Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-14 / 189. szám

14 Vasárnap, 1979. augusztus 12. Uszty-llimszk ünnepélyesen elbícsűztatták a magyar ifjúsági építőbripdnt ? >. Moszkva (MTI) nnepi'lyesen elbúcsúztat­ták hétfőn, tegrnip Uszty­Ilimszkben a Kun Béla ifjú­sági építőbrigádot, amely a Komszomol KB és a KISÉ KB megállapodása alapján három évig dolgozott a szi­bériai városban. 1976-ban 300 magyar fiatal érkezett Uszty-Ilimszkbe, hogy a ro­hamosan fejlődő Angara­parti város három fő mun­kahelyén', a cellulóz és pa­píripari kombinát, az új vá­rosrész és a vízi erőmű épí­tésén dolgozzék. A most tá­vozó 152 tős magyar építő­brigádtól 114-en három évig dolgoztak a számukra szo­katlan klimatikus körülmé­nyek között. Munkájuk ter­melési Artéke 9,1 millió ru­belt tesz ki. A betonozó-écsokból, he­gesztőkből, vasbetonszere­lőkből, vakolókból, festőkből, burkolókból álló magyar if­júsági építőbrigád keze­munkáját egyebek között egy ezer férőhelyes autóbázis, egy 300 fős étterem, egy 12 tantermes iskola és több ki­lencemeletes új lakóépület dicséri. A magyar szakmun­kások végeztek el az uszty­ilimszki hőerőmű vakolási, festési munkálatait és a vízi erőmű minőségi márvány­burkolását is, valamint a fa­előkészítő üzem betonozását. Hétfőn, tegnap Uszty­Ilimszkben kitüntetések, pré­miumok, pénzjutalmak át­adásával munkahelyi gyűlé­seken búcsúztak a magyar fiataloktól. A' KISZ KB Ba­rátság Érdemérmet Cseffai János, a Kun Béla ifjúsági építőbrigád vezetője adta át a szovjet építőknek. A helyi párt-, Komszomol- és állami szervek nevében Leonyid Sa­gin, a Komszomol városi bi­zottságának titkára mondott köszönetet a magyar fiata­loknak áldozatos munkáju­kért A magyar ifjúsági építő­brigád tagjait, akik kedden, ma különrepülőgépen Moszk­vába érkeznek, szerdán a Komszomol Központi Bizott­ságában üdvözlik. Moszkvában Politológiai világkongresszus • Moszkva (MTI) Moszkvában vasárnap a Szakszervezetek Házának osz­lopcsarnokában ünnepélyesen megnyílt a Politikatudomány Nemzetközi Társaság (AISP) XI. kongresszusa. Az 5i or­szágból, köztük Magyaror­szágról érkezett több mint 1500 politológus egy hétig tartó szekcióléseken vitatja meg a békepolitika sikereit, a fegyverkezési hajsza meg­fékezéséhez \ezei& utakat, a nemzetkőzi konfliktusok meg­előzésének módszereit éa más külpolitikai kérdéseket. Lponyúj ..Urqzinyey, ..,.«z­SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a világ­kongresszus részvevőihez in­tézett üdvözletében megálla­pította, hogy a nemzetközi tudományos együttműködés az elmúlt években korábban soha nem látott méreteket öltött. — Szemléletesen jut kifejezésre ebben a nemzet­közi feszültség csökkenésé­nek kedvező hatása, a külön­böző társadalmi rendszerű államok kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturális kap­csolatainak mind aktívabb fejlődése — állapítja meg Leonyid Brezsnyev üdvözlete, kiemelve, hogy a tudósok széles körű együttműködése fontos tényezője a kor égető globális problémái magoldá­sának, a népek közötti bi­zalom megszilárdításának. A politológiái világkong­resszus megnyitóülésén fel­olvasták Kurt Weldheimnek, hz ENSZ főtitkárának üdvöz­letét. amely egyebek között megállapítja, hogy. . a béke jövője -atjóf függ.^.meapyiic tanuljuk meg megőrizni és megszilárdítani azt. A nem­zetközi szervezeteknek és . a kormányoknak teljes mérték­ben fel kell tudni használ­niuk a politikatudományok módszereinek előnyeit — ál­lapította meg az ENSZ fő­titkára. * Hétfőn, tegnap Moszkvá­ban folytatódott a Politika­tudomány Nemzetközi Társa­ságának XI. kongresszusa. Brown - a SALT-M © San Francisco (TASZSZ) Az amerikai szenátusnak ratifikálnia kell a SALT—II. szerződést, mert az nemcsak az Egyesült Államok és a Szovjetunió, hanem a világ minden népe számára fontos — mondotta a TASZSZ tu­dósítójának adott nyilatko­zátában E. G. Brown, Kali­fornia állam kormányzója. A politikus hangsúlyozta, hogy az egész világ érdekelt a hatalmas anyagi eszközöket felemésztő fegyverkezési haj­sza megfékezésében. A kor­mányzó nem csupán a SALT—II. szenátusi jóváha­gyása mellett foglalt állást, hanem hathatós intézkedése­ket is sürgetett a fegyverke­zési hajsza megfékezése és az atomfegyverek betiltása érdekében. További meg­egyezéseket kellene elérni, ezt várja tőlünk az egész világ — jelentette ki végül E. G. Brown. IZRAELI TÁMADÁS Az izraeli hadsereg tüzér­sége vasárnap izraeli terület­ről lőtt három dél-libanoni települést. Mindhárom térsé­get az ideiglenesen Libanon­ban állomásozó ENSZ-erök (UNIFIL) norvég alakulatai tartják ellenőrzésük alatt. Az izraeli tüzérséget a dél-liba­noni jobboldali milicisták ágyúkkal és aknavetőkkel tá­mogatták. A PORTUGÁL KORMÁNY ÜLÉSE Lisszabonban ülést tartott a portugál minisztertanács, és Jóváhagyta a Maria de Lour­des Pintasilgo vezette új kor­mány programját. MAROKKÓI DÖNTÉS Egy héttel Mauritánia és a nyugat-szaharai önrendelke­zés és függetlenség kivívá­sáért harcoló Polisario Front békekötése után Marokkó — korábbi fenyegetéseit bevált­va — megkezdte a foszfát­ban gazdug terület mauritá­niai fennhatóság alatt élló részének annektálósát. CEAUSESCU DAMASZKUSZBAN Hétfőn ötnapos hivata­los látogatásra Damaszkusz­ba érkezett Nicolae Ceauses­cú román elnök. Mint a szí­riai fővárosban bejelentették, Ceausescu Hafez Asszad szí­riai államfővel a kétoldalú kapcsolatokról tárgyat Közéleti napló MAGYAR PARTKÜLDÖTTSÉG UTAZOTT VARSÓBA Budapesti párUcüldöttség utazott hétfőn, tegnap a len­gyel fővárosba, a Lengyel Egyesült Munkáspárt varsói bizottságának meghívására. A delegációt Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára ve­zeti. SZAKSZERVEZETI MEGBESZÉLÉSEK Gáspár Sándor, a SZOT főtitkár^ hétfőn, . tegnap a szaktanács székházában ' fo­gadta az Űssz-Etióp. Szak­szervezeti . .. „Szövetségnek (ÁETU) Mulugeta Yimer el­nök vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttségét. A megbeszélésen részt vett Tirhmer József, a SZOT tit­kára is. GERGELY ISTVÁN MONGÓLIÁBAN Gergely István államtit­kár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke vasárnap Mongóliába utazott Bavu­dorzsijn Barsz vízgazdálko­dási miniszter meghívásá­ra. A két ország vízügyi vezetője áttekinti a magyar —mongol kétoldalú együtt­működés helyzetét, egyezte­ti az 1980. évi műszaki tu­dományos együttműködés munkatervét, és az 1981—85. közötti vízügyi együttműkö­dés programját. Zavargások Iránban © Teherán (UPI) Iszlám szélsőségesek hétfő délelőtt rátámadtak egy diák­gyűlésre is a teheráni egye­tem területén. A Pars hír­ügynökség jelentése szerint mintegy másfél száz diák súlyosan megsebesült. A fel­dühödött iszlám szélsősége­sek megrohamoztak néhány egyetemi könyvárusító-bódét is, s elégették a könyveket. Ugyanakkor az iráni ideig­lenes kormány sajnálkozásá­nak adott hangot, hogy a vasárnap esti teheráni tün­tetés során erőszakos cselek­ményekre került sor. A megmozdulást a Polgári Nemzeti Demokratikus Front szervezte a sajtótörvény el­leni tiltakozásul. A tüntetők és az iszlám rendszer hívei között összetűzésekre került sor, s több százan megsebe­sültek. A kormány nyilatko­zatában úgy minősítette a vasárnapi incidenst, mint „ellenforradalmi összeeskü­vés részét", amely „a nem­zetbiztonság és az ország ér­dekei ellen irányult'!. Losonczi Pál látogatása (Folytatás az 1. oldalról.) közi mércével mérve is kiáll­ják a próbát. A felszabadu­lás óta hazánk agráripari or­szágból közepesen fejlett ipari-agrár országgá vált, s megvan a programunk ahhoz is, hogy a jövőben a fejlett országok sorába lépjünk. To­vábbi munkánkhoz jó felté­teleket teremt, hogy orszá­gunk politikailag stabil, s en­nek hatása a gazdasági élet­re kisugárzik. Nehezebb föltételek között, magasabb piaci követelmé­nyeknek eleget téve kell helytállnunk, méghozzá úgy, hogy nemzeti jövedelmünk­nek több mint a fele a kül­kereskedelem útján realizáló­dik. Már ahhoz is • lényegesen többet kell nyúj­tanunk, hogy megtarthas­suk jelenlegi helyünket, s még ennél is többet, hogy előbbre is léphessünk. Az előbbrelépés magasabb követelményeit megfogalmaz­va szót kell ejtenünk arról, hogy a béreket az eddiginél erőteljesebben, jobban kell differenciálni, a jövedelmet a tényleges eredményektől kell függővé tenni. Annál is inkább, mert az egyenlősdi törekvések az utóbbi időben sem csökkentek, sőt valame­lyest még erősödtek is. Per­sze megvannak ennek is az okai. Többek között, hogy annak idején, amikor min-­den embernek munkát, meg­élhetést kellett biztosítanunk, s az ellátásban mennyiségre kellett törekednünk, valóban nem a jövedelmek közötti differenciálás állt előtérben. S az akkor kialakult szemlé­leten bizony . nem könnyű változtatni. Szólt az: Elnöki Tanács. elnöke, a vállalatok közötti együttműködés zök­kenőiről is. Hangoztatta: a nagyfokú koncentráció, sza­kosodás közgazdasági elő­nyeit senki sem vitathatja el. Szót kell ejtenünk arról, hogy a vállalatok együttmű­ködése koránt sincs össz­hangban azzal, amit a kor­szerű termelés megkövetel. Losonczi Pál ezután a me­zőgazdaság időszerű kérdé­seivel foglalkozott. Szólt ar­ról, hogy mezőgazdaságunk eredményei önmagukért be­szélnek. Személyes tapaszta­lataink és a statisztikai ada­tok egyaránt a szocialista nagyüzemi gazdálkodás ha­talmas fölényét bizonyítják. A magyar mezőgazdaság gyors fejlődését igazolja az is. hogy az egy főre jutó gabona­és hústermelésben, a búza, a kukorica, a cukorrépa terméshozamaiban a fej­lett mezőgazdasággal ren­delkező országok eredmé­nyeivel is állja az összeha­sonlítást. Ezt tükrözi a belső ellátás, to­vábbá az, hogy 1960 óta hat­szorosára növekedett a me­zőgazdasági termékek export­ja. Ez azért is sokat jelent számunkra, mert az egész népgazdaság fejlődéséhez nélkülözhetetlen nyersanya­gok, gépek ós berendezések behozatalának fedezetét te­remti meg a mezőgazdaság kiviteli többlete. Termelőszövetkezeteink, ál­lami gazdaságaink dolgozói az idén is áldozatkész mun­kával ellensúlyozták a mos­toha időjárást, kemény küzdelmet vívtak az ele­mekkel, a korán jött májusi aszállyal, majd a hűvösre fordult mostoha nyárral, s derekasan helyt álltak a legnagyobb nyári munkában, az aratásban is. — Emlékszem rá, annak idején azzal hívtuk a pa­rasztembereket a szövetke­zetbe — folytatta —, hogy a nagyüzem jóvoltából keve­sebb munkával többet ter­melhetünk és olcsóbban. Az el­ső kettő, azt hiszem, megvaló­sult, mert kevesebb munká­val többet termel a magyar mezőgazdaság. Ezután, az ennek érdeké­ben tett erőfeszítéseket mél­tatta, majd így folytatta: — A kevesebb mttnka és a nagyobb termés tehát meg­valósult: Az olcsóbb terme­léssel azonban még sok te­rületen adósak vagyunk. Ehhez az is hozzájárult, hogy szocialista mezőgazda­ságunk fejlődésének egyes időszakaiban hiányokat kel­lett pótolnunk: nem az szá­mított, hogy mi ménnyibe kerül, hanem az volt égetően fontos, hogy egyáltalán le­gyen hús, tej; tojás, burgo­nya —, mikor mi hiány­zott. Ugyanakkor arra is akadt példa — nem is ke­vés —, hogy korszerűsítési törekvéseink közepette hát­térbe szorultak a gazdaságos­ság szempontjai. Lemond­tunk sok olyan módszerről és eszközről, ami korábban ja­vára vált a mezőgazdaság­nak, és a jövőben (s hasz­nos lehet, ha nagyobb gon­dot fordítunk alkalmazásá­ra. — Mai viszonyaink, gond­jaink és lehetőségeink isme­retében éppen ezért felül kell vizsgálnunk az elmúlt években kialakított, megho­nosított termelési eljáráso­kat. módszereket. Most, amikor az energia­hordozók árai gyors ütem­ben nőttek és nőnek, az ed­diginél lényegesen jobban meg kell becsülnünk mind­azt. amit szinte készen ka­punk a természettől, s ami­vel okosan éltek, bántak elődeink. A műtrágyaárak emelkedése például, nyomatékosan arra figyelmeztet bennünket, hogy hasznosítsuk jobban az istál­lótrágyát. Nemcsak azért, mert ez a költségeket csök­kenti, hanem azért is, mert hosszabb távon a talaj ter­mőképességének megóvása is ezt kívánja tőlünk. Ugyan­úgy: nem mondhatunk le a melléktermékek haszno­sításáról sem. A kukorica­szár, a cukorrépafej, a rét, a legelő mind-mind érték a számunkra, s egyben ki­használatlan tartaléka me­zőgazdaságunknak. Már csak azért is, mert sok olyan ál­latfajtánk van, amely kife­jezetten jól hasznosítja a melléktermékeket. — Közős érdekünk az ls, hogy jobban kihasználjuk a háztáji és a kisegítő gaz­daságok lehetőségeit. A mezőgazdaság termelésének egyharmada még jelenleg is ezekből származik. Tudom, hogy a nagyüzemek vezeté­sének nem kis gondot okoz a sok háztáji és kisegítő gaz­daság megfelelő ellátása ta­karmánnyal, s mindazzal, amire szükségük van, még­se hanyagolhatjuk el támo­gatásukat. A kisgazdaságok termelése csak ott fejlődik Igazán, ahol kifogástalan, a népgazdaság érdekeihez iga­zodik a háztáji és a nagy­üzem együttműködése. — Legutóbb, amikor Bar­cson jártam, egyik régi bri­gádvezetővel találkoztam. El­mondta, hogy már nyugdíj­ban van, és most disznókat tart a ház körül. csupán őzért, hogy valamivel fog­lalkozzék. Világéletében dol­gozott, nyugdíjasként sem bírja a tétlenséget. vagy, ahogy ő mondta, belepusz­tulna, ha semmit sem csi­nálna. Higgyék el, nagyon sok parasztemberre ez a jel­lemző. S nekünk, a jövőben még jobban kell gazdáikod­runk a tenni akarással, az­tán a falusi portákon fel­lelhető termelőeszközökkel, s azoknak a kistermelőknek a magától értetődő törekvései­vel. akik úgy akarják gya­rapítani a saját jövedelmű-' bet, hogy egyben a népgaz­daság gondjainak enyhíté­séhez, árukészletei gyarapí­tásához is hozzájáruljanak. — Mi tagadás, nem kevés az, ami falun a ház körül megterem. Ez is közrejátszott abban, hogy a legutóbbi ár­emelések ellensúlyozására a mezőgazdaságban dolgozók kevesebb jövedelem-kiegé­szítést kapnak, mint a nép­gazdaság más ágaiban fog­lalkoztatottak. Ez azonban korántsem azt Jelenti, hogy leértékeljük a parasztembe­rek munkáját, hogy „másod­rangú" állampolgároknak te­kintjük őket. Egyszerűen azt a tényt kellett és kell tudo­másul venni, hogy aki kö­zelebb van a mezőgazdaság­hoz, az sok olyan portékát maga termelhet meg, amit a városi embernek mostantól drágábban, magasabb áron kell megvennie. Végső soron az is a takarékosság egyik formája, ha arra ösztönöz­zük a falun élőket, hogy job­ban kiaknázzák sajét ellá­tásuk lehetőségeit. — Meggyőződésem, hogy itt. Békés megyében is tud­ják, hogy milyen tartalékok várnak kiaknázásra. Abban is biztos vagyok, hogy is­merik, értik és vállaljak is a mezőgazdaság előtt álló mai feladatokat. Tudják, hogy mit vár tőlük, mező­gazdasági nagyüzemeinktől a belső ellátás javításának és a világpiacon is versenyké­pes termékek mennyisége gyarapításának követelmé­nye. A mezőgazdasági termelés­nek itthon is, határainkon túl is biztos a jövője. Losonczi Pál ezután, hang­súlyozta: — Jelenlegi helyzetünk, éa további fejlődésünk egy­aránt azt kívánja tőlünk, hogy következetesebben hajt­suk végre , eddigi határozata­inkat. Teremtsünk szigorúbb rendet, fegyelmet a terme­lésben, az élet minden te­rületén. Gazdálkodjunk ha­tékonyabban, takarékosab­ban, s tegyünk többet a mi­r.őség javításáért. A takaré­kosság azt is Jelenti, hogy tar­tósabb, korszerűbb, jobb mi­nőségű árut adunk ki a ke­zünkből, — Népünk az elmúlt he­tekben is gazda módjára ve­tett számot az ország helyze­tével és az előttünk álló fel­adatokkal. Bizonyságát adta annak, hogy kész odaadó munkával hozzájárulni a gondok enyhítéséhez, nép­gazdaságunk versenyképessé­gének növeléséhez, s fejlődé­sünk új szakaszának meg­alapozásához. Nagyszerű pél­dái ennek a párt XII. kong­resszusát |és a felszabadulá­sunk 35. évfordulóját köszön­tő vállalások, amelyek nyo­mán megszületett a Szak­szervezetek Országos Taná­csának, a KISZ Központi Bi­zottságának közös állásfogla­lása a kongresszusi és jubi­leumi munkaverseny kibon­takoztatására. Eddig is a dolgozó kollektívák fele­lős munkájával jutottunk előre, most és a jövőben is ez a fejlődés kiapadhatat­lan forrása és legfőbb biz­tosítéka. Ezért lehetünk bizakodóak. Nem kis feladatok állnak előt­tünk. de ennél már nagyob­bakat is sikerrel oldottunk meg — mondotta befejezésül Losonczi Pál Ezután a Békés megyeiek több képviselője kért szót, majd Csatári Béla, a párt­bízottság titkára zárszavában azt hangsúlyozta: a Békés megyei kollektívák — élükön a szocialista brigádokkal — magukévá tették a munka minőségének javítását célzó kezdeményezéseket, 6 azok megvalósítására bizton szá­mithal a népgazdaság. A szi­gorúbb követelményeknek eleget tesznek, mert tudják, azokat teljesítve hozzájárul­nak az ország gazdasági hely­zetének javításához. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents