Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-05 / 182. szám

/ VltAC PHOLÉTÁRJAI.EGYÉSÖLJFrEfc! ŰELMAGYAR0RSZA6 AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 69. évfolyam 182. szám 1979. augusztus vasárnap Ára: 1,60 forint ŰJabb felajánlások a kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyben Cjabb vállalati és szövetkezeti kollektívák határozták el, hogy a kongresszusi és felszabadulási munkaversenybe bekapcsolódva növelik a termelés hatékonyságát, javítják a technológiai fegyelmet, jobban kihasználják a munkaidőt, határozottan fellépnek a lazaságok, a pazarló gazdálkodás ellen. A Medicor Müvek dolgoséi egyebek között azt vállalták, hogy fokozott erőfeszítéseket tesznek a gazdaságos export bővítésére. A tőkés országokban az idén a terJárműszövetkezet tagsága úgy határozott, hogy az idén a tervezettnél 15 millió forinttal több gazdaságos exportterméket illetőleg tőkésimport-pótló árut állít elő, vezettnél legalább egymillió mégpedig a tervezettnél kidollárral nagyobb bevételt sebb létszámmal. Ezt a töakarnak elérni, majd ered- rekvésüket a következő évekményeiket tovább növelve ben is folytatják. Olyan spe1980. március 21-ig az egész ciális tehergépkocsik terveötéves időszakra tervezett zését és gyártását kezdik tőkés exportjukat lebonyolít- meg. amelyeket jelenleg külják, 1980 végéig pedig azt földről vásárolnak. Így jö30 százalékkal túlteljesítik, vőre 40 millió forint értékű Mindezt oly módon, hogy a deviza kiadásától mentesítik • tőkés országokba származó az országot Ezenkívül különimporttal ésszerűen takaré- böző műszaki és szervezési koskodnak és már az idén intézkedésekkel az idén 4 félmillió dollár kiadástól millió forinttal csökkentik az mentesítik a népgazdaságot önköltséget. ' ebből 1 millió Mind az export növelését, mind az import mérséklését számottevően segítik a hazai találmányok, amelyeket fokozott mértékben hasznosítanak. A feltalálók munkássága nyomán az idén legalább 50 millió forint gazdasági eredménnyel számolnak. A Tisza Cipőgyár brigádjai fokozottan ki akarják használni az ötödik ötéves tervidőszakban megvalósult rekonstrukció kínálta lehetőséaz energiamegtákariforint tás. A Papíripari Vállalat brigádjai felajánlották, hogy a most érkező új berendezéseket a lehető leggyorsabban üzembe helyezik és a lehető legteljesebben kihasználják. A gazdaságos export bővítésével is számolnak, elhatározták, hogy mintegy 75 millió forinttal teljesítik túl idei exporttervüket. Az anyagtakarékosság, a hulladék csökkentése, a cellulóz S

eket. A munkahelyeken ésszerű felhasználásával pegész sor korszerűsítési, ész- dig 80 millió forint többletA Taurus Gumiipari Vállalat brigádjai felajánlották, hogy a vállalat 1978. évi 27 millió dolláros exportját 1980-ra megduplázzák. Az exportnövekményt kizárólag korszerű, új termékekből biztosítják. Ennek érdekében vállalták, hogy létszámbővítés nélkül, új technológiákkal, műszaki fejlesztéssel, újításokkal, a szervezés korszerűsítésével növelik a munka termelékenységét és megteremtik a korszerű gyártás feltételeit Évente 80 millió forint értékű anyagot megtakarítanak, az energiaköltségeket pedig 10 százalékkal csökkentik. Az Orosházi Állami Gazdaság dolgozói programot dolgoztak ki az aszály okozta károk enyhítésére. A zöldborsótermésben keletkezett veszteséget 150 hektár másodvetéssel egyenlítik ki. Az álattenyésztők tejtermelési tervüket 2 százalékkal túlteljesítik, helyesebb takarmánygazdálkodással csökkentik az importból származó fehérjék arányát. 3 százalékkal mérséklik az abrakfelhasználást, javítják a marha- és a sertéshús minőségét, zöldtakarmányliszt előállításával növelik bevételeiket Takarékoskodnak az energiával is. A zöldtakarmányliszt szárításánál a gázenergia menynyi ségét 2,7, a villamos energiáét 5 százalékkal, a kukorica szárításához használt gázenergiáét pedig 3 százaösszeállításával lékkai csökkentik, s a szállításnál szerűsítési megoldást kezde- nyereséghez jutnak, ményeztek, ezeket összegezve . „,„ , úgy találták, hogy számotte- A M/v ferencvárosi csovően bővíthetik év eleji fel- mopont vasutasat elhatározajánlásaikat Ennek megfe- *ak, hogy a szerelvenyek lelően 9 százalékkal növelik p»®JsaM> . , .. .. u a termelékenységet 7 3 mii- legalább 20 tonnával nove- lítasnal pedig előnyben relió helyett 12 millió' forint lik. egy-egy mozdony terhe- szesítik a dízelüzemű járműértékű tőkés importból szár- lését- s ^ íelentös energia- veket ^^ mazó anyagot takarítanak mennyiseget takarítanak meg. meg. A rekonstrukció során A csomopont egész területen létrehozott kapacitásokat ész- f1?33 helyzetet teremtenek, szerűbben, a termékszerke- hoKy a forgalonr gyoreuljon, zet korszerűsítésére használ- 3 munka gazdasagosabba és ják fel. Gondoskodnak arról, biztonságosabbá váljék, hogy a hazai piacokra is az Gyorsítják a mozdonyok kareddigieknél választékosabb, bantartási munkáit s így a jó minőségű felnőtt- és gyer- vontatógépek rövidebb idő mekcipő kerüljön. alatt kerülnek vissza a forA Budamobil Budapesti galomba. Hegyei adatok az első félévről Javult a termelékenység, nőtt az export Közreadta a KSH megyei nehézipar növelte legjobban közel 148 ezer ember dolgod igazgatósága az idei első fél- termelését, 9,8 százalékkal, zik, számuk majd 1 százaévről készített összegező je- az élelmiszeriparban 4 száza- lékkai elmarad a tavalyitól.' lentését. Kitűnik, hogy az lékkai nőtt a termelés, a Legnagyobb mértékben a ipari termelés az előző évi könnyűiparban viszont elma- mezőgazdaságban foglalkozmérsékelt fejlődés után újra radtak a tavalyi első félév tátották száma csökkent. A dinamikusan nőtt és mind az színvonalától, az építőipar lakosság központi forrásokországosnál, mind a megyei termelése 5,4 százalékkal ból származó bevételei aa célkitűzésnél nagyobb mér- emelkedett, örvendetes, hogy előző évinél lassúbb ütemtékben, 5.2 százalékkal emel- a megye iparának export ben, 6 százalékkal emelkedkedett. Mivel az iparban fog- célú értékesítése összehason- tek. A bér- és bérjellegű belalkoztatottak száma tovább lítható áron a termelés nö- vételek 3,9 százalékkal emelcsökkent, s 1,3 százalékkal vekedésénél nagyobb mér- kedtek. A havi átlagkeresekevesebb volt, mint tavaly, t ék ben, 9,4 százalékkal emel- tek 3500 forint körül inga— így' az egy főre jutó terme- kedett — folyó áron 28,9 szá- doznak, s legkisebb mértéklékenység és termelés szépen zalékkaL Jelentősnek mond- ben az iparban és az építőjavult. ható a nehézipar, a kötöttáru iparban növekedtek, 2.5—3,2 Az első félévben 2,6 mii- ** 32 élelmiszerek exportjá- százalékkal. Az egy főre jutó liárd forintot fordítottak be- nak növekedése. Javult a havi átlagkereset az iparruházásokra, mely 17 száza- szerződéses szállítási fegye- ban 3509, az építőiparban lékkai több, mint tavaly Iem> s a központi intézkedé- 3870, állami gazdaságokban,' ilyenkor. Az arányokkal sek hatására mérséklődtek a erdőgazdaságokban 3907, ternincs minden rendben, mert készletek. melőszövetkezetekben 3327, a tőkés piacokról behozott A m«gy« építőiparának ter- szállítás és hírközlésnél 4078, gépek és anyagok értéke a rnelése ugyan nem volt üte- a kereskedelemben 3296, a tavalyi első félévi 5,1 száza- mes- mert 32 év elején buk- vízgazdálkodásban 4057, a lékról 11,8 százalékra emel- óácsolva haladtak, majd a szolgáltatásnál pedig 3472 kedett, amelynek egyik oka, második negyedévi hajrá forint volt hogy a konvertálható export- eredményeként érték el az Mivel a lakosság jövedelárualapot bővítő beruházá- 5>4 százalékos növekedést. A rae mérsékeltebben emelkesokhoz most érkeztek meg lakásépítés 4,4 százalékkal dett, a kiadások viszont nanagyobb tételek emelkedett a tavalyi első fél- gyobb mértékben, így a megA lassúság továbbra te jel- JS^i6 az tarifások aránya kisebb M»M*» „ hárnhá^i™*!/ A ?D?TT LAKA^>K szama mégha- volt, a hitelállomány pedig ladta a masfel ezret, viszont nagyobb, mint a tavalyi első az építés álatt levő lakások félévben. A kiskereskedelmi száma valamivel kevesebb, forgalom összehasonlító áron mint tavaly ilyenkor volt számítva, 3,6 százalékkal nöA megfigyelt ágazatokban vekédett. lemzője a beruházásoknak. A kivitelezés alatt álló 79 fontosabb beruházás közül húszat már át kellett volna adni, de késnek a befejezéssel. Így többek között a deszki tüdőgyógyintézeti pavilon építésénél, a szegedi KÖJÁLszékháznál, az ópusztaszeri szociális otthonnál, a szegedi nagyáruháznál, az orvostudományi egyetem oktatási épületénél és mosodájánál és más egyéb létesítményeknél jelentős az elmaradás. Ellenkező példákat lehet elmondani a tanácsi beruházásokról, amelyek értéke meghaladta az 1 milliárd forintot. Az ipari ágazatok közül a 'A Bábolnái Mezőgazdasági Kombinát a Szovjetunióban ba•omiitelepeket épít az elkövetkező evekben. A képen: Etetővonalvég gyártása A gazdaságokban Fogy szedik a Vízi sztráda a Dnyeperen A Dnyeperen hajókaravá- első vízi erőművet a folyam nok vonulnak, északról dél- jobb partjának szikláira re, délről északra, és útjukat építették. Nemsokára megcsak a második dnyeperi kezdődik annak a hatalmas vízi erőmű gátjánál szakít- gátnak az építése, amely ják meg rövid időre. Az kétirányúvá teszi a Dnyeper vízi útjának forgalmát, akár az autósztrádán: az egyik a tarló, gyümölcsöt Az időjárással sohasem lehetünk elégedettek. Valakinek mindig rosszul jön, ha süt a nap, ha esik az eső. A mostani kánikulát a mezőgazdászok sokallják. Annak ellenére, hogy néhány hete még érte könyörögtek. Igaz, akkor napjában esett az eső és éppen az aratás munkáit nehezítette. Most meg egy csepp sem esett szombatig. Sínylődnek a növények, nehezen viselik a forróságot. De a tennivalók napról napra szaporodnak. Érik a gyümölcs, teremnek a barackosok, a kertek. Mint már arról többször beszámoltunk, Csongrád megyében befejezték az aratást, 81 ezer 627 hektár tarlót hagytak maguk után a kombájnok. Ennek kilencven százalékáról lehordták. kazalba rakták vagy bálázták — a szalmát a gazdaságok. Az összes gabonaföldek háromnegyedén, több mint 60 ezer hektáron már aláforgatták a tarlót. Sokfelé, mint például a szöregi Tisza—Maros-szög Tszrben már az új vetés alá' is előkészítették a talajt Mélyebben szántották föl a parcellákat a traktorosok föltették az altalajlazítót, hogy megfelelő legyen a magágy. Több mint 200 hektárra vetnek repcét és 100 hektár lucernát is telepítenek. A többi szegedi gazdaságban is fogy a tarló. A dorozsmai József Attila Tszben már nincs is föld fölött gabonakotu, mert hetekkel ezelőtt befejezték a tarlóhántást. Elsőnek végeztek, akárcsak az aratással. Kölcsönbe is adták a gépeket a szomszédba, a domaszékieknek, ott 20 hektáron segítettek betakarítani a termést. Mások is segítettek a bajbajutottakon. A Tisza—Maros-szög komba jnosai Kiszomboron vágtak le 138 hektár gabonát, a mártélyi kombájnosok pedig a Tiszatáj Tsz-ben 90 hektárt. A tápéiak Ynost már minden energiájukat a tarlóra összpontosították. 'így több mint a felét — 500 hektárt föl is ugaroltak. A városi gazdaságokban levágták a zabot 195 hektáron, így most már a „vizitre" mehetnek a kombájnok, hogy időben fölkészítsék azokat a kukoricabetakarításra. A város környékén 5956 hektár tarló jó részén átforgatták a talajt. Hasznosították másodszorra is a termőföldet. 506 hektárra, a gabonaföldek 8,5 százalékára került napraforgó, csalamádé, köles, takarmányretek, cirok és más zöldféle. Elkezdték az őszi mélyszántást több téeszben, nemcsak a szöregi ben. Ugyancsak az aratás utáni munkákkal vannak elfoglalva a szegedi járás szövetkezetei is. Bár jobbára homokföldekről lévén szó — más sürgős munkák is akadnak. Mint a megérett gyümölcs szüretelése. Csaknem 10 ezer hektár tavaszi zöldséget és gyümölcsöt kell most „begyűjteniük" a gazdáknak. A több munka a paradicsommal, a paprikával van — mert 7 ezer hektáron terein a zöldség. , hajó az egyik zsiliprendszeren felfelé, míg a másik az új zsiliprendszeren lefelé mehet egy időben. A dnyeperi vízi üt jelentőségéről már sokan megemlé. keztek. Az egyik első írásbeli híradás már az i. e. V. évszázadban kiemelte e hatalmas és bővizű folyam jelentőségét. A XVIII. századig a hajózás mégis csak tavasszal, és akkor is csak kis hajókon volt lehetséges. Nyáron és télen lehetetlen volt a vízi közlekedés. Igen jól jellemzi az akkori helyzetet, hogy Zaporozsje előtt mintegy 70 versztával az áruk és emberek a szárazföldön folytatták útjukat, és csak ezután a kényszerű száraz-út után szállhattak új hajóra. Az 1787-ben kiadott rendelet már kimondta: „A dnyeperi zuhatagokon való biztonságos átkeléshez nélkülözhetetlen a révkalauzok munkája. A révkalauzokat mentesíteni kell a kincstári beszolgáltatások alól, és nem vonatkozik rájuk a katonai kötelezettség sem. Napjainkban már nincsenek veszélyes zuhatogak, alattomosan leselkedő víz alatti sziklák a folyón. Biztonságos a hajózás ezen a fontos vízi úton, és a fő feladat ma: még szervezettebbé, gyorsabbá tenni itt is a közlekedést. (APN) «