Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-05 / 182. szám

15 Vasárnap, 1979. augusztus 5. Űjfajia lakások a rajzasztalon A lakások mérete A

lakosságot általában elsősorban az érdekli, hogv mekkorák lesznek a lakások. A kérdésre adandó válaszhoz két dolgot szükséges tudni. Az egvik az. hogy az egyes lakásnagysághoz tartozó alapterületeket központi előírások szabályozzák. mint ahogy pontosan rögzített az is. hogv mekkora lehet az egves helyiségek, szobák alapterülete. Ezektől a tervező nem térhet el. A másik az. hogv előírták az egves tervidőszakokban építhető összes lakás átlagterületét is: az V. ötéves tervben 53 négyzetméter. ami a VI. ötéves terv végéig mintegy 55—56 négyzetméterre növekedhet. Ha tehát az építtető nagyobb lakásokat is akar építtetni, ezt megfelelő számú kisebb lakással kell ellensúlyoznia. A négyszemélyes lakás területi normája 54—56 négyzetméter, ebből a falta lakásból épül ma a legtöbb. Világos, hogy miért. De a tényleges igény nem ez! A kétszobás lakásokba beköltöző. nagyobb létszámú család rövidesen ismét lakásigénylővé válik. ugyanakkor a lakások másik hányadában néhány évvel később már csak hárman vagy esetleg még kevesebben laknak. A megoldás kézenfekvő: több nagyobb alapterületű lakást kellene építeni, és gondolni kellene a kisebb létszámú családtöredékekre. Csakhogy az építtetők kezét megköti, hogy nemcsak az építendő lakások számát, átlagterületét, átlagköltségét írják elő számára, de még a szobák átlagos számát is. A szakemberek' már jő ideje sürgetik. hogy a tervezésnél a darabszámról át kellene térni az építendő lakásterület alaoián történő tervezésre. A Szovjetunióban és más szocialista országokban is az utóbbi gyakorlat az általános, mert ilven módon lehet mérsékelni a lakáshiány újratermelődését A kérdést — sajnos — az építész. a házgyár, a oanel nem tudja megoldani. Annál inkább a tervező felelőssége, hogv hogyan gazdálkodik a megadott négyzetméterekkel. A szegedi tervezők mindenesetre azt javasolják, hogy az azono6 alapterületű lakások is több változatban készüljenek. Erre már csak azért is szükség van. mivel a lakásban lakók száma önmagában még nem ad oontos kéoet a lakás majdani használatáról. Az ötszemélyes lakásban lakhat két felnőtt és három kiskorú gyermek, vagy a szülők, egy nagyszülő és két gyerek, vagy szülők, egy gyerekkel, és egv fiatal házaspár stb. Ez pedig más és más életvitelt, lakáshasználatot is jelent, a tisztálkodástól kezdve, az étkezésen és főzésen át. egészen a hálószobák használatáig. Eszerint az azonos alapterületen belül is eltérő beosztású lakásokra van szükség. A Központi Bizottság tavaly októberben úgy határozott, hogy olyan lakásokat is építeni kell, amelyekben több generáció kulturált körülmények között tud egy fedél alatt élni. Rajzban megfogalmazva ez azt jelenti, hogy a 6—7 személyes lakások között szerepelnek olyanok, amelyekben egy szoba jól elkülöníthető, és közelében egy kisebb méretű második fürdőszoba is van. A tervezők úgy gondolják, hogy a lakás használati értéke nem csekély mértékben a nappali tartózkodás. étkezés-főzés kapcsolati rendszerének zökkenőmentes megoldásától függ. és hogy ilyen értelemben is szükség van a választékra, már csak azért is. mert számolni kell az OTP növekvő érdeklődésével is. A kívánatos persze az volna, ha minden lakásnagyság esetében volna olyan ' változat, amelyik nagy méretű étkezőkonvhát tartalmaz, ahol a család körülülheti a terített asztalt. és olyan változat is. amelyiknek kisebb konyhája és étkezési célra is használható fülkéje, esetleg előszobája van. A nappali szobában történő étkezés csak átmeneti megoldásként fogadható el. A lakások felszereltsége anvagi okok miatt egyelőre nem változhat. de azért a tervezők a jelenleginél nagyobb kamrákat rajzolnak a vázlattervekbe, és úgy gondolják, hogv egy újonnan bevezetendő. kézmosóval felszerelt W. C.-kabln a mosógépek elhelyezésének gondját is megoldaná a fürdőszobában. Kétségtelen, hogy a jelenlegi tervcsalád bővítésénél ezeket a célokat nem lehet maradéktalanul megvalósítani, ahoav félszobák teljes körű bevezetését sem. mivel a fejlesztés jelenlegi szakaszában nem gondolhatunk a gyártóberendezések azonnali cseréjére. Az utóbbiak oedig meghatározzák azoknak a „dobozoknak" a legnagyobb méretét, amelyek osztva vagy osztatlanul a lakás szobáit képezik. A? idő viszont sürget. A városrendezők az Indóház tér vagy az új híd környékének beépítéséhez már nemcsak korszerűbb, de tetszetősebb épületeket igényelnek — és joggal ! A józan alku elkerülhetetlen, hiszen teljes átállásra 1984—85 táján lehet csak gondolni. A házgyári technológiával épülő lakóteleoek egyhangúságát, szürkeségét okkal bírálják. Az épületek színezését technikailag mór megnyugtatóan megoldották Magyarországon. Elég Pécsre. Debrecenbe. Miskolcra vagy Budapestre utazni, hogy bátor kísérleteket, sőt jó megoldósokat lássunk. Győrben az épületek felületének már egyharmadát színezik. Ennyit és csak azért nem többet, mert az építtető így szabta meg a költséghatárt. Szegeden a DÉLÉP hosszú ideig mereven elzárkózott a oanelok festésétől. A legutolsó évben egv kicsit előre léptünk. Az eredmény bárkit meggyőzhet arról, hogy nem szabad itt megállni. Ne a sereghajtókhoz igazodjunk most már. hanem az élenjárókhoz! Ez a tervezők véleménye. A változatos környezet azonban sokkal többet és.mást is jelent. Szükség van arra, hogy a városrendezők az épületeket úgv helyezzék el. hogy értelmesen használható terek alakuljanak ki. a terek között áttekinthető kapcsolatok jöjjenek létre, és a lakóterületnek könnyen felismerhető tagolása, érzékelhető egvénl jellege légven. Tíz év hazai tapasztalatai. de más országok tapasztalatai is azt mutatják, hogv ez a törekvés nem mond ellent a tömeggyártás törvényeinek. Az igaz. hogv a tervezőnek is meg kell tanulnia a leckét! A nagvobb változatossághoz nem a különféle elemek nagv számára, hanem jól kombinálható, egymással szabadon kicserélhető, részleteiben variálható elemek sorozatára van szükség. Nem cél, hogy minden ház más legyen, de reális igény, hogy lényegében ugvanaz a ház helyről helyre más köntösben jelenhessék meg. Szükség van arra. hogy az épületek magasságát is változtatni lehessen. Vannak helyek, ahol a tiz emelet sok, a négy kevés. Építészeti szempontból tarthatatlan, hogy az úi városrészek úgv nézzenek ki. mintha valami égig érő fűnyírógép nyírta volna meg őket. A kérdés gazdasági természetű: hány lakás lakói használhatnak egy liftet? Megfelelő alaprajzi szervezéssel — a tervezőknek erre . is van elképzelésük — valószínűleg 6—7 emeletes épületek is gazdaságosan építhetők lennének ott. ahol ilyenekre van szükség. Az elmúlt évek városépítési gyakorlatának egyik legfontosabb tanulsága talán mégis az. hogy a lakóépületeket nem szabad egymástól elszigetelt, önálló építményként kezelni. A lakásoknak szükségük van napfényre, de a lakónak szüksége van olyan utcára is. ahol védve van a jármüvektől. ahol sétálni, emberekkel találkozni lehet. Szükség van arra. hogy a lakótelepnek legyen olyan része, amiről érezzük, hogv „kint" és olyan része, amiről azonnal tudjuk, hogv „bent" van. Legyen a házak közt tágas tér és intim sarok, olyan hely. ahol a gyerekek ricsajozhatnak és szöglet, ahol pihenni, diskurálni lehet. A terek ilyenfalta tagolása megköveteli, hogy az épületeket viszonylag szabadon lehessen kapcsolni egymással. Nagyobb összefüggő egységekre ugyanúgv szükség van, mint kisebb, érdekes körvonalú épületcsoportokra. Az elmúlt években sokat próbálkoztunk, hogy a lakóházak legalább egy részének földszintjére üzletek kerüljenek. A kísérlet nem járt teljes sikerrel, mert csak olyan kisméretű üzlethelyiségek voltak kialakíthatók, amelyek nem nyerték meg a kereskedők tetszését. A tervezők úgy gondolják, hogy ezen a nehézségen úrrá lehetnénk, ha az üzletek helyén a falakat pillérekkel helyettesítenék és az építtető a tervezés időszakában előre tisztázni tudná az üzlet majdani rendeltetését. Mindenesetre a földszinti kirakatok látványa aligha nélkülözhető eleme a városias környezetnek. Nagy fába vágta a fejszét a Bertalan Sándor vezette tervezőcsoport. és ez hosszabb időre kijelöli számukra a programot, hiszen rövidesen hozzá kell fogniuk a hosszabb távra szóló elképzelések megfogalmazásához Is. Hogy a vázolt elképzelésekből mi és mikorra valósul meg, persze nemcsalt rajtuk múlik. Biztató, "hogy a DÉLÉP és a Szegedi Tervező Vállalat a közelmúltban megállapodott abban, hogy a tervezés menetét a jövőben úgy szervezik, hogy a \két vállalat szakemberei ott és abban tudjanak hozzájárulni a közös munkához, amiben a legtöbb tapasztalattal rendelkeznek. A tervezők abban, hogy milyenek legyenek a lakások, lakótelepek — egyszóval, hogy „mit" építsünk —, a kivitelező pedig abban, hogy e társadalmi, gazdasági és műszaki célokat „hogyan" lehet leghatékonyabban és legtakarékosabban megvalósítani. Nyilvánvaló azonban, hogy a nagyobb választási lehetőség az építtető és beruházó szerv.ek munkáját is szaporítja. A legfontosabb döntésekhez a tervezőtói több segítséget kell kapniuk, mint eddig. A lehetőségek közül csak akkor tudnak majd jól választani, ha a tervező részletesen értékelhető változatokat tár elébük, és tanácsokat adhat már a tervezési program összeállításához is. BORVENDÉG BÉLA Polner Zoltán Ünnep előtt Felszakadt örömű táj. Asszonyaid kezén fénytörést játszik a szappan pikkelyes habja: zölden gőzölögnek a szárítkozó fák a napban s a faluk széles teknőiben tisztára mossák az apró házakat s kiteregetnek az országút rézszín drótjára a csillagok alatt. Pákolitz István Diófa Szép ha ki ideiében ültet diófát árnyékába ülhet betakaríthatja gyümölcsét és remélheti hogv az a bizonyos hat szál deszka is kikerül belőle De még szebb ha ki már biztos benne hogv nem ülhet árnyékába a diót sem törheti föl s az is mindegy miiven fából tákolják össze a végső ágynak valót és mégis ültet diófát. Filemile a liftben v régre megkaptuk az új lakást az új lakótelepen. Igaz, kicsit nehezen ment, már úgy értem, a kiutalás után is, mert az építőipari vállalat nagy ravaszul először azt mondta, hogy a Kukubenkó Lajos u. 7. szám alatti, tizedik emeleti lakás a mienk. Felmásztunk a tizedikre, megnéztük a lakást. Sajnos a padlószőnyeg helyén kukoricacsuhé volt, kicserélésére a vállalat népgazdasági szempontból nem tehetett ígéretet, így kicseréltük magunk. Hideg is volt a lakás, mert hiányzott az északi fal. Fölépítettük. Ekkor megjelent a vállalat embere, és röhögve közölte, hogy ez csak tréfa volt, lakásunk ugyanis a szemközti Eszcájgfalvy Turul utcában van, de szintén a tizediken. Itt már nem tudtunk felmászni, mert a hetedik emelettől felfelé még hiányzott a lépcső, de ígérték, hogy az egyéves garancián belül mecsinálják, vagy ha nem. akkor bőséges, körülbelül százötven forintos kártalanítással kifizetik a lakás értékromlását, ami abból fakad, hogy lépcső hílén lakhatatlan. Tovább csűrjem-csavarjam a dolgot? Megcsináltuk a lépcsőt. Ekkor ismét meglelent a vigyorgó ember, és közölte, hogy sajnálatos félreértés folytán a Filemile Aranka utcában lakunk. Ekkor már szerettem volna a pofalemezét kissé elegyíteni az Dmitro Pavllcsko ukrán költő Gólyák Gólyák járnak a lóherében. Piros lábuk elő se villan. Ring szép fehéren csak a törzsű' Elérhetetlenül lebegve. Mint réges-rég vízre bocsátott Gyerekkorom papírhajói.., Ez az öröm — kibírhatatlan! Mert visszatér hozzám a flott; Elmúlt idők tájairól. És hozza drága rakományát A hajóűrben — csak nekem! Lábalok cioőstül-ruhástul A zöld tengerbe, nincs türelmem Hogv bevárjam őket: kitárom Két karomat e víz fölött Talán hajókötél leszek csak. De lehet, hogy úszódaru. És nagyváros is lehetek még. Mely hajókat fogad: szerencse Gyémántjaival látszhat ekkéoo. De mi történt? Fregattjaim mo:Fekete-fehér szárnyukat mind Megemelik, s az óceánból Piros lábak tűnnek elő. És e gyors szárnvlebegtetésre Arcom sápadva dermed ... Állok A lóherében, s egvre látom: így fog eltűnni életem. Fénylő kéksésben egv madár. (Tandori Dezső fordítása) épület előtt található nagymenynylségű cementtel, de nem ugrálhattam, hiszen végül is mi is Sárosak vagyunk. Az történt ugyanis, hogy különböző álneveken összesen tizenhárom OTPgyereket vállaltunk, így a beköltözéskor még az OTP fog nekünk tartozni a lakásért hatvanezer forinttal. Mentünk a Filemile utcába. Kiderült, hogy itt maga Filemile Aranka a gondnok, mert e házban már gondnok is van. Mondta, hogy várjunk egy kicsit, mert nem akarja bekapcsolni a liftet, míg össze nem gyűlnek a lakók, össze is gyűltünk, harmadnapra. Addig az éhesebbje egymást ette. Filemile, mielőtt bekapcsolta a liftet, mozgalmi dalokat dalolt, a Bunkócskát többször is. Végül feljutottunk a tizedikre. A sámlit és a táskarádiót, valamint a varródobozokat gyalog kellett felcipelnünk, mert a gondnoknő közölte, hoáy a lift esetleges túlterhelése miatt a bútorokat — úgymint sámli, táskarádió, varródobozok — tilos az elektromos vezérlésű felvonón szállítani. amely csak háromszáz kilóra hitelesített. Ehhez csak azt szeretném hozzátenni, hogy Filemile Aranka, a lift rendszeres használója háromszázharminc kiló. Megmértem, mikor a lábamra lépett. No. felértünk a lakásba, kinyitottuk az ajtót, tokostul. Jött vele a fal is — masszívan beépítették. A lábasokat, fazekakat becsomagoltuk az elősZobaszekrénybe, amelyből utóbb kiderült, hogy konyha volt. Ezek szerint az első ebédet viszont az előszobaszekrényben főztük meg. Különösebb rendeltetésszerfltlen hibát nem találtunk, legfeljebb ha annyit, hogy valahányszor kinyitjuk a fürdőszoba csapját, lehúzza magát a vécé. Hogy mi történik, ha lehúzzuk a vécét, nem tudom, még nem mertük kipróbálni. A másik érdekes megfigyelésem, hogy balkon helyett levegő vaa Tíz emelet magas. Addig is. míg legközelebb elmesélem, milyenek a lakók, ne csodálkozzanak, ha hallanak rólam. Azt hiszem, rövidesen megmutatom Filemile Arankának, milyen a panoráma a tizedik emeleti balkonról. SZÁNTÓ PÉTER