Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-09 / 185. szám

2 Csütörtök, 1979. augusztus 9. í*1unkásgyfilés Újpesten (Folytatás az 1. oldalról.) — Eddig is idegen volt tő- a bérből és fizetésből élők — Az állásfoglalás ezúttal lünk az e&yenlösdi, s a „jobb több milliós táborának alko­sem volt könnyű — folytatta a békesséS" szemlélet, amely tó, aktív közreműködésére is. — Vitatkoztunk is meg btJát 611111 a céljainknak és A kollektívák mindenütt kompromisszumra ls' töre- szándékainknak megfelelő, legyenek részesei a döntések kedtünk de végső soron a ösztönzö differenciálásnak. A előkészítésének, mert így szakszervezeteknek ls az volt Jövőben azonban még kevés- várhatjuk el teljes részvé­a véleményük, hogy ezekre 1)6 tűrhetjük meg, hogy a telüket a végrehajtásban. A az intézkedésekre szükség legjobbak nagyobb megbe- nyílt, őszinte hang vezetők és volt és van. Bármennyire csülése helyett a könnyen vezetettek között kipróbált sokat számit is az egyéni ér- odébbállók, a vándormada- politikánk folytatásának, dek vagy a csoportérdek, a rak megtartására herdáljuk gazdasági haladásunknak ml döntéseinkben a társa- el « bérfejlesztésre felhasz- egyik legfőbb feltétele és zá­dalml érdek elsődlegességét nálható anyagi eszközöket. loga. kell figyelembe venni. Csak — Az alkotóerő klbonta- _ Az utóbbi hetekben köz­a közérdekböl kiindulva le- koztatása még fontosabb, véleményünk éretten vetett het az egyén vagy egy-egy mint valaha. Sehol, semmi- számot az ország helyzetével csoport érdekeit helyesen lyen formában ne elégedjünk tennivalóival Azonosult a megítélni és képviselni. A meg a szürkeséggel, a kö- gondokkal és a feladatokkal, szakszervezeteket is ez az zépszerűséggel. Ez tükröződik a dolgozó kol­elv vezérli, amikor gondja­ink enyhítésének útját, mód­ját keresik, és sajátos esz­közeikkel részt kérnek a ten­nivalókból. — Tudjuk azt, hogy az In­tézkedések különböző mér­tékben érintik az embere­ket. Nekünk, a szakszerve­zeteknek is például jobban oda kell figyelnünk a lakás nélküli fiatalok, a pálya­kezdők, az albérlők, a nyug­díjasok életének alakulásá­ra. Gondjaink, problémáink Vegyük az eddiginői Job­lektívék legfrissebb kezde­ban észre és becsüljük Is fényezésében:: uj vállalások­meg érdemük szerint * íl^LT, wS kezdeményezőkészséget, a eredményekkel köszöntik valós emberi értékeket. Pártunk XII, kongresszusát Adjunk nagyobb tiszteletet és felszabadulásunk 35. év­a közösségért cselekedni fordulóját! tudóknak, • közösségért dolgozni akaróknak; emel­jük magasabbra az egész társadalmat gyarapító munka rangját Cj, sokat fgérő mozgalom van országszerte kibonta­kozóban, amely a szocia­lista munkaverseny lendü­letével is segíti céljaink elérését _ —• Valamennyiünk szemé­azonban nem"' kérdőjeíezhe- érdeke, hogy mindenki tik meg pártunk politikáját, annyit kapjon, amennyit ad — fejezte be beszédét Gás­— Feladataink tekintélyes társadalomnak. Ehhez azon- pár Sándor, része nem újkeletű — íoly- ban az is szükséges, hogy az Ezután az úine«M iw®tn»if tatta ezután a SZOT főtit- eddiginél jobban szétválasz- ' "L^JTJ* kara. — A kormány már ed- szuk a szociálpolitikai Jutto- több KépVlsell5Je kért szót­dig ls számos intézkedést tasokst, és a munka után maJd zárszavában Vadas hozott további fejlődésünk Járó jövedelmeket. Az egyik Sándorné bejelentette: az feltételeinek megteremtésé- ugyanis a társadalom gon- Egyesült Izzó dolgozói is ei­re. Módosította a szabályo- doskodásét fejezi ki, a má- határozták hogy a pártkong­zórendszert. lépéseket tett az sik pedig az elvégzett mun- resszus és' hazánk felszaba­lmportgazdálkodás haté- ka díjazása, konyságának javítására, a — Feladataink megoldásá­ga'zdnságtalan termelés csök- hoz rendelkezünk a szükaé­kentésére, és az anyag-, ges anyagi és erkölcsi erővel, energia- és mumnkaerő-ta- Eddigi fejlődésünk jó alapo­karékosság szélesebb körű kat teremtett sz előrelépés­kibontakbktotasára. Ennek hez, . — hangsúlyozta a to- nehezebbé vált külső piaci hatása már nem egy helyen vábbiakban Gáspár Sándor, viszonyok ellenére is — 22 érződik, de szembe kell majd így folytatta! százalékkal túlteljesítik, s ötvenmillió forint értékű Most a gazdasági feladatok tőkés importtól mentesítik a megoldása van előtérben, népgazdaságot azzal, hogy e Ez azonban semmivel sem termékeket hazai vagy más kisebbíti az érdekvédelmi, érdekképviseleti tenni­valók jelentőségét. Válto­zatlanul fejleszteni kell az üzemi, a munkahelyi de­mokráciát. dulásának évfordulója tisz­teletére fokozzák a gazdasá­gos exportot, tovább Javít­ják a minőséget, takaréko­sabban gazdálkodnak, ötéves tőkés-exporttervüket — - a néznünk azzal, hogy még nagyon sok a teendőnk. — Az eddiginél Jobbban kézben kell tartani a főbb gazdasági folyamatokat, de éppen ennyire fontos to­vábbra ls erősíteni az üze­mek önállóságát, úgy, hogy ezzel párhuzamosan felelős­ségérzetük ls nagyobb le­gyén. Minden' vtiétővél szocialista országból szár­mazó cikkekkel helyettesí­tik. A korábban vállalt 8,5 millió helyett az idén 12,8 millió forint értékű ener­giát takarítanak meg, s egyéb többleteredményeket zetének javítását segíthetik. (MTI) szemben az a követelmény, ha az emberek tudják, hogy lg el akarnak érni amelyek hogy ahol dolgozik — ipari mit miért kell tenni, s ho- kel hazánk gazdasági hely. üzemben, intézményben, iro- gyan alakulnak dolgaink, ak­dában vagy az élet más te- k0r mindenkor számíthatunk rületén — tisztességgel, be­csülettel és az eddiginél na­gyobb hatékonysággal végez­ze azt a munkát, amit rá­bíztak, amiért odaállították. Meg kell szüntetni minden olyan jelenséget, üresjára­tot, amely céljainkkal el­lentétes, s nem erősiti a népgazdaságot. Az eddiginél racionálisab­ban kell vezetnie annak, aki­nek ez a feladata, s vala­mennyiünknek racionálisab­ban kell élni. gondolkodni és cselekedni a maga helyén helyzetünk Javítása, közös céljaink gyorsabb ütemű rnegvalósftásn érdekében. — A vezetőknek még tel­jesebb összhangot kell te­remteniük a munkaerő és a munkahelyek között. Más­kor is Igaz. de most még in­kább az, hogy az ember a legfontosabb termelőerő, a ennek ész­szerű felhasználása első­rendű népgazdasági érdek. A ml rendszerünkben az al­kotmány szavatolja minden­ki Jogát a munkához. En­nek azonban természetes párja, hogy mindenki dol­gozzék ott, ahol valóban ÜDVÖZLÖ TÁVIRAT és az újságírók A Szingapúri Köztársaság tusát ls. nemzeti ünnepe alkalmából Losanczí Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üd­vözölte dr. B. H. Sheares elnököt. FÖLDRENGÉS ROMÁNIÁBAN Romániában újabb föld­mozgást észleltek, a buka­resti Geofizikai és Szelz- 1MA„v,d--«1„„„ mológlal Központ jelentése szerint szerdán hajnali 3 letartózta­SZOVJET—VIETNAMI MEGBESZÉLÉS Ivan Kapltonov, az SZKP KB titkára fogadta Chu Huy Man vezérezredest, a Vietnami Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagját, nemzetvédelmi mi­niszterhelyettest, a Vietnami •••pbUtikal fő­csoportfőnökét, aki a Viet­nem érkeztek jelentések. irANI INTÉZKEDÉS Hírügynökségek szerdán megerősítették, hogy az irá­ni kormány elrendelte az WKi Hl WL BL U egyik legnagyobb példány­szükség vari rá, ahol a íeg- számú, függetlennek tartott óra 24 perckor a Vrancea iTSJv ' ü hegységben a Richter-skálán SSŰÍJfS'ld* számított 4,4 erősségű föld- ^ £«n,k v P r wt rengés volt, amelyet észlel- ba"' Chu Huy tek Odobestlben és Focsanl- SZÍyé barfj' é3" ban ls de snvaai károkról körben véleményt cserélt a Dan, is, ae anyagi Karokroi két párt munkáJáról Brezsnyev—Zsivkov találkozó © Mosskva (MTI) hosszú távon ennek az együtt­A Krím-félszigeten szer- működésnek a fejlődését és dán, tegnap baráti találko- elmélyülését biztosítják. En­zóra került sor Leonyid nek kapcsán nagy eltsmerés­Brezsnyev, az SZKP KB fő- sel szóltak arról az általá­titkára, a Szovjetunió Leg- nos tervezetről, amelyet a felsőbb Tanácsa Elnökségé- Szovjetunió és Bulgária sza­nek elnöke és Todor Zsivkov, kosodásáról és kooperálásról a Bolgár Kommunista Párt lB9Q-ig kidolgoztak, az anya­Központi Bizottságának első gi termelés területén, titkára, a Bolgár Népköz- Leonyid Brezsnyev és To­társaság Államtanácsának el- dor Zsivkov megvitatták a nöke között. Tódor Zsivkov leszerelésért és a válság­rövid pihenésre érkezett a helyzetek felszámolásáért Szovjetunóba. , vívott harc aktivizálásának A beszélgetésben részt vett lehetőségeit, amitől sokban Konsztantyin Csernyenko, ae függ az általános nemzetkö­SZKP KB Politikai Bízott- zi helyzet. Ebben a vonat­ságának tagja, a Központi kozásban elvileg fontos lé­Bizottság titkára, Milko Ba- pés a SALT— II. szerződés lev, a BKP KB titkára és aláírása. A Szovjetunió és Anatoli) Blatov, az SZKP Bulgária céljának tekinti KB főtitkárának tanácsadója, eredmény elősegítését min­Leonytd Brezsnyev és To- den olyan nemzetközi tér­dor Zsivkov megelégedésü- gyaláson, amely a fegyver­ket fejezték kl a különböző kezésl hajsza korlátozásával Irányú szovjet—bolgár és megszüntetésével, az eny­együttműködés magabiztos hüléssel, a különböző társa­fejlődése felett. Különös fl- dalmi rendszerekhez tartozó gyeimet szenteltek azoknak államok közötti békés együtt­a feladatoknak. amelyek működés terén jelentkező problémák felszámolásával foglalkozik. A megbeszélés során meg­állapították, hogy az európai politika kulcskérdése — a gyakorlati áttérés a katonai enyhülésre és a katonai szembenállás enyhítése a kontinensen. Éppen erre irá­nyulnak a Varsói Szerződés szervezetének összes utób­bi kezdeményezései. A Szovjetunió és Bulgária abból Indulnak kl, hogy a biztonság megerősítése és az európai politikai légkör meg­javítása kedvező feltételeket teremt a jószomszédság és a kölcsönös előnyök alapján az együttműködés fejlődése szá­mára minden térségben, be­leértve a Balkánt és a Föld­közi-tenger térségét, Közép­és Észak-Európát. Leonyid Brezsnyev és Tó­dor Zsivkov találkozása a szívélyesség, a testvéri ba­rátság és a nézetek teljes egysége jegyében ment vég­be. Az elnök vágya (8.) — Aztán mégis kifogy- szövetkeztek. Gyorsabbá vált hatatlanul elkövetkeztek a a tagosítás. Kialakulhattak az gondok, a nehéz éjsza- ágazatok, növénytermesztés, kák, mert a fejlődés újabb állattenyésztés, kertészet, ja­cs újabb akadályokat hozott, vult a szakember-ellátottság, A szegedi Alkotmány Tsz, és kisebb erőlködéssel is jól az algyői híd két oldalán hú- látszottak a nagyüzemi ered­zódott, ez volt, ez maradt menyek. Az átszeevezéa sem Szeged lelke, ezzel a téesz- okozott különösebb megráz­szel egyesültünk. Leginkább kódtatást. Kezdtük össze­agrárproletárokból álltak Itt szedni magunkat, * akkor a tagok, sokan Áaotthalom- 1903-ban megkértek, hogy ról származtak ide a város- patronáljam az algyői Petőfi ba, és nem bántok meg sen- Tsz-t, ahol nagyon hitványul kit, ha azt mondom, még azt mentek a dolgok. A rá kö­ls lerombolták, ami ott ftl vetkezendő évben egyesül­volt építve. Rövid idő alatt, tünk. Oyarapodott a taglét­öt-hat elnök fordult meg a szám, a földterület. Az al­vezetésben, s a közös gazda- győl embereket Igen sokszor ság nagyon eladósodott. A becsapták, anyagilag és er­boltokban megvették a ke- kölcsileg is, odáig Jutottak, nyeret, kiazállították a iraü- nem hitték, vagy csak na­vetkézetbe, s aki munkára gyon nehezen, hogy a szö­jelentkezett, az kapott. Mind- vetkezetben tisztességes ez összetartás, összhang é6 munkáért tisztességes a meg­Jó vezetés híján történhetett, élhetés ls. Ezt kellett bebi­Csak osztani szerettek volna, zonyltanom, és sikerült. Jó de munka nélkül. Annyira munkaerő lett az algyői Pe­nem volt pénzük, hogy a lét- tőfl Tsz tagsága, sajnoá, már fenntartásukat fedezze. Ez sokan nyugdíjba mentek kö­huzamosabb Ideig tartott, zülük. Aztán következett az egészen 1957-lg. És külön Is algyői Napsugár Tsz. Olyan szégyelltem, mert a szülőhá- rossz vezetősége volt, ha zam környékén egy ilyen nem csal az emlékezetem, szövetkezet működött, ezért egyedüli példa az országban dehogy zárkóztam el az ez a téesz, ahol mindent fel­egyesülés gondolata elől. Az- számoltak, és úgy kellett tán meg a zöldségtermesztés mindent megvásárolnunk, terveit kezdtük dédelgetni. Ma sem tölt el örömmel, ha üvegházak építését, holland- rágondolok. Közben termelt házakat, termálvíz-hasznosí- is a szövetkezet, mást ne tést, és 1957—60 között 15 mondjak, 69-ben már 24 má­millló forintot ruháztunk be, zsa búzát és 27 mázsa kuko­részben állami hitelt, na- ricát takarítottunk be hol­gyobb részt saját erőt. Meg- dánként. Segítséget kértünk érte, hagyományai voltak a Dél-alföldi Kutató Intézet­ebben a tájban, éa vissza ls tői is, öntöztük a sziket, ja­térült. vítottuk a talajt, és a rizs — Ez már egy gyorsabb is 10—15 mázsát fizetett hol­gazdálkodási szakasz volt? ciánként., Egész évben foglal­— Országosan is. Nálunk koztattuk a tagságot, hasz­8 ezer négyzetméteren üveg- nositottuk a tcrmálvíz-ener­ház épült, termálfűtéssol, S'át, nagy beruházásodba sokfelöl eljártak Ide, megte- fogtunk. Nem alaptalanul és kintették, példának számi- ™m felelőtlenül. A tagság­tott, ma már csak hagyom*. nak megmagyaráztuk, min­nyos, a tízhektáros Üvegház ü«n négyzetméterre klszá­a divat. Mégis büszkén gon- "Róttuk a költségeket és a dolok rá, mert utat mutat- várható jövedelmeket ls és tunk. Ez a szakasz 1980-ig £?gtu"k bele «vállalko­tartott, amikor ls következett z6»okba' Mar az « «« évben a nagy átszervezés. Szeged 20-24 hónap alatt birkózott • morf o m Először retket, aalátát, majd négyszer takarítottunk he termést a kertészetünkből. —,„rf „ - . ja,ioszor reiKET., saiu meg ezzel a feladattal. UJ .m , .. &^ SztmV/t8er nkéntr" 20 tagokf vagy 'í -2P° f<™ ^edélmezett többet használ a közösség nek, az országnak. Ehhez azonban arra ls szükség van. hogy legyen nagyobb a mun­kahelyek értéke, és becsüle­te, s a több pénzt minél több, minél Jobb, a szó Iga­zi értelmében értékesebb munkával lehessen megke­resni. Ezt fogja szolgálni a mainál sokkal ösztönzőbb bérrendszer bevezetése. iráni napilap, az Ayandegan szerkesztőségének bezáratá­sát. Az ország főügyésze az­zal vádolta az újság kiadóit, hogy az Ayandegant „clo­nostúk finanszírozták", és a lap arabellenes propagandát folytatott. A szerkesztőség be/Aratásával együtt elren­delték a lapvállalat tulaj­donában volt berendezések és vagyontárgyak elkobzását. Halálos ítéletek Irakban © Bagdad (TASZSZ) bűnösök felett, A különbiró­Bagdadban szerdán végre- ság kedden az összeesküvés hajtották a halálos ítéletet 22 tagját halálra, 33 vádlot­a július végén leleplezett tat — akik közvetve vettek kormány, és népellenes ösz- részt az összeesküvésben — szeesküvés huszonegy részt- egytől tizenöt évig terjedő vevőjén, majd feloszlatták börtönbüntetésre ítélt. 13 azt a különbíróságot, amely vádlottat pedig felmentett, Nalm Haddad, a Forradalmi A huszonkettedik halálra Parancsnokság tanácsának ^-hírügynökségi jelenté­L aiancsnoKsag tanácsának Mk «erint Kökésben van, tagja, miniszterelnök-helyet- » távolllétében Ítélték ha­tea vezetésével ítélkezett a fáira. a kertészet. Nagy szó volt ez akkoriban, és Igen von­zóvá tette a gazdaságunkat. Közben az állatállományunk Is növekedett. Az egész hn­tárrészből Jöttek hozzánk az új belépők, készpénzzel fizettünk és elégedett lett a tagságunk, jó példával szol­gáltunk Szegednek, és az országnak ls. Lehet, hogy ez ls családi örökség, de tény, kezdettől fogva egyre na­gyon vigyáztam, számomra ez volt a legfontosabb pa­rancs; megkíméljem az em­bereket a csalódástól. Amit Itt ígértünk, azt maradék­talanul teljesítettük is. — Kialakult az ágazati rendszer, egyre több szak­emberünk lett, egyre több erőgépünk, és egyre nagyobb beruházásokba kezdtünk. S akkor megint egy nagyon nehéz erőpróba. — A Haladás Tsz-re gon­dolsz? Az egyesülésre? — Az újszegedi Haladás Tsz a legjobb szegedi téesz volt nagyon sokáig, és az or­szágban is a legjobbak közé tartozott. Nekem máig is példaként lebeg, mert olyan jó hírű téeszt rövid Idő alatt lezülleszteni, azinte pél­dátlan eset. A Haladáml 1971-ben egyesültünk. Mi tette tönkre őket? Elsősor­ban az elbizakodottság, éfc egyéni harácsolás, ami a Ve­zetőktől kezdve a tagokra egyformán jellemző volt, tán korén vezették be a nyolcórás munkaidőt, min­denesetre a drága üveghá­zak, épületek úgy tönk­re mentek, hogy irtó sum­mákat kellett beinvesztál­nunk, hogy használhatók lé­gyenek újra a termelő be­rendezések. Így aztán 5 ezer 500 hektár lett a földterüle­tünk, megint boldogan élhet­tünk volna, ha az olajipar nem telepdlk a tábláinkra. Nekünk ez sok kárt, még több gondot okozott, bár kaptunk anyagilag kártérí­tést ls, ám a népgazdaság­nak jó eredmény, nemzeti kincs tehát nincs ls mit be­szélni róla. Űj tervek, új fel­adatok, új gondok foglalkoz­tattak bennünket, közben kl. gazdái kod tuk a. téeszegye­sülések terhelt, mert hazud­nék, ha azt mondanám, hogy késöbb nem hozta meg ez mind a maga hasznát. Meg­kérdezték tőlem sokan, sok­szor, különböző beosztású emberek, szövetkezeti tagok is: szabad-e ezt csinálni, ezt az utat Járni, ami a mi tag­ságunkra is kiezabódott, és önként vállaltuk? Mert min­den egyesülés nagy megráz­kódtatás volt. A tévhitekkel szemben elmondhatom, hogy a mi esetünkben nem volt bőkezű at állam, mert ösz­szesen az említett egyesülé­sek alkalmából mindössze 3 —4 millió forint támogatást kaptunk, semmi többet. Eny­nyl erőpróbáért. Mégis az idő Igazolta, hogy helyesen választottunk és Jól jártunk vele. Ma a szövetkezetünk vagyona meghaladja a 300 milliót. Jó az életszínvonal, elégedettek lehetnek a tag. jaink, bár néha főleg az Idő­Járás hatására, hullámzik a termésátlag, mégis megha­ladta a korábbi elképzelése­inket. Sz. Lukács Imre (Folytatjuk.) I

Next

/
Thumbnails
Contents