Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-16 / 217. szám
Vasárnap, 1979. szeptember 16. 11 Követem a levelem V ettem egy levelezőlapot, megcímeztem Budapestre. Írtam rá néhány sort a barátomnak. „Kedves Péter! Ez a lap tesztlap. Feladom Neked szerda este. Azt mondják, el is megy aznap. Én is vele. Felszállok a postavonatra, megnézem, hány kézen megy ét Ha megkapod, szólj vissza, mikor ért oda. Üdv.: én" (lásd a cikk végén). No, akkor most elő a noteszt, és felírom, hogy akitől kaptam a postaablaknál, úgy hívják, hogy... — Neveket nem adunk ki! Ezt a postai csoportvezető mondja, akit megnevezni ugyancsak — a fentiek miatt — nem áll módomban, viszont annyit megtudok, hogy ha neve nincs is a postáskisasszonynak, titulusa azért igen. Egyesített felvevő. Követem a levelem. A fekete hajú Egyesített Felvevő egy könnyed mozdulattal átemeli az asztalon és: kosár! Ha jól emlékszem, kék műanyag. A továbbítás Irányítóhoz jut, aki gyors mozdulatokkal osztályozza. Piros csíkos, budapesti, akkor az „megy a gépre", azaz a fővárosi levélosztályozó automatába. Ehhez az oda szóló levélcsomót műanyag fedőlappal ellátva kötözik össze. Kocsira kerül, irány a vasútállomás, „kettes posta". Pillanatok alatt kiderül, hiú ábránd volt feltételezni, hogy kéz a kézben utazom vele. Már azt sem látom, zsákba, dobozba, hová tették. Megy. ez a fő. Én is vele. Követem — messzirőL A vasútállomásnál levő postán vásári forgatag a hivalal melletti raktárban. Targoncák jönnek-mennek csomagokkal, zsákokkal megrakodva, bent, a szobányi drótkalitkában levélosztályozók szórják a közeli helységek nevét viselő zsákokba a küldeményeket. Rúzsa, öltömös, Mórahalom,'Deszk... autón viszik a címzetteknek. Egy másik autó — ugyanolyan zöld, zárt Robur, mint a többi postai kocsi. Kiss Lajos pályaudvari ellenőr felügyelete mellett zsákokkal megrakott kicsi. Nyílik az ajtó. amögött egy másik. Páncélozott. A szegedi vonzáskörzet pénzét így rakodják „trezorkocsiba", mintha krumpliszsákokat adogatnának egymásnak. Semmi izgalom, semmi, amit a detektívregényeken nevelkedett laikus elme a sok pénz mellé odaképzel marcona rendőrök, villogó géppisztolyok képében. — Ne haragudjon, de az ilyesmit fegyveresek őrzik, itt meg... — Védik ezt is — Senkit nem látok. — Nem reklámozzuk. Autó indul, közben pedig a harmadik vágányon veszteglő postavonat lassan megtelik. Kiss Lajost elhívják, zárni kell az egyik kocsit. Ebben utaznak a csomagok a fővárosba, ahol vagy továbbítják az ország távolabbi vidékeire, vagy az ottani címzettek kezébe juttatják. A többi csomagot a mozgóposta kísérő személyzetének gondjaira bízzák. A mozgóposta olyan vonat, amely ... hopp, már mozog. Jó lesz igyekezni, mert. Molnár László motorvezető és Kószó József vonatvezető a pontosság híve, jóllehet. nem jön a palacsíntasütős_ menesztő indítani, ők másodperc re tartják magukat a menetrendhez. Kistelek. Le a mozdonyról, elvégre is követem a levelem — a hatvanhetesre. — Az mit jelent? — A mozgóposta sjáma. 'Azonos az irányítási számmal. — Irányítószám! — irányítási. Az Irányítószám első számjegye a gócterület száma. a második a gócterületen belüli irányítás jelzője. Hogyan kezdődik a Szeged környéki irányítószám? — Hatezer-hétszáz ... — Ez az. Hatvanhetes! Mindig tanul az ember, s mindezt egy hetvenfilléres lap ürügyén! Apropó, hol a levelem? Ezt kérdezem Bodnár Bélától. iménti oktatómtól, a mai éjszakás brigád vezetőjétől — a rovatolótól, ö valahová, a Toshiba-dobozokra mutat. Nyugtázom: ez az a szalmakazal, amelyikben a tűm benne van. — Halló fiúk, kecske egyet ide! • — Élő állatot is szállítanak? — Igen — mondja Sárfi Gyula raktárkezelő. Most csirkét adtak fel. — Kecske egy? — Kecskemét egyes posta. A leveles kérte az oda szóló köteget. Jó lesz hallgatni. „Kecske egy", „Szolnok kettő", „fehér anyagot a Lacinak!" (Nekem meg egy szótárt!) — A fehér anyag azt jelenti, hogy közönséges levél. Ezeket dolgozom én fel — mondja Kalmár László, és szinte füstölnek ujjai közt a borítékok. Az előtte levő rekeszekbe osztályozza „két számra", azaz az irányítószám első két jegye szerint, amely megegyezik a mozgóposták számával — de hisz ezt tudjuk. Ezek pedig továbbviszik ... — Hogyan lesz valaki mozgópostás? — Mozgópostai menetvezető, így a hivatalos. Én hódmezővásárhelyi vagyok. . Tizenegy éve érettségiztem, utána mérleglakatos lettem a mérleggyárban. Nem voltam elragadtatva a monoton munkától... otthagytam. Hirdették a Magyar Ifjúságban a mozgópostai szolgálatot, jelentkeztem ... Hát így. — Mit kell tudni a menetvezetőnek? — Sokat. Először is ismerni az egész ország helységeinek irányítószámait két számig. — Üjkígyós? — ötvenhét — Tök? — Tök. Perbál, Bajna: húszas! Tanterembe osztják be először az embert, ahol hónapokon át gyakorolja a szakmát. — Szakma? — Mi annak tartjuk, bár nem ismerik el. Szóval a gyakorlás az országismeretet jelenti elsősorban. Mindenkinek van egy saját tanulási szisztémája. Az egyik kollégám például a rímeket szerette: Csörötnek. Rönök, ha csörögnek. jövök. Ezt a két községet álmában is tudja. Kilencvenkilences terület Miközben beszél, egy pillanatra sem hagyja abba a munkát, s követhetetlen gyorsasággal pörgeti a leveleket, időnként egyetegyet félretesz. — Rossz az irányítószám, rossz a címzés. Egy csokorra való az irányítószám-hibás levelekből. Baksra címzett levél Paks irányítószámával. Pápára szóló, békési számmal. Egy szállítólevél, fejjel lefelé címezve, egy másikon a feladó SZJ Kmét, a címzett lakhelye: Kudapest. Az aznapi csúcs a titkos levél: Kossuth utca. Sem helység, sem irányítószám, de még címzett sincs. Ezt találd ki. postás komám! Ezek aztán napokig. hetekig várják a címnyomozóban a helyes megfejtést. Vagy a megsemmisítést. Állomások. Kiskunfélegyháza. Felvesszük a Csongrádról, Bajáról begyűjtött anyagot, leadjuk az ide szóló küldeményeket. Azaz, leadnánk, mert egy csomag a nyakunkban marad, nem veszi át a félegyházi postás. A csomagoló papírdoboz teteje meglazult, belelátni. — Hozzáférhető, tessék jegyzőkönyvezni. ' — Nézze meg, zsákba csomagolt zöldség van benne, ki vesz ki abból? — Nem érdekel. — Jó, akkor visszük Pe6tre. Viszik. Egy napot késik a küldemény. Kecskemét. Szolnoki átrakás. A felvett levelek közt egy törökszentmiklósi. Ez a címzett is vár egy napot, mert most Szolnok helyett ezt is elirányította a kecskeméti postás a fővárosba. Ha mégsem, ez a jószemű irányítónak köszönhető. Átadják majd a szolnoki postavonatra. Cegléd. Itt már a menet közben felvett. Szegedre menő küldeményeket is leadják. A hajnali postavonat viszi visszafelé. Egy elsuhanó vonat: a 45-ösnyíregyházi mozgóposta. Budapest. Nyugati. Zsákokban a levélkazal, kirakásra várnak a csomagok. A brigád tagjai fáradtan. átöltözve várják a fékezést. A peronon zöld Barkasok suhannak, felviszik a zsákokat, s irány a Déli pályaudvar, a Dunántúlra irányított levelekkel. Újabbak érkeznek. Nagy kötegeket cipelnek róluk a rakodók. A visszainduló vonatokhoz megérkezett a reggeli újság. A vonatvezető hangját hallom. — Halló, lemarad! Indulunk vissza. Szegedre! Keres valamit? Tudom is én. Talán egy levelet... IGRICZI ZSIGMOND Pákolitz István Törlesztés* Gyükési kertünkben napok óta cseresznyéznek a rigók. Nem hessegetem el őkelméket, noha pocsékolják is a potya-elemózsiát. Bőven akad törlesztenivalóm: ötvenkilenc nyáron át térítésmentesen élveztem soha ímeg nem unható koncertjüket. « Hatvanadik születésnapját ünnepli Pákolitz István költö. Ebből az alkalombői saját versével köszöntjük. Diploma a zsebben T ársadalmi érdek, hogy az egyetemekről, főiskolákról kikerült fiatal diplomások ott dolgozzanak, ahol valóban szükség van rájuk, és minél előbb végzettségüknek, képességeiknek megfelelő munkát kapjanak. LU 7 tavaly szerezte meg diplomáját a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola állattenyésztési szakán. elvégezte a lovasedző képzőt is. Pesten született Azon kevesek közé tartozik, akik munkájuk érdekében idegenek között, egyedül próbálják önálló életüket elkezdeni. — Tízéves korom óta lovagolok. amióta az eszemet tudom, lovakkal szerettem volna foglalkozni. Ezért mentem Kaposvárra, ezért végeztem el az edzőképzőt, ezért jöttem ismeretlenül ebbe a faluba. Reméltem, bedobnak a mélyvízbe, hagynak kapálódzni, de azért-íigyclnek rám Nem így történt. Brigád vezetői és magtárosi munkakörben dolgozom, de a feladatoknak csak a mechanikus részét bízzák rám. A lovakról hozott döntésekbe nem szólhatok bele, jóformán még a véleményemet sem hallgatják meg. Arról már álmodni sem merek, hogy a javaslataimat meg is valósítsák. Tudom, azt mondhatják erre. gyakornok vagyok, mit „hőzöngök"? Nincsenek világmegváltó terveim, csak dolgozni akarok, tenni valamit. Nem pedig egyik munkahelyről a máKUTYA Csinos lány a villamoson kiskutyát tart az ölében. Megszólal a mellette ülő fiatalember: „De szép kutyus! Irigylem — szívesen lennék a helyében!" „Valóban?" — kérdi az ifjú hölgy. „Éppen most viszem kasztráltaim.' • Verő az élelmiszerboltban: „Kapható önöknél kutyaeledel?" „Természetesen —, válaszol az eladó. — Becsomagoljam, vagy itt tetszik elfogyasztani?" MACSKA „Mi történt a kandúrjával, szomszéd? Egész nap összevissza futkos a kertekben." „Kasztráltattam. és most sorra lemondja a randevúit." SERTÉS A kis Tomi először van az állatkertben. A vaddisznókelrec előtt a mamája magyaráz: „Ez egy disznó." „Miért?" — kérdi Tomi. Állathumor — állati humor TYŰK Két öreg hölgy látja, hogy egy kakas kerget egy tyúkot. 4 tyúk kirohan az országútra, és egy arra haladó autó elgázolja. ,Xátod. Elza —, mondja az egyik —, inkább a halált választotta ..." NYÜL „Vigyázz, jön egy nyúl! —, mondja az első vadász —, ez akár megírhatja a végrendeletét." Szól és lő —, de nem talál. A másik vadász nevetve mutat a tovarohanó nyulacska után': „Nyilván, elóbb a közjegyzőhöz siet." Két nyúl inaszakadva menekül az üldöző rókák elől. Végül, egy szűk lyukban megbújnak. A rókák a lyuk szájánál várakoznak. „£s mi lesz most?" — kérdezi szepegve a nőstény. „Addig maradunk itt — nyugtatja meg a hím —, míg számbeli fölénybe nem kerülünk." OROSZLÁN Az oroszlánvadász hazatért Afrikából és otthon barátainak beszámol tapasztalatairól: „Megfigyeltem —, mondja —, hogy az oroszlán különös hangot hallat, ha szerelmeskedni akar. Valahogy így: huaaoorrrr..." Az ajtóban nyomban megjelenik a feleség, és várakozásteljesen szól: „Hívtál, drágám ...?" HAL „Tudja, hogy vesztette életét lord Knigge?" „Nem, nem hallottam róla!" „Nos, egyszer a tengeren hajózott, és a vihar lesöpörte a fedélzetről. Jött egy cápa. és bekapta. A cápa gyomrában eszébe jutott, hogy a nadrágzsebében van a kése. Elővette, és kezdte felvágni a cápa hasát. A cápa erre az uszonyát a szája elé vette, és bekiáltott: .,De uram, halat késsel!?" A lord így bennmaradt. sikra sétálgatni addig, amíg észre nem veszem, hogy most már lecsücsülhetek egy dombra. Í2.1 Tudósképzéssel az ELTE Természettudományi Kara foglalkozik. B. a vegyész szakon végzett. Most az egyik gyógyszerárugyárunk exportosztályán dolgozik. — Vegyészet és kereskedelem? Miért ne? Mindig is szerettem nyelvekkel foglalkozni, felső fokú vizsgám van angolból és németből. A kutatás? Nálunk egyértelműen hátrányos, ha valaki nő. Válaszoltam kutatóintézetek pályázati felhívására is. Az első. amit mindenütt megkérdeztek, mikor megyek férjhez, mikor óhajtok gyereket szülni? A pályakezdőknek azt ajánlom, jegygyűrű nélkül menjenek állást keresni ... Itt megtetszett a munkahelyi légkör, a kedvesség, ahogyan fogadtak. Filmet vetítettek, bemutatták a gyárat. Választásomat nem bántam meg. Ha mégsem felelne meg a mostani munkám. gyáron belül könnyebben kerülhetek a kutatókhoz. | 3. I Az ifjúsági klub vezetőjével, jól sikerült, amatőr színielőadások után találkoztam: — Huszonhét éves vagyok. Nem, nem népművelés 6zakot végeztem. Eredeti foglalkozásom villamosmérnök. Hogy kerülök ide? Műszaki diplomával a zsebemben kutatóintézetbe kerültem. Nagyon jó munkacsoportunk volt. Az illetékes minisztérium utasítására egyszer olyan feladattal bíztak meg bennünket, aminek megvalósítása nem állt az intézet érdekében. S itt kezdődtek a bajok, megpróbálták lehetetlenné tenni a munkánkat. Szinte hihetetlen, hogy milyen módszerekhez nyúltak. Megtörtént például, hogy a megrendelőlapjainkat, amin kértünk Valamit, egyszerűen a papírkosárba továbbították ... Ilyen körülmények között nem tudunk dolgozni, sikerült a vezetőségnek „felfelé" bebizonyítania, hogy a feladatra már nem futja energiájukból, adják át másnak. De hát ez már régi történet. Még az egyetem alatt rendszeresen jártam a nyári népművelő táborokba. Amikor nem sikerült „beilleszkednem" az intézetbe, és már napirendben voltak a veszekedések, kikészültem, eljöttem ide. Itt legalább nyugi van. 4. Kizárólag néhány pályakezdő első tapasztalatát tolmácsolom. Ha történeteik szélsőségesek is. éppen úgy hozzátartoznak a valósághoz, mint a pozitív példák: Amíg előfordulhat az, hogy alkotó kedvüket gúzsba kötik, nem a végzettségüknek megfelelő munkát végeztetnek velük, s önálló feladat helyett „ej, ráérünk arra még" választ kapnak, nem mehetünk el csukott szemmel az ehhez hasonló esetek előtt. A fiatal diplomások kreativitását letörni, nehezen mezszerzett tudásukat nem felhasználni igenis. bűn. Ellenkezője viszont társadalmi érdek. SOÖS ÉVA