Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-16 / 217. szám

Vasárnap, tí>7í>. szeptember 16. Koszorúzása ünnepség Pálífy György születésének 70. évfordulója alkalmából Pálffy György altábornagy, a magyar kommunista mozgalom kiemelkedő harcosa, a demokratikus magyar hadsereg egyik megszervezője — aki a személyi kultusz idején törvénysértésnek esett áldozatul — születésének 70. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget tartottak szombaton, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjának sirsétányán levő nyughelyénél. A Himnusz hangjai után a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára és Rácz Sándor, a Központi Bizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője,. a Honvédelmi Minisztérium nevében Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és Papp Dezső vezérőrnagy, az MSZMP néphadseregi bizottságának első titkára helyezett el koszorút a síron. A Magyar Partizán Szövetség nevében Úszta Gyula főtitkár, valamint Horváth Gyula és Ugrai Gyula, a szövetség választmányának tagjai koszorúztak. Lerótták kegyeletüket a sírnál Pálffy György hozzátartozói, s a róla elnevezett iskola diákjai is. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Koszorúzásj ünnepség volt szombaton Pálffy György emléktáblájánál az V. kerületben a róla elnevezett, utcában is. (MTI) A Hazafias Népfront felhívására Településfejlesztés társadalmi munkával Több mint 50 millió forint értékű településfejlesztő társadalmimunka-felajánlás. az ország minden részéből feladott. a lakosság önkéntes tenniakarását bizonyító levelek garmada, a tanácsoknak, a népfrontbizottságoknak és más társadalmi szerveknek a támogatása is egyaránt azt jelzi: az ország lakosságának körében teljes és cselekvő egyetértésre talált a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére indított településfejlesztési társadalmimunka-mozgalom. A Hazafias Népfront Országos Tanácsánál a Magyar Távirati Iroda munkatársának elmondották: bár még csak két hét telt el — Bács-Kiskun. Szolnok és Komárom megye településeinek országos kezdej ményezésétől. máris száznál Vendégkönyvek Forgatom a nemrégiben befejeződött Építés, élet, építészet rendezvénysorozat vendégkönyvének lapjait. A látogatók névaláírásai között jó néhány a figyelemre méltó vagy érdekes bejegyzés. „Építettük Csongrád megyében" — Munka, ember, művészet. E cél érdekében építünk jobbat, szebbet, korszerűbbet. E munkánkban és a kiállítások. előadások résztvevőivel. nézőivel való jobb kapcsolat kiépítésében segítsen nekünk ez az eseménysorozat! Ezért köszönöm fáradozásukat. Dr. Ábrahám Kálmán (építésügyi és városfejlesztési miniszter). — Minden elismerésem a magyar építészeté. Mezőlaky Gábor, Csehszlovákia. — Ezeket a képeket látva, el kell gondolnom, hogy az Északi város (Szeged) miért olyan... amilyen. Rideg János (bizonytalanul olvasható aláírás). — A szabadkai szakszervezeti delegáció hivatalos látogatása alkalmából hálásan köszönjük a házigaztiáknak. hogy megtekinthettük az ifjúsági házbeli kiállítást panelos építés" — Gratulálok a kiállítás szervezőinek, jól érzékeltetik a panelos technológia alkalmazásának eredményeit. További sok sikert kívánok a tervezőknek, kivitelezőknek és a beruházóknak. Tegyék szebbé, hangulatosabbá, humánusabbá településeinket, segítsenek, hogv a több ezer lakásvárót mielőbb otthonhoz tudjuk juttatni. A jövő ezé a technológiáé, a sablon szolgál ia jól az embert. Dr. Perjési László (a megyei tanács elnöke). — A kiállítás reprezentálja és bizonyítja, hogy a panelból is lehet jól variálható egységeket térvezni. A DÉLTERV-vel együtt remélem, hogy hamarosan találkozhatunk az „eszmei városrész beépítési terve" elrendezéshez közelítő utcaképekkel is. Kovács Miklós. — Ez a kiállítás kitűnően bemutatta, hogy mennyire uniformizálódnak Magyarország városai. Lévai László. — Pécs város kiemelkedik, nagyon tetszetős! Rózsáné. — A Népszabadságban közölt óvoda-bölcsőde makettet nem találtuk, csak egy fényképfelvételt. (Olvashatatlan aláírás.) — Szörnyű! Belovai András. (Lassan a városaink is a falusi kockaházak színvonalára süllyednek.) — A színes fotók a figyelmemet megragadták. hiányolom a fotók készítőinek megnevezését, megérdemelték volna. (Olvashatatlan aláírás.) — A kiállítás szép. de több óvoda- és iskolatervet, azaz tervteljesítést kérünk, mert nem tudnak az anyák dolgozni menni, ha nincs hová beadni a gyereküket. Csortos Istvánné. „Korszerű lakás és lakberendezés" — Nagyon ötletesnek tartom, így, lakásokban rendezni kiállítást. Kárpáti Gáborné. — Én nem! Szabó János. — Nagyon szeretném, ha a Csillag téri DÉLÉP-lakásokat is meg lehetne nézni belülről. Már azért, mert különböznek az eddigiektől. Tetszenek ezek a lakások, csak nincs összhangban a szőnyegpadló az ülőgarnitúrával. Pádárné. — A leválasztható megoldás nagyon tetszik. S;íári Miklós. — A konyhákban miért nincs reluxa vagy függönykarnis? A szakipari munkát néhol igen gyengén végezték el. Szűcs István. — Brávó. DÉLTERV— DÉLÉP! Végre megoldott a fürdőkád hozzázárása a csempéhez. (Lehet zuhanyozni.) Danis Miklós. — Nagyot csalódtam a bemutatóban. Ügy látszik, a kiállításon nem foglalkoztattak hozzáértő szakembert. Ahhoz nem kell kiállítást rendezni tetemes költséggel, hogy a garnitúrákat belapátolják a szobákba. Hol vannak innen a magvar bútoripar ízléses termékei!? (Zalaegerszeg. Székesfehérvár Garzon szekrénysora például?) T. M. — Dicsérni lehet az ötletet. hogv lakásokban rendezik meg a bútorkiáliítást. ehhez még jó lenne, ha beszerezni is könnyű lenne a bútorokat. Papp Lajosné. — A látott lakások két. legfeljebb három főre felelnek meg. Egy négytagú családnak kicsik, és így nem Ls megfelelően bebútorozottak. (Olvashatatlan aláírás.) — A fekhelymentes nappali szoba még — úgy látszik — hosszú ideig csak álom marad. (Utána, más írással: Biztos?) — Kár. hogv a fürdőszobát nem rendezték be célszerűen, ötletesen. Gayer Mihályné. — A mennyezeten az a csík nagvon ronda, és a tapéta egvhangú. Valamint a szegőműanyagok nem tapadnak. Farkas László. — Szépek a lakások, csak az a baj. hogy mi már öt éve ilyenre várunk! Szabó Lajos. — Az ember nem azt várja. hogv bebútorozott lakásokat lásson, hanem azt. hogy használható ötleteket kapjon arra, hogy lehetne olcsón széppé tennie lakását. Ezeket a bútorokat inkább a Marx téri kiállítási csarnokba vigyék. (Olvashatatlan aláírás.) — A meglevő bútorválasztékból ennyire futja. A gyerekszobák kevésbé praktikusak. ötletszegénvek ... Azt hiszem, a lakásokkal kapcsolatos minőségi prblémák már nem tartoznak a kiállítás hatáskörébe. (Sajnos, a kiutalás sem.) Nagy Albert és családja. Budapestről. — Nagy hiba az. hogy a kiállított, de egyáltalán: valamiféle praktikus bútor Szegeden nem kapható. Kénytelen a vásárló Kistelekre vagy más városba menni. A kereskedelem sokkal többet tehetne a most új lakást kaDók érdekében. Szilágyi Istvánné. * A szegedi építőipari napok vendégkönyveinek bejegyzéseiből válogatott: Pálfy Katalin több városból és községből küldték meg az életkörülményeket javítani, a lakóhelyi környezetet szépíteni kívánó j terveket, sok helyütt pedig ezekben a napokban formálják közösen — a lakók a tanáccsal és a társadalmi szervekkel — az elképzeléseket, illesztve azokat a népgazdasági, valamint a helyi erőforrásokhoz, lehetőségekhez. Az eddigi összegezés alapján is megállapítható, hogy nagyon gazdag és értékes akciókra vállalkoztak a Hajdú-Bihar megyeiek. Debrecenben parkosítják a házak környékét, fákat ültetnek, árkokat mélyítenek, s ideiglenes parkolók kialakítását is tervezik. Több mint egymillió forintnyi értékre rúg a létavértesl ' lakosság szellemi és fizikai erejét a köz szolgálatába állító vállalása. A Baranya megyei Mohácson a helybeliek — sok más között — lelátót építenek a városi sportstadionban, Siklóson pedig — az 1. számú iskola úttörőcsapat-otthonának felhúzása mellett — az arborétum parkosítására es fenntartására is vállalkoztak. A bólyiak hárommillió forint értékben tervezik az óvoda bővítését, korszerűsítését. s gazdagítják-gondozzák a községi nagypark faállományát is. Győrött, ahol a városi közigazgatástól kapott anyagból 13 kilométernyi járdát betonoznak, hatezer facsemetét ülteinek. Miskolcon váltótábort építenek a kisdobosoknak és az úttörőknek, s egy turnusban háromszáz gyereket fogadhatnak majd. Ózdon strand, gyermekjátszóterek és kislabdapálya kialakítására fognak össze. A Hazafias Népfront Országos Tanácsánál köszönettel és elismeréssel fogadták a lakosság összefogását jelző leveleket, híradásokat, és ismételten kérik a helyi tanácsokat és társadalmi szerveket: adjanak meg minden támogatást ahhoz, hogy a településfejlesztő tervekhez illeszkedő társadalmi akciók a lakosság újabb rétegeit vonják be a munkába. Jövőre elkészül a kórházi pavilon Második éve épül már a II-es kórház pavilonja a Tolbuhin sugárúti régi épületek mellett. Az 58 millió forintos költséggel készülő új kórházi szárny az első komolyabb egészségügyi létesítmény. amelyet házgyári elemekből épít föl a DÉLÉP. Az eddigi nehézségek ellenére úgy tűnik, azoknak volt igazuk a szakmai vitákban, akik azt állították: a korszerű termékek és az egyedi törekvések összeegyeztethetők. Az ötszintes épületben 200 beteg gyógyulhat majd, 2—4 ágyas szobákban. A kórház dolgozóit azonban elsősorban most az érdekli, hogyan, milyen gyorsasággal épül tovább a pavilon Erről Heim János, a DÉLÉP termelési igazgatója tájékoztatott. Gondot okozott az építőknek, hogy nemcsak egyszerűen új ŐDÜlelet kellett fölhúzniuk, hanem egy működő kórház rekonstrukciója is rájuk várt. Amikor a kiváltásokkal, átépítésekkel, a régi közmű korszerűsítésével elkészültek, és egymás fölött sorakozott az öt új szint, véget értek a látványos munkák. A gyógyítás speciális igényeinek is eleget kell tenniük, betartva például az előírásos ajtóméreteket, márpedig a szabványajtók nem alkalmazhatók a panelből készített egészségügyi intézményben. Különös gondot okozott az is, miként jutnak bc a nyílásokon a tolókocsik, s nem voltak megfelelő méretűek a felvonók sem. Az úgynevzett „nyaktag", a régi és az új épületet öszszekötő szárny építése előtt torpant meg a DÉLÉP. A magyarázat: a régi „hidat" nem tudták csak az alapozás munkáira szánt embereknek lebontani, ezért a késés. Ebben a hónapban azonban már hozzálátnak a földmunkákhoz. és előreláthatóan ez az egység is elkészül februárra, márciusra. Azaz új főbejárata lesz az épületegyüttesnek, itt kap helyet a hőközpont és a szellőző gépház is. És mi történik ez idő alatt az. új pavilonokban? A szerkezetépítési munkát, sajnos, késve követték a szerelési feladatok. Jelenleg még dolgoznak a fűtésszerelök. ott vannak a vízvezeték-szerelők. és folynak a légtechnikai munkálatok is. Ha mindezzel végeztek, a befejező, építőmesteri teendőkön a sor. A rendszeres munkavégzést az is bizonyítja — tudtuk meg a DÉLÉP-né) —, hogy tanépítkezésről lévén szó, a szakmunkástanulók itt sajátítják el a korszerű technika megkövetelt szakmai fogásokat. A kórház, dolgozóival együtt reméljük, hogy jó példát látnak maguk előtt, s az újabb ígéret szerint jövőre — ha néhány hónap késéssel is — betegeket fogadhat az új épület. CH. A. I Bérmanokenek és az adminisztráció M

egfőzik a kávét, kiöntik a kávét, elmossák a csészét. A 70-es évek elején — de még napjainkban is — dühös szenvedélyeket korbácsolt fel az adminisztrációban dolgozók sorsa, helyzete. Mert többeknek csak az a feladata, hogy a presszós kisasszony teendőit lássák el. Olyan viccek, tréfák is születtek, ha két ember árkot ás. akkor négv ellenőriz. Ez pedig tűrhetetlen, ugyanis a munkaerő-utánpótlás megcsappant, nagyon sok területen hiányoznak a szorgos kezek. Körülbelül ez a véieménve társadalmunk különböző korú és rangú emberének. Mert valóban. ha valaki belépett egy intézmény titkárságára, ott csinos asszonykákat, lányokat látott, akik lázas sietséggel foglalatoskodtak a kávéfőző körül. És ha még ezeknek a hölgyeknek komoly felkészültségük lett volna, senki nem változtainá meg az előítéletét, ott fölöslegesek. Végül is országosan megméretett a helyzet, és valóban nagvon sok adminisztratív dolgozó munkája fölöslegesnek találtatott, így született meg három évvel ezelőtt az ismert rendelet. Minden vállalatnak ki kellett tenni a stoptáblát az újonnan jelentkező adminisztratív munkaerő elé. Sőt. leépítések, átcsoportosítások. egyszóval, szigorú önvizsgálatok következtek. Normák, utasítások, előírások születtek, amelyeket be kell tartani. Itt pontot is tehetnénk az ügy végére, hiszen a történet pozitív fordulattal zárult. Ám a dolog természete ennél sokkal bonyolultabb. Ki tagadná, hogv a bérszínvonal-gazdálkodás mindenütt a munkaerő racionálisabb kihasználására ösztönözne. Egv vállalati igazgató sem áll ki. hogv hirdesse: hatékonyabban is megoldhatná ezt a kérdést. Ugyanis érdeke, hogv jó szakemberek legyenek a cégnél, akiket csak úgv tud megtartani. ha jól fizet. Ha több alacsony bérű munkatársa van. akkor a kvalifikált kollégának több fizetést adhat. Erre ösztönzi a bérszínvonal-gazdálkodás. Szüksége van tehát a bérmanökenekre, akiknek teljesitménvével sokra ugyan nem megy, annál többre a bérükkel. Abból „gazdáikódja ki" a jobb munkáért járó elismerést. Hogv Magyarországon a 70-es évek elejére felduzzadt az adminisztráció, az részben a pénzügyi manőver miatt is bekövetkezhetett. A vállalatvezetők napjainkban egyre többet beszélnek arról, bármilyen szép Ls, jó is az 1970-ban született rendelet, ám mindennél többet jelenlenek a gazdasági szabályozók. Például az egyik szegedi nagyvállalat a főhatóságokhoz fordult, hogy a bértömeg-gazdáikodást bevezethesse, ebben látja a megváltást, a racionálisabb munkaerő-gazdálkodás lehetőségét. Növekszik az adminisztráció, de nemcsak az Idézett példák miatt — duzzadása világjelenség. Intézménvek. irodák születnek, új feladatok elvégzésére. Mindegyik kitermeli a maga adminisztrációját, ez nem is bai. fölösleges lenne hecckampányt indítani. A futurológusok szerint a harmadik szektor, a szolgáltatás, hamarosan fölzárkózik az ipar mellé," és legalább olyan arányú lesz a nem termelők száma, mint a termelőké. A gondot, indulatot az okozza, ha az irodai munka kerül a középpontba, és nem szolgálja jól ki a termelést. Gondból, bosszankodásból szinte mindennapra iut. Hol is kezdjem a sort? Megszoktuk a gépeket, hasznukat már könwtárnvi irodalom dicsőíti. Senki sem csodálkozik, ha a hírközléstől az ipar legkülönbözőbb és speciális területéig az okos automaták elfoglalják az ember helyét, s kiszorítják őket az íróasztalok mögül. Már nem is ujjongunk, ha gépek könyvelnek, fordítanak, ellenőriznek és sokféleképp helyettesítik az emberi agyat.. A nagyszerű eredmények fölötti ellágyulásunk azonban hamar átcsap méltatlankodásba. ha látjuk, hiába jönnek a gépek, maradnak az emberek is. Persze. valakinek kezelni is kell azokat, nyugtázhatja a kevésbé szkeptikus lelkületű honpolgár. Nyilvánvaló, szükség van kezelőszemélyzetre. De mekkora személyzetre? Ma még mindig örök kérdés... Az a főosztályvezető, aki névjegykárlváián a beosztása mellé odabiggyesztette az „önálló" címet, biztosan nem a könyvelőgépek, hanem az íróasztalok után használja a titulust. Az íróasztalok és nem az automaták után kapják még nagyon sok helyen a nagyobb beosztást, szélesebb hatáskört. És ha valahol elszanorodtak az íróasztalok, oti gondoskodnak arról is, hogy „feladat" mindig legyen. Nemcsak a gépesítésnek, hanem a géoek és adminisztráció több menetes küzdelmének is tanúi lehetünk. Hiába vásárolunk világszínvonalú számítógéoeket. irodagépeket. A kihasználásban elmaradunk a világszínvonaltól. Legutóbb egy budapesti saitótájékoztatón fültanúja lehettem, hogy a szervezéssel foglalkozó hazai szakemberek is még az adminisztráció bűvöletében élnek. Pedig nekik világosan át kellene látni a helyzetet. Külföldi kollégáik közel sem tisztelik ennyire az adminisztrációt, és ezért merészebben mutatnak rá egy-két íróasztalra; feleslegesek. A hivataloknál, intézményeknél ügyfélként megjelenő halandót azonban leginkább az érdekli, ha van gép. és hozzá szép számú személyzet is. dolgát mielőbb elintézze. Ha nem ez történik, bosszankodik. Mióta a takarékpénztárok országosan áttértek az átutalási betétszámlák számítógépes feldolgozására, az ügyfelek többet panaszkodnak, mint korábban. Ugyanis később tudják meg. mennyi pénzük maradt meg a múlt hónapról. Később kapják meg az elszámolást, mint régen, pedig szeretnék hamarabb tisztázni, mennyit kell befizetni a banka, hogv a következő hasd számlákat kiegyenlítsék. Azelőtt kézzel intéz.ték az ilyen ügyeket. Felvetődik a kérdés, a gepekben van a baj? Alig hiszem, valami miatt az adminisztráció akadozik. A

gazdasági élet reacionalizálásával méginkább reflektorfénybe kerül az adminisztráció. A szervezett termelés elképzelhetetlen hatékony adminisztráció nélkül. Hogy egyszer született egy rendelet, és intezkedési terveket készítettek az intézmények, vállalatok, hogv igyekeztek a paragrafusokat betartani, édeskevés, hogv elmondjuk, minden megnyugtató. Egyszeri intézkedessel egv életre nem lehet letudni ezt a kérdést. Csak külön-külön, minden intézménynél, üzemnél tehetnek tisztában azzal, valóban kihasználják-e a lehetőségeket, hogv tovább csökkenjen az aránytalanság a termelés és az adminisztráció munkaerőlétszáma között. Halasz Miklós