Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-05 / 182. szám

# 4 Vasárnap, 1979. augusztus 5. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Kacsóh Pongrác: János vitáz. Előadás a Dóm té­ren, esto 8 órakor. Fotóklubok 15. Szegedi Szalonja. Megnyitja nia dél­előtt 11 órakor Horváth Mi­hály, a Fesztivál Intézőbi­zottság titkára, a Szegedi Szabadtéri Játékok Igaz­gatója. Megtekinthető a Bartók Béla Művelődési Központban, mindennap 10-től 18 óráig. Perez János Munkácsy­díjas ötvösművész kiállí­tása a Gulácsy Lajos-te­remben. Hétfőn délelőtt fel 12 és délután 4, kedden dél­előtt fél 10 és délután 6 óra között. A szegedi műgyűjtők klubjának ötödik kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, naponta 10 és 18 óra között. Fábrl Judit keramikus­művész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központ­ban, augusztus lő-lg. Meg­tekinthető naponta 10 és 18 óra között. XX. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai kép­tárában. Szentlrmai Zoltán szob­rászművész tárlata a Köz­művelődési Palota kupo­lájában. 1978 legjobb plakátjai. Kiállítás a November 7. Művelődési Házban, au­gusztus 15-ig. Képek a Tiszáról. Hor­váth Dezső és Gyenes Kál­mán fotókiállítása a tápéi Juhász Gyula Művelődési Házban, augusztus 9-ig. Az örök Tisza. A Somo­gyi-könyvtár kiállítása a könyvtár olvasótermében. Megtekinthető naponta 10 és 19 óra között. IfJ. Lele József néprajzi gyűjteménye Tápén (Vártó u. 4.), megtekinthető dél­után 2 és 6 óra között. A fémek költője rejlő anyagi és a személyisé­gében rejlő szellemi lehető­ség harmonikus szintézisben, magas művészi hőfokon ta­lálkozik. Nem ismer műfaji védvá­rakat, szétfeszíti a hagyomá­nyos korlátokat. Egyik pil­lanatban az ékszerész precíz cizellálásával formál nyak­éket, másszor az ötvös indu­latával alakit plakettet, aztán vasból plasztikát kovácsol, hegeszt, kalapál, gyúr — szobrot formál. Egyforma szeretettel és alázattal készít gyertyatartót, finom vonalú faldekorációt, funkcionális edényt, humoros faliképeti Mindegyiket a választott anyag nagyfokú ismerete, szeretete, az alkotói fegye­lem, a hegek által kijelölt konstrukciós rend jellemzi, mely adekváltan találkozik a létrehozó gondolat tartal­mi gazdagságával, érzelmi mélységével. Számára a vas és a réz nem pusztán köz­vetítőeszköz. Ebben a sok­szor ridegnek tűnő anyagban gondolkodik, ezt kelti életre. Művészetének gyökerei a honfoglalás kori fémműves­ség legszebb darabjait —tar­solylemezekig. szakrális tár­gyakig, stilizált emberjeleiig, fegyver-ornamensekig — nyúlnak vissza, és azon túl is, egészen a legősibb fémes kultúrák forrásvidékéhez. Perez művészete mégis mai és korszerű — éppen, mert anyagával és gondolati töl­tetével korunkra kérdez, nap­jaink injekcióira reagál. Ka­tartikus élményeket sűríte­nek komor fémszobrai — át- lődésl koncepció létezik már, Megkínzott. Mementó Gyá­nyárl egyetem előadásai az tekintették a témaköröket; amelyek a közösségi művelő- ff0'0*- Frometneusz, Metfa, Értelmiség és közművelődés mi az, amit különösen fon- dés legkülönbözőbb formáit maaar _• ,ze"eKe,t.. ~ összefoglaló címet kapták, tosnak tartanak? ajánlják. Ezek közül hasz- n™ wkat ^íTrSkaí ­összesen 18 előadást hallgat- B. P.: Különféle szocioló- nálhatóknak látszanak az ^telexei viDraiasoKat tak meg a résztvevők, a mű- giai vizsgálatok alapján sok- emberek munkájának jelleg- «*ézne£ °^cnnaK­velődésügy különböző terüle- szor kimutatták már. hogy a zetességeiből kiinduló elmé- ™r™K tein dolgozók, akik között munka jellege, minősége, in- letek. A forma megválasztá­legtöbben voltak a népmü- tenzitása meghatározza az sa, hogy munkahelyen, utca- ™ i „ h* velők. Az értelmiség társa- emberek egyéb tevékenységét, klubban, művelődési ház <UUK mmaig xovaoo. dalmi helyzetével, szocioló- a szabad Idő struktúráját is. „nyílt terében" folytassuk-e percz János mélyen humá­giai Jellemzőivel, a közmű- Ha az értelmiség közműve- a közművelődést, másodran­velődésben, elsősorban az lődési feladatait vizsgáljuk, gú kérdés, ismeretterjesztésben vállalt ezt a tényt nem lehet figyel- V. Cs.: Ügy látom, hiába Percz János Munkácsy-dí­jas ötvösművész alkotásaiból nyílt kiállítás tegnap a Kép­csarnok Gulácsy Lajos Ter­mében. A Képcsarnok Válla­lat emelkedő művészi igé­nyességét és rangját bizo­nyítja, hogy ezen a nyáron már a második, nem pusztán kereskedelmi célzatú, egész művészeti közéletünkben je­lentős kiállításnak ad ott­hont. Gorka Lívia kerámia szobrai után most Percz Já­nos fémszobrait mutatják be. Percz o fémek költője. A fémekről úgy beszélnek a le­xikonok, hogy megadják rendszámukat, atomsúlyukat, halmazállapotukat, olvadás­pontjukat, elmondják, hogy nyújthatók, kalapálhatók, he­geszthetők — fizikai és fém­tulajdonságukkal határozzák meg. A költészetről szólva pedig az érzelem és képzelet gazdagságával telített lírai­ságot hangsúlyozzák, a való­ság, a természet, az élet je­lenségeiben megnyilvánuló, az érzelmeket, a képzeletet megragadó hatást emelik ki — a lélek, a szellem, a gon­dolat hatóerejére apellálnak. Percz János művészetében ez a két dolog, a fémekben Értelmiség, közművelődés, életmód Befejeződött a nyári egyetem Az idei művelődéselméleti előadását, nyilvánvalóan előadók, e témakörök kuta- egyetemen foglalkoztak az koncepció, törvény is, a gya­tói, főként szociológusok és egyes értelmiségi rétegekkel; korlat még nem köz-, hanem a gyakorlati tapasztalatokkal az ilyen határozott célú kur- népművelés. Ezért is hatá­rendelkező szakemberek. zuson — hisz ne felejtsük el, roztam el, hogy a közössé­A nyári egyetem zárónap- hogy a főcím: értelmiség és gekben szerzett, meglehetősen ján. tegnap délelőtt Köpeczi közművelődés — ennek ak- lesújtó tapasztalataimat nem Béla akadémikus az MTA kor van értelme, ha a réte- raktározom, hanem a segítés főtitkárhelyettese'Az értelmi- í?ek jellemzése után azt tag- szándékával leírom; miben a-g funkciói korunkban című lalják, milyen közművelődési látom egyik módját annak, előadásában néhány más or- szerep következik e jellegze- hogy a népművelés közmu­szág értelmiségének jellem- tességekből. Nézetem szerint velődéssé fejlődhessen, hogy ^ létünk figyelmeztető szim­zőiről is beszélt. A TIT VIII. a közművelődést az emberek használhassuk életmódunk Müvclödéselméíeti Nyári mindennapi tevékenységére megváltoztatására. százarcú megnyilvánulása, a madarak a mozgás, a szár­nyalás jelképel, vastövisei bennünket sebeznek, bezárt madara, mint egy szív lüktet a rácskalitkában, szétterjesz­tett szárnyú demonstrációs pillangópreparátuma korunk bóluma. Egyeteme Adám György aka- kellene építeni; ebből nem­démikusnak. a TIT országos csak az következik, hogy a elnökének zárszavával feje- művelődő ember tevékenység­ződött be. szerkezetét ismernünk kell. ± Tudni kellene azt is, hogy a _ kulturális értékek közvetítői­Az előadássorozat jelentő- nek mtmka. életmódja, Bégéről, értékeiről és hiá- tudásrendszere és egész vi­nyosságalról a hallgatók kép- jagképe miféle közművelő viselőinek véleménye lapunk funkciók betöltését engedi és tegnapi számában olvasható; követeli a nyári egyetem zárásakor v. Cs.: Ha a nyári egye­ugyanerről kérdeztük a kur- tem tematikáját én állíthat­zus két előadóját: dr. Bán- nám ^^ a következő gon­laky Pált, a Kulturális Mi- dolatmenetet követném: nisztérium Továbbképző In- j megvizsgálni, mi a teendő tézetének igazgatóját és a mai magvar társadalomban Varga Csabát, a budapesti _ a legszélesebb összefüggé­Fiatal Művészek Klubjának fcek figyelembevételével, de vezetőlét. Bániaky szocioló- főként az életmód vonatko­gus. Varga szociográfiákat és fsában; 2. az elvégzendők­szépprózát ír; nemrég jelent ben mi a szerepe az értel­meg közös tanulmánykötetük, miségnek; 3. a mindebben az Azon tul ott a tag világ, eszközként funkcionáló köz­amelyet nagv olvasói érdek- művelődésnek' lődés övez. Ebben A vidéki- _ Véleményük szerint mi­ség tünetei címmel a kisvá- iyen segítséget kellene adni rosok és a kisvárosi értelmi- feladataik megoldásához a Bég sajátos élet- és szemlé- népművelőknek, akár1 nyári létmódjáról, eltorzult társa- egyetemen? dalmi viszonyairól közöl ta- v. Cs.: Ügy látom a nép­nulmányt Bániaky Pál, aki művelők nagyon elbizonyta­ugyanarról a témáról, vala- lanodtak, okkal. Ki keliene mint Közművelődés és értei- találni, hogy mi a dolguk miség címmel tartott előadá- ebben a helyzetben, amikor •Okát Sulyok Erzsébet T. L. Halászlé — versenyben Somogyi Károlyné felvétele Nagy érdeklődés kísérte Szegeden tegnap, a Roosevelt téri Halászcsárda előtt megrendezett VI. Országos Halászlé­főző Versenyt. Harminc bográcsban főtt az ínycsiklandozó étel, melyet — miután elkészült — a Halászcsárdában fel is Növekvő forgalom a röszkei határkapuban Három és fél százalékkal emelkedett a személy-, nyolc és fél százalékkal a jármű­forgalom a röszkei határál­lomáson 1979. január 1-től június 30-ig a tavalyi év ha­sonló időszakához viszonyít­va. összesen 1 millió 261 ezer 128 személy lépte át a határkaput. Kilencegész hét­tized százalékkal kevesebb magyar, 9,2 százalékkal több jugoszláv állampolgár jelent­kezett ki- és belépésre 1978 első fél évhez viszonyítva. A kiutazásra jelentkező ma­gyar állampolgárok számá­nak csökkenése a pénzkivi­tél új szabályozásával függ össze. Az idén július 2-től a ma­gánútlevéllel Magyarországra belépő minden jugoszláv ál­lampolgár — kivéve a cso­portosan utazókat — négy­száz forintot köteles vásárol­ni dinárért, vagy más kon­vertibilis valutáért, a határ­engedéllyel belépők pedig kettőszáz forintot. A kötele­ző pénzbeváltás bevezetése feltehetően csökkenti majd a Jugoszláv állampolgárok Ma­gyarországra utazását. 390 ezer 847, vagyis a múlt év hat hónapjához viszonyít­va 8,5 százalékkal több gép­jármű áteresztésére került sor a határkapuban. Különö­sen megnövekedett — 12,2 százalékkal — az autóbuszok forgalma. A következő idő­szakban viszont a gépjármű­vek forgalmának csökkenése várható a kötelező gázolaj­beváltás miatt A nyolc ton­nán felüli gépjárművekre a belépéskor járművenként 1200 forintot., a nyolc tonnán alu­liakra 500 forintot, a buszok­ra pedig 700 forintot kell gázolajra befizetni. Közel száz különböző ál­lampolgárságú személy ha­mis útlevéllel kísérelte meg a határátkelést, ám a határ­őrök megakadályozták a til­tott határátlépést G. B. Úttörőtábor vidéki gyerekeknek Csongrád megye minden városának van valahol az országban nyári úttörőtábo­ra. A szegedi gyerekek Ba­latonkenesén, a szentesiek Szigligeten, a makóiak Ma­gyarhertelenden. a csongrá­diak Ömasán, a vásárhelyi­ek pedig Mártélyon üdülhet­nek a vakáció idején. 1974 óta a megye közsé­geiben, tanyáin élő kisisko­lások ríyaraltatása ls meg­oldódott: évente több mint 1300 általános iskolás korú gyermek tölthet el a szün­idejéből tíz napot Balaton­szárszón, a megye legna­gyobb központi úttörőtábo­rában. Elsősorban az úttö­rőmunkában élen járók, a jó tanulók, az úttörőszemle, a tanulmányi versenyek legjobbjai. A tábor, melyet tavaly újítottak fel. 40 mé­terre van a Balatontól. Az idén minden csoport mellé két testnevelésszakos tanár­képző főiskolást osztottak be, akik úszni tanítják a tábo­rozókat. Az egészségügyi el­látást, a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem hallgatói vállalták magukra. Külföldi pionírok is fölkeresik nya­ranta a balatonszárszói tá­bort. Jelenleg 75 szovjet, jugoszláv és román gyerek vendégeskedik ott. Viszon­zásként a Csongrád megyei kisdiákok Odesszába. Drez­dába, az Adriára és Fruska­Gorába utazhatnak. Ugyancsak a községekben, tanyákon élő gyerekeknek a megyei tanács vb művelő­désügyi osztálya Egerben is működtet egy hatvansze­mélyes úttörőtábort. Varga CsaS IS^^ISSSSn ^j * 8 ^ * zettek vitát az értelmiségi kialakításáért pedig mind életmódról, valamint a mű- össze szórványos és bizony. velödési közösségekről; gt amint az az eredményhirdetéskor kiderült:, a Szabó József (Bajai Üj Élet Halászati Tsz) által készített halászlevet találták a legjobbnak. Az első helyezett vehette utóbbiakról, főként a nagy! 2M3£g?fl PróbáJkozá" «> Bencze Ferenctől, a HalászatiITáz-ek Szövetsége titkárá­közséaekben reálisan mee n n o „ t . tói Szeged különdíjat is. A második helyezést Farkas József, valósítható eavfél űi Tű o ' .P' SJÜInáI"?S' , bof7 a Nagybaracskai Haladás Tsz versenyzője érte el. megkapta űrprogramról szól Var« kófmuvel«dési, gyakorlatunk a Halászati Tsz-ek Szövetsége különdíját. A harmadik he­CsaSk T kötetbe i t.n fl még m.ndig alapvetően in- iven Balázs Józsefné. a Tokaii Tiszavirág Halászati Szövet­mánva i. tézménykozpontu, holott a kezet dolgozója végzett, őt a Csongrád megyei tanács külön­manya is. társadalom szükséglete: a kö- díjával is jutalmazták. A zsűri különdíiát a Szegedi Tisza zösségcentrikus művelődés. Halászati Tsz versenyzője, Horváth Mihály vehette át. Az — Ha nem is hallhattak a amelynek a feltételet is meg- ünnepélyes eredményhirdetésen részt vett Prágai Tibor, a nyárt egyetem valamennyi értek. Számos újfajta müve- városi tanács elnökhelyettese. Képünkön: készül a halászlé. Trópusi vihar Debrecen fölött Szombatra virradóra, va­lamivel éjfél után, páratlan hevességű, szinte trópusi vi­har söpört végig Debrecen fölött. A pusztító erejű or­kán robbanásszerűen tört be. Rövid idő alatt több mint 30 milliméter csapadék hul­lott. Az esővel együtt nagy tömegű, helyenként galamb­tojás nagyságú jég zúdult le. Az elemi csapás nyomában az úttestet vastagon borítot­ták a letört gallyak, a par­kokban és a Nagyerdőn el­pusztultak a most nyíló vi­rágok. A város központjában sok ablak betört, a kiskertekben pedig, elsősorban a szőlők­ben súlyos károk keletkez­tek. A debreceni tűzoltókat három helyre mozgósították: két kidőlt Tét kellett eltá­volítani épületekről, azABC­áruház pincéjéből pedig a vizet szivattyúzták. Károkat okozott a vihar, illetve a nagy eső a postai vonalak­ban is, a Széchenyi utcai részen 140 telefonállomás el­némult, de már szombaton korán reggel hozzákezdtek a kijavításukhoz. A Debrecen környéki mezőgazdasági nagyüzemekben csak nagy mennyiségű csapadék hul­lott, a jégverés szerencsére elmaradt. Készülődés az anyanyelvi konferenciára A magyar nyelv és kultú­ra határainkon kívüli ápo­lásának legfőbb irányító, se­gítőszerve, intézménye a négyévenként tanácskozó anyanyelvi konferencia, amely ennek a kérdésnek a legjobb elméleti és gyakor­lati szakembereit tömöríti — határainkon innen és túl. A legutóbbi, sorrendben har­madik anyanyelvi konferen­cia 1977 augusztusában ta­nácskozott Budapesten. Két konferencia között a védnök­ség látja el az irányítás fel­adatát. Figyelemmel kíséri, segíti a konferenciák hatá­rozatainak megvalósítását, dönt a felmerülő új adatok valóra váltásának üteméről, módjáról, s tartja a kapcso­latot a — szélesebb érte­lemben vett — anyanyelvi mozgalom hazai és külföldi szakembereivel. Félidőnél tartunk most két konferencia között, ezért vált időszerűvé a védnökség ülé­se amely holnap, hétfőn kez­dődik. négynapos program­mal Budapesten. A tanács­kozásra — amint a Magya­rok Világszövetségénél el­mondták — az Európa Szál­lóban kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents