Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-31 / 203. szám

8 Péntek, 1979. augusztus 24. 5 Munkaközvetítőben egészséiügyi Az ablakok előtt emberek várnak sorukra a városi tanács munkaközvetítő irodájában. Fiatalok, idősek, férfiak, nők. vegyesen. Elvileg emberi sorsokat, jövőket intéznének itt, s a kívülállónak kissé szorul a torka, hogy illetéktelenül emberi sorsokba hallgat bele. Mégis, fesztelen, joviális, majdhogynem családias a hangulat. Kellemesebb. mintha puszta aktákat intéznének. Mintha sokaknak fontos sem lenne a válasz, vagy már túlontúl is „otthon" érzik magukat, ahogyan munkakönyvüket Kováts 1 ászióné kezébe adják. * — Látom, kilépett. Szakmája van? — Nincs. — Az öntödénél már volt. Oda tudnám irányítani — lapoz a munkakönyvben Kováts Lászlóné. — És a tejiparnál? — Ott nincs rakodói hely. — A konzervgyárban? — Ott sincs. Csak betanított ... — Jó... Az ügyintéző kitölti a papirt, és még utánaszól: — Ha felvették, nem kell viszsza jönnie! Havonta általában hathétszázan keresik fel a szegedi munkaközvetítő irodát Húsz százalékuk törzsvendégnek számit Olyan emberek, akik hosszabb időre nem vállalnak munkát, évente négy-öt helyen is dolgoznak, egy-két hónapot Közben számolatlanul gyűjtik az igazolatlan hiányzást s csak arra ügyelnek gondosan, hogy a rendőrséggel ne legyen bajuk. Adnak a »,papírformára". S hogy hogyan gyűlik össze ennyi -kilépett" bejegyzés a munkakönyvekben ? Egyszerű. A sokadik igazolatlan hiányzás után a legtürelmesebb munkaadó is kénytelen ilv módon megszabadulni az ilyen emberektől. — Miből élnek? — faggatom Kovátsnét. — Magam sem tudom — kapom a választ. — Azt mondják, alkalmi munkákból. Lehet. Divat lett manapság például paprikaföldeket szedésre felesben kivenni téeszektől. Sokan kiveszik. aztán a „mi embereinkkel" végeztetik el a munkát, órabérben. húszhuszonöt forintért Ezzel bizony a vállalatok által ajánlott 9—10—11 forintos órabérek nem tudnak versenyezni ... Tetovált „kézben egy cédula tűnik fel az ablakban. Egy fiatalember nyújtja be, a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat megjegyzésével : „Sűrű munkahely-változtatása miatt munkájára igényt nem tartunk." — És a másik? — kérdezi Kovátsné. — Az sem jó? — De, már voltam orvosnál is... — Szóval közvetítsem ki? Az első félévben a szegedi munkaközvetítőnél 8398 bejelentett vállalati igényt tartottak nyilván, amelyből 1584-et sikerült közvetítéssel betölteni, további mintegy ezret pedig közvetítés nélkül. S az igénylők mintegy 80 százalékban segédés betanított munkást keresnek, többnyire 9—10—11 forintos órabérért Vannak helyek, ahol legföljebb napi 60—70 forintot kereshet egy betanított munkás. Reménytelennek tűnnek ezek a túlzott igények. Mintha sok vállalatnál eleve csak a bérszínvonal „karbantartása" lenne a oéL Hiszen annyiért, amennyit ígérnek, „komoly" munkavállalót úgysem kapnak. Ha csupán az a céljuk, hogy ideig-óráig többen legyenek az alacsonyabb keresetűek, hát ebből valamit elérnek. Jó néhány helyen viszont, elsősorban néhány könnyűipari vállalatnál egyszerűen nem tudnak többet fizetni a betanított munkásoknak, s az alacsony bérek rendszerint rossz munkakörülményekkel is társulnak. Mindezt már kiválóan ismerik a munkaközvetítő törzsvendégei. Ilyen helyekre még ők sem mennek ... Ahol viszont jól fizetnek, onnan egyre-másra küldik vissza a vándormadarakat, a „rossz" munkakönyveseket, az előbb idézetthez hasonló elutasítással. Bár náluk is szükség volna emberre, de alibimunkavállalásból nem kérnek. És a gyöngén fizető, sokszor rossz munkakörülményeket biztosító vállalatok? Ok mindenkit fogadnának, mégis, csak a csodákban reménykedhetnek... — Laboránsi nincs? — kérdezi egy fiatalasszony, aki gyerekeivel áll az ablak előtt. — Nem megy, ahhoz érettségi kell. Még az érettségizetteknek sincs korlátlanul. Takarítónak, iskolába? — Nem. nem akarok csak takarítani! — Szállodába, szobalánynak? — Mennyit lehet ott keresni? — Van. aki két és fél ezret Attól függ, hány szobát vállal. — Megnézem..! Mikor elmegy, Kovátsné hozzáteszi: egy hónapja idejár, nem jó neki semmi... A legtöbb baj a képzetlen. szakma nélküli emberekkel van. Nem törzsvendégek ugyan a közvetítőben, csak éppen helyüket nem találják. Olyan elképzeléseik vannak, amelyeket egyszerűen képtelenség teljesíteni legtöbbjüknél. Hogy mit keresnének? Egy műszakot. nem nehéz fizikai, nem is adminisztrátori helyet, s nem az iparövezetben, hanem bent, a városban, s legföljebb reggel nyolctól négvig, semmi esetre sem hattól... Ilyen hely pedig nagyon kevés van. Pedig az indítékok érthetőek: a gyerekek nyolcra mennek iskolába. Rossz otthagyni őket reggel... — Beszéltem a Tisza Bútoripari Vállalattal — nyújtja be munkakönyvét egy fiatalember. — És minek menne? — Asztalosnak. — Az a szakmája is? — Igen. És máris kitöltik a közvetítő lapot. Csak kevés szakmunkás fordul meg a közvetítőben, gond azokkal sincs. TöbbMÁV-iroda új épületben nyíre megbeszélt helyre mennek. semmi akadálya kiközvetítésüknek. * Elvileg emberi sorsokat, jövőket intéznének itt. s a kívülállónak kissé szorul a torka, hogy illetéktelenül emberi sorsokba hallgat bele. Mégis, fesztelen, joviális, majdhogynem családias a hangulat. Kellemesebb, mintha pusztán aktákat intéznének. egyszerű ügydarabokat. Ám a fesztelennek ható mosolyok, vagy a félszeg csöndesség • mögött mégiscsak ott lappang a feszültség. Mert igaz. hogy sokuknak nem vált sorsukká munkájuk, de éppen ez az 6 sorsuk, nagyrészt saját hibájukból következő gyökértelenségük. A vibráló, a feszültséget fesztelenség mázával túlkompenzáló arcokat nézve az embernek az az érzése, sokukat pszichiáterhez kellene először közvetíteni. Hiszen jó néhányuknál a „munkaváltoztatási kényszer" valószínűleg pszichés zavarokra, a beilleszkedési készség korlátozottságára is visszavezethető. Sorsuk a gyokértelenség. Igaz. válogathatnak munkák tucatjai között. többnyire rosszul fizetett vagy nagyon nehéz munkák között. Az előbbit, sokan nem vállalják, az utóbbit sokan nem bírják. Kallódó emberek, de nem bizonvos. hogv ez csakis az 6 hitáiuk. A teljes igazságot alighanem csak pszichológus deríthetné ki. S ha egvszer ezt is megtennénk, talán kiderülne, hogv kallódó emberek ugyan, de talán nem mindannyian elveszett emberek is egyben. Szávay István Augusztus 28—29-én Debrecenben rendezték meg az egészségügyi szakdolgozók kongresszusának plenáris ülését A Hajdú-Bihar megyei tanács kórház-rendelőintézeti főigazgatósága által szervezett tudományos értekezlet egybeesett a Magyar Vöröskereszt megalakulásának százéves évfordulójával. A Nemzetközi Vöröskereszt képviselői is jelen voltak a kétnapos rendezvényen. A résztvevőt összesen 91 előadást hallgattak meg. Szegedről hat előadás szerepelt a programban. Párizs Éva, a Szegedi Orvostudományi Egyetem belgyógyászati klinikája intenzív osztályának dolgozója Az egészségügyi főiskolán tanulók pályaválasztási motivációja című előadásával első dijat nyert. Kúti Anna, az l-es számú sebészeti klinika ápolónője, valamint Mohácsi László, a klinika technikusa Kapilláris dialyzátorok regenerálása című közös munkájáért harmadik díjat kapott. Értékes előadást tartott még Szegedről Szabó Magdolna (l-es számú sebészeti klinika), Mácsai Lászlóni, Siklósi Miklós (belgyógyászati klinika Intenzív osztály), valamint M. Kovács József né (fül-orrgégészeti klinika). Művésztelepek bizonyítványai (3.) Makó: grafikusok válogatottja A MÁV Szegedi Igazgatóság kereskedelmi osztályának személy díjszabási és menetkedvezményi csoportja az elmúlt napokban az igazgatóság épületéből a Takaréktár utca 4. I. emeletre (az OTP felett, a volt MÁV Rendelőintézet helyére) költözött. Itt, a korábbiaknál jobb körülmények között tudják végezni a kedvezményes utazásokkal kapcsolatos ügyek (közalkalmazottak, hadiözvegyek, igazolványainak kiállítását, érvényesítését) intézését. Félfogadás változatlanul kedden, csütörtökön és pénteken 10—14, szerdán 8—16 óráig, telefon: 14-026. Diákok közétkeztetése A szülőnek, aki iskolába vagy óvodába adja gyermekét, nem teljes a nyugalma, ha arról értesül, hogy ezekben az intézményekben nem biztosítanak elegendő lehetőséget az előfizetéses étkezéshez. Az étel minőségével szemben is gyakran merülnek fel kifogások, mivel a házikoszt a mérce. Természetesen nem lehet elvárni a több ezer adagos konyháktól. hogy főztj ükkel felülmúlják az otthoni ízeket. Am nem árt, ha már a tanév kezdetén ügyelünk arra. hogy a gyermekek menüje ízletes és változatos legyen. Az általános iskolások előfizetéses étkeztetésével főként az a gond, hogv nincs elég hely az étkezdékben. Kevés az előmelegítő konyha is. Mindez összefügg azzal. hogy a legtöbb szülő napközibe szeretné íratni gyerekét. A napközis csoportok létszáma azonban a felügyelő pedagógusok kis száma és a helyszűke miatt korlátozott. A szegedi általános iskolákban az idén 171 napközis csoportot indítanak, összesen 6160 gyerekkel. Ez mintegy 39 százaléka az általános Iskolai tanulók számának. A jelentkezések elbírálása még tart, de várható, hogy lesznek, akik nem nyernek felvételt a napközibe. A városi tanács művelődési osztályán már számba vették az igényeket, s elküldték az értesítést a vendéglátó vállalatoknak. A Szeged és Vidéke ÁFÉSZ-től 1480, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalattól és az Alföldi Vendéglátó Vállalattól pedig 400—400 adagot kértek naponta. A megyei tanács Április 4. útján levő diákotthonának konyhájáról 360 adagot visznek majd a két közeli általános iskolába. Tizennégy iskolában pedig a művelődésügyi osztály által fenntartott konyhákról étkeznek a tanulók. Ezekben naponta 6 ezer 250 .adagot tudnak elkészíteni. de akár 9 ezer adagra is lenne igény. Az iskolai konyhák általában korszerűek. A Juhász Gyula utcaira azonban már ráférne a korszerűsítés. A régi lakóházat, amelyben működik, nemigen érdemes fölújítani. Sokkal célszerűbb lenne újat építeni. A hatodik ötéves tervben várható, hogy elkészül egy új, 9 ezer adagos konyha. Az iskolai étkeztetésekre nemigen érkezik panasz. A vendéglőkben is szívesen fizetnek elő a kisdiákok az ebédre, esetleg a vacsorára. Némelyik iskolába még a reggelit és uzsonnát is kiszállítják a vendéglátók. Erre az idén is számíthatnak a tanulók. Az óvodákben összesen 4 ezer 800 gyermeknek biztosítanak egész napos étkezést a tanácsi konyhákról. Ez azonban nem elég. Némelyik tanácsi óvodának a vendéglátó vállalatok főznek A legnagyobb gondot az okozza, hogy zsúfoltak a konyhák, és a konyhai dolgozók nehéz körülmények között dolgoznak. Ráadásul kevesen vannak. A több ezer adagos konyhákba ugyanis nemigen jelentkeznek munkára. Ahhoz, hogy javuljon az étel minősége, bővíteni, korszerűsíteni kellene a konyhákat, s több dolgozót kellene foglalkoztatni. Bár az iskolai közétkeztetésben általában maximálisan kihasználják az adottságokat, mégsem tudják fölöslegessé tenni a vendéglők munkáját Ez még nem lenne baj, hiszen a vendéglátó vállalatok várják a diákokat. Az idén is több száz adaggal tudnának többet adni, mint ahányra előzetes számítás szerint igény van. A szülők többsége azonban — érthetően — jobban örülne annak, ha a menzán étkezne a gyermeke, a hasonló korúak társaságában, s ráadásul olcsóbban. J. E. íme a névsor: Banga Ferenc, Barabás Márton, Benes József, Bikácsi Daniella, Jámborné Balogh Tünde, Kocsis Imre, Kovács Tamás, Orth István. Pataki Ferenc, Szabados Árpád, Szabó Ágnes, Tulipán László. A nemzetközi visionylatban is kiváló kortárs magyar grafika szine-java találkozik néhány esztendeje Makón. Nem minden előzmény nélkül, hiszen a húszas években Rudnay Gyula és növendékei rándultak le nyaranta a Maros partjára, megörökíteni a vizet, a füzest, a hagymás várost, az alföldi embereket. Ennek a hagyománynak fölszitása volt vagy tiz esztendeje a Maros menti művésztelep létrehozása. Az első esztendőkben bizonvára kevesen gondolták, hogy a hetvenes évek végére az egyik legrangosabb grafikai alkotóműhellyé fejlődik. Az előrelépés azóta mindenki számára egyértelmű, amióta a makói származású kiváló grafikusművész. Kocsis Imre vette át a telep vezetését, s megnyerték az ügynek Dévényi István művészettörténészt. a Magyar Nemzeti Galéria munkatársát. A város vezetői is felismerték a lehetőséget, segítő támogatásukkal mind több adottsággal rendelkezik a makói művésztelep. A grafikusok a makói nyomdában ofszetlitográfiákat készíthetnek, van már szitanyomó műhelyük, présgépük. A Mező Imre kollégium ideális körülményeket biztősít s természetesen ők is viszonozzák a város támogatását: kollektív és egyéni kiállításokat rendeznek, s elkészült ötven példányban tíz grafikusművész egy-egy alkotásából összeállított mappa, melv alkalmas üzemi kiállítások rendezésére éppúgy, mint reprezentatív ajándékítak. . , . A mostani művésziden zárásaként is megrendezték közös kiállításukat a Városi Kiállítóteremben. Az említett maooa lapjai mellett az idei táborban részt vevő tizenkét grafikus úi alkotásait is bemutatták. Az összkép legjellegzetesebb vonása a grafikai nyelv sokszínűsége. a Makón föllelhető technikai lehetőségek maximális kihasználása. A tárlat azt is bizonyítja, hoerv nem véletlenül ez a műfai a legfrissebb az emberi, társadalmi változásokra, legérzékenyebb szeizmográfja, legprecízebb röntgenkészüléke világunknak. Szabados Árpád színes ceruzával készített lapjain úgy tudja magát visszavarázsolni gyermekké, olyan naiv tisztasággal, bájjal, vizuális gazdagsággal, esetlen őszinteséggel képes megragadni a világot, ahogy csak nagyon nyitott és nagyon tehetséges művész tudja De Banga Ferenc kócos firkafigurái is úgy szerveződnek, olyan tüskésen és borzoltan. mint akik fedezékbe húzódnak — sündisznóként a mind gyakoribb veszélyek elől. Kocsis Imre kulcslyuksorozatának újabb lapjatt mutatja be — dombornyomással is gazdagítva ezt a sajátosan egyedi látásmódot. Kovács Tamás finoman pontozott, műves rézkarcai egy szürreális mesevilágba vezetnek, hasonló tájakra kalauzol Bikácsi Daniella akvarelljein, ahol a tájelemeket, embertestű, madárfejű különös lényeket szinte átvilágítja, fölfedi finom érhálójukat. Tulipán László braughel-i gazdagsággal népesíti be rézkarcát. Barabás Márton tovább folvtatja mikroszkopikus analíziseit: legyek, szünyogok. növények szárnvainak-szírmainak áttetsző hálóját, sajátos rendjét kutatva. Benes József ezzel szemben éppen expresszivitásával, plakátszerfl ereiével hat: figurái mint fölfújt gumiemberek — üresek. gondolattalanok. Szabó Ágnes ofszel^itográfiáin Móricz-ílliisztráelókat láthatunk, finom léptékváltásokkal. letisztult vonalakkal. A szegedi Pataki Ferenc részint a nyomatok faktúráinak finom tónusait szervezi műalkotássá, részint önmaga arcát és helvét keresve nyit és szembesít dimenziókat. Az erdélyi Orth István a haevmaváros motívumait dolgozza fel és szürreális, illusztratív lapokat készít. A telep eevetten makói tagta, Jámborné Ralogh Tünde náIváián is fontos, állomásiét, ző munkákat állított ki. Három hatlkia ..a családi fényképalbumból" való — a személves élménveket. és családtagjainak alaklát általános érvénvűvé tudta tenni. Nvolc tanból álló szltaovomat sorozatán r»edi<t ^fakő városának históriáiét dolgozta fel. a nreeíz motívumokat ói kéni renr!Ki» állítva. s ezáltal asszociációs lehetőségeket temm+i-o Tandl Taton A kiiüöldi vagyonigények érvényesítéséről A közelmúlt tapasztalatai szerint a devizajogszabályok ismeretének hiánya és a hivatalos eljárásban való járatlanságuk miatt külföldi vagyoni igényeik érvényesítésében többen követtek el szabálytalanságot, tettek számukra anyagilag is kedvezőtlen lépéseket. Az ilyen cselekmények sokszor együtt járnak a devizarendelkezések megsértésével és büntetőjogi következményekkel is. A Pénzintézeti Központ ezzel kapcsolatban adott tájékoztatója felhívja a figyelmet a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi pénzügyminisztériumi rendeletre. Ennek értelmében ugyanis magyar állampolgárok és a magyarországi lakhatási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok a külföldi ingatlannal, ingóságokkal, örökséggel, valamint járadékkal, nyugdíjjal, tartásdíjjal kapcsolatos követeléseiket, ügyeiket — a vagyonról, a követelésről szerzett értesüléstől számított 8 napon belül — kötelesek bejelenteni a pénzintézeti központnál (Budapest V., Dorottya utca 5., 1361 Bp. Pf. 10.) Az érvényes jogszabályok részletesen előírják, milyen esetben — például adás-vétel, ajándékozás, örökség visszautasítása, perlés, külön bözó jognyilatkozat-tétel — kell engedélyt kérni ahhoz, hogy a külföldön levő vagyontárggyal, örökséggel kapcsolatos Jogokat, a vagyoni Igényeket és követeléseket érvényesíthessék. A Pénzintézeti Központ az engedélyezési kérelem devizahatósági elbírálásán kfvül tájékoztatja az érdekelteket az ügyükre vonatkozó külföldi rendelkezésekről, a követendő eljárásról és egyéb módon is segíti a állampolgárok külföldi vagyoni ügyeinek eredményes elintézését (MTI)