus színezetű gondolatsor okkal áil hat kedvcsinálóként a darab az új bemutatósorozat élén. A további műsor terve is kikristályosult már korábban, utakon. Útfelekén plakátok Ismertetik a bérletézést d szervezés Idejében megkezdődött. „Á színház éá a jÖVetldő néz&k közötti folyamatos információcserét most különöseit fontosnak tártjuk, minden eddiginél szorosabb kapcsotaiohdt szeretnénk teremteni-tdriani közönségünkkel" — mondta dz igazgató, Pál Tamás, egy minapi riiégbeSZÚléSéh. A közönségszervezőket hlVtdk meg a színházi klubba, ankétra, meiynek célja a jó szervezéshez szükséges részletes tájékoztatásukon kívül az volt, hógymegtanáeskozzáit: högyah legyen az előadásokon mirtél nagyobb nézősereg, amellyel áítáft ilyen, vagy olyan kapcsolat teremtődik, elsősorban mirtdázöh látvány és élmény közvetítésévei, amelyet a széksorokból észlelnek majd. be hát muyen színház az, amelyiknek nem a közönséggel való kapcsolatát a legfontosabbak — minden Időkben? Nös. mibdazontáltai, hogy a szegedi teátrumnak volt btzoriy korszaka, amikor eltéktntefll látszott eme evidenciától, ittbst és éppen ffloát Vdlöban érthető, ha a szokásosnál nagyobb gondig— !• jlll I IIH •! I II i I l I II Mii és téma Az „őneki meg váft bocsátva" című dokumentumfilm készítői (Üobrey György forgatókönyvíró és rettdézö, Grósz E. Andr&s Bzetkfsíztő, Pásztor Magdolná riporter/ nagyon komoly, lényeges társadalmi ellentmondásokat érintő téma — mellett mentek el. Történt ugyanis, hogy filmre vették a következő történetet: vidéki paraszt életéből "gondoltam egy nagyot" —• elhatározással Pestre, ott élő lányához költözött egy idős néni. Dolgozott háztartási alkalmazottként, majd konyhai munkásként, Dolgozott és gyűjtötte a pénzét; ami nem ment el a betegségeire, összerakta, valami ősi hangyaöSztöhhél, meg hogy a bizöttytdlatlhak látott jövőre az anyagi biztonság Illúziójával tUdjóh gondolni, aztán hogy fussa a temetésre, meg ki tudja ... A lánynak, később az ugyancsak Pesten élő másiknak is, a pénz kellett inkább, fhlnt az anya. Az öregasszony utcára kérült, onnan kórházba, megint az utcára, végül újságíró állt mellé, a sorsától való híradás nyomán pedig befogadta egy házaspár. Otthont kapott a néni, gondoskodást, és ami taiáh legfontosabb volt neki 18, a legérdekesebb nekünk, nézőknek lá: szabadságét, cselekvési és gohdolatszabadságot, emberhez meltöt. Vásárolgatni kezdett a pénzéből, kísérték az. áruházba, de maga választott, magának Valót. Aztán elmondhatta, hogy minderről é% miegyébről mit gondol; meghallgatlak, kedves Szóval pátyolgatták, pedig akáöt egy-két különleges (vágy dz ilyöh élet után természetes?) nézete. A film mindezt sokkal érdekesebben, figyelemkeltőbben mesélte, hiszen képpel és szóVal; az „amátőr" szereplöknek, az ig&ziaktiait a képei 18, a Szaval ls a Valóáágbitel és a szerkesztettség élményt adó találkozásaként Hatottak. Az Örökbefogadás ,ez az alcím), tehát, úgy ahogy van, jó film, mert a — sajnálatosan — hétltöznapihdk nevezhető történetet gonddal, mívesen, az elgontídlkoütatás Szándékával és némely részletében megrázó hatással tíblgozta tol. Bármennyire kötötte azonban figyelmünket, egyre erősödő kíváncsiságunk, majd pedig — minthogy éz kielégítetlen maradt —, hiányérzetünk. A néni végül megtalálta a helyét egy rózsadombi szociális otthonban, s mi ffleghyugbdvátt a társadalmi gondoskodás e látványos nyilvdnulásán, szerettük volna megtudni: mt volt az fegyértl akció lhdítéka, az „örökbefogadás" gesztusának háttere? Hogy mi? Hát dz emberség, a höflhátls gondolkodás, ameiy tettékbeh testet ölt — Vághatná rá akárki. Csaknogy ez a kérdés éppen azért tolakszik, mert amíg természetesnek tartjuk, megszoktuk, hogy az bhégékét, * magányosokat éfe védteleneket társadalmilag gondozzuk, gondoskodunk róluk, már-már meghökkenünk,' amikor Ugyanezt valaki maszek és érdek nélkül CSIhálja. Ezt még nhm Szoktuk tneg, vagy már elfelejtettük. EgyszóVál: hágyoh érdekes lett völrta, ha d nértl szomorú törtéhete helyett a fenti kérdés, és artilt jelez, a kérdést szülő gondolkodás adjd a film témáját. Ha azt kutatják benne, hogy miért „érdekes" szemünkben a család, amely csak úgy, Ukk-mukk, megosztja a lakasat és az életét — akárkivel, aki rászorul. Miért mondhatjuk, hogy az a mindennapos, ha égy idők édeisanva otthontalanul hányódik? Miért hem az a mlndénH&pöá. högy befogadják? ÉS ha már így ált a dolog: tényleg, mitől tett ilyen különös és érdekes aZ örökbefogadó házaspár? Ha egyszer Tőlük, meg a nézők mostani kérdéseiről készít filmét valaki, arra la nagyon kell figyelnünk. S. E. dal igyekszik teremteni és ápolni közönségkapcsolatait. Nemcsak azért, mert ezek az utóbbi időkben, az elmúlt Zűrzavaros évadban is. igen meglazultak, osszézilálödtak, a találkozások ritkultak is, a hangulatuk sem volt mindig fülemelő. Vari még valami, arnit immárbn a SZihházban Sem lehet figyelmen kívül hagyni; a helyzet, melytiek mioeiilétéről mindenki rögtön lényegeset tüd. ha elékerül állartdö jelzője: gazdasági. A színházi „begyűrűzés" részleteitől Sok Szó esett az említett megbeszélésen. Közönségszervezőkről lévén szó, abból a nézőpontból, milyen összefüggés látszik a helyárak emelkedése és a várható nézőszám között? A, beszélgetésnek ezen a pontján kiderült: hemcsak a színháziak vannak gondban — a szervezőik is. vajon milyen érvélk lehetnek, amikor a tavalyinál több mint 30 százalékkal drágább bériéteket lgyekezhek gazdáhoi jüttathi? (Azért több riilrlt 30 százalékkal, mert az ennyivel megemelt árú jegyek, bérietek Vásárlásakor ráadásul netti kapják a tavalyi kedvezményeket sém a színházba járök; a 82ÜT ls, az Aiiami ifjúsági Blzbttsdg is jócSkáh csökkentetté a bérletékre adott támogatást; vagyis a 30 százalékos áremelkedés és a kedvezmények megszüntetésé Valójában azt jelenti, hogy — például — a Szocialista brigádtagok többsége 40 százalékkal drágábban jut a bérletéhez, mint tavaly.) A Szervezőknek lehetnek érveik. Példáüi az. hogy az Idén a tavalyinál kettővel több előadás megtekintésére jogosít a drágább bérlet, 12 előadásra szól. A tervezett, változatosabb bérletrendszer! ugyan nem sikerült az elképzelések szerint megyalósltahi, de így is megmaradtak aZ Ügynevezett rétegbérlétek, az opferakedVelőkhék újdonság a Vaszy Viktor tiszteletére kiadott. róla eineveíett. operabemutatókra és felújításokra Szóló bérlet. Használatra ajánlotta a SzíHHáz Igazgatója a maga érveit; azt mondta, nem fordulhat elő. ami tavaly, hbgy adott szavukat nem tudták tartani, és a nézők észlelhették, hogy van egyszer a plakát híradása a SZínház kapüián, és Van válami más — a kapun belüt, a sZthpadöh. Vagyis: iHdOkolatlah műsorváltozás nem lesz, előadás nem marad el (például amiatt, mert a színészek az előadásról hazautaznák, Pestre), a mindenképpen elkerülhetetlen változásokról fél évvel előbb értesítik a közönséget. Valamennyi előadás ^ellátottságát" úgy bjzldsítják, hógy a több pénzéért jó színházi estéje lehessen, kinek-kirtek. Fölmerült aztán még egy érv, amely, színháziak es szervezők szerint ls, mindinképpéfi bevétendő: most kiderül, mondták, hogy a szegedi közönség mennyire szereti, Igényli d színházát. Mert ha nem üres szó a sZíhházszeretet. altkor ki-ki tudja azt is: amit a bérletért kifizet, az egyelőre nélkülözhetetlen létalapja a teátrumnak. Mármost: könnyen el tud-iuk képzelni, hogy a színháziakon és a szervezőkön kívül gondban van a közönség is. Ismeri a műsortervet, a bérleti rendszert és az árakat. Pénztárcanyitogatás előtt mérlegel: eszébe jutnak a múltak emléket, jók és rpszszák; elbizonytalanodik kissé. amikor szokatlanul a megszokott moziba invitálják — színházi estére; ha nagyon érdeklődő, elolvassa ezt tmeg a többit) a színházi gonabkról szóló újságcikket es esetleg elkedvetlenedik. Mit tegyeH? Mit vegyen? Egyikük úgy Véli. jobb, ha hem kötik színházjáró kedvét meghatározott napokhoz és előadásokhoz, másikuk, mért ismeri magát, vagy sZihHázát, azt tartja, jobb, ha készteti az a bérlet: m06t mehj színházba! A hét végén fiatal színészék mozgósították a várös Iákéit, kosztümben, kelléktárral: vegyenek jegyet, ménjének szíriházba. Ezekben a nápokfcari mindéhképpeh fölkeresik szervezők a szinházkedveloket. Üzemekben és iskolákban. Ákik másütt töltik habjaikat. azokat Is sürgeti az idő, meg a plakátok. Sehkl se kért rá. elfogadni se kötelező, tapasztalatok alapján formálódott, szolid kis érvemet mégis előadnám: nem ez á színházjegyre kifizetett tobbletpéhz az az ÖSSzeg, amelyből, ha megmaradna. könnyebben, Vigábbah élhetnénk. Hogy tövább köfinyitoem a döntést, végezetül megfontolásra ajánlom: mostanában nem mindegy, hogy azt a mégoly kis pénzt ls mire atija az ember! Sutyök terzsébet Tanévnyitó a zeneművészeti főiskola szegedi tagozatán Tegnap, hétfőh tartotta Szegeden tanévnyitó ünnepségét a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola és Zenetanárképző Intézet helyi tagozata. Az eseményeh megjelent dr. Sebe JáitbS, á megyei pártbizottság oSztály vezetőhelyettese éS dr. Sthmidt József, a városi pártbizottság tnunkatársá is. Weninger fítehárd. a szegedi tagozat Igazgatója mondott ünnepi beszédet. Beszámolt arról, hogy. a tagófcat hallgatói az elmúlt évben jelentős eredméhyeket ériek el. Számos hazai és külföldi zehei versenyen, fesztiválon Vettek részt, s külön elismerést Szérzett az egész főiskolának az Ifjú Zenebarátoknak, a Jeunesse-nek helyi szervezete. Az új tanévben a szegedi tagozat három volt hallgatója, Tóth Mária. Nagy AgneS és Ambrus Ildlkb a budapesti Zeneakadémián folytatja tanulmányait. Tatai Anna harmadéves hallgató kapott erre a taHévré népköztársasági ösztöndíjat. Ezután Nagy Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színházművésze mondta el Karinthy Frigyes Cirkuiz Című elbeszélését, majd az 1979—88-as tanévre felvett 22 első éves tanárjelölt tett ünnepélyesert esküt leendő hivatására. Szegedi kutatók Belgrádban Az MTA Szegedi Biológiái Központ Molekuláris Neurobiőlőgiai Kutatócsoportjának négy tagja. Dr. Joó Ferenc, Irina kartlUshlha, t)r. Tóth Ida és dr. Dux Ernő, tegnap, hétfőn Belgrádba utazott, hogy a kongresszus szervező bizottságának meghívására részt vegyen, és előadást tartson az agy kóroá áilapotaival foglalkozó négynapos nemzetközi konferencián. A tanácskozásán elsősorban az agyi vérkeringési elégtelenségek és az agyvizenyő kezelésével kapcsolatos újabb lehetőségeket vitatják meg. t