Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-30 / 202. szám

Csfltőrfok, 1979. augusztus 30. 3 Oilésen tanácskozott a népfront megyei elnöksége Á Hazafias Népfront megyei elnöksége tegnap, szerdán Üllés nagyközségben tanácskozott. Az eseményen jelen volt Szögi Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Szabó Lajos, a szegedi járási pártbizottság titkára, Nyáriné Tajti Anna, a nagyközségi tanács elnöke, s Ocskó Lajos, a nagyközségi pártszervezet titkára. Nagy István megyei népfrontelnök megnyitó szavai után Hegedűs Gábor, az üllési nagyközségi népfrontbizottság elnöke számolt be a testületnek a népfrontkongresszus óta végzett munkáról és a soron következő feladatokról. Üllésen rangja, tekintélye van a népfronttevékenységnek, amely hatékony eleme a helyi közéletnek. A népfrontbizottság nemcsak az igények felmérésében, a vélemények tolmácsolásában jelentkezik, hanem kiveszi részét a feladatokra való mozgósításból éppúgy, mint a konkrét munkából. A legjobban tevékenykedő népfrontbizottságok közé tartozik az üllési — ezt állapította meg a testület A beszámolót követően sokoldalú eszmecsere bontakozott ki. A megyei népfrontbizottság elismerését fejezte ki az üllési népfrontmunkásoknak eddig végzett tevékenységükért Második napirendi pontként ösz Károly, a megyei népfrontbizottság titkárhelyettese ismertette a ' helyi népfrontbizottságok politikai ismeretterjesztő tevékenységének tapasztalatait, valamint a további feladatokat. Megállapítható, hogy a témakörök feldolgozása során a korábbinál nagyobb hangsúlyt kaptak a helyi politikai, gazdasági, társadalmi feladatok. . Végül a testület elfogadta azt a javaslatot, hogy szeptember 26-ra hívják össze a megyei népfrontbizottságok ülését és azon az értelmiség helyzetének megtárgyalását tűzzék napirendre. Kereskedelmi szerződés alma Hetvenötmillió rubel értékben írt alá szerződést .szerdán a Hungarofruct Külkereskedelmi Vállalat és szovjet partnere a Szojuzplodoimport. A szerződés értelmében még ebben az évben 279 ezer tonna almát, elsősorban jonatán fajtát szállítanak a Szovjetunióba. Az idei szerződés értéke öt százalékkal magasabb az előző évinél. Az értékes gyümölcsöt főleg Szabolcs megyéből indítják útnak, de az ország más területének almatermő gazdaságai is részt vesznek az exportban. A szállítások már megkezdődtek, a szovjet áruátvevők első csoportja megérkezett a Hungarofruct tuzséri hűtőházába, ahonnan mintegy 200 ezer torma alma kerül széles nyomtávú vagonokba. (MTI) A munkaverseny hétköznapjai A cipőgyári apróságok Sok kicsi.. 4 hát persze, hogy mindenki tudja, hiszen ismeri a közmondást... sokra megy, de mintha csak országos méretű ébredésre, magas fórumok határozataira, hivatalos biztatásra vártunk volna, hogy higygyünk az elkoptatott szavak igazságában, mostanában kezdjük felfedezni az apróságok értékét. Lassanként beleszokunk abba is, semmi ördöngösség nem szükséges, hogy a munkahelyeken forintok százezreit takarítsuk meg — egy kis odafigyeléssel. Részlet egy munkaverseny-felajánlásból : „Vállaljuk, hogy... a gazdaságos termelés érdekében az alapés kellékanyag-felhasználást egy százalékkal javítjuk... az energia takarékosabb felhasználása érdekéba-n a gyáregységnél 55 ezer, az üzemegységnél 10 ezer forint értékű villamos energiát takarítunk meg..." Tizenhárom aláírás; a Jubileumi ifjúsági brigád tagjai, Szeged. Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregysége. A felsőrészkészitó műhelyben egyenletes halk moraj — a villanyvarrógépek zaja. A munkadarab fölé hajló asszonyok fel sem néznek az ajtónyitásra. Hutter Istvánná munkaügyi csoportvezető vállalta az ifjúsági szocialista brigád bemutatását, de mikor a munkába feledkezett arcokat meglátja, egy mozdulattal jelzi, eltekint a személyre 6ZÓ1Ó tisztelgő látogatástól. Egyetértünk, elvégre is nem akkor készül több cipó, ha leállunk, és beszélünk róla, hogy több cipő készül. ( a munkaidő-kihasználás javítása érdekében: a tőlünk, munkásoktól függó veszteségidő négy százaléknál magasabb nem lesz...") Míg a brigádvezetőt keressük, Kószó János né művezető a munkaversenyben részt vevő brigádok segítőkészségéről beszél. — Nem frázis az, hogy a szocialista brigádokra számíthatunk a nehezebb feladatok megoldásánál is. Mi is létszámhiánnyal küzdünk, és hiába készül el itt a cipőfelsőrész, ha nincs, aki a gépteremben befejezze. Az aljakörön ... Az mi 7 — Ott lesz készen a cipő. szóval az aljakörön kellett a munkaerő és innen beugrottak brigádtagok. Most is vannak ott ebből az üzemből. — Es akik innen hiányoznak? — Azok munkáját az ittmaradók végzik el. • — Segítik a segítőket? — Végül is együtt a közös célt: minél több készárut termeljünk. Az egyik géptől feláll egy fiatalasszony, indul a terem kijárata felé. Visszalép, valamit igazit a gépén, azután megy csak ki. * Albrecht Apollónia, a Jubileumi ifjúsági brigád vezetője ad magyarázatot az imént látott mozdulatra. — Tudja, hogy van otthon? Bemegy este az ember a szobába, felgyújtja a villanyt. De ha kijön, minek égjen, leoltja. Meg lehet ezt a munkahelyen is csinálni, nem igaz? Aki feláll a géptől, kikapcsolja az áramot. Ha délelőttösek vagyunk és uzsonnaszünetet tartunk, eloltjuk a teremben a lámpákat Ilyenkor lehet a terem sötét. — Világos! — Vagy itt van például az anyaghordó lift. Minek jöjjön-menjen egy-két darabbal? Megvárjuk. míg annyi összegyűlik, hogy tele lesz. Kevesebb fordulónál kevesebbet fogyaszt. Hát nem? — mondja a magától értetődő dolgoknak kijáró beleegyezést kérő hangsúllyal, és a kenőecsetet az előtte levő tálkába vékonyan csorgó ragasztóba mártva vékony csíkot húz az összeillesztésre váró kiszabott megvarrt cipőfelsőrész szélén. — Nézze, Itt a felsőbőr, itt a bélés. Ehhez elég ilyen keskeny sáv is. nem kell az egészet bemázolni. anélkül is megragad. Hamarabb is kész vagyok eggyel, és kevesebb ragasztót is használok. — Néhány csöpp csak az egész! — Na ja. mert lassan engedem a tálba, hogy ne száradjon meg. Ez a pár csöpo pár ezer cipőnél már litereket jelent * Aki a felsőrészeket varrja, sorra engedi a gép alá a kiszabott bőröket, s a túloldalon. mint óriási szabálytalan nyaklánc ereszkedik alá a cérnán összefűzött felsőrészek áradata. A bőrdarabok közt uiinvinál kiséhR cérnaösszekötők. Nagy Lajosné, a brigád mindenese, beosztása szerint „beugró", műszak végén sorra járja a gépeket és gyűjt — összeszedem a ládákból a kimaradt cérnát Ezt aztán legközelebb újra fel lehet használni. Ha a varró hosszú cérnát hagy a felsőrészek között, pazarol. Minek, ha eleg ilyen pici is ráhagyásnak. Kezdem érteni: egynél centiméterek, ezernél méterek. Nemrégiben lakkcipőket gyártottak. A kényes lákkbőr felsőrészek egymásra rétegezve összeragadtak, igy hát közéjük selyempapír védót voltak kénytelenek rakni. Gondolkoztak: a finom papír nemcsak drága, de könnyen szakad, vagy ha nem, akkor is csak egyszer használható. Kéne olcsóbbat jobbat kitalálni. S lőn: anyagszállító műanyag zsákokból — hulladékból — kiszabtak, megvarrták a lakkvédő borítókat. Azóta a cipők elkészültek, a maradék anyagból lett védőborítók megmaradtak — bármikor újra használhatók. A brigádvezetó alig hallhatóan dünnyögi maga elé: „Na ja, einfach." — Tessek? — Egyszerű, azt mondtam. Otthon mindig németül beszélek az édesanyámmal. Bácskából jöttünk ide 1950ben. Itt tanultam meg magyarul. Itt, a gyárban. — Ifjúsági brigád, ön már nem épp... — Tizenhat éve alakult a brigád, akkor még illett rá a név. Én az életkorom szerint már mehetnék nyugdíjba. De ki tud innen csak úgy elmenni... — Van olyan ... — Na. ja, de nekem ez a második otthonom. És most ez a munkaverseny ...! L Zs. 0 Városépítés és beruházási egyensúly T

öbbet, szebbet, jobbat a városépítésben is! — ez volt és ez lesz a városlakó óhaja. Töb.b óvodát, jobb közlekedést, áruellátást, szebb lakást és üzletet szeretne. A gazdálkodás változó körülményei között — amikor az állam összébbhúzta azt a bugyrot, amelyből a közintézmények költségvetését és a fejlesztéseket finanszírozta — is felvetődik a kérdés, és mert kíváncsi a városlakó: milyen lesz a városépítés, miként alakulnak a városi élet feltételei, s a városlakó óhaja teljesíthető-e egyáltalán? Azt hiszem, hiába kérdezném a hétköznapok emberét hogyan és miben érzi a társadalmi közkiadások csökkentését Nagyon sokan nem tudnának erre válaszolni. Pedig a számok, tények egyéftelműen bizonyítják, kisebb az összeg, amelyet az intézmények fölhasználhatnak. A megvei tanács közel 60 millió forinttal csökkentette költségvetését ebben az évben, azonban a takarékos gazdálkodás nem idézett elő zavart egyetlen település életében sem. A szegedi honpolgár legfeljebb anynyit érezhet, jobban megnézik az intézmények, kicseréljék-e a tavaly vett bútort, vegyenek-e új hűtőgépet, televíziót, szebb futószönyeget. vagy az állami gépkocsikkal fölöslegesen ne furikázzanak, és így tovább. Bár megjegyzem, lehet, ezt sem érzi. de látnia kellene! A város „üzemelése" zavartalan. Alkonyat után nem borítja el Szegedet a sötétség, mert a közvilágítást drasztikusan nem korlátozták. Erről már több tanácsülésen is volt vita. nagyon sokan kérték, hogy más nagy városokhoz hasonlóan. Szegeden is csökkentsék az utcákon a fényt, mert az ma már igen drága, és a költségvetésben igy is lehet spórolni. Ám ha az utcai világítást kevesebb luxra átprogramoznák. legfeljebb azt érnék el, többe kerülne az „átépítés", mint amennyi áramot megtakaríthatnának — mondják a szakemberek. A költségvetés kisebb növekedése ellenére az alapellátás minden területen biztosított. Sőt. az egészségügyi intézetekben, bölcsődékben, iskolákban, szociális otthonokban az ellátás színvonala jobb lett. A tanácsok a jövőben is szeretnék garantálni ezt a fejlődést Nemcsak a költségvetés összege csökken, hanem a városi beruházások is mérséklődnek. amelyek a fejlesztéseket meghatározzák. Többféleképpen is. Érdemes a mai helyzetet vizsgálat alá venni, mert elképzelhető. hogy az annyit emlegetett városépítés mostani hibái a beruházások lanyhulásával részben, megoldódnak. Napjainkban visszatérő sóhaj: mert rossz az előkészítés, mert elcsúszott a beruházás kezdete, vagy nem volt elég a kivitelező ereje, fél, egy vagy két éwei később avatják, fel az új intézményt, kórházat, iskolát, ABC-áruházat. Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy bárki gyorsan kiszámíthassa, egyéves késés bármiiyen beruházásnál legalább 15—20 százalékos többletköltséget jelent. Végeredményben így százmilliók kirepülnek az ablakon. Pénzben kifejezve is igen nagy haszna lenne. ha a városépítésben a beruházási egyensúly mielőbb helyrebillene. Nem szólva arról a sok kapkodasról, idegességről, veszekedésről, a téves intézkedések negatív következményeiről, amelyek a tűzoltómunka következményei. Mert ki tagadja, hogy Termelőszövetkezetek és ipari üzemek kooperációja ma még a „tűzoltásnak" nagy szerepe van abban, hogy egv-egy megkésett határidőből valamit visszahozzanak. Megszokhattuk azt is. hogy a késésekkel együtt jár: a beruházók, a tervezők, a kivitelezők kölcsönösen egymásra mutogatnak, és mindenki meg tudja magyarázni — ő nem hibás. Végül is mindenki tud mentséget találni. kifogást keresni. A tények, a számok azonban nem egyértelműen dicsérik a jó munkát. A megyei és a szegedi tanács vb számvetése például azt bizonyítja, hogy a beruházások mai helyzetén mielőbb változtatni kell. Csak a lakásépítés és az új híd építése folyik a terv szerint, és sajnos hosszasan lehetne sorolni azokat a beruházásokat, amelyek valamilyen oknál fogva elhúzódnak. Nézzük meg a dolgot kicsit közelebbről. A paneles építkezés, így a lakásépítés már óramű szerint megy, a helyi éoítőipar technológiája ezen a téren a legfejlettebb. Csak a népgazdaság teherbíró-képességén múlik, hogy több lakást nem építenek telepszerűen. A városfejlesztésnél döntő az alapközmű létesítése is. Akárcsak a lakásépítésnél, itt is elegendő a kapacitás, ami nagyon lényeges szempont. Ott nem lehet fejleszteni a várost, ahol nincs csatorna, vízvezeték stb. Egészen más a helyzet az iskola, üzletek, kórház. közintézmények építésénél. Nemcsak az a gond, hogy kevés a kivitelezők ereje, hanem az épület- t szerkezetet sem tudják helyben gyártani, messziről kell idehozni. Amilyen jól indult ! a középületek, lakóházak felújítása, annyi- i ra rossz a folytatása. Milliókat nem tud- j nak elkölteni, mert nem elegendő a munkáskéz. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a tavaly, illetve az idén elkezdett beruházások egy részénél a tervezett költségvetésből nem futja az építkezés, és emiatt biztosan akadozik a kivitelezés, akkor egyáltalán nem lehet keseregni azon. hogy a beruházások ütemét lassítják. Csak így lehet remélni, hogy a kivitelezések határidejét majd betartják, s a költségvetéseket nem lépik túl. Évekkel ezelőtt azt taptasztaltuk, hogy a beruházások előkészítése két-három évig is eltart. Ma már ilyen esettel ritkán találkozni. A központi és helyi erőfeszítések, intézkedések eredménye is ez. De semmilyen intézkedéssel nem lehet elérni, hogy egy-egy vállalatnak több munkása legyen, hiszen nem tudnak új munkaerőt toborozni. Márpedig a kapacitás. a munkáskéz hiánya a kulcsa — olykor pénzügyi fedezettel párosulva — a még mindig érezhető beruházási egyensúlyzavarnak. Éppen ezért hiába hangoztatja bárki, hogy vonják felelősségre ezt vagy azt a vállalatot A felelősséget érezni kell. és az adminisztratív eszközök ritkán gyógyítanak. inkább újabb sebeket ejtenek. H

a olyan helyzet alakul ki, amikor a beruházási piac jobban igazodik a vállalatok erejéhez, már inkább el lehet várni, jó útitársak, megértő partnerek legyenek a városépítésben, a város fejlesztésben. Több vállalatnak kevesebb feladata lesz. és igy inkább megkövetelhető a pontosabb, jobb munka. Hogy mikor beszélhetünk a városépítésben beruházási egyensúlyról? A szakemberek jóslata szerint 1980-ra és 81-re már bekövetkezhet az üdvös állapot. S mit remélhetnek Szeged lakói? Bizonyára jobbat és szebbet s időben. Halász Miklós A mezőgazdasági termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenysége, ezen belül az ipari munka — amely a szocialista gazdálkodó szervezetekkel, ipari üzemekkel, szolgáltató szervezetekkel kötött, Ötvenezer több szenet Ha nem is nagy arányban, de 50 000 tonnával túlteljesítették a felemelt évi termelési előirányzatuk esedékes részét a hazai szénbányászok. A minőséget jelző hőmennyiségi tervet is teljesítették, de ez a túltermeléssel nincs arányban. A szénbányászat eredeti 24,5 millió tonnás idei tertonnával bányásztak vét 10 szabadnapi termelés beiktatásával és 280 ezer tonnával felemelték. Jóllehet a pihenőnapok feláldozása egymagában is jelentős többletmunkát kíván a bányászoktól, mégis arra vállalkoztak, hogy ezt is megtoldják: az év végéig 25,5 millió tonna szenet küldenek a felszínre. általában több éves szerződéseken alapszik — mind teljesebbé teszi az ipari termelés, szolgáltatás folyamatát is. A tsz-ek kis eszközigényű, gazdaságos helyi fejlesztésekkel, többnyire már meglevő épületek átalakításaval kivétel nélkül olyan termékeket gyártanak, amelyek hiányt pótolnak, illetve amelyek kis sorozatú gyártása a nagyiparnak nem gaztaságos. A termelőszövetkezeti üzemek nem gyártanak „elfekvő" készletet, áruik igen kelendőek. Heves megye 54 tsz-éból 14 kedvezőtlen termőhelyi adottságú, ám az utóbbi években ezek a hegyvidéki üzemek egyre nagyobb jövedelemre tesznek szert ipari melléktevékenységből. Egyik-másik tsz valósággal felvirágoztatta gazdálkodását, például a pétervásárai Gárdonyi Tsz. amelynek 2200 hektár erdeje van, s a faanyag feldolgozására külön üzemet épített. Az évente mintegy 20 millió forintos termelési értéket ado üzem kapcsolatban van szinte az egész magyar bútorgyártással és a szerszámkészítő nagyiparra], s mind magasabb műszaki színvonalon készítik áruikat. Egész évi foglalkoztatást biztosít 150 tsz-tag részére az a kooperáiió, amelyre az újkigyósi Aranykalasz Tsz furnérlemezüzeme szerződött Az alapanyagot, faipari vállalatoktól kapják. Évente mintegy 2,5 millió négyzetméter bútorfurnért készítenek és vágnak méretre. A tsz bruttó bevétele a faipari munkákból: évi 15 millió forint.