Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-08 / 184. szám

Szerda, 1979. augusztus S. ••• Tisza-csatorna A fugosztávlai Vajdaságban megkezdődtek a munkálatok E hó első napjaiban megkezdték a vajdasági Palicsitavat a Tiszával összekötő csartona építését, ami két szakaszban történik. Az első szakaszban a szennyvíztisztító berendezés felépítése és a tó medrének feltöltése, a második szakaszban a tavat a Tiszával, Vizsgálják a fűtőmajd pedig később a Dunával összekötő csatornák megépítése következik. A csatornahálózat — egyebek között — lehetővé teszi , Észak-Bácskában (a vízben! legszegényebb területen) az í öntözéses növénytermesztést.' (MTI) i A Fővárosi Kéményseprőés Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat végzi Budapest fűtőberendezéseinek beszabályozását, karbantartását és vizsgálatát. Munkájukkal növelik a földgázzal, olajjal, szilárd tüzelőanyaggal működő fűtőberendezések hatásfokát, így jelentős energiát takaríthatnak meg a főváros lakói. Betakarítás a földeken Ássák a krumplit — Szedik a paradicsomot A napok óta tartó forróság felpörzsoli a növények levelét, furulyáznak a kukoricák, sárgulnak a zöldségek, fölkopaszodnak a lucernatáblák. erővel érnek a gyümölcsök. Csak olyan növények állnak ellent az aszálynak, amelyek föld alatt hozzák termésüket, vagy pedig azok, amelyeket rendszeresen öntöznek. A szegedi járásban és a városi gazdaságok kétharmadára jut el az életmentő csapadék. Inkább paprikát és a később érő zöldségeket öntözik, hogy azt mentsék amivel sok veszne Ahol mód van rá, a kukoricákra ls 6zórnak vizet. Bő termés akkor lenne, ha címerbontás közben jól megáznának a kukoricaföldek. Nem kedvez a meleg a másodvetésű növényeknek sem. .Annak ellenére, hogy az idén több földet hasznosítanak, kevesebb érték várható, mert a homokföldeken többfelé megsült a esalamádénak szánt kukorica. Emiatt nem hozzák a várt termést, Csongrád megyében csaknem 10 ezer hektáron került másodszodszorra is vetőmag a földbe másfél ezerrel több a tervezettnél. Nem kímélte a váltakozó időjárás a paradicsomot sem. Soha nem akkor hűlt le a levegő, amikor a palántáknak jól jött volna, és nem is akkor sütött tartósan a nap, amikor arra legjobban szükség lett volna. Emiatt például a rúzsai Napsugár Tszben csak 143 hektárra ültettek paradicsomot, a tervezett 200 hektár helyett. Még az sem sikerült túl jóra, amelyik ültetéskor megfogta, erősen megkapaszkodott a földben. Fele termést várnak, mint amennyi a tavalyi volt, s ezért a feldolgozó gépsort is csak később állítják munkába. Először kézzel szedik a paradicsomot — holott elejetői végéig gépesítettek a termesztését. Mindez azért szükséges, hogy megszüntessék az elmaradást, ami a kellemetlen időjárásból adódott Részművelőknek adták ki a sorokat, és brigádokat is alakítottak a paradicsomszüretre. A múlt héten a Fodor-tanyán és a Honvéd soron, tegnap pedig a kissori járásban szedték az emberek a paradicsomot. Konténerekbe gvűjtik és onnan a Szegedi Konzervgyárba küldik. Akárcsak a szegedi járás másik nagy paradicsomtermelő vidékén, Bordányban. Ott is hatalmas ládákba gyűjtik az érett paradicsomot Egv hét múlva avatják az új feldolgozó gépsort, ami meggyorsítja a oaradicsom betakarítását. Nem kel] sokáig várniuk a kocsiknak, hogy rájuk kerüljön a sor, és nem is kell Szegedre szállítaniuk a termést, ott az Előre Szakszövetkezet birtokán ösz. szezúzzák, összetörik a paradicsomot, és mint levet, könynyebben, gyorsabban eljuttatják a Szegedi Konzervgyárba. A hcrdányiaknak az idén csaknem 200 hektár paradiA forráskúti Haladás Tsz Szemegységében dolgozik a burgonyakombájn csomjuk terem, a tagok gazdaságában, és a közösben kezdték meg a paradicsom szedését Tegnap a felvásárlótelepen 38 gazda portékáját — körülbelül 200 mázsa paradicsomot — vett át Illés Gézáné. Egyelőre csak a szakszövetkezeti tagok hordják oda a termést, de ha a „lévonal beindul", másokét is átveszik. A szegedi járásban 1400 hektárra ültettek paradicsomot. Legtöbbet Mórahalmon, Rúzsán. Bordányban és Forráskúton. Zákányszéken. Ezekben a községekben a szövetkezetek egyenként többet ültettek száz hektárnál. Közepes termésről árulkodnak az eddigi határszemlék. Meleg ide-oda, a gaznak nagyon kedvez az időjárás. Ugyanis ahol nem jól vegyszerezték a táblákat, ott most a kánikulában is szépen díszlik, de ott is felütötte fejét, ahol szakszerűen védekeztek ellene. A forráskúti Haladás Tsz üllési kerületében az Aroad-dúlűben olyannyira fölfutott a gvom, hogy géppel kellett ellene védekezni. Kedden reggel állították munkába a „zúzdát", a traktorra szerelt hidraulikus kaszálógépet Ezzel az előjárattal tisztítják meg a burgonyasorokat a fölösleges szártól, hogy gyorsan és zökkenőmentesen haladjon a krumpliásó gép. Nemcsak a „messze látszó kóbara" szedi a burgonyát, hanem az asszonyok is. Fogatossal, sofőrrel, válogatóval, irányítóval együtt tizenketten találtak maguknak elfoglaltságot a krumoliföldön. Az ásógépet követték az aszszonyok, hogy ne maradjon gumó a talajban, és amikor megteltek a vödrök, felöntötték a gumis kocsira. így akadályozzák meg, hogy sok „bönge" maradjon. Tiszta terepet hagynak maguk után. Ennek kettős a haszna, megmentenek minden értéket, és nem zöldül meg a napon a burgonya. A termést a raktárban szétválogatják, osztályozzák és piacra küldik. Tíz év 131 szabadalom Évente 12—15 találmányt jelent be az Országos Találmányi Hivatalnak hazánk legnagyobb felsőoktatási intézménye, a Budapesti Műszaki Egyetem. Tíz év alatt 131 szabadalmaztatásra alkalmasnak ítélt műszaki alkotás született falai között. Dr. Siklósi Pál, az egyetemen működő ipari kapcsolatok csoportjainak vezetője elmondta, hogy bár a szabadalmaztatási eljárás átfutási ideje általában három év, a benyújtott találmány gyakorlati hasznosítása már annak befejezése előtt is elkezdődhet. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az elméleti tudományos kutatóműhelyekben létrehozott szabadalmak 15 százaléka kerül tényleges gyakorlati alkalmazásra. Hazai viszonylatban — az egyetemet is beleértve — ez a százalékarány megközelíti a 20 százalékot. Az egyetemről kikerült találmányok felhasználásával eddig több mint félmilliárd forintnyi' termelési értéket sikerült elérni. Zömmel azok á találmányok állják' ki legjobban a gyakorlat próbáját, amelyek a megbízó iparvállalatokkal közös munka révén jönnek létre. (MTI) Dotációk és hitelek D

élutáni beszélgetésre ültünk le régi ismerősömmel, s már a második mondatnál az árrendezés került szóba, majd kikötöttünk a világpiac kérdéseinél. mint ahogyan manaoság erről sokat értekeznek az emberek. Barátom megunta a közgazdasági fejtegetéseket, s azzal zárta a vitát: mit érdekli őt a világpiac, ő csak egy dolgozó ember a sok közül, aki becsületesen végzi a munkáját, amiért véleménye szerint nem is fizetik meg rendesen. Amikor a fizetéséről folytattuk az eszmecserét, újra fölélénkült, s kiderült, nanyon ls ismeri ő a világoiac törvényeit. Az árak, a bérek, a munkateljesítmény, az otthoni megélhetés vonatkozásában mindenki magasan képzett közgazdásznak tekinthető. Partnerem az egvik szegedi textilipari vállalat gépműhelyében dolgozik, tanult mestersége esztergályos. Körülbelül húsz évvel ezelőtt lépett be a műhelybe, s azóta sem jutott eszébe, hogy állást vagy szakmát változtasson. Felesége egészségügyi dolgozó, középkáder, ahogyan őket nevezi a klinikai zsargon. Két nagv gyermekük van. mind a kettő szakközépiskolába jár. A szülők fizetése együttesen 7500 forint, amelyhez családipótlék jön még. Sokáig laktak a férfi szüleinél, majd szövetkezeti lakáshoz jutottak Tarjánban. Mondhatnánk azt is, hogv tipikus munkáscsalád, tioikus körülmények és jövedelmi viszonyok között. Eszmefuttatását nem akartam megszakítani. Az otthoniv kiadások változásaival kezdte, a villanyáram, a meleg víz, a fűtés, a gáz áremelése mellé fölsorolta még a mosást, a mosodai díiakat. majd érdekes fejtegetésbe kezdett, hogy valóiában ki is pazarolja a fűtőenergiát, ö ugyanis nem pazarol, hanem azok dobják ki a pénzt az a akon. akik olyan ablakokat építettek a szövetkezeti házukba, hogy a havat is befújja a szél a réseken, ugyanakkor olyan meleg van a lakásukban, hogv a csukva is huzatos ablakokat ki kell nyitni. Fűtjük az utcát a saját pénzünkön, majd tréfálkozva hozzáfűzte, hogy ezért nincs manapság Igazi kemény tél mifelénk. Rám nézett, s választ kért az előbbi megjegyzésére. Nem tudtam mást mondani, mint azt, hogy teljesen igaza van. Erre föl tovább magvarázta: s mi volna akkor, ha olyan radiátorokat szerelnének a központifűtéses lakásokba is, hogy szabályozni lehessen, sőt, ame'yik szobát az ember nem használja, elzárhatná a fűtést, ne adj' isten, télen megyünk „nyaralni", akkor ké,t hétig fűtik az üres lakást. Én takarékoskodjak az energiával? Takarékoskodjanak azok, akik így tervezik a lakásokat és a központi fűtéseket. Szakmailag nem értek a távfűtés technikájához, azt sem tudom, lehetséges-e egyáltalán olyan megoldás, melyet barátunk ajánlott, de elgondolkodni érdemes rajta, igazát vitatni nehéz. Majd a dotáció következett. Azon morfondírozott, hogy vajon miből dotálja az állam az összes létező árucikket Sorolgatta: ha kenyeret veszek, ha húst, cipő, benzint a kocsiba, ha fölülök a vonatra, buszra, ha elmegyek a moziba, ha akár sört, akár tejet iszom, az állam hozzájárulása nélkül nem vásárolhatok. Olykor már röstellem a dolgot. Megkérdezte még egyszer, mondjam már meg, miből dotál az állam. Magyarázgatni kezdtem, hogy .vannak azért olyan árucikkek, amelyekért a vevő többet fizet, mint amenynyibe annak az előállítása kerül, s elvégre a mi humánus társadalmunkban lényeges szociálpolitikai megfontolások is közrejátszanak az árak alakulásában. S végeredményben az állam mi vagyunk, magyar állampolgárok, akik dolgoznak és munkájuk ellenszolgáltatásaként fizetést kapnak. A fogyasztásunk nem egyforma, a szolgáltatások igénybevétele sem egyforma, sőt az úgynevezett szociális juttatások mértékét sem egyenlően élvezzük. Aki • étteremben, pláne üzemj étkezdében fogyasztja el az abédjét, annak kiadásaihoz azok is hozzájárulnak, akik soha igénybe nem veszik a kedvezményes étkeztetést. Aki nyaralni megy szakszervezeti vagy vállalati üdülőbe. annak a kiadásaihoz azok is hozzájárulnak. akik soha nem kérnek beutalót, s így sorolgattam tovább a mozit, a színházat, a könyvet, az utazást, a gyermekruhát, a húst. A statisztika szerint minden magyar állampolgár évente körülbelül 78 kilogramm húst fogyaszt. De ez csak a statisztikai átlag, van aki 125 kilogrammot, s van aki negyvenet vagy még annyit sem eszik meg 365 nap alatt Ha azt mondjuk, hogy az állam mi vagyunk, akkor a dotálók is ml vagyunk, hiszen másképp nem is lehetséges. Az állam bizonyos intézményei, a bankok, a minisztériumok, a tervhivatal, a tanácsok és más szervezetek legfeljebb a mi pénzünkkel gazdálkodnak. A bevételt elosztják fölhalmozásra és fogyasztásra. S könnyű belátni azt is, hogy elosztani csak annyit lehet, amennyi a bevétel volt Annyit, s szorongatottabb helyzetben hitelhez lehet folyamodni. így cselekszik a család ls. ha nem futja a havi fizetésből a jelentősebb vásárlásokra, akkor hitelt kér a pénzintézettől, amelyet majd rendszeresen törleszt. De mint mindennek, így a hitelképességnek ls megvannak a maga határai. Kérdés, hogv az mekkora, hol a határ. Nemzete válogatja, a tehetősebb több hitelre nyújt biztos fedezetet. Ekkor megint közbe szólt beszélgető partnerem, s hivatkozott az újsághírekre, hogy egvre több dollárhitelt vettünk föl az utóbbi években. Vajon „megisszuk-e annak a levét?" Hazánk hitelképessége jó, mivel pontos és megbízható adósok vagyunk. De hogy hol a határ? Egy családi költségvetésnél hol a határ? A tapasztalatok szerint a havi fizetésnek 15—25 százaléka erejéig még el lehet viselni anélkül, hogy a megszokott életszínvonalból jelentősen lecsípnénk. Persze ez esetben is családja válogatja. Elképzelhető, hogv a gyermektelen házaspárok nagvobb hitelösszeget is derékszíj húzás nélkül kibírnak, akár 30—40 százalékos arányt is eltűrnek.' de vannak családok, akiknek a 10 százalék is nehézségeket okozhat. A közgazdászok véleménye szerint egy nemzet hiteltűrése általában a nemzeti jövedelem 15—20 százaléka. Viszont ezek is csak átlagok, józan politikai és állami vezetők' nem engedik elérni a tűrési határt, mivel óriási lehet a kockázat. A

z idő mindkettőnket sürgetett, nekem is a boltba kellett mennem bevásárolni, kenyeret és tejet vinni a másnapi reggelihez. Megvallom, máskor fél kilogrammot vettem, talán szégyelltem kevesebbet, nem is tudom. Most húsz dekagrammot kértem, s az eladó jelentőségteljesen nézett rám, megjegyezve, hogy megszokta már a kisebb kenyérvásárlásokat. Viszont azt is sejtem, hogy azok a többletek hova kerültek ezelőtt. Feleségem is rámszólt odahaza, hogy oltsam el a villanyt a kisszobában, ha itt ücsörgök a másikban. Teljesen igaz: ha eldobok egy kilogramm kenyeret, végeredményben nemcsak a saját kasszám bánja, hanem mindenkié, hiszen az állam pénze mindannyiunk forintjait jelenti a nagy kasszában. Beszélgető partneremtől azzal búcsúztunk, hogy legközelebb visszatérünk még arra: vajon igazságosan fizetik-e őt, s mennyit tartana helyesnek munkájáért. Gazdagh István flczél György és Giancarlo Paletta találkozója Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, és Gyenes András, a Központi Bizottság titkára találkozott Giancarlo Pajettával, az Olasz Kommunista Párt üj Budapest újabb szállodákkal gazdagodik. A Középülettervező Vállalat tervei alapján elkészült a Dunapart II. szállodamodellje. A 374 szobás szállodához 350 embert befogadó étterem, három konferenciaterem, llodák uszoda, gépkocsiparkoló tartozik. Emellé másik szálloda is épül. A kivitelező osztrák cég már elkezdte a munkálatokat. A szerződés szerint az első szálloda 28 hónap alatt, a második hat hónappal később készül el. vezetőségének tagjával, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szabadságának egy részét Magyarországon tölti. A szívélyes légkörű megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, munkájáról és véleményt cseréltek a nemzetközi" helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Megerősítették, hogy az internacionalista szolidaritás szellemében továbbfejlesztik az MSZMP és az OKP közötti elvtársi kapcsolatot és együttműködést. (MTI) Küldöttségünk hazaérkezett Bukarestből Kedden hazaérkezett a Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes vezette magyar küldöttség, amely Bukarestben tárgyalásokat folytatott a Costache Smeu turisztikai miniszterhelyettes vezette delegációval az üzemanyagvásárlással kapcsolatos romániai intéz-" kedésekről. A tárgyalásokon mindkét fél kifejtette álláspontját a bevezetett intézkedésekről. Megállapodtak, hogy egy későbbj időpontban Budapesten folytatják a megbeszéléseket.