Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-16 / 217. szám

2 1 Vasárnap, 1979. szeptember 16. Kommentár Mi történt Havannában? • Moszkva (TASZSZ) „Az el nem kötelezett or­szágok állam- és kormány­főinek hatodik havannai csúcsértekezlete újabb jelen­tős hozzájárulás a béke és a nemzetközi enyhülés ügyé­ben, az imperializmus, a ko­lomializmus és neokolonializ­mus, a fajgyűlölet és a faji megkülönböztetés elleni harc­hoz, a nemrég felszabadult országok politikai és a gaz­dasági önállóságának meg­erősítéséhez — állapítja meg szombati vezércikkében a moszkvai Pravda. A konferencia újabb bi­zonyságot adott az el nem kötelezettségi mozgalom élet­képességéről. s arról, hogy « mozgalom tagjai jól tud­ják: ki a barátjuk, és ki az ellenségük — állapítja meg a Travda cikke. A tanácskozás számos felszólalója nyilvání­totta köszönetét a szocialista államoknak a nemzeti fel­szabadítást harc támo­gatásáért, a felszaba­dult országok érdekei­nek védelmezéséert. A most veget éit fórumon különös jelentóséget nyert az a fel­adat, hogy az imperialisták es a pekingi hegemonisták kísérletei ellenére megőriz­zék és megszilárdítsák az el nem kötelezett országok egy­ségét és összeforrottságát, szolidaritásukat más antiim­perialista erőkkel. A konferencia záródoku­mentumában hangoztatták, hogy a békés egymás mellett élésnek a nemzetközi kap­csolatok sarkkövévé kell vál­nia. A tanácskozás elégedet­ten vette tudomásul a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok SALT—II. megállapo­dásának aláírását — álla­pítja meg a cikk. amely elemzi az el nem kötelezet­tek állásfoglalását számos nemzetközi kérdésben. A szovjet emberek a világ haladó közvéleményével együtt üdvözlik az el nem kötelezett országok állam­és kormányfői 6. csúcsérte­kezletének eredményeit — fejeződik be a Pravda cikke. Ulanfu a népfrontról • Peking (MTI) Tizennégy ev óta első íz­ben tartottak országos nép­fronttanácskozást Kínában. Az augusztus 15. és szeptem­ber 3. között megrendezett értekezleten 370 ember vett részt a népfront munkájával foglalkozó központi és tarto­mányi szervek képviseleté­ben . • ­A kínai sajtóban szomba­ton hozták nyilvánosságra annak a beszédnek a szöve­gét. amelyet Ulanfu. a KKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság népfrontosztályának igazga­tója mondott el az országos tanácskozás záróülésén. Ulanfu egyebek között ki­jelentette: amikor a kínai párt- és állami vezetes a négy modernizálást helyezte az egész társadalom tevé­kenységének középpontjába, alapvető változás következett be az osztaiyviszonyokban. Ez a változás döntően meg­határozza a népfront jellegét, feladatait és politikáját. Mi­vel- » • .•kapitalista-oewtály megszűnt Kinaban. nincs többé szükség a munkásosz­tály és a nemzeti burzsoázia szövetségére. Kína gazdái az új szakaszban a szocialista munkások, parasztok és ér­telmiségiek, valamint azok a hazafiak, akik támogatják a szocializmust. Tojászápor Essenben 0 Bonn (MTI) Botrányba fulladt Franz Josef Straussnak, a nyugat­német jobboldal kancellárje­löltjének első választási sze­replése Essenben és Kölnben. A CSU-elnök a kózségtaná­csi választásokra készülő Eszakrajiia-Wesztíália tarto­mányban főpróbának szánta fellépését a jövö októberi or­szágos választásokat megelő­ző kampányhoz. Hallgatósá­gából azonban ezrek tüntet­lek ellene, tojásokkal dobál­ták és közel lel oraig lehe­tetlenné tették, hogy elkezd­je beszédét. Essenben a húszezres tö­megből mintegy másfél ez­ren hatalmas füttykoncerttel, szavalókórussal és záptojá­sokkal fogadták a bajor po­litikust. Strauss és kísérete esernyőkkel védekezett a to­jászápor ellen. A magasra tartott plakátokon a tünte­tők azt követelték, hogy a kancellárjelölt ne lépjen fel többé az NSZK északi részén. Strauss magabői kikelve hol „náciknak", hol „vörös ter­roristáknak" és „baloldali bűnözőknek" nevezte a tün­tetőket. akikkel szemben a legkeményebben kell eljárni. Az események pénteken, későn este megismétlődtek a kölni sportcsarnokban, ahol a tiltakozók hangja ugyan­csak elnyomta az erősítők szavát. A rendőrségnek egyik helyen sem kellett közbe­avatkoznia, a politikus hívei és ellenfelei megelégedtek a parázs s?ópárbajjal. A bajor tartományi mi­niszterelnök az északi tarto­mányokban vendégszónok­ként akarfa bizonyítani, hogv nem csupán Münehefljre és környékére támaszkodhat, másfelöl, hogy — korábbi szélsőséges megnyilvánulásait félretéve — „felnőtt" a kancellári feladathoz. Az es­sen! és kölni események mindkét számítását keresz­tülhúzták. f RÁDIÓTELEX UDVÖZO TÁVIRAT A Mexikói F,gyesült Álla­mok nemzeti ünnepe alkal­mából Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke távirat­ban üdvözölte Jósé Lopez Portillo köztársasági elnököt. BREZSNYEV AZ NDK-BA LÁTOGAT A Német Szocialista Egy­ségpárt, az NDK Államta­nácsa és Minisztertanácsa meghívására október elején szovjet párt- és kormánykül­döttség utazik az NDK-ba hivatalos, baráti látogatásra. Az NDK megalapításának harmincadik évfordulója al­kalmából rendezendő ün­nepségeken részt vevő szovjet küldöttséget Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke vezeti. A CSC KÜLDÖTTSÉGE HAZÁNKBAN A SZOT meghívására szom­baton hivatalos, baráti láto­gatásra Budapestre érkezett a Kongói Szakszervezeti Szö­vetség (CSC) négytagú kül­döttsége Jean-Michel Bo­kamba-Yangouma főtitkár vezetésével. Szombaton a szaktanács székházában meg­kezdődtek a hivatalos meg­beszélések a CSC és a Föld­vári Aladár elnök vezette SZOT-küldöttség között. HAZAUTAZOTT A SZÍR BIZTONSÁGI EROK FŐPARANCSNOKA Dr. Hifiit al-Asszad, az Arab Újjászületés Szocia­lista Pártja regionális ve­zetőségének tagja, a Szír Biztonsági Erők parancsnoka szabadságának egy részét át elmúlt napokban hazánkban töltötte. Itt-tartózkodása ide­jén a szír vendéget fogadta Czinege Lajos hadseregtábor­nok, honvédelmi miniszter, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja. Dr. Rifat 8l­Asszad szombaton elutazott hazánkból. TÜNTETŐ CSENDOR0K Szombaton mintegy ötezer csendőr rendezett tüntetést a belga fővárosban. A tünte­tést szervező szakszervezet a csendőrök anyagi jellegű kö­vetelésének elutasítása és a túlzott igénybevétel miatt vezette az utcára a tüntető­ket. A hét 3 kérdése Mikor Ismeri el Washington a PFSZ-t? bóli felidézésétől, maradjunk g puszta tényéknél. Ezek kö­zül is mindenekelőtt azt kell # Mi lesz Neto után jet nagykövet között. A Angolában? megbeszéléseken azokról a Agostinho Neto halálával jelenlésekről * volt szó. ame- _ , .. . „ pótolhatatlan veszteség érte lyek szovjet harci egysege- A Pátinál Fel^baditá­az aneolai néoet Afrikát és ket feltételeznek Kubában, si Szervezet de facto elis­az angolai "epet. AiriKat es nierése Washington által már az egesz haladó világot Ne- Az err6] sz/)16 hírt a múlt akkor is megtörtént, ha Car­tőnak nagv resze voit abban, héten f.-ank Churcb, a sze- ter elnök az lzraeli Lobby hogy Angola 1975. novem- nilus külügyi bizottságának nyomására kénytelen volt ber U-en elnyerte fugget- etaöke dobta be a köztudat- megválni Andrew Young lenseget, s_ az orszaffiak o ba. Azt állította, hogy a leg- ENSZ-képviselőtől, attól az •et} f-. fí8,? elnöke két év- frisebb hírszerző jelenlések embertől, akinek pedig a ne­vel kesobb a* 6 kezdemé- ^ a műholdas felderítés ger választók millióinak nyezesere alakult meg az adatai szerint Kubában 2—3 voksát köszönhette MPLA-Munkapárt, amely ezer főnyi szovjet katonai ^ ,„„_ meghirdette a szocialista egység állomásozik, páncé- b^^é^úí­orientációjú társadalom fel- jósokkal és tüzérséggel el- lltett <S*meny lwttereneK UJ építésének programját. ' látott gyorsan mozgó ala­A független Angola első kulatokba szervezve. A sze­kormánya üres kincstárt, nátor szerint ez fenyegefcfat figyelmébe ajánla­feiperzselt országot orokolt, jelent az Egyesült Államok runk h young és a PFSZ írástudatlan, éhező milliők- biztonságára nézve, és azon- mM fis velőiének te kai. A külső és belső ellen- nali vizsgálatot, illetve a KS^Sózta egy Z­ség a nephatalom megdon- Szovjetunióval szembeni ha- .. bécsi ame lésével próbálkozott. 1977. tékony lepéseket követelt. ^^^ május 27-én ellenforradalmi Washingtoni politikai meg- lése a PFSZ egyik magas puccsot robbantottak ki Lu- figyeIők körében eleve két- rangú képviselőjével. Noha. andaban fairéből az FNLA, kedéssel fogadtak a hírt, s erről is azt állították, hogy Dél-Afrikából az Lnita zsol- azt a logikusnak tűnő kér- az „véletlen volt", s nem dósai támadtak az orsza- dést tették fel miként le- esett rajta szó semmilyen got- . hetséges, hogy a CIA által komoly dologról, megfigyelők E nehézségeken is úrrá állandóan nagyítóval vizs- nem mulasztottak el emlé­kellett lenni az ország új- gált Kuba területén éppen keztetai rá. hogy arra olyan jáépítésének első óráiban. Az most és „váratlanul" fedez- időpontban került sor, ami­első lépések közé tartozott az ték fel a szovjet katonák kor már nyilvánvaló volt, ország természeti kincsei- jelenlétét. A kérdésre az hogy Jasszer Arafat Bécs­nek államosítása, a földre- amerikai sajtó adta meg a ben találkozik a Szocialista form, az oktatás és egész- választ. A Washington Post Internacionálé két neves sze­ségügy megszervezése. Az kommentátora szerint a „ku- mélyiségével. Bruno Kreisky­ország vezetése bölcs elő- bai kérdést"' felmelegítő ak- vei és Willy Brandttal. relátássa] és körültekintéssel cióra Frank Churchnek és Am.ikor e sorok íródtak, a szervezte a nemzetközi kap- a SALT—II. megállapodás ppsz elnöke éppen Suarez Caolátokat A szocialista or- ellenzőinek volt szüksége. A spanyol miniszterelnökkel szagokra, mindenekelőtt a szenátusnak ugyanis nehéz- tárgyalt Madridban. A kü­Szovjetunióra és Kubára tá- ségei támadtak az újravá- zelmúitban az NSZK egyik maszkodva rendezte viszo- lasztáso miatt. Ellenfelei a kormányzó pártjának, az nyát a szomszéd Zairével, hagyományosan konzerva- FDP-nek a megbízottja pe­megállapodásra jutott az ola- tív Idaho államban „a szov- djg nyolcpontos rendezési jal kitermelő amerikai. a jetek előtti meghátrálással" tervet terjesztett elő a PFSZ­cyémántbányákat kezelő bel- vádolták, mert. elvben elfő- r,ek Bejrútban, arról nem is ga és más nyugati cégekkel, gadta a SALT—II. szerző- 8zólva, hogy a szervezetnek sazdasági együttműködést dést. A megbuktatás vészé- ma már legalább száz fővá­ajánlolt a volt gyarmattartó lyétől megrettent Church a rosban működnek képvise­Portugáliának. kubai ügy kirobbantásával jdi Az Egyesült Államok Az MPLA-Munkapárt KB ^J"™** ^isójobbodali bí- kormánya tehát azon keve­Poiitikai Bizottsága a Neto raIÓipak f* tartoflk­halálát követő első ülésénei- A tét tehát a SALT-II. még nem ismerték el a határozta: következetesen ha- ratifikalasa. A megallapodas tervezetet. Washington ladnak a megkezdett úton. amerikai ellenfelei már ki- Ugyanakkor nem » akada­A part kongresszusán hozott fogytak megalapozatlan ér- l>ozta meg. hogy diptoma­határozatoknak megfelelően veikből is. amikor ölükbe tárgyaljanak kepviseloi­folvtatlák Angolában a szo- hullott az újabb érv: a v#l. meghozza nem kisebb -ialista társadalom építését, szovjetek kubai jelenlétével kérdésről, mint a palesztinai fejlesztik kapcsolataikat a kell összekapcsolni a SALT önállóságról Az volt a té­Szovjetunióval a Neto által ratifikálását. máj" ^vebként az elnokku­... 1 , lcnmegbizottja. Róbert Stra­^-iLé tlerfóH S aSn A Pravda meS*llaPft^ 17 uss és a PFSZ-t támogató működési szerződés alapjan. éve múködnek katonai ta- betlehemi polgármester mi­Az uj típusú társadalom és nácsadók Kubában. Létszá- naDi megbeszélésének is a gazdasag ujjaepitesevel pel- muk ^ f4nkci6juk az utób­dát kívánnak mutatni az af- bi években nem változott, rikai kontinens valamennyi Aiisha véletlen, hogy a wa­r.épének. 0 Kinek jó az Egyesüli Államokban a kubai szovjet jelenlét vitája? Hétfőn a késő esti órák­tan Washingtonban talál­kozóra került sor Cyrus Vance amerikai külügymi­niszter és Dobrinyin szov­shingtoni propagandagépezet éppen akkor lépett műkö­désbe. amikor Havannában tanácskoztak az el nem kö­telezett országok Mindent egybevetve: ha a vezető tőkés országok köré­ben is ma már többé-kevés­bé egyenlő félként kezelik a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet és Washington is tárgyalni kényszerül képvi­állam- és velőivel, akkor csupán idő kormányfői; s a ..kubai kér- kérdése és bizonyos diplo­dést" újabb eszközként igye- dáciai fejlemények függvé­keznek felhasználni a SALT "J* ^Ti.^TJf ? be a de jure, azaz a teljes ratifikálásának halogatása- elismerés. ra. ltanyó András Sarló Sándor Visszapergető 6. Ez volt a kezdet. Nemsokára megjelenik az első (és utolsó) versem a Pesti Naplóban, a Nap a temetőben: t Kék, zöld, lila, fehér szirtek ölelik át la város végét. Köztük ül a temető csendben, s keresztjein sétál a nap. Távol egy régi templom biccenti [kopott kalapját a város felett felém figyelve. Békák brekegik, hogy élnek, a tó loccsan, , és a temető csendben enyeleg a nappal. Nagy sóhaj indul ki belőlem terjengős útra, szemem elpihen egy-egy csúcsán [a végtelen szögének. forgok a földdel, nem tudom, hova? Csak a temető kísér, s keresztjein kószál a nap. (Szeged, Fclsöváros, 1923) Mikesnek megvan az a jó tulajdonsága, hogy azonnal fizet. Ha nagyon szorít a kapca. írsz gyorsan egy jó novellát vagy verset, és uccu fel, Mikeshez. A honorra nem kell várni a kézirat megjelenéséig. Ha Mikes elfogadja, a pénzt, még­hozzá nem is keveset, rögtön kiteszi az asztalra. S a kézirat, mint egy fehér galamb, röpül föl a polcra, a nevedre szóló skatulyába. tgy vált ez az iroda valamiféle gyorssegély­intézménnyé. Ritkán fordult elő. hogy. a folyosón ne álldogálna néhány éhenkórász, várva, hogy megnyíljon a pénzesbarlang ajtaja. A polcokon a vajúdó magyar irodalom tekintélyes archívu­ma gyűlik össze. Mikesnek megvan a maga szá­mítása, hogy kit milyen időközönként közöl. Most egy novellám kerül sorra, az öt korona (Pesti Napló), majd az Crült a sziklán (Magyarország), aztán sokáig semmi. Megyek a Népszavához. S-akasits Ieközli Mese az éhes vándorról. Révész Béla elfogadja Beszélgetésem a plafonnal című írásomat, de a kézirat, sajnos, elkallódik a Nép­szavánál. Két elbeszélésem megjelenik az Üjság Mindent Tudok hetilapjában (A gumiember, Ál­modik a gyilkos). Mindent elolvasok a lapokban, folyóiratokban, ainj versnek, novellának neveztetik. Elolvasom Gergely Sándor akkoriban megjelent regénvét (Béke). Nagyon tetszik és nagyon hat rám. (Ha­tására írom a Boxerlázadást.) írok Gergely Sán­dornak Miskolcra, gratulálok neki, és küldök kéz­iratokat Megjelenik két novellám és versem a Reg­geli Hírlapban (Margit nem lett asszony, A gú­nár embert öl). Gergellyel személyesen is talál­kozom. Pesten, egy kávéházban meg az utcán is. Csúnya ember. Vakságból visszaoperált szemeit nagy, fekete szemüveg fedi. Kövérkés, kerekded, vöröses arcán himlőhelyek, kopasz fején tévely­gő hajszálak. Alacsony, köpcös, ringatózva jár. Megkérdi, tagja vagyok-e a szociáldemokrata pártnak? Mondom, hogy nem. Csepüli Mikest: a polgárság kiszolgálója, elkötelezettje Ezt később beígazoltnak látom. Megkérdem Gergelyt: — Mikor kapom meg a Reggeli Hírlaptól a nekem járó többrendbeli honoráriumot? — Hogyhogy? — csodálkozik Gergely. — Hát nem kaptad meg? — Nem bizony. — Peciig kifizettük. Döbbent szemekkel nézek rá. — Kifizettük — ismétli. — Nálunk járt Mis­kolcon Fenyő István, a költő, felvette tőlünk jó néhány szerző honoráriumát azzal, hogy Pesten kifizeti az illetékeseknek. — Szó sincs róla. Nem fizette ki — mondom. — Pedig nagyon kellene. Számítottam rá. az ese­dékes lakbérre. — Fordulj hozzá. Megadom a címét — szólt Gergely, s elővette noteszát. Semmi kétség: Fenyő elsikkasztotta a pénze­met. A lakbérrevalót pedig máshonnan előterem­teni nem tudom. Ügy kell fellépnem, hogy a köl­tő a pénzt haladéktalanul visszafizesse. Erőteljes lélektani hatású levelet írok neki. Bizonyára szüksége volt a pénzre, ha ilyen vakmerőségre szánta el magát. De értse meg: koldúsnál is sze­gényebb társát lopta meg. Ha ez a tény nem serkentené őt bűnének azonnali jóvátételére, ve­gye tudomásul: ezúttal emberére akadt. Szege­den az ilyen becstelenségért nyakat tekernek. Én pedig onnan jöttem. Ha tehát 48 órán belül, azaz másodnap délben két órakor a pénz nem lesz az Izabella utca 75. alatti lakásomon, kény­telen leszek durvább eszközökhöz folyamodni. Esetleg kompromittálom őt a lapoknál, melyek verseit közölni szokták. Esetleg feljelentem sik­kasztásért. Két napig lázas izgalomban élek. Vajon ké­pes leszek-e valóra váltani fenyegetéseimet? Va­lami azt súgja: „Nem tudod megtenni" Vá'ami azt súgja: „Muszáj." (Folytatjuk-)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents