Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-11 / 187. szám

8 I Szombat, 1979. augusztus 4. Sokszínű program alkotmányunk ünnepén Tisztavatás, vízi-és légiparádé, tűziiáték a fővárosban Az ópusztaszeri Árpád-emlékiinnepségen Németh Károly mond beszédet 20-án ismét vevőket, a megye vállalataiBudapesten, a nak, termelőszövetkezeteinek, Augusztus megrendezik Parlament előtti Duna-sza- intézménj-einek dolgozóit, kaszon a már hagyományos A 10 órakor kezdődő polivízi- és légiparádét; a Kos- tikai nagygyűlésen Németh 6uth Lajos téren ünnepélye- Károly, az MSZMP Politikai sen avatják néphadseregünk Bizottságának tagja, a Közúj tisztjeit, este színpompás ponti Bizottság titkára mond tűzijáték nyújt látványossá- ünnepi beszédet. Ezután a got — tájékoztatták az új- Munka Vörös Zászló Érdemságírókat pénteken a Magyar renddel kitüntetett KISZ Néphadsereg, a Magyar Hon- Központi Művészegyüttes ad védelmi Szövetség és az Ifjú műsort. Gárda országos parancsnok- Délután két színpadon a ságának képviselői a Magyar tápéi népi együttes, a sánNéphadsereg Művelődési Há- dorfalvi ciierazenekar és a eában. KISZ művészegyüttes 6zóraA már esztendők óta ki- koztatja a résztvőket és a alakult programnak meg- budapesti Skála Áruház difelelően 20-án délelőtt 10 vatbemutatót rendez. A lóórakor a Parlament előtti versenypályán a Gödöllői Kossuth Lajos téren ünnepé- Agrártudományi Egyetem lyesen avatják a Magyar hódmezővásárhelyi állatteNéphadsereg főiskoláin idén nyésztési karának lovasszakvégzett tiszteket. osztálya — meghívott egyeA tisztavatást követően sületekkel — tart bemutatót, kezdődik a vízi- és légipará- lovasversenyt, dé, amelynek rendezője ezút- Az ünnepségre a Volán tal is a Magyar Honvédelmi io-es számú Vállalata különSzövetség budapesti szerve- járatokat indít. A vendéglázete. Az igen látványosnak tásról — többek között — a ígérkező, nehéz mutatványok- Kisteleki és a Sándorfalvi kai teli programban részt ÁFÉSZ a Csongrád megyei vesznek a Magyar Néphad- és az Alföldi Vendéglátó Válsereg kijelölt alakulatai, az ]aiati a makói Üttörő és a MHSZ és a különböző sport- felgyői Róna Tsz is gondosegyesületek sportolói, akik kodik. már javában készülnek a ' bemutatóra. Az idén először szovjet, NDK-beli és csehszlovák pilóták is „vendégszerepelnek" a Duna fölött. Alkotmányunk ünnepén — immár 15. alkalommal — ez évben is este 9 órától tűzijátékban gyönyörködhetnek a budapestiek és a város vendégei. A látványos „tűzesést" vízi koncert előzi meg. A Parlament előtti Duna-szakaszon a Magyar Néphadsereg összevont zenekara ad hangversenyt az egyik SZOT-hajó fedélzetén. A tűzijátékhoz csaknem 10 tonnányi robbanóanyagot — színes égőket, gyertyákat, röopentyüket — használnak fel. Az augusztus 20-i parádé vendégei lesznek a X. országos Ifjú Gárda szemle résztvevői is. A Pusztaszeri Nemzeti Emlékparkban augusztus 20-án rendezik meg a hagyományos Árpád-emlékünnepséget. Reggel 9 órakor fúvószenekar fogadja a résztElismerés az aratónak A kalászos gabona betakarításának nagy felelőséggel járó munkája országszerte befejeződött. Ebből az alkalomból a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a MEDOSZ, az ÉDOSZ és a TOT fótitkárai közleményben fejezték ki elismerésüket az aratásban részvevő dolgozóknak. Az idei aratás fokozott szervezettséget, előrelátó együttműködést igényelt a mezőgazdasági üzemektől, valamint a munkában érintett, forgalmazó, ellátó és szolgáltató vállalatoktól A kemény tél és az aszályos tavasz után a nehéz aratást jól szervezett munkával végül is a legkisebb veszteséggel végezték el. A mezőgazdasági nagyüzemek — a megyei, állami és társadalmi szervek koordinálásával — jól összehangolt irányítással eredményesen segítették egymást. Az előrelátó, tervszerű munkával az üzemek kis szemveszteséggel és a múlt évinél jóval korábban takarították be és jó minőségben elraktározták, biz-' tonságba helyezték az ország kenyeréü Az üzemek ugyanakkor a tavalyinál nagyobb területen másodnövényeket vetettek azért, hogy pótolják a tavalyinál várhatóan kisebb szemesabraktermést. Hapirenden Az előfizetéses Az Országos Kereskedelmi lenőrzéskor egy hét alatt Felügyelőség javaslatára a közel 40 adag étel elkészítémegyei tanács kereskedelmi sét, tárolását, kiszállítását felügyelősége megvizsgálta vizsgálták. , az előfizetéses étkeztetés A tapasztalatokat tegnap, helyzetét. Az ellenőrzés igen pénteken délelőtt Szegeden, indokolt volt, hiszen me- a kereskedelmi felügyelőségyénkben a vendéglátóipar- gen értékelték, az előfizetéban forgalomba hozott éte- ses ételforgalmat lebonyolító lek 44,2 százaléka ide sorol- vállalatok, üzemek képviható. A vizsgálatot 17 olyan selőinek jelenlétében. Az íráétteremben, vendéglőben vé- sos jelentést Fodor Pál, a gezték, ahol a legnagyobb megyei kereskedelmi felüelőfizetéses ételforgalmat gyelőség vezetője terjesztette bonyolítják le. A" munkában elő, majd vita következett, vállalati és szövetkezeti el- A cél az előfizetéses étkeztelenőrök vettek részt. Az el- tés további javítása. Oíabfa fölajánlások a pártkongresszus és Kiszabadulásunk évfordulója tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról.) is. Amihez viszont sempiiféle beruházás nem szükséges, ott is többletet ígérnek a paprikások. Anyagtakarékossággal 1,8 millió, minőségjavítással 1,2 millió és energia-megtakarítással további 730 ezer forintot szeretnének javítani eredményeiken. Szegedi Vízművek és Fürdők A Szegedi Vízművek és Fürdők dolgozóinak munkásgyűlésén dr. Takács Antal igazgató ismertette a vállalatra háruló feladatokat, amelyek megoldását a dolgozók a felszabadulási és kongresszusi versenyhez csatlakozva segítik. Biztosítják a folyamatos és az igényeknek megfelelő mennyiségű víztermelést. A fürdők vízellátásának további javítását tervezik, ennek érdekében a partfürdői kutakba szivatytyút építenek be. A megfelelő vízhőfok szabályozását vízkeverő berendezéssel oldják meg, legkésőbb 1980. április 1-től. Az 1980-as nyári felkészítési tervet 1979. december 31-ig teljesítik, ennek keretében folytatják a kutak szivattyúval való ellátását, annak érdekében, hogy a következő évi vízigényt maradéktalanul kielégíthessék. A fürdőszolgáltatás színvonalának további javítása érdekében a Liget-fürdő második ütemént 1980. május l-ig befejezik. Meggyorsítják a lakossági vízbekapcsolási munkákat. A hozzájárulási kérelmet soronkívül elbírálják, és a bekötési munkákat a bejelentést követő egy héten belül elvégzik. A peremkerületek vízellátásának javítása érdekében a szükséges munkálatokat Gyálaréten szeptember 30-ig, Petőfitelepen november 15-ig befejezik. A Dugonics téri nagyárvízi szökőkútnak a vállalatra tartozó munkáit augusztus 18-ig befejezik. A vízművek dolgozói vállalták a hídépítéssel kapcsolatos hálózatfelújítások határidőre való elvégzését. Röszke, Kossuth Tsz A röszkei határt sem kerülte el a mostoha időjárás, belvíz, jég, fagy, majd aszály sújtotta a területet. A károkat, ha elkerülni nem is lehetett, de hatásukat jobb munkaszervezéssel mérsékelni lehetséges. A röszkei termelőszövetkezet gazdakör-őssége is elhatározta, hogy a kongresszusi és a fölszabadulási munkaversenyhez csatlakozik, s igyekeznek úgy dolgozni, hogy az időjárás okozta kieséseket ne érezzék meg. ötszáz ezer forintot szeretnének megtakarítani avval, hogy növelik a másodvetések területét. 300 ezer forinttal javítják árutermelésüket a kertészeti dolgozók. Az állattenyésztésben 20 mázsa többletet ígérnek • hízott sertésből, de a legeltetés idejének meghosszabbításával is jelentős takarmánymennyiséget nyernek. A zöldség-, gyümölcs- és húsáruk mennyiségét, minőségét gyarapítják, s így segítenek a helybeli, a szegedi és a budapesti lakosság ellátásának jobbá tételében. Nincs szünet a MSZ-iskolában A KISZ Csongrád megyei bizottságának újszegedi vezetőképző központjában nyáron sincs vakáció. Júniustól szeptemberig egyhetes turnusokban váltják itt egymást KISZ- és úttörővezetők, ifjűgárdisták. s tájékozódnak a legfontosabb, legidőszerűbb mozgalmi feladatokról. Eddig több mint ezer Csongrád megyei fiatal vett részt valamilyen felkészítő tanfolyamon. Az iskolában jelenleg ifjűgárdisták készülődnek az országos szemlére, s a napokban költözött az épületekbe 94 szegedi őrsvezető is. Képünkön: Az őrsvezetőképző-tábor megnyitása előtt. Ismerkedés sok-sok dallal, tánccal, játékkal. Somogyi Károlyné felvétele körülmények között él — kivéve a telepeken lakókat —, mint a lakosság más része. De a putriállapotok rendkívül rossz közegészségügyi viszonyokkal járnak együtt. Nem egyszer találkozunk alultápláltsággal, gyakoribbak a különböző betegségek és mindennek hatásaként itt az átlag életkor is alacsonyabb. A putriviszonyok egészségügyi kihatásairól szólva említést kell tenni az alkoholizmusról is. A nyilvántartott alkoholisták aránya a putrilakók között az átlagosnál nem magasabb. A nyilvántartások, azonban itt nem tükrözik a teljes képet. A telepi életforma ugyanis gyakran jár együtt a mértéktelen alkoholfogyasztással. A telepeken sok olyan, megfelelő rendszeres jövedelemmel nem rendelkező, munkaképtelen idős korú és gyakran beteg cigány is él, aki önerejéből az új helyen való otthonteremtést nem tudja megoldani. Lényegileg erre vezethető vissza, hogy az utóbbi időbér, lelassult a telepek felszámolásának folyamata, mert már csak állami bérlakások juttatásával telepíthetők ki az ottlakók. Nem kis akadályokba ütközik a maradi gondolkodásmód következtében az idős korú beteg cigányok körében a szociális gondozás megszervezése. Sajnos, általában elzárkóznak a szociális otthonba költözéstől, nem szívesen járnak öregek napközi otthonaiba, s a házi szociális gondozástól is Idegenkednek. Mindebben szerepe van a társadalom egyrésze tartózkodó és taszító magatartásának is, másszóval: a befogadási készség hiányának is. Ügy gondoljuk, előrelépést jelentene, ha a cigánylakosságnak ezt a rétegét az eddigieknél nagyobb erőfeszítéseket téve szociális otthonokba vinnénk, és hatékonyabban megszerveznénk körükben a szociális gondozást. Ennek módja volna, hogy a cigányszármazásúakból bővítenénk a velük foglalkozó aktivisták, szociális gondozók körét. Alapot ad ehhez az optimizmushoz sok olyan jó példa, amely egyebek között az üzemi vöröskeresztes alapszervezetekben tapasztalható, az ott tevékenykedő cigányszármazású aktivisták körében. Megemlítem, hogy közöttük jelenleg 200 vöröskeresztes tag van, többek rendszeres véradók és alapszervezeti vezetőségi tagok (Csongrádon, Makón és másutt). Részt vállaltak a telepeken élők körében a felvilágosító munkában, az onnan kiköltözők beilleszkedésében. Ügy gondoljuk, hogy szélesebb értelemben véve ennek a fontos társadalmi problémának megoldásában a cigányszármazású pedagógusok, szakmunkások, s mindazok bekapcsolódását célszerű előmozdítani a jövőben, akik ennék a feladatnak részesei kívánnak lenni, célul tűzve, hogy a cigánylakosság mind nagyobb része a társadalom hasznos polgáraként illeszkedjen be szocialista közösségünkbe. A szociális ellátottság szempontjából szólni kell a segélyezés kérdéséről ls. Ez annál inkább fontos, mert az ingyenes juttatások gyakran szóbeszéd tárgyai a lakosság körében. Alá kell húznunk: államunk, társadalmunk nem jótékonykodási alapon, nem a korábbi társadalmi rendszerek álhumánus, karitatív akcióival kívánja megoldani a cigánylakosság körében sem a még jelenlevő problémákat. Ez az út a mi számunkra nem járható. Mi megfelelő egészségügyi ellátást, iskolai nevelést, képzést szakmai ismeretek megszerzésének lehetőségét biztosítjuk, a szocialista Magyarország állampolgárához méltó életfeltételek kialakítását tesszük lehetővé. Ezzel együtt és ettől elválaszthatatlanul ugyanakkor megfelelő állampolgári magatartast a társadalom számára hasznos munkát igénylünk. Ez az alapállásunk és ez nem zárja ki, sőt adott esetben szükségessé teszi, hogy a társadalom közvetlen anyagi juttatást is biztosítson azoknak, akik erre életfenntartásuk céljából rászorulnak, akár cigányszármazásúak, akár nem. Tanácsi szerveink segélyezési gyakorlata nem arra épül, hogy a segélyt igénylő cigány-e, hanem arra, hogy kérelmének teljesítése indokolt-e vagy sem. Ennek megfelelően gyakorlatilag két kategória részesül rendszeres vagy eseti segélyben. Az egyik az idős korúáké, ahol ez a segély gyakran az életbentartás egyetlen stabil biztosítéka. A másik kategória a sokgyermekeseké. Az eltartásra szoruló gyermekek semmiképpen sem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe azért, hogy rászorultságuk a szülők hibájából vagy anélkül következett be. A gyermek ugyanis teljesen ártatlan, s ezért szerves részé a sokgyermekes családok részére juttatott segélyezési gyakorlatnak a segély rendeltetésszerű felhasználásának folyamatos ellenőrzése Kétségtelen, hogy a segélyek ellenőrzése tekintetében van még kivánni való. Nem tűrhető, hogy a segélyeket az élősködő szemléletű emberek más célra (italra stb.) használják fel, mint ami a rendeltetése. Ilyen esetben az eddigieknél határozottabban kell fellépni. Munkaképes magyar állampolgár nem kapott és nem kaphat a jövőben sem segélyt azért mert munkakerülő életmódja következtében rossz a helyzete. Mindez alapelve a segélypolitikánknak. Reális program Űgv gondolom — áttekintve ennek a társadalmi rétegnek a helyzetét — a legfontosabb kérdéseket illetően érzékelhető, hogy a cigánylakosság ma még összességében nem él azon a színvonalon, mint hazánk — és ezen belül megyénk — népességének egésze Ennek alapvető oka, hogy a munkaképes korú cigányoknak csak több mint fele rendszeres munkavállaló. Lakásviszonyaik rosszabbak az átlagosnál, sokuknak igen alacsony a műveltségi, iskolázottsági szintje. A cigányszármazású gyermekek nagyobb részét hátrányos helyzetűnek kell tekintenünk és sokuk veszélyeztetett környezetben él, kitéve különböző erkölcsi és egészségügyi károsodásnak. Körülményeik következtében — ha azokon saját magunk a társadalom összefogásával gyorsan változtatni nem leszünk képesek — újra termelődnek évtizedre a problémák, a gondok, megteremtődik a bűnözők egy rétege, nem utolsósorban a cigányéletmódot, putrifelfogást valló, elmaradott, ingyenélő rétegekből. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a korábbi években az e területen kifejtett erőfeszítések eredményeként jelentkező fejlődés tovább biztositható, ehhez azonban szükséges minden erő összefogása, egyebek között azoké a cigányszármazású lakosoké, akik már beilleszkedtek a szocialista társadalomba és annak megbecsült polgárai. Tennivalóink egyértelműek Mindenekelőtt rendszeres és állandó munkára kell nevelni a cigányság egyre nagyobb részét Bölcsődébe, óvodába kerüljön mind több cigánygyermek. Következetesen érvényt kell szerezni a tankötelezettségi törvénynek biztosítva a szükséges körülményeket Elősegíteni, hogy mind többen váljanak szakmunkásokká. Differenciált közművelődési programokba bekapcsolni őket Javítani szociális és egészségügyi ellátottságukat. A következő években feltétlenül fe! kell számolni a putrikat, mert ez a cigányság elmaradottságának melegágya és forrása. A társadalom minden tenni kész rétege — ideértve a cigányság köréből kiemelkedetteket is — vállaljon részt az állam; társadalmi szervekkel, a munkáltatókkal együtt ebben a fontos társadalmi programban. DR. PERJÉSI LÁSZLÓ